Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-29 / 202. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. augusztus 29., hétfő Iskola lett a romtemplomból Különleges módon építettek iskolát a Tolna megyei Győrében. A tegnap felavatott intézmény középső része a szépen felújított evangélikus templom, amely mostantól az aula, a zsibongó és a könyvtár szerepét tölti be, a két új, emeletes oldalszárnyon pedig nyolc tanterem, két előadóterem, szertárak, tanári szobák kaptak helyet. A templom olyan rossz állapotban volt, hogy már a lebontására is tettek javaslatot néhány éve, aztán az önkormányzat tulajdonába került és így született meg az isko- lává-alakítás terve. Holocaust évforduló A hagyományos őszi zsidó nagyünnepek közeledtével - a holocaust 50. évfordulója jegyében tegnap délelőtt a Kozma utcai temetőben gyászmegemlékezést tartottak. A holocaust túlélői, a fasizmus rémtetteinek, a példa nélküli méretű népirtás, a nagyüzemi módon végrehajtott tömeggyilkosságok áldozatául esettek hozzátartozói a mártírok emlékműve előtti téren gyűltek egybe. A kegye- letes megemlékezésen részt vett Joel Álon, Izrael új budapesti nagykövete is. Roma képviselők tréningje A kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló törvény nem tisztázza egyértelműen a megalakuló testületek jogosítványait, s a finanszírozás forrásait. Ez azt eredményezheti, hogy állóháború alakulhat ki az ön- kormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok között - jelentette ki Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke a szervezet Gyöngyösön megtartott sajtótájékoztatóján. Civil szervezetek háza Kecskeméten A Civil Szervezetek Házát pénteken avatták fel Kecskeméten. Az épületet Bács- Kiskun megyei önkormányzat bocsátott öt évre az Európa Jövője Egyesület rendelkezésére; az intézmény átadásán részt vett négy minisztérium képviselője, köztük Konkoly Csaba igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár, valamint a megye és a város önkormányzatainak, társadalmi szervezeteinek vezetői. Konferencia a rendőri munkáról Tudományos kutatások és az európai rendőrségek modernizációja címmel kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak Szolnokon. A rendezvény a montreáli Kriminológiai Intézet alapítója, a Kanadában élő, Szabó Dénes professzor ötlete nyomán jött létre. A tizenkét országból érkezett kutatók három témakörben cserélték ki tapasztalataikat, megvitatták: mi a célravezetőbb a centralizáció, vagy decentralizáció a rendőri szervezetekben, továbbá, hogy egységben, vagy kü- lön-külön dolgozzon a köz- biztonsági és bűnügyi rendőrség, s végül, hogy milyen lehetőségek vannak a rendőri munka hatékonyságának mérésére. Érdemes várni Javaslatvariációk a rádiózás és televíziózás A kárpótlási jegy értéke Úgy tűnt, véget ért a kárpótlási jegyek aranykora. Az ÁVÜ igazgatótanácsa legutóbbi döntése értelmében már csak a névértékűk feléért lehet beszámítani a jegyeket részvény- vásárláskor. A piacon a döntés hatására kisebbfajta pánik tört ki, s a tőzsdén a jegyek árfolyama minden eddigi alsó határt megdöntött: 440 forintra esett vissza. Az országos ijedelem elkerülése végett az illetékesek azonnal közölték: nem állítják le a kárpótlási jegy-részvénycsere akciót (csak az ÁVÜ-nél 10 milliárd forint értékű vagyon tulajdoncseréje várható még az idén!), s újabb lehetőségeket is felkínálnak a jegyek beváltására. Például több mint 10 ingatlan befektetési alapot hoznak létre, amelyek várhatóan tisztes hasznot hajtanak majd a tulajdonosaiknak. Az alapok vagyonát irodaházak és mezőgazdasági üzemek képezik majd. Ezek működtetéséből, illetve eladásából fizetnek az alapok kezelői évente osztalékot a tulajdonosoknak. Ha pedig lejár az alap futamideje — általában 10 év múlva —, az összes hasznot szétosztják, a tulajdon arányában. Az első ilyen ingatlan befektetési alap várhatóan már az év végén megkezdi működését. A kárpótlási jegyek eladásával tehát addig mindenképpen érdemes várni. (Bánhegyi) Működőképesség Amikor négy év hozadéká- ról kérdeztem egyik városunk polgármesterét a legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy sikerült megőrizni az önkormányzat által fenntartott intézmények működőképességét. Aztán egy rádióműsorban egy másik polgármester ugyanezt nyilatkozta. S most olvasom lapunkban, bár megint másik városról van szó, a legnagyobb eredménynek ugyanezt tartják. Mi ez — kérdem magamtól gyanakodva — egy új szlogen jött divatba? Olyan, amelyik elég markánsan, megnyugtatóan hangzik, ugyanakkor érzékelteti, hogy nem valami rózsás a helyzet? Természetesen az ismétlődő alapállás mentén azért tarkább a kép, merthogy a hozadékból sok helyütt kitetszik: az önállóság tényleg hozott is, fejlesztettek is. Másutt pedig a reményekre rácáfolva a hozadék helyett, talán jobb lenne maradékra utalni. Tény: az alaphelyzet az, hogy az intézmények megőrizték működőképességüket. Vagyis szeptemberben nyit az iskola, a rendelőben rendel az orvos és így tovább. Ami volt, nem lett rosszabb. Nos reflexeink szerint ilyenkor fűzzük hozzá: a lehetőségekhez képest. Ám ha visszatekintünk az elmúló- ban levő négy évre, valljuk meg ezen a működőképességen bármily sokszor idézik is, mostanában aligha ironizálhatunk könnyű lélekkel. Ugyanis az önállósággal élve, s tényleg a lehetőségekhez képest, léptek előre is, vissza is, s jártak egyhelyben is. Egyet viszont tapasztalhattunk: gyakran jelezték az önkormányzatok, hogy a feladatokhoz képest vékony a buksza. Ugyanakkor — rendszerint föntről — megfogalmazódott, hogy az önkormányzatoknál van még „rejtett” tartalék, mozgósítható erő, csak élni kell a lehetőségekkel. Most viszont azt olvasom a pénzügyminiszter nyilatkozatában, hogy a gazdasági megszorítások tétje egyszerűen szólva az ország működőképességének megőrzése. Nos ennek láttán már aligha csodálkozom ezután, ha a helyi működőképesség megőr- zöttsége kerül szóba. Számoljunk csak: drágább a benzin, növekedtek az élelmiszerárak, emelkedtek a kamatok, máris riasztóak a várható villany és gázszámlák. A költővel szólva: folytatnám, de ún- nád... De ne tovább, mert nem poétikus idők jőnek. A szabatos közgazdasági kifejezések, úgymint a fizetőképesség megőrzése, vagy mint az államháztartás egyensúlya meg az adósságállomány, és mint a forint leértékelése azt sejtetik, hogy nem is olyan lebecsülendő ez a bizonyos működőképesség. Mert ha „makroszinten” majd igazolódik is, „mikroszinten” vajh hányán mondhatják el magukról, családjukról, hogy sikerült megőrizni. Szóval nem árt vigyázni a működő- képességgel: Vigyázni vele is, rá is. (Tröszt) Miről tárgyalnak az asztal három oldalán ülők? 6+9+l=ÉT Az Érdekegyeztető Tanács már négy esztendeje működik. A közvélemény a taxis-blokád idején értesült létéről, azután ismét viszonylagos csend volt körülötte. Az új kormány fontosnak tartja a testület munkáját, ezért a tevékenysége most ismét előtérbe került. Kik vesznek részt az ÉT munkájában? — kérdeztük az Érdekegyeztető Tanács kormányzati oldalának titkárát, dr. Gulyás Kálmánt. — A háromoldalú „asztal” egyik oldalán a munkavállalókat hat szakszervezeti konföderáció, a második oldalán a munkaadókat kilenc gazdasági érdekvédelmi szervezet képviseli. A harmadik oldalon a kormány képviselői ülnek. — Mivel foglalkozik most az Érdekegyeztető Tanács? — Legnagyobb munkánk a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésének előkészítése. A kormány kinyilvánította, hogy társadalmi támogatottságot kíván szerezni programjának megvalósításához, ezért a különféle érdekcsoportokkal tárgyalásokat kezdett, elsősorban az Érdekegyeztető Tanácsban. Természetesen ez a párbeszéd sokkal szélesebb, mert nemcsak az ÉT-ben helyet foglaló szervek képviselőivel, hanem a szaktárcákon keresztül, a velük kapcsolatban lévő civil szervezetekkel — a Nyugdíjasok Országos Egyesületével, a Nagycsaládosok Egyesületével — is tárgyalunk. Célunk, hogy ők is tudomást szerezzenek a kormány törekvéseiről, szándékairól, s megszerezzük az ő támogatásukat is a programunk végrehajtásához. Ha netán úgy látjuk majd, hogy reménytelen teljes támogatottságot kialakítani, akkor azért talán meg tudunk egyezni a legkisebb feszültséget kiváltó megoldásban, ahol még a kormány szándékai is érvényesülhetnek, és a társadalmi békét is meg lehet őrizni. — A pótköltségvetést még senki sem látta, de már csaknem mindenki — a pedagógus szakszervezet, az egészségügyi dolgozók szakszervezete, a rendőrség, a határőrség, a honvédség — benyújtotta az igényét a költségvetés emelésére... — A pótköltségvetésre éppen azért van szükség, mert még az idén 60 milliárd forintot keli az államháztartás kiadásaiból lefaragni. A szakszervezetek is tudják, hogy enélkül nem lehet az ország gazdasági egyensúlyát helyreállítani. — Ez igaz, de mindegyik szervezet az állítja: ha nem teljesítik a kérését, annak a tanítás, a betegellátás, a közbiztonság, a határok védelme szenvedi kárát. — Senki nem vonja kétségbe a követelések realitását. A szakszervezeteknek az a feladata, hogy a munkavállalók érdekeit védje, a szaktárcáknak pénzre volna szükségük, a pénzügyminiszternek pedig az a feladata, hogy csökkentse a költségvetés hiányát... — ...az ÉT-nek pedig az a feladata, hogy minderről tárgyaljon? — És, hogy a konfliktusok kialakulása előtt próbálja megteremteni a társadalmi békét, s mire a törvényjavaslat az országgyűlés elé kerül, többé kevésbé minden szervezet a magáénak érezze. — Amit a szakszervezetek és minisztériumok kérnek, évek óta megoldatlan gondok. Mit tud ezen az ÉT segíteni? — Közösen fel lehet tárni a költségvetést csökkentő tényezőket. A minisztériumok minden esztendőben visszakapták a maradvány pénzük egy részét, de most az egészet vissza lehetne tartani. Megvizsgálandó, szükség van-e minden hivatalra? Nem lehetne-e kisebb létszámmal feladatukat a minisztériumokban ellátni? És sorolhatnám tovább, ezek csak kiragadott példák. Az ÉT ezeknek a feltárásában is sokat segíthet. — Végeredményben milyen az ET és a kormány viszonya? — A kormány értékeli az ÉT visszajelzéseit és azokat a javaslatokat, amelyek a parlament által elfogadott kormány- programba beillenek, beépíti a törvénytervezetekbe. Amivel nem értünk egyet, arról tovább vitatkozunk, érvelünk, de ha végül is nem jön létre megegyezés, akkor kénytelenek leszünk az eredeti javaslatot beterjeszteni, mert nem szabad elfelejteni: minden törvényjavaslatért a kormány a felelős. (Koós) függetlenségének szavatolásáért 173 paragrafus, amely megrengeti a Médium-világot Végre elkészült az utóbbi évek legtöbbet vitatott és legjobban hiányolt jogszabályának tervezete, a médium-törvény egy megvalósulást ígérő változata. Ezzel a kényes és sok tekintetben úttörő kodifiká- ciós munka jelentős állomásához érkezett:a szakemberek százhetvenhárom paragrafusban foglalták össze a rádiózásra és a televíziózásra vonatkozó alapfogalmakat, alapelveket és általános szabályokat. Forró pontok Ezek sorában a törvénytervezet a tájékoztatás semlegességének követelményéről szólva kimondja: a tájékoztatásnak sokoldalúnak, kiegyensúlyozottnak kell lennie; a műsorszámok nem állhatnak egyetlen politikai párt vagy csoportosulás nézeteinek szolgálatában sem. A munkavégzésre kötelezett személynek kommentárt adnia nem szabad. Az előkészítő viták egyik „forró pontja” mindvégig az volt, hogy miként biztosítható a rádiózás és a tévézés politikai befolyásolástól mentes függetlensége. A javaslat erre többféle megoldást kínál. Indítványozza, hogy hívják életre az Országgyűlés Rádió-Televízió Testületét, amely lényegében az elektronikus médiumok fölötti ellenőrzés és felügyelet meghatározóan fontos szerve lenne. Döntő szava volna a frekvenciák hasznosításában (pályázatok kiírásában és elbírálásában), a műsorszórás feltételeinek biztosításában, s a műsorszolgáltatókkal polgári jogi szerződést kötne az elnyert frekvenciák használatáról. Paritásos bizottság A megállapodás megszegése, például a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén a testület — az adás fölfüggesz- tésétől a szerződés fölbontásáig — minden polgári jogi szankciót alkalmazhatna. Hatáskörébe tartozna a rádió és a tévé vezetőinek kinevezésére szóló javaslat megtétele; erről az országgyűlés titkos szavazással döntene. A testület öt tagból állna; tagjait a parlamenti pártok által paritásos alapon felállított bizottság jelöltjeiből a parlament választaná ki. A tagok közül sorshúzással jelölnék ki az elnököt. A grémium az országgyűléstől és általában minden politikai intézménytől, szervezettől függetlenül látná el feladatát. Az objektív tájékoztatás további biztosítékaként egy úgynevezett panasz- bizottságot is fölállítanának. A lakosságot egyoldalúan informáló, az eltérő álláspontoknak csak az egyikét bemutató tájékoztatás esetén a kifogásolás első fóruma maga a műsorszolgáltató, második fóruma a panaszbizottság lenne, amely kötelezhetné az érintett médiumot az ellenvélemény megjelenítésére. A közszolgálati jelleg megőrzésében érdemi szerepet kapna egy széles társadalmi képviseletet megtestesítő közszolgálati társadalmi ellenőrző tanács, amely indokolt esetben a rádió és a tévé elnökének fölmentését is kezdeményezheti. A közszolgálati média elnökei évente kötelesek beszámolni intézményük tevékenységéről a parlamentnek, s egyidejűleg a képviselői plénum elé kerül a két intézmény ügyvezetését ellenőrző felügyelő bizottság jelentése is. Ha a Ház egymás után két ízben nem fogadja el a vezetői előterjesztést, az elnököt visz- szahívják posztjáról. Konzultációk sora Sajátos megoldást indítványoz a törvénytervezet a közszolgálati médiumok tulajdonlására. Eszerint a tévé is, a rádió is különleges részvény- társaságként működne. Részvényeik nem kerülnének forgalomba — azok kizárólag állami tulajdonban lennének, s a tulajdonosi jogokat a parlament elnöke gyakorolná. A korábbi tervezeteknél jóval részletesebb törvényváltozatra még további konzultációk és egyeztetések várnak: mielőtt a parlament elé kerül, áttekintik és behatóan megvitatják az érintett politikai, szakmai és érdekképviseleti szervek, intézmények is. (Bajnok) Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy 1994. szeptember 1-től a DRV Rt. Somogg Vleqgei Üzemigazgatóság központi diszpécser szolgálatának telefonszáma 82/410-755-róf 82-315-331 számra változik Kérjük, hogy hibabejelentéseiket a fenti időponttól az új telefonon szíveskedjenek megtenni. Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízmű Rt. Somogy Megyei Üzemigazgatósága 7400 Kaposvár, Béke u. 41. (55046) V
