Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-04 / 155. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. július 4., hétfő Herbária export Angliába és Írországba szállít ezentúl kozmetikumokat a Herbária. A cég vezetői a londoni Intrinsic Beauty céget ruházták fel a Herbária-termé- kek szigetországra vonatkozó kizárólagos forgalmazási jogával. A keretmegállapodás szerint az első évben 250 ezer font értékű, gyógynövény alapú kozmetikumot értékesítenek az Egyesült Királyságban és Írországban. Aratják a búzát Fejér megyében A hét elején megkezdik a búza aratását Fejér megyében. A mintegy hetvenezer hektárnyi gabona aratását 26- 27 munkanap alatt szeretnék elvégezni a gazdák és a gazdaságok. Hogy a terv sikerül-e, az attól függ, hogy a zömében tízéves, vagy annál is idősebb kombájnpark miként tud helytállni a nagy munkában, nem kényszerül-e gyakori javításra. A nyár eleji határszemléken ugyan még igen jó, hektáronként 5 tonna hozamokkal biztatták a gazdákat a kenyérgabona-táblák, a nagy meleg azonban sokat rontott a terméskilátásokon. Rontja a hozamokat az is, hogy igen erős a rozsdafertő- zöttség a búzatáblákon, ami egyrészt az időjárás, másrészt az elmaradt növényvédelmi munkák következménye. Kevés a kajszi Megkezdték a kajszibarack szedését a Kecskemét környéki kertekben, s egyben megindult a felvásárlók versenyfutása is az immár világhírűvé vált gyümölcsért. A sárgabarack most is nehezen viselte el a téli fagyokat és a tavaszi jégkárokat. Az időjárás miatti termékkiesést ösz- szességében kétharmadnyi arányra becsülik a szakemberek. Nemcsak a felvásárló telepek fogadják szinte megszakítás nélküli nyitvatartás- sal a barackot, de nem csekély azoknak a vállalkozóknak a száma sem, akik a termelőkhöz helybe mennek az áruért. Kapós a Silco-üzletrész Hivatalos pályázaton még meg sem hirdették, máris kapósnak ígérkezik a salgótarjáni Silco Kft 49 százalékos állami üzletrésze. Az 1 milliárd 844 millió forint törzstőkével alakult olasz-magyar vegyes vállalatban az állami tulajdonban lévő Salgótarjáni Acélárugyár Rt. birtokol 49 százalékot, azaz 900 millió forint névértékű részvényt, melyet most az Állami Vagyonkezelő Rt. döntése alapján értékesítenie kell. A SILCO jól menő cég, 200 dolgozója nem vonakodna MRP szervezetbe tömörülve megvásárolni az acélgyári üzletrészt. A kérdést a nyilvános pályázat eredménye dönti majd el. Expo-nap Csesztregen Expo-nappal folytatódtak szombaton a Zala megyei Csesztregen a háromnapos Őrség-Göcsej-Hetés térségi osztrák-szlovén-magyar vállalkozói napok rendezvényei. A Világkiállítási Programiroda közreműködésével szervezett expo-nap elsődleges célja az volt, hogy informálja az érdeklődőket a világkiállítás és a kísérőrendezvények előkészületeiről. Tegnap az alsó-ausztriai Markersdorf és Csesztreg képviselői aláírták a két település között létrejött partner- szerződést. Környezetbarát útj avítás Somogy úthálózatának több szakaszát is felújítja a Bltunova Rt az új környezetbarát eljárással. A Multimac módszer alapján a kőzúzaiékot — mely apróbb szemcsézetű az eddig használtnál — hidegen vegyi és nem hőkezelés után terítik a felújításra szoruló aszfaltszakaszra, mely mintegy 15 perc száradás után a forgalomnak visszaadható. A szakemberek állítják: az új eljárásnál sokkal kisebb a kőfelverődés veszélye és a maximum 8 milliméteres szemcsézetű zúzalékkő a sebességkorlátozás betartásával nem okozhat szélvédősérülést az autókon. Képünkön: Kaposmérőben dolgozik a Multimac gép Fotó: Csobod Péter 115 milliós átállás a Kaposcukornál Olaj helyett gáztüzelés lesz A kaposvári cukorgyárban az ütemterveknek megfelelően készülnek a 101-ik kampányra. Ezekben a napokban két nagyértékű fejlesztésen dolgoznak: a gáztüzelésre való átálláson és a préskamrás szűrőállomás kivitelezésén. Dr Karl Schultes, a Kapos- cukor Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: A gyárnak jelenleg két meghatározó beruházása van. A legközelebbi kampány során a korábbi olajról a gazdaságosabb gáztüzelésre állnak át. A rendszer átépítése 115 millió forintba kerül. Az átállásnak több előnye van. A gáz jelenleg olcsóbb, mint az olaj. A szállítási, fel- dolgozási, illetve a raktározási költségek évente több millió forintot emésztenek fel. A gáz jobb hatásfokkal hasznosítható, emellett a környezet védelme is fokozottabban látható el. Megtudtuk: az előzetes számítások szerint az átállás évente ötven millió forint megtakarítást jelent. — A préskamrás szűrőállomás kivitelezése hetvenöt millió forintba kerül. A mészi- szapot eddig a gyárból nedves állapotban hordták ki. Ezután az iszapot megszárítják, így J nem a gyárban kell raktározni — tette hozzá az igazgató. Ez a beruházás előnyös a gyár számára. Az előző években olykor hosszabb ideig is eltartott, míg a mésziszap megszáradt. A szűrőállomás o elkészülte után lehetőség nyí- o lik arra, hogy már a kampány V során kiszállíthassák az isza- v pót — tápanyagként — a föl- * a dekre. n A gyár információs hálóza- .ij tát is korszerűsítik. Az admi- 3 nisztrációs központokat szá- mítógéppel szerelik fel. A modern SAP-rendszer jelentős összegbe kerül: két év alatt ötven millió forintot költenek rá. A cukorrépának eddig kedvezett az időjárás. Bár az elkövetkező napokban nem ártana egy jó kis eső... Harsányi Miklós (Véd)jegyzett termékek Régi helyén az Inköz 1500 lakás vevőre vár Újra lesz Kiváló Áruk Fóruma. Csak most úgy fogják hívni: Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék. A „rendszeresen” azt kell érteni, hogy legalább kétszer minden évben. Először a gyártás helyén, másodszor pedig az üzletben, ahol a fogyasztók is találkoznak vele. A termékek — először csak az élelmiszerek! — minőségének garanciáját tehát az ellenőrzések adják. A védjegy egyben segíti a vásárlókat eligazodni az áruk rengetegében: amelyiken ugyanis ezt az emblémát látják, biztosak lehetnek a minőségében. A szakértőkből álló független bizottság, amely odaítéli az emblémát, azt ígéri, hogy az Európai Unióban is elfogadott kritériumrendszer alapján vizsgáztatja . a termékeket. Ezek között olyan szempontok szerepelnek, mint tiszta, kultúrált csomagolás, jól olvasható jelölések, állandóan kiváló minőség, környezetkímélő alapanyagok, s hogy az áru legalább 51 százalékban magyar gyártmánynak legyen. A védjegyet nem adják ingyen! Elnyerésére pályázatot kell benyújtania a gyártónak. Csupán a nevezési díj 50 ezer forint. Ezenkívül viselnie kell még az odaítéléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok költségeit, s ha elnyeri egy termék a címet, akkor annak használati díját — minimum 30 ezer forintot —, illetve a termék nettó árbevételének 2 ezrelékét be kell fizetnie a termelőnek. De az utólagos ellenőrzések költségeit is a gyártóra terheli a bizottság. A gyártók viszont — kétségünk sem lehet felőle — a vásárlókra terhelik tovább ezeket a költségeket. S hogy mit kap mindezekért cserébe a kiváló holmi előállítója? Valószínűleg állandó vevőkört, biztos bevételeket — itthon és esetleg külföldön is! A reményt, hogy bőven megtérülnek a védjegy megszerzésével kapcsolatos befektetései. Reméljük, nekünk, vásárlóknak is... (Bánhegyi) (Folytatás az 1. oldalról) Az Inköz fő profilja továbbra is az önkormányzati lakások elidegenítése marad. Jelenleg 1500 lakás eladásával bízták meg az irodát, de ez a szám még nőhet, attól függően, hogy hány bérlő jelenti be vételi szándékát. A korábbi 14 helyett most nyolcán foglalkoznak szerződéskötéssel, értékbecsléssel. A lakás eladását megelőzően az iroda munkatársai végzik el a műszaki fel mérést, az értékbecslést, a társasház alapító okirat elkészítését, a földhivatali adatok beszerzését és mindezek után kerülhet sor a szerződéskötésre. A megyében több városban is vállalják az önkormányzati lakások értékesítését. Az Inköz iroda kapott megbízást hetven, a cukorgyár tulajdonában levő lakás eladására . Emellett szeretnék megint felfuttatni a ingatlanközvetítést is. Újból közölnek fényképes hirdetéseket az újságokban és a vitrinekben. A lakosság és a kö- zületek számára is vállalnak ingatlanbecslést, értékesítést. ( S. Pap) A kárpótlás utolsó lehetősége? Cserebere-papírok Tumultuózus jelenetek, hosszú sorok az értékpapír kereskedők pultjai előtt. A kínálatot meghaladó kereslet csalhatatlan jelei tapasztalhatók egyes részvények iránt. Mindeddig a magyar befektetők elsősorban a kockázatmentes állami értékpapírokat keresték, azok közül is kiváltképpen a rövidlejáratúakat. Most pedig, szinte egyik napról a másikra megváltozott a helyzet, ezrek állnak sorba, hogy vehessenek néhány darabot a hosz- szabb távú, kockázatosabb részvényekből. Mi történt valójában? Áttörés következett be a részvényfronton? Olyan ország lettünk, ahol a kisember nem a bankba, hanem a részvényt kínáló brókerekhez viszi megtakarított pénzecskéjét? Csodák nincsenek, vagy legalábbis nagyon ritkán és nagyon régen történtek. Arra tehát gondolni sem lehet, hogy gyökeres és tartós fordulat következett volna be a részvénykeresletben. Mint minden jelenségnek, a piac mostani megélénkülésének is kézzel fogható okai vannak. Az egyik, s talán tartós hatású indíték: a hetvenes évek eleje óta magánforgalomban is lehetnek értékpapírok, kezdetben csak vállalati kötvények, majd később már részvények is. Mintegy százezren kezdtek foglalkozni a tőzsdén és a tőzsdén kívül is értékpapírok vásárlásával, s az eltelt évek alatt túljutottak a mézesheteken is, néha jelentős nyereségeket könyvelve, máskor veszítve az árfolyamon. Tudják már milyen papírra érdemes áldozni, mire nem. A legutóbb piacra dobott ÉGISZ részvények ebből a szempontból elsőosztályúak, indokolt hát irántuk a hatalmas kereslet. Minden bizonnyal fontos szerepe van tehát az értékpapír-piac élénkülésében a megjavult részvénykínálatnak. Azok a vállalatok, amelyeknek a részvényeit most árulják, vagy kárpótlási jegyre cserélik, tartós piacra, áremelkedésre számíthatnak s e cégek tönkremenetelének is kisebb a veszélye, mint az általában lenni szokott. Levonhatjuk a tanulságot: a keresletet elsősorban a jó részvénykínálat növeli. Az előbbi érveknek ugyanakkor ellent mond, hogy a piac élénkülése egy banki kamatláb emelési szakaszban következett be, amikor pedig az emberek inkább a kiszámítható, biztos hozamot kínáló bankbetéteket szokták választani, még azon az áron is, hogy eladják a korábban vásárolt részvényeiket. Ezt az ellentmondást, úgy gondolom, még sokáig elemezni fogják az erre hivatott közgazdák. A piac élénkülésének egy másik, elfogadható oka lehet az is, hogy a mostani kereslet mögött talán az el nem költött kárpótlási jegyek állnak, az a tulajdon jelenik meg, amivel eddig sokan nem tudtak mit kezdeni, és most megijedtek, hogy a nyakukon marad. Vannak, akik saját jogon jutottak e papírokhoz, mások alacsony árfolyamon hatalmas tételeket vásároltak fel, arra számítva, hogy egyszer még meggazdagodhatnak belőle. És nincs kizárva, úgy érzik, most jött el az ő idejük. Mert ki tudja, a következő kormány, ha nem is változtat visszamenőleg a kárpótláson, talán nem tekinti majd lényegesnek, hogy javítsa a jegyekkel szembeni kínálatot. Hic Rodus, hic salta — most és gyorsan kell a cserét végrehajtani, gondolják az érintettek. Ha sokan vannak, akik így gondolkodnak, érthető, ha hirtelen megnő a sor az értékpapír-árusok pultja előtt. Lehet, hogy most éppen ez történik? Bácskai Tamás Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. július 1. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1994.07.01. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,50 100,00 14,60 jih 1994/B 95,59 96,03 9,35 24,70 ái ;ißt 1995/A 88,68 89,58 12,48 24,90 •m 1995/B 88,07 89,03 10,76 24,90 16 1995/C 94,82 95,35 7,19 24,77 sA 1995/F íCT 1995/G 94,20 95,04 17,36 24,90 ód 1995/H 93,70 94,59 15,71 24,90 TC 1996/A 83,67 85,19 8,36 24,90 :őg 1996/B 89,71 90,81 7,67 24,90 . 1996/C 89,46 90,58 6,76 24,90 0 1996/F 88,41 89,66 2,16 24,90 1996/H 98,36 99,68 5,27 24,90 •'M 1997/C 82,04 83,60 5,68 24,90 1997/D 99,50 100,30 12,25 1997/E 99,50 100,30 7,12 1977/H 98,06 99,96 2,40 24,90 :tid 1998/A 99,50 100,10 7,52 — .161 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Glut isi ísq ve OS 0>l
