Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-13 / 189. szám
1994. augusztus 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 A titoktartás „béklyóiban” RÉGMÚLT ÉS MESSZI JÖVŐ Hallgatni arany, és kötelező is A híres amerikai futballistából még híresebb tévékommentátorrá lett O. J. Simpson rémregénybe illő bűntett miatt került bíróság elé. Azzal vádolják, hogy brutálisan megölte — szabályszerűen lefejezte — elvált feleségét és annak barátját. A hátborzongató ügynek van egy sajátos, szakmai körökben szenvedélyes vitát kiváltó mozzanata. A bíróságon tanúként megszólalt a vandál gyilkosság áldozatává lett szerencsétlen asszony orvos-pszichiátere, aki egyebek közt azt is elmondta, hogy a kezelések során páciense bevallotta, régóta rettegett attól, hogy ex-férje megöli. Az indulatos polémiák így arról a morális és jogi dilemmáról zajlanak, hogy a lélekgyógyász bíróság előtti megszólalása vajon összeegyeztethető-e az orvosok általános titoktartási kötelezettségével. A kérdést mi is föltettük a hazai pszichiátria egyik tekintélyes képviselőjének, dr. Veér Andrásnak. — Nálunk — mint általában mindenütt — a bíróságok eleve „fölmentik” az orvosokat, kivált bűnügyek esetében, a hallgatás morális kötelezettsége alól. Ez egyfelől érthető, hiszen ezzel közelebb kerülhet az igazságszolgáltatás a vizsgált tények megismeréséhez. De másfelől talán érthető az is, ha az orvos nem fogadja el a „feloldozást”. Azt tartom, hogy az orvosi titkot az orvosnak minden körülmények között őriznie kell. A katolikus egyház egyik alapvető tétele a gyónási titok szentsége. A Budapesten szolgáló Fidél atya erről így beszél: — Mi sohasem szeghetjük meg a gyónási titkot, hiszen amit hallunk, Istennek szól. Lakat van a szánkon, még akkor is, ha mondjuk bűnös tett terveiről értesülünk a gyóntatószékben. Csak annyit tehetünk, hogy megpróbálunk az illető szívére, érzelmeire is hatni. Roppant nehéz dolog ez, de együtt jár a hivatásunkkal. Megtörtént olyasmi is — régi ügy, ma már lehet szólni róla —, hogy egy kántortanító meggyónta papjának: rendszeresen dézsmálja a templom Szent An- tal-perselyét. Lelki atyja nem tehetett semmit, hiszen ha valakire rábizonyosodik, hogy elárulta a gyónási titkot, szögre akaszthatja reverendáját, fölfüggesztik papi megbízatását. Törvényileg, tételesen szabályozott kötelmek írják elő a munkájukkal kapcsolatos információk őrzését az államigazgatás dolgozóinak. Az ország első számú közhivatalában, a Parlamentben, a kormányzati szervekben a minősített iratkezelésen túl belső szabályok is rendelkeznek erről. Betartásuk különösen nehéz lehetett annak, akinek éppen az informálás, a minél teljesebb tájékoztatás volt a dolga. Juhász Judit, az előző kormány szóvivője erről így beszél: — Voltaképp állandó konfliktushelyzetben él, aki a sajtó és rajta keresztül a közvélemény tájékoztatását hivatott szolgálni. Voltak és lesznek is témák, amelyeknél nincs pardon, nincs mérlegelési lehetőség. Ilyen érzékeny, kényes terület például a személyi döntések ügye. Hiába tudtam róla, hiába kérdezgettek az újságíró kollégák, ezekről a végső döntés megszületéséig a szóvivőnek hallgatnia kellett. Ugyanígy érvényes a hallgatás parancsa — alighanem a világon mindenütt — mondjuk a fizetőeszköz árfolyamának változtatása esetén, amiről még otthon sem beszélhettem. S amiről éppúgy nem beszélhet az új kormány új szóvivő-asszonya sem, bármilyen ügyesen próbálják is faggatni az újságírók, s bármennyire kollégaként próbálja is tájékoztatni őket arról, amiről szabad. Amiről tilos, arra esküjének a titkok megőrzésére vonatkozó mondata érvényes. Németh Zsuzsa Ha a csillagász hanyatt fekszik A Föld szépen bespirálozik a Napba — Nyugodtan mondhatják: voltak híres magyar csillagászok Dr. Marik Miklós: Ma nem az a legnagyobb gond, hogy mikor huny ki a Nap Fotó: Kovács Tibor — Mindaz, ami a Naprendszerben történik, valamilyen módon hatással van a Földre. Ha kiszámítjuk, hogy a Napnak meddig tart az energiakészlete, akkor elég megnyugtató eredményt kapunk, mert még jó néhány milliárd évig nem kell félnünk attól, hogy kihűl — mondta dr. Marik Miklós kandidátus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem csillagászati tanszékének vezetó'je. — Egyszer azonban ez mégiscsak bekövetkezik. A Nap kitágul majd, és úgynevezett vörös óriáscsillag lesz belőle — mondta a csillagász. — Egyes számítások szerint a Föld szépen bespirálozik a Napba. Mi, emberek tulajdonképpen büszkék lehetünk arra, hogy azok az atomok és molekulák, amelyek testünket alkották, egyszer a Nap anyagát gyarapítják. — Mit üzennek nekünk a csillagok a XXI. század küszöbén? — Vannak, akik úgy gondolják: a bolygók állásából meg lehet jósolni a jövőt. Mi, akik a csillagokkal profi módon foglalkozunk,, nem hiszünk ilyesmiben. Úgy véljük, ez egy hiedelemrendszer, amit a tudomány nem erősített meg. A tudós számára ugyanakkor a csillagok sok mindent üzennek. Azt, hogy mikor, milyen folyamat eredményeképpen alakult ki a világmindenség, hogyan jött létre a mi Tejútrendszerünk, Naprendszerünk, s négy és fél milliárd évvel ezelőtt hogyan született az a bolygó, amely az emberiség otthona. — Hogy sáfárkodik az ember ezzel a kinccsel? — Ma nem az a probléma, hogy egyszer majd kihuny a Nap, hanem az, hogy a saját levegőnket és vizünket any- nyira összepiszkítjuk, hogy lakhatatlanná válik élőhelyünk. És akkor majd elgondolkodhatunk arról, hogy melyik bolygóra menjünk el... — Magyarországon hány csillagász dolgozik? — Jelenleg ötven. S körülbelül százan lehetnek azok, akiknek ilyen képesítésük van. A magyar csillagászatnak egyébként nincsenek Keplerjei és Kopernikuszai, de van egy Konkoly-Thege Miklósa, akinek a nevét feljegyezte a csillagászat története. Gothárd Jenőét is, akinek a herényi obszervatóriumában történt mérései benne vannak a csillagászati könyvekben. Az utóbbi években néhány kollégámnak megnövekedett a nemzetközi hírneve. Ha ezt ötven év múlva valaki megkérdezi, akkor azt hiszem, hogy már nyugodtan mondhatják az utódaim: fél évszázada voltak híres magyar csillagászok. — Évente hányán készülnek csillagásznak? — Népszerű a csillagászat. Hallgatóink száma ugrásszerűen megnövekedett. Volt olyan év, amikor négyen jelentkeztek; ma tíz hallgatónk van minden évfolyamon. Mi hiába mondjuk, hogy állás nincs. Erre az a válasz, hogy máshol sincs, és akkor legalább valami érdekeset hallgassunk. — Ön elméleti csillagász. De ha kifekszik a fűre s az eget kémleli, milyen érzés keríti hatalmába? — Nehéz eldönteni, hogy ki a gyakorlati és ki az elméleti csillagász. Én valóban ritkán ülök a távcső mellett. Ha kifekszem a fűre, akkor megkap a csillagos ég gyö- nyörködtetően szép panorámája. A csillagos ég nyugalmat tükröz, a végtelent jelenti az embernek, a régmúltat és a messzi jövőt. Lőrincz Sándor Fejetlenség nemcsak a borjúra jellemző Fotó: Csobod Péter Botrány, amelynek már lehet érezni a szagát Merte, aki kimerte Veszélyes hulladék — Fertőzésveszély a somogyi dögkutaknál Készülődőben egy komoly botrány, amelynek Somogybán legalább kilenc önkormányzat az érintettje. A Somogyi Hírlap információi szerint Zics, Bábonymegyer, Be- degkér, Tab, Kutas, Kapoly, Miklósi, Somogymeggyes, Zákány települések állat- hulla-emésztő vermét, magyarán dögkútját merték ki erre szakosodott vállakozók. Az elviselhetetlen „illatú" és veszélyes hulladékként besorolt masszát — amelyben hemzseghetnek az állatra és emberre egyaránt veszélyes kórokozók — kiemelték, egy részét helyben elásták, míg más esetekben ismeretlen helyre szállították. A jogszabály ellenben világosan kimondja: „ha a hullaemésztő veremben elhelyezett hullaanyag magassága a föld felszínét megközelíti egy méterre, a vermet földdel kell betemetni!” Értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a szabálysértéssorozatnak komoly következményei lesznek, s akár milliókra is rúghat az az intézkedéssorozat, amelyen még csak tanakodnak az egészségügyi szakhatóságok illetékesei. A Somogyi Hírlap értesüléseit megerősítette dr. Horváth András, a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakállatorvosa. Elmondta, hogy még a június 1-jén hivatalos levelet küldött a Köztársasági Megbízott Kaposvári Területi Hivatala vezetőjének, amelyben megírta, hogy egyes Somogy megyei önkormányzatok jogszabályokat sértő és ezért szabálysértésnek minősülő szerződéseket kötnek, s ezáltal szabálytalan tevékenységet végeztetnek. Ez egyúttal közegészségügyi és környezetszennyezési veszélyt is jelent Somogybán. Azt is tudomásra hozta, hogy az önkormányzatok ezzel súlyosan megszegik a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendeletekben előírtakat. — Választ egyelőre nem kaptam — mondta dr. Horváth András. — Eddigi ismereteink szerint három vállalkozó merte ki a dögkútakat. Egyikőjük sem somogyi; Nyíregyházáról, Érdről, Nagykállóból érkeztek. Érdekes elgondolkodni azon, hogyan tudták meg, hogy egy kis eldugott, somogyi faluban szükség lenne a munkájukra. — Hivatalos engedélyekkel rendelkeztek a vállalkozók? — Igen, út-, csatornaépítő, üllepítőtisztító, veszélyeshul- ladék-szállító, sőt dögkúttisz- tító vállalkozói engedélyeket mutattak föl az önkormányzatok vezetőinek, s vállalták, hogy gyorsan elvégzik ezt a kényes munkát. Hogy micsoda ellentét rejlik hatóság és hatóság közt, azt jól jelzi, hogy bejelentésünk nyomán a nyíregyházi vállalkozót már megbüntették; de ugyanott állították ki az engedélyét an- nakelőtte. A büntetése egyébként nevetséges összeg, mindössze nyolcezer forint... Hogy miért is léptek tiltott útra az önkormányzatok? Balha Gyuláné zicsi jegyzőnő válaszolt kérdéseinkre: —■ Ma egy dögkútépítés egymillió forintnál is többe kerül, erre nekünk nincs pénzünk; de úgy gondolom, a többi önkormányzatnak sincs. A nyíregyházi vállalkozó egy nap és éjszaka elvégezte a munkát, mégpedig lelkiismeretesen. Előtte meggyőzően sorolta, hol milyen kitűnő referenciái voltak. Miután komoly problémánk volt a betellőben lévő kutunkkal, belementünk a dologba. Az ügyes cigány férfi teljes mélységben kitakarította a kutat, gépi és kézi erővel; a masszát nem messze a veremtől elásta. Olyannyira precízen dolgozott, hogy a végén egy vasláncot eresztve a mélybe bemutatta, teljesen üres a kútakna. — Mennyibe került a tisztítás? — Hatszázezer forintba, de csak felét fizettük ki. Most pedig várjuk a szabálysértési eljárás befejezését! Abban állapodtunk meg: a többit havi részletekben utaljuk. A Somogyi Hírlap egy magát megnevezni nem akaró állatorvostól megtudta: mindez csak egy kezdődő botrány felszíne. A somogyi kutak többségéről hiányzik a kútfedél és a lakat, sok helyütt megdézsmálják a frissen döglött állatok húsát is. Ugyanakkor újabb anomáliák vetítődnek előre azzal, hogy Somogybán több dögkút „magánkézbe” került az erdőprivatizáció révén. Az egészségügyi szakhatóságoknak mindenképpen lépniük kell a dögkúttisztítás ügyében is, hiszen a mélyből kiemelt veszélyes hulladék nem hagyható ott a környéken. Azt valószínűleg újra fel kell tárni és el kell szállítani... Riportunk befejezését az élet szülte. A zimányi polgár- mestert hívtuk föl azzal, hogy a községi dögkútnál szeretnénk illusztrációt készíteni. A polgármester elmondta, szerencséjükre még a nyolcvanas évek végén építettek egy új kutat, 280 ezer forintért, s ez rendben van azóta is. A gyomorbírásunkra apellálva azt is megemlítette, hol van a kulcs, ha „komolyan” érdekel bennünket a téma. A helyszínen járva viszont megdöbbenve láttuk: az ajtót a dögkútról lelopták, a környék — ahogy ezt képünk tanúsítja — valóban szagos botrányt ígér, s nemcsak a szakembernek beszél. Békés József ( ) >
