Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-09 / 160. szám

1994. július 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Iskolai nemzedékek Nagyberényben Pedagógus szüleik helyére gyermekeik lépnek Idegenforgalmi albizottság Az idegenforgalomban dol­gozó szakemberek bizony csalódtak, amikor nyilvánva­lóvá vált: nem hogy miniszté­riuma, de még parlamenti ál­landó bizottsága sem lesz az ágazatnak, hogy az érdekeket megfelelő szinten képvisel­hesse. A Somogyi Hírlap in­formációja szerint a környe­zetvédelmi bizottság első, alakuló ülésén felvetődött, hogy fogalmazzák újra a ne­vüket. E szerint Környezetvé­delmi, területfejlesztési és idegenforgalmi bizottság néven dolgoznának, és ezen belül állandó albizottság fog­lalkozna a turizmus ügyeivel. Az általános és középisko­lákban javában tart a nyári va­káció, pihennek a tanárok és diákok. Ennek ellenére, sok oktatási intézmény vezetője már az őszi tanévkezdés személyi feltételeinek megte­remtésén gondolkodik... A nagyberényi általános is­kola pedagógusai közül kilen­cen saját tulajdonú házban laknak. Ami nagy öröm a ve­zetésnek — és hagyománnyá kívánják fejleszteni az intéz­ményben —, hogy a nyugdíjba vonuló pedagógusokat saját gyermekeik váltják föl a kated­rán. Eddig Kovács Zoltán és Tóth Sándor György példa­képe biztosítja, hogy az egy­kori diákok ragaszkodnak falu­jukhoz, a régi Alma Máterhez. Az 1994/95-ös tanévet ugyancsak két olyan új peda­gógussal kezdik Nagyberény­ben, akik közül az egyik (Ba­bos Beáta) pedagógus szülő gyermeke. 0 az első osztályt viszi majd. A másik kezdő fia­tal (Gombai Norbert) nagyszü­lei tanítottak a herényi iskolá­ban. Amint azt Tóth Sándor igazgató hangsúlyozta, ezzel a hagyományteremtő célkitű­zéssel megoldódik a pálya­kezdő pedagógusok lakás­kérdése, másrészt büszkeség tölti el a nyugdíjba vonuló pe­dagógusszülőt, ha gyermeke veszi át a stafétabotot... Az örömök mellett, az iskola vezetője gondként említette: az igazgatóhelyettes pótlása még nem oldódott meg olyan kezdő fizika és bármely más szakos pedagógussal, akire hosszútávon lehetne számí­tani. Ha ez a probléma rende­ződik, abban az esetben min­den álláshelyet szakos tanár­ral töltenek be. Az intézmény­ben egyébként több mint egy évtizede nem alkalmaznak képesítés nélküli nevelőt. (Krutek) „Engedély nélküli piacomat megnyitottam” Fajátékok Szabadiban A szülői munkaközösség pénzgyűjtő rendezvényei, az óvoda költségvetése és az állam­tól pályázaton nyert összeg tette lehetővé, hogy a balatonszabadi óvodában új fajátékokat állítsanak fel. Sas Lothár épített már korábban ide csupa fából két alkalmatosságot, ame­lyet nagyon rövid idő alatt megszerettek az apróságok. Az új játék főleg a kicsik egyensú­lyérzékét fejleszti majd. Fotó: Czene Attila A hatszázötven vendégből mindössze egy volt a magyar Kiállítás a csipkének A balatonendrédi kultúrház- ban csipkekiállítás szerveztek, holnap tartják a megnyitó ün­nepséget. A tárlat augusztus 20-ig minden nap 13-18 óráig tekinthető meg. Telefonfülkék Kőröshegyen Kőröshegyen hat nyilvános telefonállomást szerelnek fel, így a hálózat szinte behálózza a települést. Az önkormányzat az orvosi rendelőt felújíttatta: átépítették a vizesblokkot, és a várót, valamint fedett baba­kocsi tárolót építettek az ud­varba. A beruházásra 250- 300 ezer forintot költöttek. Siófok és Gyergyó testvérvárosok Magyar nyelven 2-2 , ro­mánul 1r1 példányban aláírta Molnár Árpád siófoki és Dézsi I. Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester a települések közötti testvérvárosi szerző­dést. Ebben többek között megfogalmazták: fejleszteni, állandósítani és mélyíteni fog­ják közigazgatási, irányítási és tervezési tapasztalatok cseré­jét, elősegítik és kölcsönösen támogatják a közvetlen tudo­mányos-technikai együttmű­ködést a két város társadalmi, gazdasági és intézményi szervezetei között. Folyama­tosan fejleszteni akarják a kul­turális kapcsolatokat az okta­tás, a művészet és a turizmus terén is. új jegyzője van Szóládnak Új jegyző állt munkába Szó- Iádon. Zóka Lászlót bízták meg, hogy vegye át a távozó dr. Gajda Pál feladatkörét. Az új jegyzőnek lesz dolga elég, hiszen a település szemmel láthatóan fejlődik. Az egyre komfortosabb infrastruktúra miatt a régi házak új vevőre ta­lálnak. Mind többen veszik ki részüket a falusi turizmusból is, a visszatérő vendégek ja­vát majd e hónap közepére várják. Hogy segítsék az új la­kók és főképp a turisták eliga­zodását, a faluban számos he­lyen többnyelvű útbaigazító táblákat helyeztek el. Földönjáró vendégvárók Félár gyalogosnak, kerékpárosnak — Ingyen vigyáznak a gyerekekre az aranyparti nyaralótelepen Zamárdi háború a vásárlókért A polgármester szerint a vállalkozó a „sáros”.., A helyzet kezd lassan komikussá válni a Balaton-parton, hiszen a szolgáltatások jó része a hetvenes éveket idézi, az árak viszont már a jövő századot vetítik elő. Ezt a para­dox helyzetet szeretnék a Siotour Aranypart nyaralótele­pén megszüntetni, és ami a magyar idegenforgalomban manapság elég szokatlan: nem csak szavakkal, hanem tet­tekkel is. Ők nem követik azt a gyakorlatot, ami egy dal kapcsán jutott eszembe: „Csodára várva ülsz a telefon mellett.” Itt állandóan csörög a készülék; utazásszerve­zőkkel, partnerkempingekkel konzultálnak. „Megnyitottam engedély nélküli piacomat”. Ilyen fel­iratú táblát mázolt a minap — végső elkeseredésében — Balogh Ferenc Zamárdiban. Lapunk is megírta, hogy a vál­lalkozó iparcikk-piacot akar üzemeltetni a Kocsi Csárda közelében, ám engedélye nincsen. Á helyi önkormány­zat szerint nem is lesz egy­hamar. A közelmúltban munkások vonultak fel, azt a feladatot kapva: húzzanak fel egy 1,5 méter magas kerítést az ön- kormányzat által építtetett parkoló és Balogh Ferenc te­rülete közé. A vállalkozó ezt sérelmezte, mint ahogyan azt is, hogy Zamárdiban neki mi­ért nem szabad az ilyesmi, ha másnak igen... Kiss Zoltántól, Zamárdi polgármesterétől azt kérdez­tük: mi indokolta az újabb „el­lenlépést”? Korábban ugyanis előbb vízelvezetőnek szánt, amúgy a vásárlókat távoltartó árkot ástak, majd a placcot takaró óriásplakátokat akartak felállítani az engedély nélküli piac felőli részre. Elmondta, hogy szó sincs bosszú-hadjá­ratról. Egyrészt — mondta Kiss Zoltán — az önkormány­zat a saját területén azt csinál, amit akar, másrészt nem ők, hanem a vállalkozó követ el sorozatban szabálytalansá­gokat, holott jól tudja, hogy te­rülete az elemi követelmé­nyeknek például a szennyvíz- csatornával való ellátottság­nak sem felel meg. Nem be­szélve arról, hogy a település általános rendezési terve nem szerepeltet ott piacot, s egy­hamar nincs esély megváltoz­tatására. Felmerül: a szűkös költség- vetésből gazdálkodó önkor­mányzat miből fizette a mun­kások bérét és a kerítés anyagköltségeit? Néhány hete az árokásás sem került kevésbe, s a hatalmas plaká­tokra is sikerült néhány szá­zezret kiszorítani: pedig eze­ket nem állították fel végül. A vita egyre hangosabban tart, a pulóver-árusok min­denesetre kipakoltak... (Fónai) Amíg a tulajdonos, Siófok város működtette a szomszé­dos Golden Lake kempinget, a Balatonra látogató turisták kedvelt szálláshelyéül szol­gált. Utóbb bérbe adták, s ma az előnytelen, csupán egy évre szóló szerződés birtoká­ban az üzemeltetőnek nem ki­fizetőtő nagyobb beruházá­sokat végrehajtania. Ez a kemping siralmas állapotában tükröződik, hiszen inkább ha­sonlít lepusztult szabadst­randra, mintsem karbantar­tott, vendégváró üdülőegy­ségre, ahol azért előfordulnak külföldiek is — nem csoda, hogy egyre kevesebben. Va­jon mi lett volna, ha Siófok egyik legjövedelmezőbb egy­sége továbbra is a tulajdonos, a városi önkormányzat keze­lésében marad? így ugyanis számonkérési joga legfeljebb az ide érkező turistának van, feltéve persze, ha itt marad. A Golden Lake-t legfeljebb a rej­tőzködők paradicsomaként jellemezhetném, ugyanis a fű olyan magas, hogy garantál­tan eltakarja a vendégeket. Nem úgy a Siotour-egy- ségben, ahol szembetűnő a rend, a tisztaság és a szerve­zettség. Szinte még a légynek is engedélyt kell kérnie a be­repülésre. Szalay István kempingvezető-helyettes el­mondása szerint a 25-30 fős személyzet is meglehetősen sokat dolgozik azért, hogy ne balkáni állapotok uralkodja­nak a tizenöt hektáros terüle­ten. Itt a magyar vendég szá­mos kedvezményben része­sül még a csúcsidőszakban is. A turista, ha gyalogszerrel vagy kerékpáron érkezik, fél­áron juthat szálláshelyhez. A német vendégek jórésze évek óta visszajárás ide. A házi­gazdák mindig új ötlettel áll­nak elő: idén először például azok a szülők, akik nem akar­ják a gyerekeiket magukkal vinni minden programjukra, a kempingben hagyhatják őket, gyermekfelügyelőkre. A szol­gáltatás ingyenes. Eurocsekket beváltani a vendégek korábban csak mintegy négy kilométerrel odébb, Siófok központjában tudtak. Most fél százalék ke­zelési költség ellenében a portán pénzre cserélhetik a kártyát. De vajon mi marad nekünk, magyaroknak? Még az elé­gedett érkezés is egyre rit­kábban, ami általában csak a hétvégékre korlátozódik. Mu­tatja ezt az is, hogy a jelenlegi hatszázötven üdülőből mind­össze egy volt hazai... Németh Zsuzsa Reményteli üzlet Fonyódi leány boltja Szőlőskislakon Kapcsolatépítő múlt és jelen Balatonbogláron Nagy örömmel újságolták a szőlőskislakiak, hogy megnyílt a balatonboglári városrész má­sodik ABC üzlete. Ezt az örö­möt rtemcsak az ellátás bővü­lése ösztönözte, hanem az őszinte elismerés is a fiatal vál­lalkozó bátorsága iránt. Márton Edit a bolt tulajdo­nosa mindössze huszonegy esztendős. Vőlegényével és családi támogatással vágott neki a saját vállalkozásnak, mi­után a fonyódi élelmiszereladói szakmunkásképzőt elvégezve szerzett gyakorlatot helyben, majd a leilei ARAL shop-ban. Szerencsés dolog, hogy a há­zasságkötés előtt üzleti partne­rekként is megismerik egymást. A beszélgetésünk gyakran vissza-visszatérő gondolata mégsem ez volt, hanem a vá­sárlók kívánságának szolgá­lata. A néhány hete nyílott bolt választéka valóban elvárásaik szerint bővül. Kérték, hogy le­gyen ruhanemű, máris árusít­ják, s rövidesen a vas-edény cikkek is kikerülnek a pultokra. A fiatal üzlettulajdonost nem hozza zavarba a provokáló kérdés, miért nem a Balaton parton akar gyorsan gazda­godni? Nem ez a cél, mondja enyhe nehezteléssel. Persze a bölcsesség nincs életkorhoz kötve, s nála tapasztaltabb szakemberek is a meglévőnél jóval gazdagabb jövőt jósolnak ezeknek a szép tóparti háttér településeknek, mint Szőlőskis­lak. A falu első utcájában, ahova az Edit ABC települt, csupa új családi ház sorakozik, szinte valamennyin jelzi a tábla a vendégfogadó készséget. Az itt lakók teljes elégedettségé­hez viszont már csak egyetlen dolog hiányzik a tisztességes út, mert az igencsak vendégri­asztó. G. M. Dr. Kovács Miklós, Balaton- boglár polgármestere kérdé­sünkre leszögezte, hogy vá­rosa nem „gyűjti” a partnervá­rosokat, a nemzetközi kapcso­latteremtés alapja a valódi, sokoldalú együttműködés, eb­ben is elsősorban a civil szer­vezeteket helyezték előtérbe, nem a város vezetése utazgat. A civil diplomaták egyébként jóval szélesebb körben mo­zognak a partner-kapcsolatok terén, mint maga az önkor­mányzat. A képviselő-testület ebben úgy vesz részt, hogy anyagi erejéhez mérten igyek­szik támogatni az intézményeit és a város egyesületeit az együttműködések ápolásában, annak tudatában, hogy a köl­csönös látogatások egyre több pénzbe kerülnek. Amit örömmel nyugtáztak a képviselők, hogy Boglár fiatal­jai élményszerűen öröklik a vá­ros nemes hagyományait. Azt viszont tudomásul kell ven­niük, hogy a krakkói „bogiári­aknak” idős koruk miatt egyre nehezebb vállalkozni a látoga­tásokra. Balatonboglár életében ugyanis meghatározó szerepe van Krakkónak. A második vi­lágháború idején a Balaton parti városban működött Eu­rópa, s talán a világ egyetlen lengyel gimnáziuma, amely­nek létesítésében maghatá­rozó szerepe volt idős Antal Józsefnek, és Varga Bélának. Nemcsak lengyel menekültek százai éltek itt akkor és kötőd­nek hálás szívvel ma is a ma­gyar városhoz, hanem franciák is. Az utóbbi három évben fel­élénkült valódi kapcsolatok e hagyományokra építve Krak­kóval élnek, amelynek része­sei az egykori lengyelek és magyarok utódai. A másik irány, az erdélyi Szentegyháza, amellyel egyre szorosabbá fűződik a barát­ság, jelzik ezt a kórus és diák- találkozók és a segítő szándé­kot is magában foglaló önkor­mányzati kapcsolatok. A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén köszönetét fejezte ki mindazon állampol­gárainak, akik tevékenyen részt vettek a nemzetközi kap­csolatok szervezésében, s máris készül a következő ta­vaszi fesztiválra, amikor a programok összeállításában számít a partnereire, ugyan­akkor anyagi támogatással is igyekszik ösztönözni a találko­zásokat. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents