Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-03 / 180. szám
1994. augusztus 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Nagybajomban útépítésre Mintegy másfélmillió forintot költött a nagybajomi önkormányzat a közelmúltban a település útjainak javítására és útépítésre. A munkák során többek között elvégezték a Mester utca lekövezését, a Zrínyi utcában a kátyúzást fejezték be. Iskola és csarnok Mezőcsokonyán A következő tanévben a mezőcsokonyai általános iskola épülete már tornateremként funkcionál majd, mellette pedig fölépül a község új négytantermes iskolája. Mindezen beruházásokhoz a települési önkormányzat cél- támogatási pályázatot nyert, az iskola esetében a 40 millió forint, a tornateremnél pedig a 16,5 milliós kivitelezési költség negyven százalékát kapják állami költségvetési forrásból. A nyolcosztályos iskola bővítése során egy zsibongó is épül, amelyet szeptembertől vehetnek bitrokukba a mezőcsokonyai tanulók. Konditerem Csombárdon Hétmillió forintos beruházásban készült el a közelmúltban az a csombárdi épület, amelyben az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal kapott helyet. Nemrégiben itt biztosították a fiatalok számára egy kondicionáló terem létesítésének lehetőségét. T elefonfejlesztés előtt a régió A telefonvonalak számának növelését szeretnék elérni Kaposszerdahelyen. Mivel azonban ez csak regionális összefogással valósítható meg, a helyi hivatal nemrégiben egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett, és folytatott a környező települések első embereivel. Batéi kultúrház- tatarozás Az elmúlt időszakban jelentős összeget fordítottak a köz- intézmények karbantartására, esetenként renoválására Ba- téban. A kultúrháznál egy teraszt építtettek, amelynek költsége közel százötvenezer forint volt. Az ifjúsági klubban tatarozási munkákat végeztetett az önkormányzat, festés és mázolás, valamint a műanyagpadló cseréje tette szebbé a 800 lelkes Baté mintegy 50 fiataljának klubját. Szépítkezik Magyaratád A magyaratádi önkormányzat ebben az évben is jócskán fordított a település arculatának szépítésére, a terület rendezésére. A közelmúltban a falu kultúrházának környékét, az épület melletti parkot tették rendbe. A parkba bokrokat és cserjéket is ültettek. Pásztorsors Kazsokon — Hülyék ilyenkor a tehenek. Nem arra mennek, amerre kellene, hanem ösz- sze-vissza. Azt hiszik, hogy kényük-kedvük szerint mászkálhatnak ebben a kánikulában. A sommás megállapítás Pátkai József nyugdíjas tehénpásztoré, aki fiatalabb társával, Sípos Lászlóval közösen őrzi a kazsoki teheneket. Napi tíz-tizenkét órában, hajnaltól este hétig. — Ezek már nem a téeszé — mutat a tehénpásztor a jámbor magyartarkákra —, hanem 14 kazsoki magángazdáé. — Az a baj, hogy ez is csak szezonális munka. Egy évben jó, ha hat hónapot tölthetünk itt — veti oda a mezítlábas fiatalabbik. — Korábban a szövetkezetben dolgoztam: gépkocsirakodó voltam. Aztán a leépítéskor munkanélküli lettem. Egy évig tartott. — Örül a mostani munkájának? — Hogy a fenébe ne... Nem keresek sokat, de azért valahogy kijövünk belőle a feleségemmel. A feleségével együtt kapnak annyit, amennyi elég élelemre, ruházkodásra. Korosabb társa kisegítőként van itt. Ő két éve még etetőként dolgozott a majorban. Aztán élve a korkedvezménnyel, a nyugdíjat választotta. Három gyereke van, nagylánya már férjhez ment. — Miért vállalt újból munkát? — Hajtani kell még mindig. Nem sok a nyugdíj, kell a pénz a családnak. Mondom: kész szerencse, hogy ide jöhettem. Délidőben a karám mellett üldögélnek. Az állatokat megitatták. Ilyenkor a tehénpásztorok is szusszanhatnak. — Azt nem mondhatom, hogy megszakadunk a munkában. De azt se, hogy egy percig is tétlenkednénk — mondja az idősebbik. — Mindig akad tennivaló. Ráadásul most kutyánk sincs. Lekölyke- zett, nem tudtunk másikat szerezni helyette. így nehezebb terelni a jószágokat. Ebédre hideget esznek a kazsoki pásztorok: otthonról szalámit, kolbászt. Olykor idei lecsót, friss gyümölcsöt is csomagol a feleség. Közben beszélgetnek. Ezt is lassan, ráérősen teszik. Nem lustán, hanem elgondolkodva. — Nem tudom, hogy miért, de régebben másképpen éltünk: több volt a munka — elmélkedik Sípos László. — Az árak is alacsonyabbak voltak. Millió munkahely közül válogathattunk... Régen könnyebben élt a magamfajta. Manapság már a tanult ember sem kell nagyon. Hiába, mindenkinek nehéz... Harsányi Miklós Fejlesztések Patalomban Az öregedő falu művészete A tárgyakat a helyi fiatalok gyűjtötték A szociális otthon 130 lakójával együtt Patalomban 386 — főként idős — ember él. Az öregedő falu megpróbál talpon maradni: két héttel ezelőtt kezdődött meg a művelődési ház külső-belső rekonstrukciója, folyamatban van a buszmegálló és a ravatalozó felújítása. A művelődési ház a Kapos Pillér Kft kivitelezésében szépül; a tervek szerint augusztus 20-án lesz az átadás. Wéber József polgármester elmondta, hogy a közeljövőben tervezik a vezetékes gáz bekötését, a település 80 portája közül ötvenen jelezték igényüket. Patalomban a tizenkét munkanélküli közül hatan részesülnek jövedelem- pótló támogatásban. A falu minden általános iskolása ingyen kapja meg a könyv-, illetve a füzetcsomagot; a középiskolásoknak blokk alapján fizetik ugyanezt ki. Minden diák megkapja a buszbérletet. A tanévben a szakmunkástanulók havonta 500, a szakközépiskolások 1000, a gimnazisták 2000, a főiskolások és egyetemisták pedig 5000 forint támogatást Fotó: Kovács Tibor kapnak. Azt is megtudtuk, hogy szinte minden nap van közönsége az ásfáknak és pruszlikoknak Patalomban, annak ellenére, hogy tábla nem jelzi az erre utazóknak a szép népművészeti és helytörténeti kiállítást, amelynek létrejötte a község fiataljainak köszönhető. Természetesen kíváncsi volt a tavaly óta létező tárlatra a község ap- raja-nagyja is, és nemrég a helyi szociális otthon lakói is ellátogattak az önkormányzat szomszédságában kialakított bemutatóterembe. Négy év alatt 30 milliót költöttek az iskolára Támogatják a diákokat Jádon Somogyjádon tavaly ősszel kezdődött az — életveszélyessé vált — iskola tetőszerkezetének teljes felújítása, valamint szociális helyiségekkel való kibővítése. A 8,8 millió forintos beruházás kivitelezője Csiszár Ferenc kaposvári építési vállalkozó. Nevéhez fűződik a jádi impozáns egészségház építése is. A gyerekek az idei tanév kezdetekor vehetik birtokba a felújítót iskolát. A falu művelődési háza is új köntöst kapott; befejeződött a külső rekonstrukciója. Amint Lőrinczné Kiss Ilonától megtudtuk, az elmúlt négy év alatt mintegy harmincmillió forintot költöttek az iskolára. A ciklus alatt négy tanteremmel, konditeremmel, konyhával és ebédlővel gazdagodott. A somogyjádi diákok tanévkezdését — már hagyományosan — segíti az önkormányzat. A tankönyveket (amelyek ára átlagosan 2200-2400 forint) minden általános iskolás ingyen kapja. Az önkormányzat finanszírozza, a könyveket a gyerekek az iskolában vehetik át. Az idén januártól a diákok tizenöt forint támogatást kapnak tanítási naponként. Ezt az összeget az önkormányzat átutalja az iskolának. Aki étkezik, az tizenöt forinttal kevesebb térítési díjat kell fizetnie naponta, aki nem, az pedig az iskolához szorosan kapcsolódó rendezvényre — többek között táborra, kirándulásra — használhatja fel az összeget. A középiskolások ezer forint támogatást kapnak augusztusban (az önkormányzatnál csak azt kell igazolniuk, hogy középiskolások). A rászorultak ezeken kívül nevelési, illetve esetenként rendkívüli gyámügyi segélyt kapnak. (Tamási) Három kilométerre Somodortól Tevékeny pusztaiak — A feleségemmel még most is mindennap dolgozgatunk. Mi soha nem tudtuk azt, hogy milyen az, ha valaki unatkozik — mondja a somodorpusztai Horváth József. — Van jó pár disznó, baromfi. A szőlőt is én művelem... A puszta három kilométerre van Somodortól. Csak néhány család lakja. Jórészt öregek. Se bolt, se posta nincs itt. Heti rendszereséggel hozzák azonban az élelmet, háztartási cikkeket: a somodon önkormányzat intézi a „kültelkiek” ellátását. — Nem biztos, hogy sokáig itt maradunk — teszi hozzá. — Összegyűjtöttünk egy kis pénzt, s ha eladjuk ezt a házat, a lányomékkal együtt veszünk egy nagyobbat Kaposvár közelében. Azért mennek el — mint mondta — mert télen autóval igencsak ritkán lehet megközelíteni a házukat. — Ha a hideg beáll, itt vége mindennek. De jobb időben sincs másképp. A busz csak a faluig közlekedik... — Szeretjük ezt a helyet, hiszen itt éltük le az életünk nagy részét, de elköltözünk — tette hozzá a felesége. A nyári hőségben senkit nem látni a puszta egyetlen utcáján. Mindenütt csend és vibráló meleg. — Nehéz az életünk. Mindketten munkanélküliek vagyunk, az önkormányzattól kapunk némi támogatást — mondja Horváth Istvánné. — Szerencsére van egy kis kertünk, ott megterem minden, ami a konyhára kell. Nem is tudom, miből élnénk, ha ez nem volna. Elmondja, hogy férjével és nagylányával sokat dolgoznak. Fokhagymát, krumplit, paprikát, paradicsomot termesztenek. Nemrég szedték ki a hagymát. A pusztán kemény munka a megélhetés feltétele. Minden forintot meg kell fogni. — Több mint hatvan éve lakom itt — mondja Tóth János, akinek négy gyereke és nyolc unokája van. — Négy telket vettem bérbe az ön- kormányzattól; ezen árpát és mákot termesztünk. A munka családi összefogást igényel. Nem múlik el hét, hogy valamelyik gyerekük meg ne látogatná őket. — Legutóbb is tízen dolgoztunk kinn a földeken. Minden ment, mint a karika- csapás — tette hozzá a felesége. — Csak szorgalom kell, szeretet és összetartás. Mi szerencsések vagyunk: menyeinkkel, vőinkkel jól kijövünk. Harsányi Miklós A postás titkai Nehezen tudják eladni gabonájukat az igaliak — Végeztünk az aratással, közepesnél rosszabb eredménnyel zártunk — értékelte munkájukat Nagy György, az igali Aranykalász Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. — Nemcsak mennyiségben, minőségben sem értük el a kitűzött céljainkat. Búzából 4,4 tonna, őszi árpából 4,45 tonna, tavaszi árpából 36 mázsa, míg zabból 2,8 tonna a hektáronkénti termésátlaguk. Nagy gondot okozott, hogy az étkezési búzaként vetett magok takarmány növényként értek be. A kalászosnövény sikértartalma túl alacsonyra — 21,8 százalékra — „sikeredett”. így a 178 hektáron termelt növényt csak állati takarmányozás céljára tudják eladni. — Az időjárás is hozzájárult rossz eredményeinkhez. Ugyanis április közepétől május végéig mindösssze nyolc milliméter eső esett — tette hozzá a szövetkezet elnöke. Az Aranykalászban a problémák igazán csak most jelentkeznek. Ebben az időszakban járnak le a hitelek. „Fejfájást okozhat” a banki, illetve a késedelmi kamatok emelkedése is. Ráadásul a talajelőkészítést, a műtrágya- és vetőmagvásárlást is a lehető legtakarékosabban kell megvalósítanunk. A gondokról szólva Nagy György hozzátette még: értékesítési lehetőségeik meglehetősen szűkek. A helyzetet a kereskedők is „átérzik”: ennek megfelelően alakítják az átvételi árakat. — A forgalmazó cégek rendkívül olcsó árat kínálnak a terményért. Ha ezeket az ajánlatokat elfogadnánk, ráfizetéses lenne számunkra az értékesítés. Félő, hogy az eredményes gazdálkodás léte forog kockán. (Harsányi) — A hideget talán jobban bírom, mint a meleget — mondja Csátri Józsefné batéi egységesített kézbesítő. — Hiába, a rekkenő hőségben is ugyanannyi házat kell felkeresnem, mint zimankóban. Persze mindenhová csak gyalog: nem tudok kerékpározni. A batéi postás leginkább levelet és pénzt kézbesít. Körforgásszerűen, minden hónap 15-e körül a nyugdíjakat intézi. Újabban egyre többször ingyenes árukatalógust is oszt. Mint mondja, ebből mostanában dömping van. — Ezeket is kötelező kivinni — teszi hozzá. — így jócskán megszaporodott a munkám. Naponta legalább kétszáz helyet keres föl. Jó és rossz hírt, ellátást és nyugdíjat visz idősnek és fiatalnak. Nincs olyan ház, üzlet vagy hivatalos hely ahova ne volna bejáratos. Megtudjuk még, hogy nem mindig könnyű kézbesítőnek lenni Batéban. Sokszor udvariatlanok, türelmetlenek az ügyfelek. A talpraesett postásnak ilyenkor is fel kell találnia magát. — Sokszor nehéz bánni az emberekkel. Gyakran még a jóakarat is kevés. Van úgy, hogy már az utcán várnak. Leszólítanak, már ott kérik a pénzt. S ha véletlenül aznap még nem utalták ki, nekem mondanak • mindenfélét... Ilyenkor legjobb, ha az ember nem szól semmit. H. M. i i
