Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-03 / 180. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1994. augusztus 3., szerda Tankönyvek a tanévre Augusztus közepére elkészülnek a tankönyvek a Tankönyves Vállalkozók Kamarájához tartozó 60 kiadónál. Összesen 2300-féle közismereti és 3360 szakmai tankönyv kerül a diákokhoz. A közismereti tankönyvek több, mint húsz millió, a szakmai tankönyvek csaknem három millió példányban jelennek meg. Az előbbiek értéke 3,6 milliárd, az utóbbiaké 640 millió forint. Új tábor vadregényes környezetben A múlt hét elején fiatalok üdültetésére alkalmas tábort nyitottak a Tatabányához közeli Körtvélyespusztán. Magánszemélyek alapítványából nyílt lehetőség arra, hogy négy millió forintért megvásároljanak egy használaton kívüli erdei épületet a Vértesi Erdőgazdaságtól. Az első turnusban kétszáz fővárosi diák vakációzik itt, a vadregényes környezetben. Pótfelvételi bölcsészkarra Egy kicsit ma, egy kicsit holnap Megnyerő, áhított célok A statisztikai felmérések mostanában népességünk alakulásáról meglehetősen riasztó tényeket tárnak fel, s a jövőkutatók erre alapozva még szorongatóbb képet festenek a holnapról. Kézenfekvő tehát, hogy valamit tenni kell. Nem feltétlenül kapcsolódik munkakörömhöz, olykor beleolvasok a Magyar Közlönybe. Az idei 46. számában rábukkantam egy olyan kormányhatározatra, melyet — mint egy jó könyvet —, végig „kellett” olvasni. Valójában a tenniakarás volt az indítéka annak, hogy felkeltette az érdeklődésemet ez a kormányhatározat, amely a népesedéspolitika távlati alapelveivel foglalkozik. A teljesség igénye nélkül néhány gondolat belőle: A társadalom alapintézménye a család, ezért kiemelt anyagi, erkölcsi támogatás illeti meg a kormány, az ön- kormányzatok, valamint a nem állami szervek és az egyházak részéről. Elő kell segíteni a fiatalok A társadalom alappillére a család Fotó: Király J. Béla házasságkötésének erkölcsi és anyagi megalapozottságát, a felelősségtudat fokozását. Nagyobb mértékben kell támogatni a családok lakáshoz jutását és a nemzetközi egyezményekkel összhangban törvényben kell deklarálni a gyermekek és az ifjúság alapvető jogait. Ki kell dolgozni a részmunkaidő-foglalkoztatás széle- sebbkörű alkalmazásának lehetőségét. (Nyugatra tőlünk megannyi jó, gyakorlati példa van erre!) Persze ehhez az szükséges, hogy a családanya „megengedhesse magának”, illetve a családjának hogy „csak” részmunkaidőben dolgozzék. Vagyis — és ez is olvasható az alapelvekben —: olyan gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy egy keresetből is el lehessen tartani egy családot. (Ötven évvel ezelőtt számos példa volt erre!) A családi pótlék és a jövedelemadó rendszert úgy kell összehangolni, hogy a gyermekes családok helyzete ne romoljon. Ha az alappillér, a család helyzete javul, az sok egyéb mellett kihat a ma különösen riasztó mértékű halandóságra is. Persze emellett, ezügyben megkülönböztetett gondot kell fordítani a leggyakoribb halálozást okozó megbetegedések megelőzésére, eredményesebb gyógyítására, az egészségesebb életmód terjesztésére. Megnyerő, és áhított célok ezek! A családok roncsolódását, a magyar népesedés mára kialakult állapotát évtizedek okozták. Bizonyos, hogy évtizedek szükségesek ahhoz is, hogy a rossz folyamatok megálljának, illetve ellenkező előjelűvé forduljanak. A célok jók, de elérésükhöz a türelmen kívül az is kell, hogy ki-ki a saját mikro-környezeté- ben picit ma is, egy kicsit holnap is tegyen valamit. A program valóra váltása csak így képzelhető el. V. M. A meggazdagodás egyik furcsa titka A szülőszobában elcserélt gyerekek Mese felnőtteknek A Pázmány Páter Katolikus Egyetem bölcsésztudományi kara pótfelvételit hirdet angol-,latin, német-, olasz, történelem-, magyar szakokon. Jelentkezni csak a felsorolt szakpárra lehet még ezen a héten a dékáni hivatalnál. A jelentkezéshez mellékelni kell rövid életrajzot, érettségi bizonyítványt, nyelvvizsga bizonyítványt valamint két, saját címre felbélyegzett borítékot. A felvételi vizsgák augusztus 22-től kezdődnek. Jövőre is Orfűn A hét végén a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat három napos szines, érdekes, vidám rendezvényt szervezett Orfűn. A három évvel ezelőtt kezdeményezett, azóta hagyományos július végi összejövetelen csaknem ezer gyermek vett részt, köztük horvátországi és erdélyi fiatalok, illetve a baranyai nevelő- otthonokban élő gyerekek, valamint egyedülálló szülők és nagycsaládosok gyermekei. Arról is döntöttek, hogy a nagysikerű rendezvényre jövőre ismét Orfűn kerül sor. Harcok után jönnek a gyerekek A következő hónapokban rekordszámú gyermek születése várható Szarajevóban. A bosnyák főváros vezető szülész-nőgyógyászának véleménye szerint ebben az évben mintegy kétezerháromszáz csecsemő érkezésére számítanak, mintegy ezerrel többre, mint amennyien tavaly ezidőben születtek. A psziho- lógusok először a II. világháború után figyeltek fel arra, hogy a harcok befejeztével, a jövőben vetett bizalom alapján ugrásszerűen nőtt a gyermek- vállalási hajlam. Centrifugázott unoka Egy ötéves német kislány a nagymamájával való bujócs- kázás közben bebújt a centrifugába és magára húzta a tetőt. A nagymama csak félórás kutatás után bukkant az unokára, amikor véletlenül megnyomta a kapcsolót és forgatni kezdte a kislányt. Azonnal leál- lítota a gépet, így az unoka ép bőrrel úszta meg a bujócskát. Néhány éve szinte az egész világsajtót bejárta egy amerikai bakfis esete. Kimberly Mays-ről ugyanis csak tizenéves korában derült ki, hogy születésekor elcserélték a kórházban. Fordulatokban bőven gazdag, hosszadalmas huzavona kezdődött a nevelőszülők — akik természetesen azt hitték, hogy ők az igaziak — és a vér szerinti szülők között. Kimberly Mays, Bob és Ba- rabara Mays kislánya 1978-ban született, nagy boldogságot szerezve, hiszen a gyermekáldásra évek óta vártak a szülők. Három nappal később jött világra Arlena, Regina és Ernest Twiggs kislánya akkor már hatodik gyermekként. A csere azóta is kideríthetetlen okok miatt megtörtént. Twiggs-ék kislánya egy műtét után nyolcéves korában meghalt, de már akkor Azokban a vad sziklajáratokban, ahol annak idején a comwalli bányászok ón után kutattak, ma egy új őrültség fanatikusai félelmetes sportot űznek. A több mint három és félezer méteres mélységben lévő, több kilométeres földalatti alagút-rendszert, amit az ónbányászok hátrahagytak, mounten bike-es gyerekek vették birtokukba. Itt teszik próbára kerékpáros tudásukat, — no és több ezer forintot érő biciklijüket. Olyan szűk tárnákban is, ahol alig fér el egy ember. Ezt a sportot a helybeliek találták ki: „Először csak a hecc kedvéért mentünk le, hogy megnézzük meddig jutunk el. így vettük észre, hogy több kilométeres, kerekezésre alkalmas utak vannak odalenn. Egyes helyeken teljesen ösz- szeszűkül az út, de utánna kimegállapították, nem lehet Regina és Ernst Twiggs kislánya, mivel a B vércsoporthoz tartozik, mindkét szülő vércsoportja viszont nullás. Akkor kezdődött a nyomozás, míg megtalálták Mays-ékat, ahol viszont az anya már meghalt rákban, Bob, az apa, egyedül nevelte Kim- berlyt. Hosszas jogi huzavona kezdődött, mert a kislány ragaszkodott papájához, — ő is hozzá, az igazi szülők viszont szerették volna visszakapni gyereküket. Az ügy végülis tisztes haszonnal járt: mindkét család milliomossá vált. A kórház fájdalomdíjként 6,6 millió dollárt fizetett a vérszerinti szülőknek és 3,5 millió dollárt a nevelőszülőknek. Most már csak az kérdés, hogy vélekedik, és mit érez Kimberly Mays? (Ferenczy Europress) tárul és olyan hatalmas termekbe jutunk, mint egy kated- rális” — mondja az egyik fiú. Ahhoz, hogy a kerékpárúihoz eljusson valaki, egy kürtőn keresztül kell lemászni, természetesen vállra vett kerékpárral. A sötét sikátorokat csak a bike erős lámpája és a sisakra tett kisegítő lámpa világítja be. A fiúk leginkább attól tartanak, hogy a lámpa kialszik, és teljes sötétségben maradnak. Mint mesélik: „a sötét olyan félelmetes itt lenn, mintha egy másik bolygón lennénk. Állandóan hallani a lecsepegő vizet, az általunk keltett zajok visszhangja csak percek múlva jut visza hozzánk, és ilyenkor azt hisszük, hogy valaki más is van idelent. A biciklisek egyébként nem szívesen beszélnek félelmetes földalatti pályájukról, tartanak attól, hogy valamilyen tapasztalatlan kerékpáros leHol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Mint minden kisgyerek, ő is ahhoz ragaszkodott jobban, aki etette, fürdette, akinek arcát gyakrabban látta, vagyis az édesanyjához. A mama is rajongott a kisfiáért, nem is tudott tőle semmit megtagadni. Azzal kezdődött a gond, hogy olyan dolgokat is a kezébe adott, amelyek nem valók gyereknek. Aztán, mivel baj lett belőle, máskor már nem engedett a kívánságnak. A kisfiú persze nem értette, hogy miért lehetett először, és másodszor miért tagadta meg a mama. Mivel nem értette, hát üvöltött, követelőzött, dühében a földhöz csapta magát. Később, ahogy növekedett, a mama szelíd szeretettel elnézte csínyjeit. Sőt vitatkozott a papával, aki viszont nem egyszer hajthatatlanul megtagadta a kisfiú kívánságait. „Ha nagyobb lesz, ráérsz nevelni — mondogatta a mama — most még kicsi hadd legyen meg minden kívánsága!” A kismegy kísérletezni. Ezért ma már csak az ő engedélyükkel lehet lemenni, a túrákhoz pedig térképet adnak. Tudják, melyik szinten fog visszajönni a kerekező. A helybeli fiúk azt fiú ezért aztán nem is nagyon kedvelte a papát. Telt, múlt az idő a kisfiú egyre csintalanabb lett. Pokollá tette a mama életét. Ám érdekes módon, ha a papa otthon volt, megszelídült, kezes bárányként viselkedett. Elég volt a papa egy rosszaló tekintete, csendes szava, — és kisfiú megjuhászodott. Nem így volt ez a mamával! Ha kettesben maradtak, a kisfiú mindent megengedett magának. A mama meg mérgelődött, porolt, s egyre gyakrabban elnáspángolta a kisfiút..- A papának nem vglt szüksége ilyen eszközökre. így aztán fokozatosan átbillent a mérleg nyelve. Most már a papát kedvelte jobban a kisfiú, mert az nem porolt vele, nem verte meg. Nem esett nehezére neki engedelmeskedni, hiszen megszokta apró korától kezdve a papa következetességét. Hol volt, hol nem volt... így járt egy mama, aki túlzott és nem következetes szeretettel csüngött kisfián. is tudják, hogy a bicikli-pálya napjai meg vannak számlálva — a víz szintje ugyanis állandóan emelkedik. Egyes részek, ahol korábban kerekeztek, már víz alatt van és várAfrikai gyereknap 1976 június 16-án szörnyű, tömeges gyermektragédia történt a Dél-afrikai Köztársaságban, Sowetoban. A hetvenes években megerősödött az országban a fekete lakosság harca az elkülönítés ellen, valamint az emberi jogokért. 1976 nyarán hatalmas tüntetések robbantak ki. Soweto városában a diákok ragadták magukhoz a kezdeményezést. Tiltakozó felvonulást rendeztek, ám a kivezényelt rendőrség sor- tűzzel támadt rájuk. Több mint száz gyerek holtteste borította el pillanatok alatt a kövezetét, a sebesültek száma meghaladta az ezret. A világ közvéleményét felháborító barbárság hatására az Unicef, az ENSZ gyermekjóléti és védelmi alapja azóta minden évben, így az idén is megrendezi az afrikai gyerekek napját. Az idén ennek demonstrálására a világszerevezet háromnyelvű bélyegzőt használ. A bélyeggyűjtőket különösen érdekelheti ez az idei ritkaság. ható hogy rövidesen a mindent elárasztó víz miatt, véglegesen megszűnik a veszélyes sportolási lehetőség. Talán így lesz igazán jó! (ABC Europress) Félelmetes sport Földalatti biciklizés az ónbányában Szűk tárnákban mounten bike-os gyerekek próbálják ki bátorságukat > < 4
