Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-03 / 180. szám

1994. augusztus 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Nagybajomban útépítésre Mintegy másfélmillió forintot költött a nagybajomi önkor­mányzat a közelmúltban a te­lepülés útjainak javítására és útépítésre. A munkák során többek között elvégezték a Mester utca lekövezését, a Zrínyi utcában a kátyúzást fe­jezték be. Iskola és csarnok Mezőcsokonyán A következő tanévben a mezőcsokonyai általános is­kola épülete már tornaterem­ként funkcionál majd, mellette pedig fölépül a község új négytantermes iskolája. Mindezen beruházásokhoz a települési önkormányzat cél- támogatási pályázatot nyert, az iskola esetében a 40 millió forint, a tornateremnél pedig a 16,5 milliós kivitelezési költ­ség negyven százalékát kap­ják állami költségvetési for­rásból. A nyolcosztályos is­kola bővítése során egy zsi­bongó is épül, amelyet szep­tembertől vehetnek bitrokukba a mezőcsokonyai tanulók. Konditerem Csombárdon Hétmillió forintos beruhá­zásban készült el a közelmúlt­ban az a csombárdi épület, amelyben az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal kapott helyet. Nemrégiben itt biztosí­tották a fiatalok számára egy kondicionáló terem létesíté­sének lehetőségét. T elefonfejlesztés előtt a régió A telefonvonalak számának növelését szeretnék elérni Kaposszerdahelyen. Mivel azonban ez csak regionális összefogással valósítható meg, a helyi hivatal nemrégi­ben egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett, és folytatott a környező települések első embereivel. Batéi kultúrház- tatarozás Az elmúlt időszakban jelen­tős összeget fordítottak a köz- intézmények karbantartására, esetenként renoválására Ba- téban. A kultúrháznál egy te­raszt építtettek, amelynek költsége közel százötvenezer forint volt. Az ifjúsági klubban tatarozási munkákat végezte­tett az önkormányzat, festés és mázolás, valamint a mű­anyagpadló cseréje tette szebbé a 800 lelkes Baté mintegy 50 fiataljának klubját. Szépítkezik Magyaratád A magyaratádi önkormány­zat ebben az évben is jócskán fordított a település arculatá­nak szépítésére, a terület ren­dezésére. A közelmúltban a falu kultúrházának környékét, az épület melletti parkot tették rendbe. A parkba bokrokat és cserjéket is ültettek. Pásztorsors Kazsokon — Hülyék ilyenkor a tehe­nek. Nem arra mennek, amerre kellene, hanem ösz- sze-vissza. Azt hiszik, hogy kényük-kedvük szerint mászkálhatnak ebben a ká­nikulában. A sommás megállapítás Pátkai József nyugdíjas te­hénpásztoré, aki fiatalabb tár­sával, Sípos Lászlóval közö­sen őrzi a kazsoki teheneket. Napi tíz-tizenkét órában, haj­naltól este hétig. — Ezek már nem a téeszé — mutat a tehénpásztor a jámbor magyartarkákra —, hanem 14 kazsoki magán­gazdáé. — Az a baj, hogy ez is csak szezonális munka. Egy évben jó, ha hat hónapot tölthetünk itt — veti oda a mezítlábas fia­talabbik. — Korábban a szö­vetkezetben dolgoztam: gép­kocsirakodó voltam. Aztán a leépítéskor munkanélküli lettem. Egy évig tartott. — Örül a mostani munkájá­nak? — Hogy a fenébe ne... Nem keresek sokat, de azért vala­hogy kijövünk belőle a felesé­gemmel. A feleségével együtt kapnak annyit, amennyi elég éle­lemre, ruházkodásra. Koro­sabb társa kisegítőként van itt. Ő két éve még etetőként dol­gozott a majorban. Aztán élve a korkedvezménnyel, a nyug­díjat választotta. Három gye­reke van, nagylánya már férj­hez ment. — Miért vállalt újból mun­kát? — Hajtani kell még mindig. Nem sok a nyugdíj, kell a pénz a családnak. Mondom: kész szerencse, hogy ide jöhettem. Délidőben a karám mellett üldögélnek. Az állatokat meg­itatták. Ilyenkor a tehénpász­torok is szusszanhatnak. — Azt nem mondhatom, hogy megszakadunk a mun­kában. De azt se, hogy egy percig is tétlenkednénk — mondja az idősebbik. — Min­dig akad tennivaló. Ráadásul most kutyánk sincs. Lekölyke- zett, nem tudtunk másikat sze­rezni helyette. így nehezebb terelni a jószágokat. Ebédre hideget esznek a kazsoki pásztorok: otthonról szalámit, kolbászt. Olykor idei lecsót, friss gyümölcsöt is csomagol a feleség. Közben beszélgetnek. Ezt is lassan, ráérősen teszik. Nem lustán, hanem elgondolkodva. — Nem tudom, hogy miért, de régebben másképpen él­tünk: több volt a munka — el­mélkedik Sípos László. — Az árak is alacsonyabbak voltak. Millió munkahely közül válo­gathattunk... Régen könnyeb­ben élt a magamfajta. Manap­ság már a tanult ember sem kell nagyon. Hiába, mindenki­nek nehéz... Harsányi Miklós Fejlesztések Patalomban Az öregedő falu művészete A tárgyakat a helyi fiatalok gyűjtötték A szociális otthon 130 lakó­jával együtt Patalomban 386 — főként idős — ember él. Az öregedő falu megpróbál tal­pon maradni: két héttel ezelőtt kezdődött meg a művelődési ház külső-belső rekonstrukci­ója, folyamatban van a busz­megálló és a ravatalozó felújí­tása. A művelődési ház a Ka­pos Pillér Kft kivitelezésében szépül; a tervek szerint au­gusztus 20-án lesz az átadás. Wéber József polgármester elmondta, hogy a közeljövő­ben tervezik a vezetékes gáz bekötését, a település 80 por­tája közül ötvenen jelezték igényüket. Patalomban a ti­zenkét munkanélküli közül ha­tan részesülnek jövedelem- pótló támogatásban. A falu minden általános is­kolása ingyen kapja meg a könyv-, illetve a füzetcsoma­got; a középiskolásoknak blokk alapján fizetik ugyanezt ki. Minden diák megkapja a buszbérletet. A tanévben a szakmunkástanulók havonta 500, a szakközépiskolások 1000, a gimnazisták 2000, a főiskolások és egyetemisták pedig 5000 forint támogatást Fotó: Kovács Tibor kapnak. Azt is megtudtuk, hogy szinte minden nap van közönsége az ásfáknak és pruszlikoknak Patalomban, annak ellenére, hogy tábla nem jelzi az erre utazóknak a szép népművészeti és helytör­téneti kiállítást, amelynek lét­rejötte a község fiataljainak köszönhető. Természetesen kíváncsi volt a tavaly óta lé­tező tárlatra a község ap- raja-nagyja is, és nemrég a helyi szociális otthon lakói is ellátogattak az önkormányzat szomszédságában kialakított bemutatóterembe. Négy év alatt 30 milliót költöttek az iskolára Támogatják a diákokat Jádon Somogyjádon tavaly ősszel kezdődött az — életveszé­lyessé vált — iskola tetőszer­kezetének teljes felújítása, va­lamint szociális helyiségekkel való kibővítése. A 8,8 millió forintos beruhá­zás kivitelezője Csiszár Fe­renc kaposvári építési vállal­kozó. Nevéhez fűződik a jádi impozáns egészségház épí­tése is. A gyerekek az idei tanév kezdetekor vehetik bir­tokba a felújítót iskolát. A falu művelődési háza is új köntöst kapott; befejeződött a külső rekonstrukciója. Amint Lőrinczné Kiss Iloná­tól megtudtuk, az elmúlt négy év alatt mintegy harmincmillió forintot költöttek az iskolára. A ciklus alatt négy tanteremmel, konditeremmel, konyhával és ebédlővel gazdagodott. A somogyjádi diákok tanév­kezdését — már hagyomá­nyosan — segíti az önkor­mányzat. A tankönyveket (amelyek ára átlagosan 2200-2400 forint) minden álta­lános iskolás ingyen kapja. Az önkormányzat finanszírozza, a könyveket a gyerekek az is­kolában vehetik át. Az idén januártól a diákok tizenöt forint támogatást kap­nak tanítási naponként. Ezt az összeget az önkormányzat átutalja az iskolának. Aki ét­kezik, az tizenöt forinttal kevesebb térítési díjat kell fizetnie naponta, aki nem, az pedig az iskolához szorosan kapcsolódó rendezvényre — többek között táborra, kirándu­lásra — használhatja fel az összeget. A középiskolások ezer forint támogatást kapnak augusz­tusban (az önkormányzatnál csak azt kell igazolniuk, hogy középiskolások). A rászorul­tak ezeken kívül nevelési, il­letve esetenként rendkívüli gyámügyi segélyt kapnak. (Tamási) Három kilométerre Somodortól Tevékeny pusztaiak — A feleségemmel még most is mindennap dolgozga­tunk. Mi soha nem tudtuk azt, hogy milyen az, ha valaki unatkozik — mondja a somo­dorpusztai Horváth József. — Van jó pár disznó, baromfi. A szőlőt is én művelem... A puszta három kilométerre van Somodortól. Csak né­hány család lakja. Jórészt öregek. Se bolt, se posta nincs itt. Heti rendszereség­gel hozzák azonban az élel­met, háztartási cikkeket: a somodon önkormányzat in­tézi a „kültelkiek” ellátását. — Nem biztos, hogy sokáig itt maradunk — teszi hozzá. — Összegyűjtöttünk egy kis pénzt, s ha eladjuk ezt a há­zat, a lányomékkal együtt ve­szünk egy nagyobbat Kapos­vár közelében. Azért mennek el — mint mondta — mert télen autóval igencsak ritkán lehet megkö­zelíteni a házukat. — Ha a hideg beáll, itt vége mindennek. De jobb időben sincs másképp. A busz csak a faluig közlekedik... — Szeretjük ezt a helyet, hiszen itt éltük le az életünk nagy részét, de elköltözünk — tette hozzá a felesége. A nyári hőségben senkit nem látni a puszta egyetlen utcáján. Mindenütt csend és vibráló meleg. — Nehéz az életünk. Mind­ketten munkanélküliek va­gyunk, az önkormányzattól kapunk némi támogatást — mondja Horváth Istvánné. — Szerencsére van egy kis ker­tünk, ott megterem minden, ami a konyhára kell. Nem is tudom, miből élnénk, ha ez nem volna. Elmondja, hogy férjével és nagylányával sokat dolgoz­nak. Fokhagymát, krumplit, paprikát, paradicsomot ter­mesztenek. Nemrég szedték ki a hagymát. A pusztán ke­mény munka a megélhetés feltétele. Minden forintot meg kell fogni. — Több mint hatvan éve lakom itt — mondja Tóth Já­nos, akinek négy gyereke és nyolc unokája van. — Négy telket vettem bérbe az ön- kormányzattól; ezen árpát és mákot termesztünk. A munka családi összefo­gást igényel. Nem múlik el hét, hogy valamelyik gyere­kük meg ne látogatná őket. — Legutóbb is tízen dol­goztunk kinn a földeken. Minden ment, mint a karika- csapás — tette hozzá a fele­sége. — Csak szorgalom kell, szeretet és összetartás. Mi szerencsések vagyunk: me­nyeinkkel, vőinkkel jól kijö­vünk. Harsányi Miklós A postás titkai Nehezen tudják eladni gabonájukat az igaliak — Végeztünk az aratással, közepesnél rosszabb ered­ménnyel zártunk — értékelte munkájukat Nagy György, az igali Aranykalász Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. — Nemcsak mennyiségben, mi­nőségben sem értük el a kitű­zött céljainkat. Búzából 4,4 tonna, őszi ár­pából 4,45 tonna, tavaszi ár­pából 36 mázsa, míg zabból 2,8 tonna a hektáronkénti ter­mésátlaguk. Nagy gondot okozott, hogy az étkezési bú­zaként vetett magok takar­mány növényként értek be. A kalászosnövény sikértartalma túl alacsonyra — 21,8 száza­lékra — „sikeredett”. így a 178 hektáron termelt növényt csak állati takarmányozás céljára tudják eladni. — Az időjárás is hozzájárult rossz eredményeinkhez. Ugyanis április közepétől május végéig mindösssze nyolc milliméter eső esett — tette hozzá a szövetkezet el­nöke. Az Aranykalászban a prob­lémák igazán csak most je­lentkeznek. Ebben az idő­szakban járnak le a hitelek. „Fejfájást okozhat” a banki, il­letve a késedelmi kamatok emelkedése is. Ráadásul a ta­lajelőkészítést, a műtrágya- és vetőmagvásárlást is a lehető legtakarékosabban kell meg­valósítanunk. A gondokról szólva Nagy György hozzátette még: érté­kesítési lehetőségeik megle­hetősen szűkek. A helyzetet a kereskedők is „átérzik”: ennek megfelelően alakítják az átvé­teli árakat. — A forgalmazó cégek rendkívül olcsó árat kínálnak a terményért. Ha ezeket az aján­latokat elfogadnánk, ráfizeté­ses lenne számunkra az érté­kesítés. Félő, hogy az ered­ményes gazdálkodás léte fo­rog kockán. (Harsányi) — A hideget talán jobban bírom, mint a meleget — mondja Csátri Józsefné batéi egységesített kézbesítő. — Hiába, a rekkenő hőségben is ugyanannyi házat kell felke­resnem, mint zimankóban. Persze mindenhová csak gyalog: nem tudok kerékpá­rozni. A batéi postás leginkább levelet és pénzt kézbesít. Körforgásszerűen, minden hónap 15-e körül a nyugdíja­kat intézi. Újabban egyre többször ingyenes árukataló­gust is oszt. Mint mondja, eb­ből mostanában dömping van. — Ezeket is kötelező ki­vinni — teszi hozzá. — így jócskán megszaporodott a munkám. Naponta legalább kétszáz helyet keres föl. Jó és rossz hírt, ellátást és nyugdíjat visz idősnek és fiatalnak. Nincs olyan ház, üzlet vagy hivata­los hely ahova ne volna bejá­ratos. Megtudjuk még, hogy nem mindig könnyű kézbesítőnek lenni Batéban. Sokszor udva­riatlanok, türelmetlenek az ügyfelek. A talpraesett pos­tásnak ilyenkor is fel kell ta­lálnia magát. — Sokszor nehéz bánni az emberekkel. Gyakran még a jóakarat is kevés. Van úgy, hogy már az utcán várnak. Leszólítanak, már ott kérik a pénzt. S ha véletlenül aznap még nem utalták ki, nekem mondanak • mindenfélét... Ilyenkor legjobb, ha az ember nem szól semmit. H. M. i i

Next

/
Thumbnails
Contents