Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-24 / 198. szám

1994. augusztus 24., szerda 7 SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA Dél-Somogyban „lépett” hazánk földjére Virágzik a parlagfű Szénanáthát, allergiát okoz — Védekezés, csak gyomirtással Százhúszezer beteg évente A „csodára” mindig képes emberek Fotó: Király J. Béla A parlagfű egyre több em­bernek okoz allergiás pana­szokat. A mostani száraz, szeles időjárás még inkább segít elterjeszteni e gyomnö­vény virágporszemeit. A par­lagfű nem őshonos növény Magyarországon. Hogyan ke­rült hozzánk és hol fordul elő leginkább? — kérdeztük dr. Farkas Ildikótól, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Aerobiológiai Hálózatának főorvosától. — A két világháború között a gabonaszállítmányokkal együtt került hazánkba, Dél-Somogyba. Onnan terjedt át szinte az ország egész te­rületére. Rendkívül agresszív, szívós növény, bárhol megél, a homok- és törmelékkupa­con is kinő. Megtalálható a temetőkben, vízpartokon, utak mentén. Csak ahol az eredeti növényzetben nem tettek kárt — például erdőben, tisztásokon — ott nem hajt ki a magja. Viszonylag hosszú ideig, július végétől augusztus közepéig virágzik. — Miként okoz allergiát és milyen tünetei vannak? — A nagyon agresszív al- lergént tartalmazó pollének a buzogányhoz hasonlóak. Ha bekerülnek a légutakba, ott megtapadnak. Az egyéb kör­nyezeti ártalmak miatt le­gyengült immunrendszer ne­Negyven százalékkal alacso­nyabb a rákos megbetegedések aránya azoknál, akik mellőzik étrendjükből a húst, állapították meg brit kutatók a közelmúltban. Több mint 12 évig vizsgálták 6115 vegetáriánus és 5015 ha­gyományosan táplálkozó sze­mély halálának okát. Megfigyel­ték, hogy a dohányzás, a túlsúly és a szociális származás „sú­lyosbító körülmény”, míg vege­táriánusoknál a rák és a szív­megbetegedés okozta halál lé­nyegesen ritkább a húsfogyasz­hezen képes ellenállni. Az ózon és a nitrogén-oxid mel­lett — ami közlekedésből eredő szennyeződés — ke­vesebb pollen is kiválthatja a szénanáthát, majd a kötőhár­tyagyulladást. Később, súlyo­sabb esetben, akár asztmát is. — Bárkinél jelentkezhet a szénanátha? Akár felnőtt­korban is? — Aki hajlamos rá. De függ a genetikai adottságoktól is. Megfigyelték, hogy a szőke hajúak pl. a skandinávok kö­zött sokkal gyakoribb. To­vábbá a gyerekek, mert az ő immunrendszerük egyensúlya csak később áll be. Nagyon fontos, hogy aki észreveszi magán a tüneteket, keressen föl allergológus orvost. Az al­lergiás szénanátha sajnos nem múlik el, nem nőhető ki, csupán megfelelő kezeléssel, gyógyszerrel tehető tünet­mentessé. — Hogyan előzhető meg a parlagfű-allergia? — Csakis rendszeres gyo­mirtással. Mivel egynyári nö­vény, ha kihúzzuk, nem nő ki újra. Néhány nagyvárosban az önkormányzatok határoza­tot hoztak a kötelező gyomir­tásról. Pénzbüntetést rónak ki arra, aki nem kaszálja le kert­jében vagy akörül ezt az igen veszélyes gyomnövényt. tokhoz képest. A tudósok szerint nem szabad túlzott általánosí­tást levonni. Az említett beteg­ségekkel szembeni védettség a vegetáriánusoknál nem hozható közvetlenül összefüggésbe a hús hiányával. Táplálkozásuk ugyanis a sok ballasztanyaggal, telítetlen zsírsavakkal alapve­tően „egészségesebb”. Általá­ban alacsonyabb a vérnyomá­suk és koleszterinszintjük is kedvezőbb, érdemes tehát meg­fontolni a táplálkozási szokások alakítását. Takács Józsefné, a megyei kórház fizioterápiás részlegé­nek csoportvezető asszisz­tense, ápolási igazgató he­lyettes a Pro Sanitate kitünte­tés tulajdonosa. Ez az ápolási munka legmagasabb fokozatú elismerése. A vak emberek fölkarolásáért pedig a Louis Braille kitüntetést vette át. — A vezető asszisztens hi­ába gondol ki akármit a mun­katársai nélkül nem tudja megvalósítani azt. Ebben az elismerésben a kollégáim igyekezete is benne van. Takács Józsefné akkor ke­rült a fizioterápiára, amikor csak hatan dolgoztak ott, s a betegek az előző évben dúló gyermekparalízis járvány ál­dozatai voltak. Óriási erőfeszí­téssel kezelték naponta a bé­nult gyermekeket és közben tanulták a tornát, a masszázst, az elektromos kezelést, a szakma sok fortélyát. — A belosztály alagsorában piciny volt a terület, de minden rendelkezésünkre állt — em­lékezik. — Akkor egész nap volt annyi betegünk, mint most egy tornacsoportban. Ma már a kórház valamennyi osztálya igényli a fizioterápiás kezelést. Evente 120 ezer embert gyó­gyítunk. Önállóak soha nem voltunk, mindig valamilyen részlegként működtünk. Jelen­leg a mozgásszervi rehabilitá­ciós osztályhoz tartozunk. Munkánknak is az adja a szépségét, hogy a gyógyítás szinte valamennyi területével kapcsolatba kerülünk. A rehabilitációra szoruló be­tegek számának rohamos nö­vekedése a balesetek számá­nak növekedésével magya­rázható. — Nem csökkent a gerinc- ferdüléses gyermekek száma sem, amiben — többek között — a rossz iskolapadok is lu­dasok — mondja. — Nagyon sok beteg pedig nem tudja megvásárolni a drága gyógy­szereket s inkább a fizioterá­piás kezelést választja. Az or­vosságot ugyanis folyamato­san kell szedni. A terápiát vi­szont ritkábban, kúraszerűen Takács Józsefné alkalmazzuk. így, ez utóbbi tűnik olcsóbbnak. A gyógyu­láshoz, a kondíció megőrzé­séhez azonban a kettőre együtt lenne szükség. A fizioterápián az ott dolgo­zók nemcsak masszázzsal, tornával és elektromos eszkö­zökkel segítenek a betegen: lelki támaszt is nyújtanak. — Vak munkatársaim cso­dára képesek — állítja. — Ta­pasztalom, hogy keményen küzdenek meg azért, ami má­soknak egészen egyszerű. Széles érdeklődési körük is ezt az erőfeszítést igazolja. A szakmai képzettséget és a nagy fizikai igénybevételt je­lentő munkát nem becsülik kellőképpen. A fizioterápiás asszisztensek az orvos köz­vetlen jelenléte nélkül hozzák felelősségteljes döntésüket. — Azt szeretném, ha az igen kemény munkát végző elektroterápiás asszisztensek heti, negyven órás munkaide­jét lecsökkentenék — mondja. Fájlalja, hogy az idén — az előző évekkel elleotétben — nem álltak sorba nála állásért a szakközépiskolások. Mind­össze egy jelentkező volt. A megyében kevés fiziote­rápiás asszisztens dolgozik, akit ne oktatott volna: a szak- középiskolában mindig volt egy évfolyama. — Testnevelőnek készült. Ha újra kezdhetné? — A kedvenc színem akkor is a fehér maradna. Várnai Ágnes Ritkábban betegszenek meg a vegetáriánusok Milliós fizetési meghagyások Fegyelmezetlen munkáltatók A Somogy Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság leg­frissebb adatai szerint nem ja­vult a munkáltatók bejelentési fegyelme. Fehér Lászlótól, az igazgatóság csoportmened- szerétől megtudtuk: az ellen­őrzések során felfedik a hiá­nyosságokat, majd a figyel­meztetést követően szigorú, akár 50 ezer forintos bírsággal is sújthatják az ismételt sza­bálysértőket. Ha így sem ér­nek el eredményt, akkor a fize­tési meghagyással szereznek érvényt követelésüknek. A fi­zetési meghagyások mértékét a tényleges és a bevallott járu­lék összege közötti különbség alapján állapítják meg. 1993-ban 596 fizetési megha­gyást foganatosítottak, ami összesen 61 millió 368 ezer 207 forintot jelentett. Idén, az első félévben 317, azaz 37 millió 650 ezer 197 forint ér­tékű meghagyást postáztak. A növekedés legfőbb oka, hogy a munkáltatók nem is­merik a társadalombiztosítási jogaszabályokat, vagy rosszul értelmezik azokat. Ennek kö­vetkeztében helytelenül álla­pítják meg a biztosítási kötelezettséget. Az alkalma­zottakat nem, illetve nem a tényleges foglalkoztatás idő­tartamára jelentik be s emiatt a járulék befizetés összege sem tükrözi a valóságos hely­zetet. (Várnai) Gyógyszergyártók etikai bizottsága Közös etikai bizottság létre­hozását tervezi a magyar és a külföldi gyógyszergyártók egyesülete. A tervek szerint ez a bizottság lenne a döntő­bíró azokban az esetekben, ha valamelyik magyar vagy külföldi gyártó tisztességtelen módszerekkel reklámozná termékeit. Korábban érkezik a családi pótlék Augusztustól megváltozott a családi pótlékok folyósí­tásának módja. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint a jövőben ezt a juttatást nem a nyugdíjfolyósító igazgatóságon keresztül, hanem a lakó­hely szerint illetékes egészségügyi pénztáraktól kapják meg a gyermekes családok. A korábbiaktól eltérően nem a hónap végéig, hanem ko­rábban, már a hónap közepéig kézhez kapja mindenki az előző hóra esedékes járandó­ságot. Ennek megfelelően már a július havi családi pótlé­kot (legalább is elméletben) augusztus 8-15 között kézbe­sítette a posta. Mindezzel kapcsolatban dr. Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályának vezetője ki­emelte: — A változás hátterében az áll, hogy sikerült megteremte­nünk annak a technikai, szá­mítógépes feltételét, hogy a családi pótlékok folyósítása a jövőben ne egy országos köz­pontból történjék, hanem azt helyben, maguk a megyék in­tézzék. Emiatt juthat el koráb­ban a járandóság a címzet­tekhez. Azoknak, akik már eddig is rendszeresen kapták a családi pótlékot, semmi ten­nivalójuk sincs. Áz átállást a hivatalok házon belül, automa­tikusan intézik. Ha a kézbesí­tés a hónap közepéig nem tör­tént meg, akkor viszont feltét­lenül reklamáljanak a területi­leg illetékes megyei egész­ségbiztosítási pénztár családi pótlékkal foglalkozó csoport­jánál. Azok közül, akik már megkapták augusztus első napjaiban a júliusra esedékes összeget, többen telefonáltak, hogy nem történt-e tévedés, hiszen alig pár nappal előtte vettek át az előző havi járan­dóságot. Természetesen megnyugtattuk őket, hogy az a júniusi, ez pedig már — az új rendszernek megfelelően ko­rábban érkező — júliusi ösz- szeg volt. — A törvény szerint meddig kell készhez kapni egy adott hónapra esedékes családi pót­lékot? — A szabály szerint mindig a következő hónapban, har­minc napon belül. Az új folyó­sítás mindenképpen kedve­zőbb a családoknak, hiszen többségük így korábban jut az őket megillető összeghez. Persze a legszerencsésebb helyzetben azok vannak, akiknek a munkahelyén van kifizetőhely, s ott a bérükkel együtt, már a hó elején meg­kapják ezt az összeget. — Változik-e a családi pót­lék igénylésének módja? — Nem, e téren semmi vál­tozás nincs. Azonban arra fel­hívnám a figyelmet, hogy va­lamennyi módosító körül­ményt — például lakcímválto­zást vagy a családi állapot módosulását — ezután a helyi pénztáraknál lehet csak beje­lenteni. A jövőben egy világ­banki hitel segítségével to­vább korszerűsítjük a nyilván­tartási rendszert és remélhető­leg így még gyorsabb és szín­vonalasabb szolgáltatást tu­dunk majd nyújtani a csalá­doknak. N. Zs. Megszépült rendelő Nagycsepelyen Fél millió forintos költséggel teljesen fölújította a helybeli önkormányzat Nagycsepely orvosi rendelőjét; bevezették a központi fűtést és új berende­zést is vásároltak. A 486 la­kosú település betegeit heti két alkalommal korszerű feltételek között fogadhatja a kötcsei or­vos. Ugyancsak itt gondozza a kisgyermekeket a kötcsei kör­zeti védőnő. A balatonszárszói fogorvos — megállapodás szerint — egy bérlemény fejé­ben kezeli a nagycsepelyiek fogát. Az önkormányzat min­den nagyobb értékű beruhá­záshoz hozzájárul; eddig mintegy 100 ezer forinttal tá­mogatta a műszerbeszerzést. Életmód-tábor Szigetváron Az egészséges életmód gyakorlását szolgáló és a csa­ládi nyaralás élményeit is kí­náló országos tábort szerve­zett az idén először a sziget­vári művelődési központ és a helyi természetgyógyász klub. A baranyai városban rende­zett egyhetes program alkal­mával az ország legkülönbö­zőbb tájairól érkezett negyven táborozót orvosok, pszicholó­gusok, természetgyógyászok, rendőrök, nőgyógyászok, dié­tás szakemberek vezették be a családi élet apó rejtelmeibe. Takarékosság a kórházban A megyében működő kór­házak — így a Kaposi Mór Megyei Kórház is — alulfinan­szírozott. Ennek ellenére, na­gyon takarékos gazdálkodás­sal elérték, hogy nem fenye­geti működésképtelenség az intézményt. A legutóbbi gyógyszer-áremelkedés a kompenzáció elmaradása okán tovább nehezítette ugyan a kórházi gazdálkodást, de differenciált és körültekintő gyógyszerelosztással megol­dották a többletkiadásból adódó gondokat. Megkezdő­dött a belgyógyászat rekonst­rukciója, ami miatt egy kicsit szűkösebb körülmények kö­zött dolgoznak az osztály munkatársai. Kaposvári belgyógyász-siker A Veszprémben, negyven- egyedik alkalommal megtar­tott dunántúli belgyó­gyász-vándorgyűlésen. Dr. Rumi György a Kaposi Mór Megyei Kórház osztályvezető főorvosa iskolateremtő és tu­dományos tevékenyséért a társaság emlékérmét kapta meg. A fiatalok fórumán Rucz Károly belgyógyász ért el elő- adásásval második helyezést. Országos családi vesenap „Mozdulj az egészségedért” — ez a mottója az immár ötö­dik alkalommal sorra kerülő országos vesenapnak, ame­lyet augusztus 28-án, az Orczy-kertben tartanak. Ma mintegy 60 ezer vesebeteg él hazánkban. A veseműködés elégtelenségében szenvedő emberek életének meghosz- szabbítása jelenleg két módon lehetséges: művesekezelés- sel (dialízissel) vagy veseátül­tetéssel. A magyar vesebete­gek közül 2500 szorul dialí­zisre. Tavaly 187 vesetranszp­lantáció történt, s ez ugyanak­kor nagyon kevés, hiszen a várólistán nyolcszáz beteg szerepel. Több átültethető ve­sére lenne szükség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents