Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-25 / 173. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. július 25., hétfő Az ÁVÜ 41 milliárdja Az Állami Vagyonügynök­ség összes bevétele június­ban meghaladta a 41 milliárd forintot, melyből 10,67 milliárd volt a készpénz-, 17,7 milliárd forint a hitel- és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Az Ál­lami Vagyonügynökséghez tartozó vagyon értéke június­ban meghaladta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milliárd fo­rint nagyságú a vállalatokban és több mint 293 milliárd forint a társaságokban található va­gyon nagysága. Az ÁVÜ-höz került 1849 vállalatból júniusig a szervezet 1199—et alakított át gazdasági társasággá, míg 28 cég továbbra is állami válla­lat maradt. Profilbővítés a Balatonban Profilbővítésbe kezdett a veszprémi Balaton Bútorgyár. A székek, asztalok és étkező garnitúrák legnagyobb hazai gyártója fa falburkoló elemek készítésére rendezkedett be. Olyan egységeket állítanak elő, amelyek kiválóan alkal­masak butikok, kisebb na­gyobb üzletek gyors és eszté­tikus bebútorozására. E mel­lett irodabútorokat is gyárta­nak és vállalkoznak éttermek, üzletek irodák komplett be­rendezésére. Tabletta gyártó 457 miliőért Hároméves beruházási terv megvalósítását kezdte meg a veresegyházi Pharmavit. A gyár fő terméke a pezsgőtab­letta. Az egyre növekvő igé­nyek kielégítéséhez az évente 500 millió tablettát gyártó két gépsor már kevés. Az ez év­ben beruházásokra szánt 806 millió forintból a veresegyházi cég 457 millió forintot új pezs­gőtabletta gyártó és csoma­goló gépsorok vásárlására és üzembeállítására költ. A gé­pek 90 százalékának megvá­sárlására a napokban írták alá a szerződést. Sörcsempészeket fogtak el Hetvenmillió forint értékben hozott be sört hamisított ok­mányokkal az országba két férfi. Emiatt csempészet és közokirathamisítás ügyében indult ellenük nyomozás. A csempészésre akkor figyeltek fel, amikor a hegyeshalmi vámhivatalnál két belépésre jelentkező kamion közül az egyik egy Trabant, a másik pedig egy Polski Fiat rend­számát viselte. A hamisított forgalmi engedélyű kamionok papírjaiban az állt, hogy sört szállítanak Magyarországon keresztül Romániába. A nyo­mozás során kiderült: a hát­térben álló csempészek lega­lább 60 szállítmányt hozattak be az országba. A határon a hamis okmányokkal azt jelen­tették be, hogy a rakomány célja Románia. Valójában a sör nem hagyta el az orszá­got, mert a szállítmányt belföl­dön értékesítették. Ajándék kisteherautók Két Renault gyártmányú kis­teherautót ajándékozott a ti­szafüredi gondozási központ­nak Michel Rossetti Genf fő­polgármestere. Az ajándék ér­téke mintegy hárommillió fo­rint. Az ajándék járművek hasznosan alkalmazhatók, mivel a szállítást kerékpárok­kal oldották meg. A két új kis­teherautó lehetőséget teremt az idős, nehezen mozgó betegek orvoshoz szállíitására is. Kényszerpályára került vállalkozók a garázsboltból 50 milliárd forintos aszálykár Magyarországon Elsivatagosodás Siófok körül Sorsok Valamikor minden az volt, ami. A garázsban autó állt, a szeméttárolóban mindenféle lim-lom volt, a gyerekkocsitá­rolóban gyerekkocsik és ke­rékpárok sorakoztak. Ma már nem ilyen egyszerű a helyzet. A régi garázsajtók helyett lép- ten-nyomon kirakatokat látni, a tárolók előtt lépcsők épül­nek, és az apró helyiségekből miniboltok lesznek. „Valamiből csak meg kell élni!”— mondják a tulajdonosok, akik vagy egymaguk lépnek az addig csak vásárlóként ismert üzleti élet rögös útjaira, vagy betéti társaságot alapítanak, társa­kat keresnek. Salamon Zoltánná nem túl derűlátó. Ő műszaki osztály- vezetői állását cserélte fel a Mini Árudával. — Két diplomám van, még­sem éreztem biztosnak az ál­lásomat. Féltem a munkanél­küliségtől, így elhatároztam, hogy belevágok valami másba. A váltás nagyon meg­viselt lelkileg. Eleinte munka mellett, kiegészítésként sze­rettem volna csinálni a boltot, de hamarosan rájöttem, hogy ez lehetetlen. A kölcsönök mi­att alkalmazottra nincs pén­zem, egyedül élek, így család sem segíthet. Óriási lekötött­séget jelent mindent egyedül intézni. Négy éve nem léptem át Kaposvár határát, még a kertemben sem voltam. A hét minden napján nyitva tartok, hisz ebből élek. S hogy meg­érte-e? Most már azt mon­dom, hogy nagyon megbán­tam. A Vicomt Bt. tagjai a Mas- terfil Rt.-nél dolgoztak. — Villanyszerelő az eredeti szakmám, de a fizetésemből nem lehetett megélni. Muszáj volt valami másba belevágni. Az üzletet a garázsomból ala­kítottuk ki. Igaz, az autó most a szabad ég alatt áll, de nem volt más választás. Bérleti dí­jat nem tudtunk volna fizetni. Három hónap kellett az üzlet beindításához. Divatáruval és háztartási műanyagáruval fog­lalkozunk, de nem mondhatni, hogy túl jól menne. Persze, tü­relem kell, néhány hónapja in­dítottuk, talán idővel nagyobb lesz a forgalom. A pedagógusok közül külö­nösen sokan vannak munka nélkül. József né Somogyvári Mária is közéjük tartozik. — Gyes után nem tudtam elhelyezkedni, gondolkodnom kellett valami megoldáson. Az üzleti életben nem voltam jár­tas, nehéz volt létrehozni ezt a kis boltot. Eredetileg szemét- tárolónak használták ezt a he­lyiséget. Eleinte elég jól ment a bolt, sokan bejöttek. Ma már nem. Csak néhány törzsvá­sárló. Nem szeretnék én meggazdagodni, csak a napi megélhetés legyen biztosítva. De sokszor még az sincs meg. Ugyan, ki vásárol ruhákat és il­latszereket, amikor sokszor még kenyérre sincs pénz...? Jakab Edit Nyári zöldségdömping Öcsi-Bácsi paprikái Kaposvár egyik legna­gyobb zöldség-gyümölcs forgalmazója a Kapos Öcsi-Bácsi Kft. Raktárukból elsó'sorban város illetve a városkörnyéki kiskereske­dőket látják el áruval. Az utóbbi hetekben jelentős forgalmat bonyolítottak le a frissen szedett gyümölcsök, zöldségfélék értékesítésé­vel. Ezekben a napokban rendkívül kapós lett a pap­rika és barack. A kiskeres­kedők illetve a vásárlók most ezt viszik leginkább. A 200 négyzetméter alapterü­letű raktárházban diszkont bolt is üzemel. Fotó: Kovács Tibor Az évek óta tartó rendkívül száraz, meleg nyarak miatt sivatagi viszonyok alakultak ki az ország egyes térségei­ben. Az 1990-es, az 1992-es és az 1993-as aszályhoz ha­sonlót az utóbbi 60 évben csak egyszer, 1952-ben je­gyeztek fel. Arra viszont még korábbi évekből sincs példa, hogy négy egymást követő esz­tendőből három ennyire szél­sőségesen aszályos legyen — tájékoztattak az Országos Vízügyi Főigazgatóságon. A növényzet vízigénye sze­rinti csapadékot, a hőmérsék­leti viszonyokat és a talajvíz­szintet tükröző úgynevezett aszályossági index országos átlaga 1990-ben 8,8 volt, 1992-ben 9,9, míg 1993-ban pedig 9. A magasabb index nagyobb szárazságra utal. Az időszak legsúlyosabb Nem tudni még, hogy mennyi pénz jut a Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapból az elfogadott, ám még, meg nem finanszírozott pályáza­tokra. A Földművelésügyi Minisztériumban olyan tájé­koztatást adtak, hogy az alap pénzügyi finanszírozható­sága annak függvénye, hogy az ismert költségvetési hely­zetben végül is milyen meg­egyezés jön létre az ország agrár-, illetve pénzügyi veze­tése között. A második félévi pótköltségvetés készítésénél számba lehet majd venni a büdzsé tartalékait, és ekkor dől el ténylegesen, hogy az agrárágazat — s ebben a aszálya 1992-ben alakult ki, amikor országosan csak ele­nyészően kis terület maradt aszálymentes. Az Alföld túl­nyomó részén súlyos aszály, középső térségében és a déli országhatár mentén, valamint Siófok körül rendkívül súlyos aszály pusztított. Az index néhány megfigyelőállomá­son, így péládul Cegléden, Kecskeméten, Tiszakécskén és a Hortobágyon egészen szélsőségesen, a 14 feletti ér­téket is elérte. A mezőgazdasági szakér­tők szerint ebben a három évben évente 50 milliárd fo­rint aszálykár keletkezett. A szintén rendkívül aszályos 1983-as évben, amikor az or­szágos aszályossági index 6,5 volt, mai árakon számítva mintegy 20 milliárd forintos mezőgazdasági veszteség kalkulálható. Mezőgazdasági Fejlesztési Alap — még milyen támoga­tásokra számíthat. Mint ismeretes április vége óta a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap már nem fogad el új pályázatokat. Egy nem­régiben elhangzott miniszteri információ szerint eredetileg az alapban hétmilliárd forint volt, ebből többletforrások bevonásával mintegy 11 mil­liárd forint lett, de ezt is elköl­tötték már. A tárca vezetője szerint viszont még legalább hatmilliárd forintra lenne szükség a főként műszaki fej­lesztést célzó, már elbírált pályázatok finanszírozásá­hoz. Még hatmilliárd forintra lenne szükség • • üres a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Harminc éves a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola A megújulás küszöbén A Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola jog­elődje a Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikum 1964-ben létesült. A létesítés egyik indoka az akkori iparfej­lesztési politika, azaz az ipar decentralizálása volt. Az első évben gépgyártástechnológia szakon indult be a képzés. Később jött létre a gépipari au­tomatizálási szak. A két sza­kon belül gépipari automatizá­lási, számítógép-technikai, rendszerszervezői, termelés- irányítói, gépgyártás-techno­lógiai, szerszámkészítő- és gyártó, műanyag-feldolgozó ágazatok jöttek létre. Ma a fő­iskolán négy szak működik. Ezek a gépészmérnöki, a mű­szaki informatikai, a műszaki tanári (illetve szakoktatói), a műszaki menedzser. A szak­irányok a következők: NC technológiai, szerszámtechno­lógiai, műanyag-feldolgozó technológiai, gépipari automa­tizálási, termelésirányító, ter­mékfejlesztő, integrált gé­pész-villamos mérnök (angol nyelven), műszaki informati­kai, műszaki menedzser. A fő­iskola oktatói és vezetői szük­ségesnek látják a remélhető­leg újra megerősödő ipar, il­letve gazdaság igényeihez igazítani a képzési irányokat. A kidolgozás alatt álló új szak, illetve szakirány struktúra, amely 1995 őszétől várható, a következő: A gépészmérnök szakon gyártásinformatikai, gyártás menedzselés, minőségbiztosí­tás, termékfejlesztés, anyag­mérnöki, műanyag-feldolgozó technológiai, mérés és auto­matizálás szakirány. A műszaki tanári szakon gyártásinformatikai, számító­gép-technikai, műanyag-fel­dolgozó szakirány. A műszaki informatika sza­kon műszaki informatika, gaz­dasági informatika szakirány. A műszaki menedzser sza­kon műszaki menedzser, üzemgazdász szakirány. Végzett üzemmérnökeink részére lehetőséget adunk ki­egészítő képzésre minőség- biztosítás szakmában és mű­szaki tanár képzésben. Ezért is nagyon fontos, hogy min­denhol tudjanak róla, hiszen a beiskolázás mindig is orszá­gos kiterjedésű volt. Jelentős tehát a fejlődés, amit a GAMF az elmúlt 30 év alatt elért. Most mégis útkere­sés, az újnak a keresése fo­lyik. Új szerkezetű és szemlé­letű ipar és gazdaság új típusú szakembereket kíván. Ma már nem létezhet műszaki szak­ember a legkorszerűbb tech­nikai eszközök, telekommuni­kációs, számítógépes ismere­tek, valamint innovatív képes­ségek, gazdaságosságra tö­rekvés szemlélete nélkül. A jövőben várhatóan Kecs­keméten létrejön egy több karú főiskola, amely a jelen­legi szisztémában több kime­netelű képzést biztosít. A hall­gató fél vagy egy év után dönti el, hogy kertész, gépész vagy tanári szakot kíván-e felvenni. Ennek formai létrejöttét meg­előzi a főiskolák közti áthallga­tás, amely már ebben a tan­évben is működött idegen nyelvből és a választható tár­sadalomtudományok köréből. A képzés tartalmi és mód­szertani fejlesztését jelentő­sen segíti a korábbi években a főiskolán végzett üzemmér­nökök, ma már tapasztalt kö­zépvezetők, vezetők, vállalko­zók véleménye. Ezért remélik a főiskola oktatói, vezetői, hogy a 30 évről történő meg­emlékezésen, 1994. szep­tember 30-án és október 1 -jén a végzettek többsége vissza­látogat az intézménybe. A Ju­bileumi Tudományos Ülész- szaknak, hallgatói találkozók­nak sok érdekes kísérőren­dezvénye lesz. Ilyenek: kiállí­tások, termékbemutatók, vál­lalkozói fórum, volt sportolók, tudományos diákköri tagok ta­lálkozója stb. Várjuk azok je­lentkezését is, akik e cikkből értesülnek a jubileumi találko­zóról. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. július 22. nettó vételi nettó eladási kötv. árfolyam % árfolyam % felh. kamat % 1994. 07.22. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,50 100,00 16,10 1994/B 95,56 95,95 10,36 25,80 1995/A 88,37 89,22 13,46 25,70 1995/B 87,68 88,59 11,74 25,70 1995/C 94,65 95,13 8,20 25,80 1995/F 92,42 93,13 0,93 25,80 1995/G 93,86 94,65 18,48 25,80 1995/H 93,27 94,12 16,83 25,80 1996/A 83,36 84,84 9,31 25,30 1996/B 89,16 90,21 8,68 25,70 1996/C 88,88 89,95 7,77 25,70 1996/F 87,77 88,97 3,16 25,60 1996/H 97,42 98,69 6,71 25,60 1997/C 81,63 83,15 6,66 25,30 1997/D 99,50 100,30 13,75 1997/E 99,50 100,30 8,54 1997/H 97,23 99,08 3,84 25,30 1997/J 99,25 99,85 2,00 1998/A 99,50 100,10 9,01 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, Illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents