Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-03 / 180. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 3., szerda Fizethetünk az A tervezők nem rakodták el a rakodógép-terveket M5-ösön is Megalakult az Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság. A francia-oszt- rák-magyar társaságokból álló Humi elnevezésű konzorcium kapott koncessziós megbízást az M5-ös autópálya továbbépítésére és üzemeltetésére. A már meglévő M5-ÖS autópálya fejlesztését, illetve annak 30 kilométernyi fél autópályájának autópályává alakítását és fizetővé tételét 1996. január 1-jéig végzi el a konzorcium. Ajánlat a Chinoinra A GiroCredit Befektetési Rt. nyilvános vételi ajánlatot tesz a magánbefektetők számára a Chinoin törzsrészvények visz- szavásárlására. Az ajánlat szerint a GiroCredit a Chinoin—részvényekért egyenként 50.200 forintot fizet, amelyet a tervek szerint a következő két hét során tartani fog. A brókercég fenntartja magának a jogot, hogy a visszavásárlási ajánlatot bármely pillanatban visszavonja. A tőzsde 216 milliója A Budapesti Értéktőzsdén a múlt héten a kárpótlási jegyek piacán 281 üzletkötésben mintegy 216,1 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a brókerek, s ez csaknem 70 millió forinttal alacsonyabb az előző hetihez képest. Az átlagár is valamelyest mérséklődött: a megelőző hétfői 576- os átlagárról a hét végére, 559 forintra esett vissza. Szigetelőgyár épül Pesten Fővállalkozói szerződést kötött a Furukawa Electric Kompozit Szigetelő Kft. az esztergomi Suzuki gyárat is építő ASA Kft. céggel egy 200 millió forintos beruházás a létrehozására. Az Újpalotán megépítendő üzemben évente fokozatosan növekvő mennyiségben kompozit szigetelőket készítenek majd európai, japán, kanadai és közel-keleti piacokra. Lesz elég tankönyv Lesz elegendő tankönyv a mezőgazdasági szakoktatási intézményekben, s a hallgatók időben kézhez is kapják a tananyagot. Az 1993/94-es tanévben a tanulóknak több mint 500 féle tankönyvre lesz szükségük hozzávetőlegesen 300 ezer példányban. Problémát jelent, hogy az ágazat területén nagyon sok az olyan kislétszámú szakma — mint például a lótenyésztő, vagy a sörgyártó —, ahol a tankönyvellátás a kis példányszám miatt kirívóan drága. Az érintett társadalmi szervezetekkel kötött megállapodás alapján egy tanuló a szakmai tankönyvek ellenértékeként maximálisan 1000 forintot fizet. Az SKF tervei hazánkban Az SKF Budapest, a svéd SKF Golyóscsapágy Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő magyarországi leányvállalat idén 1,4 milliárd forint forgalmat kíván elérni. Ez 30 százalékos növekedés a cég előző évi teljesítményéhez képest. A göteborgi központú SKF konszern Magyarországon már 65 éve van jelen a különböző golyós- és gördülőcsapágyaival. Tevékenysége valameny- nyi kontinensre kiterjed. Újból darut gyárt a Kaposgép Szol Kft A Szolgáltató kft volt az egyetlen a hét közül, amelyet az anyacég magánszemélyekkel közösen alapított. Később, a tulajdonrésszel rendelkező dolgozók a egészet kivásárolták, s ekkor indult meg a tulajdonképpeni „élet”. — Az első másfél év igen küzdelmes volt — emlékezett vissza Szliczki József ügyvezető igazgató. — Igyekeztünk olyan hosszútávú stratégiát kidolgozni, aminek középpontjában azok a termékek álltak, amelyekre továbbra is mutatkozott igény a felhasználók részéről. A Kaposgép Vállalat annak idején rengeteg gépet értékesített, amelyek alkatrészellátása már nem volt megoldott. Első lépésként beindítottuk a tönkrement mernyei gyáregység profilját. Hidraulikus tömlők, csőcsavarzatok és gyorskapcsolók gyártását kezdtük el. A múlt év végén pedig a vállalat által félbehagyott hidraulikus munkahen- gergyártást vettük át, s a továbbfejlesztés után már megkezdődött a sorozatgyártás. Ekkorra kialakult egy részegység és gépelemgyártás, ami — hála a még mindig sok helyen dolgoztatott gépeknek — szépen felfutott. Közben azonban az egymás után megszűnő volt gyáregységektől, a volt anyavállalattól sorra kopogtattak a Szolgáltató kft ajtaján a szakemberek, akik közül többeknek is tudtak munkát adni. Köztük voltak azok a tervező és fejlesztő mérnökök, akik évtizedeken át alakítgatták és tökéletesítették a Kaposgép gyártmányait. A gondolat logikusnak látszott: gyártson újra komplett gépeket a kft. A piackutatás is alátámasztotta a terveket, és rövidesen elkészült az első sorozat homlokrakodó. — Meglepően rövid idő alatt elfogyott az összes — mondta Szliczki József — sőt, a most készülők közül is soknak már előre megvan a gazdája. Ezek az MTZ 50 illetve 80-ra szerelhető rakodógépek jól használhatók a kisgazdaságokban is, ráadásul, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatást adott a vásárláshoz. Sajnos úgy tűnik, ez most megszűnik, ami sem nekünk, sem a gazdáknak nem jó. Azért támogatás nélkül is van kereslet, mert — bár az árak még mindig messze a hasonló nyugati gépeké alatt vannak — a vásárlók szerint nagyon jó a minőség. Az pedig, hogy a kft pótalkatrészgyártással és javítással is foglalkozik, plusz érv a vásárlás mellett. A legújabb terv, amivel bővíteni akarják a gépgyártó tevékenységet talán még nagyobb haszonnal kecsegtet. A kft-nél ismét a daruk kerültek a tervezőasztalra, sőt, már a gyártás is megindult. — A volt Kaposgép legjobb darucsaládjához hasonló az új daru. A hasonlóság nem egészen véletlen, hisz a fejlesztő és tervező szakembereink sok éven át a KCR darucsaláddal dolgoztak. Továbbfejlesztettük a legjobb modellt és gyártjuk a vevőink megelégedésére. Nem csak a mérnökök, a dolgozók zöme is kaposgépes volt világéletében, és a 15-20 év alatt felhalmozódott szakmai tapasztalat az, ami lehetővé teszi az elképzeléseink megvalósulását. No és persze az sem mindegy, hogy a negyven dolgozó zöme egyben tulajdonosa is a kft-nek, vagyis komoly érdekük, hogy a cég prosperáljon. Varga Ottó Közeli célok, sürgős feladatok a kormányprogramban ( 12. rész) Össztűz a korrupcióra Szövevényes gazdasági bűncselekmények, milliárdos nagyságrendű visszaélések sora jelzi, hogy a gazdaság, a közélet egyik legalattomosabb betegsége, a korrupció hazánkban is burjánzik. Nincs olyan eszköz, amely önmagában elégséges volna megszüntetésére vagy akár csak visszaszorítására is. Sikert csak a kiskapukat lezáró, joghézagokat megszüntető szabályozás, az ellenőrzések szigorítása, a gazdálkodás átláthatóvá tétele, azaz a korrupció elleni harc különféle eszközeinek együttes alkalmazása ígér. A pénzügyi összefonódások, megvesztegetések elleni hatékony fellépés érdekében átfogó jogalkotó munkát kezdeményez a kormányprogram. Ennek keretében korszerűsítik a gazdasági szerződések szabályozását, erősítik a fogyasztók és a hitelezők jogi védelmét. Kiemelkedő kodifikációs vállalkozás az új privatizációs törvény előterjesztése. A gazdasági élet tisztaságát, a közmorált sértő manipulációk kizárását hivatott elősegíteni a külföldiek befektetéséről, a koncesszióról, a cégnyilvántartásról és cégeljárásról, a csődről, a felszámolási eljárásról és a szerencse- játékokról szóló törvények tervezett jelentős módosítása. A közvéleményt régóta irritálják az állami tulajdon körüli kétes ügyletek és visszásságok. A kormány ezért hangsúlyos kötelezettségnek tekinti a privatizációs folyamat és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések felderítését. A munkába az állami ellenőrzés szervein kívül szükség esetén külön vizsgáló bizottságot is bevonnak. A cél nem pusztán a valós tények megállapítása, hanem az állami gazdálkodás átláthatóvá tétele is. A közbeszerzések rendjét külön törvényben kívánja szabályozni a kabinet. Ezzel biztosítékot teremt arra, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntések nyílt versenytárgyalások alapján szülessenek. A beszerzésre jogosultak körét szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal kívánják meghatározni. Sok jogi és morális kétely merült föl az elmúlt időszakban a különféle alapítványok gazdálkodásával kapcsolatosan. Ezért a kormányzat a parlamenti pártok bevonásával bizottságot állít fel az állami vagyonnal gazdálkodó alapítványok, közalapítványok és társadalmi szervezetek vagyongazdálkodásának vizsgálatára. A kuratóriumokkal szemben azt a követelményt fogalmazza meg a kormányprogram, hogy összetételükben érvényesüljön a pártsemlegesség és a gazdálkodás adatait tegyék hozzáférhetővé a vizsgáló bizottságok számára. Ferenczy Europress Drasztikus lépések segíthetnek csak az adósságspirálba került államháztartáson Magyarország elérte lehetőségei határát (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi pénzintézetek szakértői egyébként arra voltak kíváncsiak, hogy a kormány hajlandó-e szigorú intézkedésekre, hogy megkezdhető legyen egy hároméves finanszírozási megállapodás előkészítése. A tárgyalásokon kiderült: a külföldi pénzügyi szakértők úgy látják, hogy Magyarország elérkezett lehetőségeinek határaihoz. A jelenlegi nagymértékű folyófizetésimérleghiány, illetve államháztartási deficit nem tartható a továbbiakban fenn. Ezért azt javasolták, hogy az idén a folyó fizetési mérleg hiányát 2 milliárd dollárra, jövőre pedig 1.5 milliárd dollárra kell mérsékelni. Szükségesnek látják azt is, hogy a lakossági megtakarítások ebben az esztendőben legalább 250-300 milliárd forinttal növekedjenek. Ebben az esztendőben az államháztartás hiánya eléri a GDP 8-9 százalékát. Az IMF szakértők szerint jövőre ez nem lehet nagyobb 3 százaléknál. Békési László szerint a javasolt változtatási irányokkal a kormány egyetért, arra azonban nem lesz képes a magyar gazdaság, hogy ilyen nagymértékben javuljon. A folyó mérleg deficitje 1995-ben 22.5 milliárd dollár körül lesz. Lényeges az államháztartás hiányának mérséklése is. A kormány úgy számol, hogy az idén jelentős, mintegy 60 milliárd forintos korrekció révén a költségvetési deficit 330 milliárd forint lesz és a társadalombiztosítási alapok egyensúlyban maradnak. Lényegesen rosszabb a helyzet a jövő évi államháztartási mérleg tekintetében. Egyelőre még nem látja a kormány azt, hogyan tudják az államháztartást a következő esztendőben finanszírozni. A helyzetet elsősorban az nehezíti, hogy az elmúlt három év során az államháztartás adósságspirálba került. Évente a korábban felhalmozódott belföldi adósságok miatt a kamatkiadások 280 milliárd forinttal nőnek. Jövőre a költségvetést terhelő adósságszolgálat 650-700 milliárd forint lesz. Ez a kiadások egy- harmadát teszi ki. Megoldást csak az hozhat, ha sikerül kidolgozni új adósságmenedzselési rendszert. Az már látszik, hogy a privatizációs bevételeket a legmagasabb kamatozású állampapírok visszavásárlására kell fordítani. Lényeges a teljesítmény nélküli bérkiáramlás korlátozása is. Az elmúlt két esztendő során a magyar export- termékek versenyképessége 30 százalékkal romlott. Ez zömében a gyors és indokolatlan bérnövekedés miatt következett be. Ezen a téren olyan bérmegállapodásra van szükség, amely a kívánt mértékben szabályozza a növekedést. Nemzetgazdasági szinten a bérek az éves inflációs rátánál 4-5 százalékkal kisebb mértékben emelkedhetnek. Konszolidált vállalati körben egyáltalán nem emelhetők a bérek. A költségvetési szerveknél pedig csak olyan mértékben lehet növelni a fizetéseket, amilyen mértékben ezt a létszámcsökkenés lehetővé teszi. Nagy kérdés még, hogy vajon vállalhatók-e ezek a lépések? Mi van, ha nem vállaljuk?— fordította meg a kérdést a pénzügyminiszter. Akkor szinte bizonyos, hogy 1995-ben már olyan kényszerhelyzetbe kerül az ország, amit csak még drasztikusan intézkedésekkel lehet kezelni. Elébe kell menni a rossznak, vállalni a csődtömeget és megelőzni azt, hogy még nehezebb helyzetbe kerüljön a gazdaság. Ezt az utat kell járni, mert ezen még pozitív lépésekre is adódik lehetőség. Varga Ottó Labilis egyensúly A szinte minden nemzet- gazdasági ágra kiterjedő gazdasági növekedés kiélezte az egyensúlyi helyzetet. A központi költségvetés hiánya félévkor 184 milliárd forintot, a társadalombiztosítási alapoké május végén 17 milliárd forintot tett ki. A gazdálkodás feszültségei a monetáris folyamatokban is érzékelhetők. Mindezt a Pénzügyminisztérium tegnap nyilvánosságra hozott jelentése állapítja meg, amely a gazdaság első féléves folyamatait összegzi. A kamatlábemelés korlátái A Magyar Nemzeti Bank két héten belül másodszor emelte meg azokat a kamatokat, amelyek mellett rövidlejáratú hiteleket nyújt a kereskedelmi bankoknak. Az „üzletnek” különféle értékpapírok jelentik a fedezetét, ezeket az adós bankok visszavásárolják, ekként törlesztve a hitelt. Ennek a lényegében véve zálogügyletnek a kamata most 31 százalékra emelkedett, immár olyan magasra, hogy az meggondolásra készteti az effajta hitelek igénylőit. Ennélfogva a bankoknak azon kell törniük a fejüket, miként tegyék olcsóbbá a lakossági illetve a vállalati betétekből keletkező forrásokat. Ennek pedig csak egyetlen módja van, ha felemelik betéti kamataikat vagy az általuk kibocsátott kötvények kamatát. A magas betéti kamatok mellett a kisebb-nagyobb tőkével rendelkezők megfontolják: elköltsék vagy inkább bankbetétként kamatoztassák megtakarításaikat. Ha azok, akiknek pénzük van, tartózkodnak a fogyasztástól, akkor csökken a behozatal, a költségvetésre kisebb nyomás nehezedik, kevesebb hitelt kell felvenni. Bár mint minden gyógyszernek, ennek is van mellékhatása: ez a pénzpolitika egyben szűkíti a belföldi keresletet is, tehát sújtja azokat a termelőket, akik áruikat nem képesek külföldön értékesíteni, akár minőségi okokból, akár mert azokat túl drágán állítják elő. A magas banki kamatok fékezik a beruházási kedvet, s ez egyértelműen lassítja, talán meg is állítja a megindult növekedési folyamatot. A költségvetési hiány tehát elszívja a gazdaság elől a beruházási forrásokat és a külkereskedelmi mérleget — részben kívánatos, részben nem kívánatos módon — javítva, a belföldi keresletet és a munkaalkalmakat szűkítve, fokozza a megtakarítási hajlamot. Ezeket az összességükben mégis csak kedvezőnek mondható változásokat azért lehet csak ilyen magas kamatszinten elérni, mert megnőttek az úgynevezett inflációs várakozások: sokan arra számítanak, hogy a szocialisták a foglalkoztatás bővítése végett, a liberálisok pedig a vállalkozások támogatására a korábbinál több pénzt pumpálnak a gazdaságba. A kormány programmja ugyan távol áll az ilyen gazdaságpolitikától, de erről az embereket csak a gyakorlat győzheti majd meg. Am a magas és huzamos ideje csak növekvő kamatlábak maguk is alkalmasak arra, hogy inflációs várakozásokat keltsenek, mert az emberek úgy vélik: lám, a magas kamatlábat azért alkalmazzák, hogy a növekvő infláció miatt a pénz tetemesen csökkenő reálértékét megtartsák. így a gazdasági szereplői lélektanilag ördögi körbe kerültek, amelyből egyhamar aligha lesz kiút. A költségvetési kiadásokat nem lehet máról holnapra radikálisan csökkenteni, nem két minisztérium megszüntetésén múlik a kiadások lényeges csökkentése, hanem a nagy elosztási rendszerek reformján, az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítás átalakításán, amit viszont csak körültekintően, óvatosan, az érintettek helyzetét figyelembe véve lehet véghezvinni. Feltehető a kérdés, hogy a leértékelés elkerülése, vagy inkább elodázása végett az új kormány nem erőltette-e túl a kamatlábak emelését? Nem lett volna módja a gazdasági eszközök — az árfolyamváltozások és a kamatláb módosítások — olyan kombinált alkalmazására, amikor az adagolt „gyógyszer” még csak a lehető legkisebb mellékhatást fejti ki a beteg szervezetre? Bácskai Tamás y> i i i
