Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-24 / 198. szám
1994. augusztus 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Beiskolázási segélyek Beiskolázási segélyekről döntött a kaposhomoki képviselőtestület: döntésük értelmében az idei tanévkezdésre 35 diákot — többségükben nagycsaládosok gyermekei — részesítenek 2000 forintos beiskolázási segélyben. A testület arról is határozott, hogy idén is megvásárolják a gyerekek számára a tankönyveket és a füzetcsomagot. Kirándulással ünnepeltek Bőszénfa önkormányzata gyakorta szervez kisebb-na- gyobb utazásokat a település lakóinak. Most ugyan több korábbi utazással ellentétben a résztvevők viselték az utazással járó anyagi terheket, de a látvány megérte ezt: a budapesti tűzijáték megtekintésére buszozott föl a fővárosba, és nézte meg több mint negyven bőszénfai polgár a hét végén. Öt község vetélkedett Gálosfai, szentbalázsi, sán- tosi, kaposvári és kapós- gyarmati játékosai voltak annak a kispályás labdarúgó tornának, amelyet a hét végén rendeztek. A reggel fél kilenckor kezdődő programsorozat délben egy ingyen, paprikáskrumplis ebéddel szakít- tatott meg, majd este nyolcig egyhuzamban folytatódott. Egy újabb ingyenkoszt — ezúttal babgulyás — után a napot egy hajnalig tartó térzenés mulatság koronázta meg. A vándorkupákkal díjazott csapatok versenyét a jövőben szeretnék kibővíteni, és hagyománnyá tenni. Báloztak Patalomban Megtartották idén is Patalomban a Szent István napi kupát szombaton; a résztvevők átfutballozták a napot, tíztől este nyolcig rúgták a bőrt a település sportpályáján. Mindemellett az ünnepi programsorozatot ügyességi és sportversenyek tarkították. A férfiakon kívül ifi- és női indulói voltak a kupáért folyó diadalban. A patalomi önkormányzat őzpörkölttel látta vendégül a megjelenteket. A napot hajnalba nyúló bál zárta, az utolsó táncos pár pirkadatkor hagyott fel a vigadalommal. Máriagyüdre kirándultak Máriagyüdre kirándultak Kaposgyarmat polgárai a napokban. Az autóbuszos utazást a község önkormányzata szervezte. Idősek és fiatalok egyaránt részt vettek a kiránduláson. Nem ez volt az első kirándulása a kaposgyarmati családoknak: tavaly például Budapesten jártak a falubeliek, szintén a helyi önkormányzat szervezésében. Magyar tarkák, frízek mellett - reggeltől estig A Karib-szigetekre vágyódik a pásztor — A világ legjobb állata a tehén. Csendesen legelész, nincs vele gond — mondja Balogh Csaba szentbalázsi tehénpásztor a maga tizenhét éves bölcsességével. — Világéletemben állatokat legeltettem; megszerettem ezt a mesterséget. Higgye el, nem is akarok én más lenni. Balogh Csaba a helybeli gazdák teheneire vigyázza; reggeltől estig magyar tarkákat meg frízeket legeltet. Teszi ezt pnár április óta, egyetlen pihenőnap nélkül. — Nem nehéz munka ez — mosolyodik el a fiú. — Igaz, megállás nincs soha. Az állatot nem érdekli, hogy szombat vagy vasárnap van, csak a gyomra parancson neki; ha éhes vagy szomjas, jelez. A jó pásztornak — mint mondja — éreznie kell az állatot. Tudja, hogy mikor mit gondol, mire van szüksége. — Volt olyan, hogy más tehénpásztor szénát adott volna a jószágnak. Én meg úgy láttam, inkább itatni kéne. S nekem lett igazam — mondja kissé büszkén. A gulyási szaktudás, úgy látszik, a családban van. Balogh Csaba testvérbátyja — akitől a szakma fortélyát leste el —, sőt távoli rokonai is pásztorkodtak. — Nincs rossz sorom — mondja, mikor életének alakulását tudakolom. — Ha nem így volna, megmondanám. Engem olyan fából faragtak: ami a szívemen, az a számon. Sokan azt gondolják, nincs ki mind a négykerekűk ezeknek a pusztaiaknak; unalmas, meg nem érdekes meló a mienk. Holott nem így van ám! Kissé halkabbra veszi a szót, mintha titkot árulna el: — Egyedül vagyok egész nap, de megszoktam már. A pusztában szabad az ember; itt senki nem zavar, mindenfélére gondolhatok. Sokszor elképzelem, hogy bármit csinálhatok, s mindenfelé utazom; hatalmas autóm van... Gyakran álmodozik, s ez néha nem is árt. Olyankor alábbhagy évekkel ezelőtt elvesztett édesanya iránti fájdalma. — Havonta tízezret kapok; ja, és kaját — mondja még. — Nem sok, de ha összegyűjtöm, talán elég lesz valamire... Egyszer a Karib-szigetekre szeretnék eljutni. A rádióban hallottam, hogy az út hatvanezerbe kerül. Biztosan nagyon szép. Annyi mindent beszélt azokról a szigetekről a rádióban egy manus... (Harsányi) Gyógynövények ismeretét tanítják Somogy viszonylag gazdag gyógynövényekben. Am a szakszerű gyűjtéshez, szárításhoz szükség van némi alapismeretre. Mivel egyre nagyobb a kereslet a különféle gyógynövényekre, Nagybajom önkormányzata egy tanfolyam ötletével rukkolt elő. Dr. Ulrich Károly jegyzőtől megtudtuk: nemcsak a helybéliek, hanem a jákói, gigei, csö- kölyi, somogysárdi falulakók közül is érdeklődnek az ősszel induló tanfolyam iránt, amelynek Nagybajom lesz a központja. A gyógynövénytermelő, -feldolgozó és -értékesítő 700 órás kurzus tíz hónapig tart, s a helyi szövetkezet lesz a házigazda. A képzés kissé borsos: 117 ezer forint. A munkanélkülieknek viszont egyetlen fillérjükbe se kerül, mert a munkaügyi központ vállalja a tanfolyami díjat. L. S. Csöngééket a somogyi táj szépsége vonzotta Az ország másik végéből költözött az ifjú pár Fonóba A férfiak épp a tüzelni valót vágták Fotó: Török Anett — Arról nem is álmodhattunk, hogy a városban lakáshoz jussunk. A városi panelt meg is utáltuk a feleségemmel, hiszen olyanban nőttünk föl. Úgy döntöttünk tehát, hogy megpróbáljuk vidéken. Persze Kiskunfélegyháza körül is vannak falvak, de én azt mondtam: ha már vidékre költözünk, legalább szép vidék legyen. Mindig szerettem a Dél-Dunántúlt. Apám idevalósi volt, és, gyerekkoromban Igalba jártam nyaralni, így ismertem meg ezt a vidéket. Most itt vagyunk. Csönge Árpádék hatodik éve élnek Fonóban. És a hat évvel ezelőtti döntést nem bánták meg. Persze itt sem könnyebb mint máshol — a műszaki végzettségű férj gyermekfelügyelőként dolgozik, mert szakmájában nem tud elhelyezkedni, az OTP-kölcsön sem akar fogyni —, de az otthonuk fölépült, és már ez is nagy dolog. Nem mindenki ilyen szerencsés. Fonóban is van jónéhány fiatal házaspár, akiknek az otthon- teremtésre ráment a kapcsolatuk. Olyanok is vannak szépszámban, akik nem bírván az építkezés költségeit, kénytelenek voltak eladni a félig kész házukat. — Persze azért maradtak itt fiatalok. Az utóbbi 1—2 évben sok fiatal házaspár költözött ide. A városi házukat, vagy lakásukat nem bírták fenntartani, kijöttek hát vidékre, remélve, hogy a vidéki élet olcsóbb. Összejárunk a hasonló korúakkal; gyakoriak a kártyapartik, a hét végi szalonnasütések stb. — teszi hozzá a férj., Csönge Árpádné arról beszél, milyen kevés segítséget kapnak a falusi családok. — A legrosszabb helyzetben a falusi nagycsaládosok vannak — állítja. Nálunk csak két gyerek van, de nagyon kell hajtanunk, hogy legalább ne romoljon tovább a helyzetünk. Az előbbrejutás pedig manapság lehetetlen. A nagyobbik gyerek most megy másodikba, és az idei évet már a göllei általánosban kezdi. A szülők örülnek annak, hogy a fonói iskolát bezárták. — Osztatlan iskola volt, a négy évfolyam egy közös osztályba járt. Tény, hogy Göllé- ben jobbak a feltételek. Fonóba iskola helyett inkább óvoda kellene. Sok az óvodáskorú, és nekik a göllei óvodába kell járniuk, pedig a korai kelést, utazást, megsíny- lik a kicsik. Agusztus végén már a télre készülődik a Csönge házaspár. Épp a téli tüzelőnek valót vágták a férfiak ottjártunkkor. — Egyelőre fával tüzelünk, ezzel jövünk ki még legolcsóbban. Jövőre már remélhetőleg gáz is lesz a faluban. (Nagy) Vállalkozót is sújt a munkanélküliség Jövőre elkészül az új iskola A zselicszentpáli fuvaros „Én sose unatkozom” — Örülnek, ha kajára telik Tanévkezdés — szoros nadrágszíjjal — Ma éppen nincs fuvarom. Az utóbbi időben elég gyakori ez, a fene egye meg — mondja a zselisszentpáli árufuvarozó. — Három süldőnk van, nekik viszem ezt a kis zöldet. Van bőven tennivalóm... Nem, én sose unatkozom. Sütő József negyvenhárom éves. Felesége, három gyermeke van. Huszonhat éve keresi a kenyerét tehergépkocsi-vezetőként. — Sokáig állami cégnél dolgoztam; keveset kerestem, alig éltünk meg. A nyolcvanas évek elején letten vállalkozó. Abban az időben sokan gondolkodtak így, s néhánynak bejött az üzlet... Azért könnyebben ment minden azidőtájt — folytatja némi nosztalgiával. — Az építőanyag-szállításra álltam rá. A környéken sok családi házat építettek; volt néhány városi is, aki hétvégi vityillót álmodott a Zselicbe. Nekem az is jól jött. Sütőék udvara tiszta, az út mellett virágágyás húzódik. A családfő hivatását jelzi akert mellett álló IFA. — Egy-két évig ment csak az üzlet, aztán egyre kevesebb lett a megrendelés. Az emberek jobban meghúzták a derékszíját — mondja.— A munkanélküliség végleg betett nekünk. Az állás nélkül maradiaknak az építkezés a legkisebb gondjuk. Örülnek a szerencsétlenek, ha kajára telik vagy ha a gyereküknek ruhát vehetnek... Kevesebb a fuvar, de nem a munka. Mert „hajtani kell”, méghozzá keményen. — Mindig szegények voltunk. Apám cukorgyári munkás volt — mondja —, nem vetett fel bennünket a jólét. Képzelheti, milyen fizetések voltak az ötvenes években. Birtokunk sose volt, így kárpótlást sem kaptunk... Mostanában vettünk egy darab földet, azon dolgozunk a családommal. Mert csak így lehet boldogulni manapság. Harsányi Miklós Ma nincs meló, de nem unatkozik a szentpáli árufuvarozó Fotó: Gyertyás László Jövőre a remények szerint befejeződik az új iskola építése Igáiban. Azonban még egy tanév visszavan addig, amit a régi iskolában, szoros nadrágszíjjal kell végigdolgozniuk az igali pedagógusoknak. A nyáron sem lényegesebb épületfelújításra, sem eszközvásárlásra nem futotta. Néhány pedagógus elmegy, az így megmaradó bérek egy részét fordítják majd szemléltető eszközök vásárlására. Ha nagyobb fejlesztésre nem is gondolhatnak, természetesen a szintentartás kötelező Őszre elkészül a bőszénfai meseszálló, amely egyedülálló lesz az országban. Építtetői elképzelése szerint ugyanis minden szoba egy-egy mesét idéz majd, s persze az udvar is mesébe illő lesz rengeteg játékkal. A várkastély, a vitorláshajó, Hófehérke és a törpék házikója, Micimackó kuckója stb. közül feladat. Sőt, például a szakkörök száma növekedni is fog: újdonság lesz az úgynevezett elektrotechnikai szakkör, ahol elektromos játékokat, erősítőket, vagy éppen karácsonyi neondíszeket készítenek a srácok. Szintén nagy siker elé néz a tervezett modellező szakkör. Folytatódik a számítógépes szakkör, a szabás-varrás szakkör, és idén is rendszeresek lesznek a délutáni játszóházak. Igáiról lévén szó, magától értetődő, hogy helye van az órarendben az úszásoktatásnak is. N. L. az ideérkező családok választhatnak attól függően, hogy melyik a gyermekük kedvenc meséje. Az építéshez kizárólag természetes anyagokat használnak fel, s az üzemelést is hasonlóan képzelik el: az étterem kizárólag házi túrót, tejet, tojást használ fel, amit a környékbeliektől vesznek. Meseszálló őszre
