Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-24 / 198. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 24., szerda Egymilliárd forint forgalomra számítanak Kéményen át nézi a jövőt az Inter trade Elgondolkodtató adatok az első félévről Több a gazdálkodó kevesebb a termelés Megújuló program A kormányprogram kiegé­szítésére tett javaslatokat a Magyar Kisvállalati Társaság, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Ér­dekképviseleti Szövetsége (Kisosz). Az érdekvédelmi szervezetek egyetértenek a minimáladó tervezett eltörlé­sével, az átalányadó beveze­tésével. Ez csak segítené a vállalkozások fejlődését, ám hiányolják, hogy az intézke­dések kidolgozásánál a kor­mány nem vette figyelembe a vállalkozók egyéb sajátos problémáját. Elkerülhetetlen kamatemelés A Magyar Nemzeti Bank az év első nyolc hónapjában je­lentősen növelte kamatait. Múlt év december vége óta hat alkalommal emelte a re- pokamatokat, s egyszer, jú­nius 15-én a jegybanki alap­kamat számottevő emelésére is sor került. Az MNB csak egy alkalommal emelte az alap­kamatot, akkor azonban jelen­tős mértékben, 22 százalékról 25 százalékra. Az alapvető megoldást a jegybanknál a költségvetési hiány csökken­tésében látták, mivel azonban erre a választások előtt a ko­rábbi kormány nem tett kísér­letet, így a jegybanknál elke­rülhetetlennek vélték a ka­matemelést. Privatizációs törvénytervezet Várhatóan a jövő hónapra elkészül a privatizációs tör­vény tervezete. Ezt Bartha Fe­renc privatizációs kormánybiz­tos közölte sajtótájékoztató­ján. Olyan új módszereket kí­vánnak alkalmazni, amelyek a gazdaság és az adott vállalat érdekeit legjobban szolgálják. Ennek megfelelően előnyben részesítik a készpénzt a kár­pótlási jeggyel szemben. Gabonatermesztési tanácskozás Országosan 4,5-4,6 tonna gabonaterméssel lehet szá­molni az idén hektáranként. így az ország gabonaszükség­lete biztosított, sőt még kivi­telre is jut. Ez azon a sajtótá­jékoztatón hangzott el Buda­pesten, amelyen a szervezők bejelentették, hogy szeptem­ber 7-én és 8-án ismét orszá­gos gabonatermesztési ta­nácskozás lesz a kőbányai vásárvárosban. A program összeállítói az idén a közgaz­dasági kérdéseket kívánják az eszmecsere homlokterébe ál­lítani. Hazánk csatlakozni kí­ván az Európai Unióhoz és az egyáltalán nem mindegy a magyar gabonatermelők szá­mára, hogy ez milyen feltéte­lek mellett valósul meg. Új befektetési alap indul Az Europool Befektetési Alapkezelő Kft a jövő hét ele­jétől új befektetési alapot indít útjára. A Danubia Részvény Befektetési Alap hároméves futamidejű, nyilvános kibocsá­tású, zártvégű befeketési alap lesz, mely a lakosság széles körének teszi lehetővé, azt, hogy a részvénybefektetések magas hozamából is része­sedjenek. Az alap jegyzési időszaka augusztus 29-től de­cember 21-ig tart. A Danubia Részvény Befektetési Alap je­gyei igen kis névértékűek, 50 forintosak. A befektetési je­gyek két sorozatát hozzák for­galomba, az „A” sorozatú be­fektetési jegyek bemutatóra, míg a „B” sorozatúak névre- szólóak lesznek. (Folytatás az 1. oldalról) — Németországba szállítjuk az árut, ők ezért szigorú köve­telményeket támasztanak, de jó árat fizetnek — mondta Szabó Gyula, az Rt elnök-ve­zérigazgatója. A társaság tavaly jó ered­ménnyel és több mint 700 mil­lió forintos forgalommal zárta az évet. Még ennél is jobb mér­legadatokra számítanak azon­ban idén, amikor feltehetően az éves forgalom az egymilli­árd forintot is meghaladja majd. Az eredmények felét pe­dig — csakúgy mint tavaly — idén is a kémények és ipari kamerák hozzák a cégnek. A piacgazdaságokban álta­lánosan alkalmazott ösztön­zési módszer a termelőberen­dezések értékcsökkenésének degresszív leírása. Ezt az ipari és kereskedelmi tárca szerint a hazai viszonyok kö­zött is célszerű lenne beve­zetni. Ez természetesen nem jelentene kevesebb adófize­tést, csak egy meghatározott időintervallumon belül átcso­portosítaná az adóterheket. Mindez úgy történne, hogy a jelenlegi hétéves pótlási idő­szak alatt a 14,5 százalékos normát feltételezve a vállalko­zások a leírási periódus kezdő éveiben magasabb kulcsokat alkalmazhatnának — amely lehetővé tenné a techni­kai-technológiai megújítás for­rásainak előteremtését. Az erre vonatkozó konkrét javas­— Minőségi termékeket gyártunk, amire eddig a hazai piacon nemigen volt kereslet. Tavaly alig egymillió forintnyi árut forgalmaztunk belföldön. Idén változtattunk a straté­gián, és vásárokon mutattuk be termékeinket. Az érdeklő­dés felülmúlja a várakozása­inkat és ha az eladások az eddigiekhez hasonlóan ala­kulnak, akkor csaknem öt­venmillió forintnyi kéményt adunk el itthon — tette hozzá Szabó Gyula. Az igazgató szerint a nyu­gati piacokra betömi a legne­hezebb. A termékeket ugyanis szabványosítani kell, szigorú latokat a minisztériumban, az OMFB-vel egyeztetve várha­tóan még a hónap végére ki­dolgozzák. A beruházások élénkítését szolgálhatja az IKM szakértői szerint a társasági adóked­vezmény. A szakemberek erre vonatkozó javaslata külön is foglalkozik a nagyobb, 200 millió forint érték feletti beru­házásokkal, valamint a kisvál­lalkozások versenyképessé­gének javítását szolgáló fej­lesztésekkel. Az előbbi eset­ben az IKM-ben azt javasol­ják, hogy az idén bevezetett egyedi elbírálás alapján nyúj­tott tízéves adókedvezmény maradjon érvényben, azon­ban az egyedi elbírálás helyett a későbbiekben alkalmazza­nak normatív szabályokat. A szakértők a kritériumrend­minőségi előírásoknak kell megfelelni és nemcsak a ké­ményeknek, de a gyártás- technológiának is korszerűnek kell lennie. A német piac után a kapos­váriak szeretnének tovább­lépni. Svéd partnerükkel ár­ban és minőségben már sike­rült megállapodni. Már csak a szabványosítás van hátra és Svédországba is indulhatnak a kamionok. Ausztriából szin­tén érdeklődnek a különféle kéményelemek iránt, s ha a tárgyalások eredményre ve­zetnek akkor a sógorok is ma­gyar minőségi kéményben füstölöghetnek. Barna Zsolt szerben egyebek mellett a kö­vetkező módosításokat java­solják: az 500 millió forintos alaptőke követelmény eltörlé­sét; a válságövezetekben tör­ténő befektetések preferálá­sát; az exportnövelés súlyá­nak az Európai Unióban al­kalmazott normákkal össz­hangban történő erősítését. Az osztalék-visszaforgatást preferáló adókedvezmény te­kintetében — a szakértők vé­leménye szerint — sem ren­delkezünk megfelelő tapaszta­latokkal, ám a kialakított jelen­legi szabályozás túlságosan bonyolult, és a visszaforgatási kedvezmény nagyságrendjén is indokolt változtatni. Sürgetik annak az adómen­tes beruházási céltartalékkép­zési lehetőségnek a megte­remtését, ami lényegében a beruházási költségek megha­tározott hányadának adóalap­ból történő leírását jelentené. A kritériumok között kitüntetett szerepet szánnak a munka­helymegőrzésnek, illetve -te­remtésnek, továbbá kiemelt elbánást biztosítanának a vál­ságövezeteknek. Az IKM Az első félévben élénken növekedett a gazdálkodó szer­vezetek száma. Ezzel szem­ben az ipari termelés volumen- indexe júniusban 2,7 százalék­kal csökkent májushoz képest. Az ipari termelői árak ebben a hónapban 1,1 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 1 száza­lékkal emelkedtek az előző hó­naphoz képest. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal adott ki tájékoztatót. Az ipari termelés volumene idén minden hónapban megha­ladta a tavalyit, az első félév­ben 8 százalékkal volt maga­sabb, mint 1993 azonos idő­szakában. A mezőgazdasági termékek felvásárlása megkö­zelítően 9 százalékkal keve­sebb a tavalyi első félévi mennyiségnél. Csökkent az energiafelhasználás is, ami 5 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti értéktől. Az ipari termelői árak átlagos emelkedése 9,4 százalék volt, ami kisebb mint tavaly, az épí­tőipari árak azonban a tavalyi­hoz képest nagyobb mérték­ben, 13,8 százalékkal, a me­zőgazdasági felvásárlási árak Somogy megyében az el­múlt években fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott, a repce vetésterülete. Míg 1991-ben még 9868 hektáron vetették ezt az ipari növényt, úgy 1994-ben csupán 6073 hektáron. Pedig a repce kivá­lóan hasznosítható több terü­leten is: repceolaj, margarin, ipari kenőanyag, műanyag, festék gyártása során és nem utolsó sorban az állati takar­mányozásban van fontos sze­repe. Mindezek mellett nem sza­bad elfelejteni az egész nö­vénytermesztésben elfoglalt és nem eléggé megbecsült szerepét: kitűnő őszi búza elővetemény és jó zöldtrágya, javító hatása van a talajra és kicsi az "élőmunka-igénye. A termelési költségek ismereté­szakértőinek az a véleménye, hogy a lakossági megtakarítá­sokat is célszerű lenne adó­rendszeri eszközökkel a vég­leges tőkebefektetések irá­nyába terelni. A szakemberek szerint ez elérhető lenne a kamatot és az osztalékot ter­helő adók mérséklésével. A reálszférában történő üzleti befektetések ösztönzését se­gíthetné a magánszemélyek jövedelemadó-rendszerében működtetett befektetési — adóalapcsökkentési — konst­rukció felülvizsgálata. A leg­kedvezőbb tőkekihelyezés és szerkezetváltás elősegítése érdekében a befektetési ked­vezményt célszerű lenne port­folió jellegűvé tenni. Továbbá a szakértők javasolják a há­roméves futamidejű állampa­pírokra az idén kiterjesztett befektetési kedvezmény eltör­lését és a saját vállalkozásba történő befektetésekhez az 1991-ig nyújtptt kedvezmény visszaállítását. A minisztériumi szakembe­rek egyetértenek az egyéni és kisvállalkozások, valamint az érdekképviseleti szervezetek pedig 23,9 százalékkal emel­kedtek. A fogyasztói árak az első félévben 17,5 százalékkal, 7 hónap átlagában 17,9 száza­lékkal haladták meg a tavalyi szintet. A nemzetgazdaságban fog­lalkoztatottak bruttó átlagkere­sete 25,4 százalékkal, a nettó keresetek pedig 27,7 száza­lékkal voltak magasabbak, mint tavaly. A külkereskedelmi termékforgalomban a behoza­tal minden hónapban nagyobb volt a kivitelnél, így az egyen­leg 176 milliárd forint passzí­vumot mutat. A behozatal nö­vekedési üteme a második ne­gyedévben mérséklődött, a ki­vitel pedig gyorsult. A konverti­bilis folyó fizetési mérleg hiá­nya az első öt hónapban 1,4 milliárd dollár volt, az ország bruttó adósságállománya pe­dig 25,8 milliárd dollár, a nettó adósságállomány megközelí­tette a 17,1 milliárd dollárt. A központi költségvetés kiadása 33 százalékkal, bevétele 27 százalékkal nagyobb mint ta­valy, hiánya pedig 184 milliárd forint, másfélszerese a tavalyi­nak. ben megállapítható, hogy azok a gazdálkodók, akik idén 1,5 tonna hektáronkénti mag- termés-átlagot realizáltak a repcéből, már jövedelmező vállalkozást tudhatnak magu­kénak. A Cereol RT közelmúltban megjelent felhívása szerint az 1995 évi termésre szinte mennyiségi korlátozás nélkül felvásárlást biztosít, garantált 21 ezer forintos termelői áron tonnánként, de csak az úgy­nevezett dupla nullás ká­poszta repcemagra. Ma min­den mennyiségben exportál­ható lenne ez a fontos növény és a jövőt illetően is igen ked­vezőek a piaci kilátások. Talán indokolt lenne, hogy az őszi növénytermesztési szerkezet­ben a repce szerepet kapjon. (Boldizsár) ama igényével, hogy beveze­tésre kerüljön az átalányadó­zás rendszere. Ehhez többek között az alábbi alapelvek fi­gyelembe vételét javasolják: az átalányadózás az szja sze­rint adózó vállalkozói körben nem kötelező jelleggel alkal­mazható mindenekelőtt a ke­reskedelmi, idegenforgalmi és a lakossági szolgáltatást vég­zők, valamint a mezőgazda- sági termelők körében. Felté­telként azonban célszerűnek tűnik bevételi határt, esetleg létszámkorlátozást alkalmazni. Emellett az adminisztrációt a lehető legegyszerűbbé kell tenni. A szakértők szerint a rendszer kritikus pontja az áfa és a jövedelemadó illesztése. Az alapvető problémát az okozza, hogy az áfában az alanyi adómentes sáv határa jelenleg igen alacsony. Ahhoz, hogy mikrovállalkozások az átalányadózási rendszert szé­les körben alkalmazhassák, a jelenleg alkalmazott összegek — 500 ezer, illetve egymillió forint — 5-10-szeresre történő felemelésére lenne szükség. (MTI) Dobkosarak a kombájnhoz Az őszi betakarításra készülnek a kaposvári Agrotechnika Rt javítóüzemében is. Az el­sősorban mezőgazdasági gépeket, teherautókat javító cégnél most a kukorica betakarí­táshoz használt dobkosarakat készítik, javítják elsősorban. Ezekből egy-egy szezonban háromszázötven-négyszáz darabot készítenek. A képen ennek az alkatrésznek az élezését végzi a szakember Fotó: Kovács Tibor Programcsomag az adórendszer módosítására • • Ösztönzőbb adózást javasol az IKM A reálszféra termékszerkezetének átalakítását, valamint versenyképessé tételét szolgáló beruházásösztönzési ja­vaslatok képezik annak a tervezetnek a gerincét, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium juttatott el a Pénzügy­minisztériumnak a jövő évi adórendszer módosításával kapcsolatban. A programcsomag, amely átfogóan elemzi a hazai és nemzetközi adózási gyakorlatot, a jövő évre komp­lex, az adórendszer egészét érintő javaslatokat tartalmaz. Lenne piaca a somogyi repcének « i 1

Next

/
Thumbnails
Contents