Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-24 / 198. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1994. augusztus 24., szerda Egy kis mészréteg jelenik meg a mennyezeten Cseppkövek, barlangok Cseppkőoszlop és karsztvíz az aggteleki barlangban A mészkő- és dolomithegységek anyaga vízben nehezen oldódik. Ám ha a víz levegővel érintkezik, a kőzetek repedésein beszivárogva oldja azok anyagát, mély járatokat, üregeket képes létrehozni, olykor üregrendszereket, barlangokat. Az üregrendszerekben levő vizeket karsztvizeknek nevezzük, a folyamatot pedig karsztosodásnak. A karsztosodás jelenségét először a volt Jugoszláviában tanulmányozták, ahol igen sok a mészkő- és a dolomithegység. A karsztos vidékek „külsőleg” vízben szegény területnek látszanak, mivel a lehulló csapadékot teljesen elnyelik a karbonátos kőzetek. A mélyebb szinteken viszont annál több karsztvíz gyűlik össze. A csapadékvíz állandó beszivárgása jelentősen oldja a kőzeteket, tágítja a föld alatti járatokat, fülkéket, nagyméretű üregeket képez. A barlangi üregek tágításában az áramló víz által vitt törmelékek is szerepet játszanak. A barlangok már az emberi kor hajnalán is szerepet játszottak elődeink életében: menedéket nyújtottak sokféle természeti viszontagság ellen. Az embereken kívül más lakók is akadtak, például a barlangi medvék vagy a jégkorszak emberével egyidőben létező lények. A cseppkőképződés egy kémiai folyamat során megy végbe. A szivárgó víz a levegő széndioxid-tartalmával találkozva szénsavvá alakul, és a mészkő kálciumkarbonát tartalmát kalcium-hidrokarbo- náttá alakítja. Ez az oldat a barlangüreg mennyezetéig szivárog, majd lecseppen. Míg a fölös víz lecseppen, egy kis mészréteg jelenik meg a mennyezeten. A vízcsepp a barlang aljára ér, és ott a folyamat megismétlődik. Ezért van az, hogy a mennyezeten egy függő cseppkő (sztalaktit) jelenik meg, míg vele szemben egy ugyanilyen felfelé növekvő oszlop (sztalagmit) növekszik. A rendkívül lassú folyamat eredményeként gyakran összeér a cseppkőoszlop. Hazánkban a legnagyobb cseppkőbarlang Aggteleken található. A legszebb fióka Volt idő, mikor a madarak is iskolába járatták fiókáikat, mint az emberek a gyerekeiket. Nekik is volt saját iskolájuk, ahol a madárkák megtanulták, hogyan repüljenek gyorsabban, hogyan szerezzenek maguknak élelmet, hogyan építsenek fészket; és — egyáltalán — mindazt megtanulták, mire van szükségük az életben. A fecske és a holló szomszédok voltak. Egy alkalommal a fecske látta, hogy a holló készül valahová. — Hová sietsz, szomszéd- asszony? — kérdezte tőle. — Megyek az iskolába, hogy élelmet vigyek a hollócs- kámnak! — Várj egy kicsit! — kérlelte a fecske — Küldök egy kis eledelt az én kisfiamnak is; annyi a dolgom, nem jutok el! Hozta is a fecske az elemózsiát és odaadta a hollónak. — De mondd csak, melyik is a te gyereked? — kérdezte a holló. — Könnyen megismered — válaszolta a fecske —; az én fiókám a legszebb tanuló! Repült a holló, eltűnt a messzeségben. Telt-múlt az idő, aztán visszaérkezett. — Nos, hogy történt szomszédasszony? Megtaláltad, odaadtad az elemózsiát a fiókámnak? — Nem is tudom, hamarjában hogy válaszoljak — mondta a holló. — Úgy esett, hogy megérkeztem az iskolába, megetettem hollócská- mat, és elindultam keresni a te csemetédet. Te azt mondtad, hogy a legszebb fiókát keressem. Néztem én, szomszédasszony, végignéztem minden fiókát, de az enyémnél szebbet, nem találtam. így hát nekiadtam azt, amit te küldtél... Augusztusi strand Van, aki még önfeledten örül a nyárnak... Fotó: Lang Róbert MAGYAR TÁJAK A változatos Göcsej A dunántúli dombvidék egyik legváltozatosabb tája a Zalaegerszegtől nyugat-délnyugat felé húzódó tájegység, Göcsej. Felszínét a szél és a víz alakította gacsos-göcsör- tössé, elnevezése is innen ered. Vízrajzi ritkasággal is büszkélkedhet ez a táj; a folyók helyenként két irányba is hordják vizüket, mint például a Principális-csatorna, amely a Zalához és a Murához is lefolyik. A települések módja is érdekes. Mivel a talaj a lentebbi, masszív agyagrétegen köny- nyen megcsúszik, a települések helyéül a szilárd dombtetőket választották. Egy-egy ilyen települést neveztek „szeg”-nek, amely számos göcseji község nevében fennmaradt. Több községben találunk múzeumnak berendezett régi lakóházat, ám a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum együttes képet nyújt a tájegység arculatáról. Törő István Madárijesztő Áll a madárijesztő, pléhből van a képe, fut előle sok veréb, a varjú, a vércse, nagysallangos kabátját a szél lobogtatja, nyűtt kalapja kilyukadt, fejét eső mossa, hosszú botján csak pihen, őrzi a vidéket, s nem tudhatjuk meg sosem mit álmodik ébren. A strucckakas a rekorder A madarak óriásai A világon a legnagyobb madárfaj a strucc. A strucckakas megnőhet két és fél méter magasra, és súlya megközelítheti a három mázsát is. A földtörténeti harmadkorban még legalább hét különböző struccfaj élt Kö- zép-Európától egészen Indiáig, de még a mai Mongóliáig is előfordult. A kihalt madárfajok között ugyan akadtak jóval nagyobb termetűek is, mára azonban már a strucc a madarak óriása. A kihalt fajok között a ma- dagaszkári strucc volt az egyik legnagyobb. Kifejlett példányai, számítások szerint, elérték a fél tonnányi súlyt is. Hatalmas tojásainak maradványaiból sokat találtak Madagaszkáron; a feljegyzések szerint a bennszülöttek az épen maradt tojásdarabokat víztartónak is használták. Becslések szerint egy-egy ilyen edénybe több mint hét liter vizet lehetett önteni. A strucc nevezetessége az, hogy csak két ujja van, ám izmos lábai segítségével, ha egyszer nekilódul, 50-60 kilométeres sebességgel fut. Az utóbbi években Magyarországon egy-két vállalkozó próbálkozik strucc tenyésztésével. Egy kis számtan A körökben található számokat írjátok be az üres négyzetekbe — úgy, hogy a számjegyek összeadása után az eredmény 2000 legyen! Miért szép a bolgár föld? Amit elmesélek, sok tízezer évvel ezelőtt történt. Nos, hát annak idején az Atyaúristen elhatározta, hogy megnyitja kincstárát, és az összes földi javakat szétosztja az emberi nemnek. Az összehívott népek mind el is jöttek, csak az amerikaiak nem voltak ott, mert Kolumbusz még nem fedezte fel őket. Felsorakoztak a nemzetek Isten trónusa előtt; legelöl álltak az angolok, mert ők voltak a legerősebbek, és a sor végén húzták össze magukat a bolgárok, mert ők szerények, türelmesek voltak. A teremtő kezdte szétosztani a javakat. Az angoloknak adott tengereket, az oroszoknak mezőket, a svédeknek erdőket, a svájciaknak hegyeket, a finneknek tavakat. Adott-adott, osztogatott teli marékkai. Áz ördög viszont ott őgyelgett alattomosan, és suttyomban minden adományból lecsippentette a legszebb részt, és elrejtette kebelébe. Amikor a bolgárokra került sor, az úr benyúlt a tarisznyába, de nem talált ott semmit. — Micsoda dolog ez? Hiszen mindent gondosan kiszámítottam?! Körülnézett csodálkozva a legfelsőbb úr, és észrevette, hogy az ördög nincs sehol. Megbízott egy angyalt: — Eredj! Vezesd ide azt az átokfajzatotl. Röpködött az angyal ösz- sze-vissza, míg végül egy sötét felhő mögött megtalálta a gyalázatost. Kecskefülénél elkapva megfogta, és vitte az Atyaistenhez. — Semmi rosszat nem követtem el! — hebegte az ördög ártatlan képpel. — Elloptad a bolgárok részét! — Nem én! Bizonyisten! — esküdözött az ördög. Az úr azonban ráparancsolt Mihály arkangyalra: motozza meg! Az angyal benyúlt az ördög kebelébe, és előhúzta onnan az örök hóval fedett hegyeket, a termékeny síkságokat, a sötét erdőket, a habzó folyókat, a kék tengert — mindenből a legszebbet. Ezeket adta oda a bolgároknak az Atyaisten — és a természeti szépségekben ezért olyan gazdag a bolgár föld. (Bolgár népmese) Lába kelt krétának, színes ceruzának Kicsit korán kezdték... Betörés történt az egyik varsói iskolában: mintegy tízezer forint értékű tolinak, színes ceruzának, krétának lába kelt. A rendőrség a helyszínen fellelt nyomok alapján hamar a tolvajok nyomára akadt; le is fülelte őket egy játszótér homokozójában, várépítés közben. A tettes ugyanis két 8 éves kisfiú volt... Betűvirág Az ábrába írt betűpárokat rakjátok egymás mellé olyan sorrendben, hogy egy közmondást kapjatok eredményként. Hogy szól ez a közmondás? V 1 k,
