Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-04 / 155. szám
1994. július 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A támogatók nyereménye A Magyar Szocialista Párt országos központjában ajándéktárgyakat sorsoltak ki azok között, akik Támogatási jegyek vásárlásával segítették a szocialista párt választási kampányát. A jegyen ez állt: „Közös jövőnkért. Tisztelettel megköszönjük, hogy anyagi támogatásával Ön is részt vállalt a Magyar Szocialista Párt 1994 évi választási kampányában. Horn Gyula.” A Somogybán támogatási jegyet vásárlók közül dr. Sütő László marcali lakos rádiót, Horváth László gyékényesi pedig hűtőtáskát nyert. Mustang gyorsmérleg Markáns fejlődést mutat a Mustang Rt. marcali gyárának termelése. Világszerte közkedvelt termékeikből a most végétért első félév folyamán 42 százalékkal gyártottak többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. így minden remény megvan arra, hogy a '94-es esztendő végére 1,2 millió Mus- tang-terméket készítsenek. Újra itthon - Künzelsauból Immár másodszor nyílt lehetőség arra, hogy a marcali Berzsenyi gimnázium tanulói nyelv- gyakorlatra Németországba utazzanak. Idén 20 gimnazista töltött két hetet Künzelsauban Jandrics Róbert tanár felügyeletével. A diáklányok és fiúk már ismerős családoknál nyertek elhelyezést, s lehetőséget kaptak arra is, hogy a helyi gimnázium óráit látogassák. Gázláng Boronkán Végre teljesült a boronkaiak régi kívánsága: immár ők is gázzal főzhetnek, fűthetnek. A KÖGÁZ Rt. (Nagykanizsa) beruházásában 16,5 millió forint költséggel jutott el Boronkára ez az energiahordozó. Hogy pedig áldásaiból minél több helyi lakos részesülhessen, a Somogy Aszfalt Kft, Marcali város önkormányzata és a Kögáz jelentős anyagi támogatást adott a munkálatokhoz. így a lakosságnak ingatlanonként „csak” 45 ezer forintot kellett befizetnie, amelyből 6.750 forint állami visszatérítést visszakaptak. Boronkán 176 ingatlantulajdonos élt a gázbevezetés lehetőségével. Öreglaki öreghiba Valószínűleg nagyot hibázott Márton Ferenc, somogyvári lakos, amikor - feltehetően ittas állapotban - Fonyód felől érkezve Zsiguli személygépkocsijával áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és Öreglak központjában belerohant egy éppen hazatérő kis Polski Fiatba. Utóbbi tulajdonosa - Kardos József - bordatörést szenvedett, Márton Ferenc viszont - sürgősen lelépett. A rendőrség a Beslia hegyen talált rá a karambolt okozott, s a helyszínről elmenekült kocsira. Nem elég a kánikula, most emiatt is izzadhat a baleset okozója. Kemenceskanzen és boszorkányos buli Mátyás király falvát építi újra Nagyszakácsi elszánt asszonya Szőcsényben okít a „luxus kovácsa” / Eled a tűz, hévül a vas Munka közben: a díszműkovács és tanítványai A pilisborosjenői illetékességű díszmű kovácsot tavaly nyáron, az emlékezetes Nagy- szakácsi népünnepélyen pillantotta meg néhány pedagógus. A kézműves mesterségek bemutatóján Takács Zoltán hatalmas bőrkötényben, látványosan „ütötte a vasat”. A sző- csényi Erdészti Szakiskola tanárai meg arra gondoltak: milyen jól jönne az intézmény kovács tanulóinak egy kis szakmai plusz... — Ez a rövid előtörténete annak, hogy Szombathy Gáborral, zsámbéki kollégámmal együtt két héten át tanítgatjuk itt a másodikból kimaradt srácokat — mondja az iskola tanműhelyében a csupa derű mester, aki valaha maga is mezőgazdasági kovácsnak tanult Pécsett. — A szakmai fogások ugyanazok a dísz és mezőgazdasági kovácsnál, talán csak az a különbség, hogy nálunk nagyobb szerepet játszik a szépérzék, az alkotói kedv és fantázia. Egyébként ez a mesterség titka is: formaérzék és munkakedv. Takács Zoltán, többszörös hazai és külföldi önálló tárlat méltó részese. — Legutóbb a budapesti Hilton Szálló Dominikánus udvarán állítottam ki kovácsoltvas bútorokat. A vasi mint lakberendezési tárgy,/ vagy használati eszköz egyébként megint kezd divatba jönni. Ezzel párhuzamosan a szakmában is élénkülés tapasztalható; az országban jelenleg negy- venen-ötvenen űzzük ezt a mesterséget. Reménykedünk erősen, hogy a lósport honi fejlődésével újból megnő a kereslet a jó mesteremberek iránt.. A kovácsoltvas igazi hazája azonban francia- és spanyolföld. A pilisi díszkovács rendszeres vendég Dél-Franciaor- szágban, ahol ötvösművész feleségével közösen mutatják be alkotásaikat. De hívták már Ausztria és Németország számos városába is az épületekhez tervezett rácsok, vaskapuk, csillárok és egyéb világítótestek igényes szépségükkel sok vevőt meghódítottak már. Itthon manapság még luxuscikknek számítanak a kovácsoltvas díszek. — A rendkívül időigényes és a részletek finomságára, alapos kidolgozására kényes szakma lelkes művelője ezt saját bőrén is naponta érezni véli... — Tőlem is főleg tehetős magánemberek rendelnek; egy bizonyos réteg, amelyik megengedheti magának, mondjuk a fali gyertyatartót 2- és 10 ezer forint között... Visszatérő kuncsaftjaim között van, például közeli jó barátom, Bessenyei Ferenc, színművész. (csíky k.) Idegen nő érkezik a kicsiny, kopott faluba. Suttognak az emberek: kiféle, miféle? Honnan és miért? És lassanként megismerik azt, aki munkát vállal a nevelőotthonban, a művésznőt, aki fest értékes képeket s aki elhatározta, megkísérli a lehetetlent: a község régi hírnevét visszavívja. Aki „királyi” helységgé varázsolja vissza Nagyszakácsit, mint volt öt évszázada. A „sámánasszony”: Marosiné Béres Júlia. Sok csodáinak egyike, hogy fáradt és — fáradhatatlan. A kevesek közé tartozik, akik végigjárják a maguk választotta, utat. Segíthetik, gáncsolhatják: Ő nem alkuszik. — Múlt év augusztusban mutatkoztunk be, mint a „Királyi szakácsok” szervezői, rendezői. Annyi energiánk volt benne — valamennyiünké, akik akartunk, akik tettünk érte itt a faluban, mondja Marosiné —, amiért tavaly ötezren eljöttek az elfelejtett Nagyszakácsiba. Most következik majd a „második felvonás”. Remélem: ez idei királyi műsor még színesebb, még gazdagabb lesz. Sorolja, mi minden várható augusztusban. „Világszám” lehet a kemenceskanzen. Szakácsiban mi most felépítjük az ország különböző tájegységeire jellemző kemencéket. Köztük a torockói csodakemencét, majd a környező országok a sajátjukét. Az Expo ’96-ra — melyre a jogosítványt kiegészítő rendezvényként megszereztük —, nemzetközivé lesz a szakácsi kemence-skanzen, mint népi-építészeti, s művészeti értékmegőrző is egyben. Az utóbbi néhány évszázadban azonban — sajnos — a nagy dolgok valahol mindig a pénz hiánya miatt vergődnek. Vagy van valamire — vagy nincs. Marosiné Béres Júlia azt mondja, alakul a királyi falu. Igazságos Mátyás királyunk korát felidézni mai árakon milliókba kerül, s Júliának — , aki ezt a lehetetlent lehetővé varázsolni akarja — nincsenek milliói. De feltett szándéka megvívni a hihetetlent. Amit, mindazok akik megértik, akik „fogják” Júlia hullámhosszát, a maguk módján támogatnak. Köztük édesanyja, aki a korhű ruhákat megvarrja. És a ruhaanyagot biztosító győri Gra- botext és a csipkés Gardénia, a Westel 450-es telefon-cég, s persze Somogy megye. Sorolhatnánk, hogy tapso- nyi tsz, kaposvári téglagyár, Glasmilch tejüzem... De szerencsére: a támogatók sorának ezzel nincsen vége. Más kérdés, hogy mégsem elég. Igen, még szponzor kellene. Jelentkezhetnek pékek, favágók, dárdadobók, mind, aki csak teheti. Hogy minél nagyobb légyen a látvány, minél több a vendég. Akik tapsolhatnak Bodrogi Gyulának, mint ceremóniamesternek és szakácsnak (is), s sokaknak másoknak, akik bemutatkoznak, mint királyi szakács-jelölt, vagy akár mint főboszorkány. Utóbbi: Hollós Erzsébet, aki Schmithné néven meg(nem)égettetik a szakácsi főtéren. Mivel e királyi bulin csak kicsinyke borzongás és — sok jó szórakozás lészen. Kun G. Tibor Bernáth-tanítványok művei a marcali emlékmúzeumban Tisztelet a mesternek Szokatlanul kevés érdeklődő jelenlétében került sor az elmúlt szombaton Marcaliban, „Tisztelet a mesternek” címmel öt Bernáth-tanítvány — Csömör Katalin, Gy. Molnár István, Kéri Ádám, Kiss Attila és Végh András — kiállításának megnyitására. Bér Rudolf festőművész, aki maga is Bernáth Aurél tanítványa, megnyitójában meleg és nagyon elismerő szavakkal ajánlotta művészkollégáinak remek alkotásait a közönség figyelmébe. Kifejezte reményét, hogy a hőség, a nyári szabadságok ellenére sokan fogják látni ezt a tárlatot, amely több nagyszerű művet vonultat fel ezúttal is. Az öt alkotó, jól lehet, természetesen ötféle stílusirányzatot képvisel, abban viszont hasonlatosak, hogy mesterük tanításainak megfelelően műveik magukban hordozzák a megküzdött emberi igazságot, igaz, más és más megközelítésben. Jó lenne — érthetünk egyet a megnyitó művésszel —, ha Marcali művészetbarát, értő közönsége, kegyeibe fogadná ezt (a kulturális központ által rendezett) kiállítást, s az augusztus 17-ig tartó tárlatot minél többen kitüntetnék érdeklődésükkel. (kgt) Újvilági vb-döntőn a mai Papp Laci Papp Laci (nem) véletlen, éppen nincs otthon. Papp Laci és felesége most Budapesten az amerikai vízumot intézi. Nem a kiváló bokszoló Papp Laciról van szó, hanem a szőcsénypusztairól aki azonban szintén nyertes. A Samsung tévé pályázatát nyerte meg. A postáról szóltak oda, hogy Laci, gyere, és ülj le, mert akkorát nyertél a nászajándékba kapott tévéddel, hogy el sem hiszed, ifjú hitveseddel együtt ott lesztek a foci vb-döntőn, Amerikában. Édesapja mondta, hogy májusban volt az ifjabb Laci lakodalma. Nászajándék volt a Samsung tévé, s benne a nyeremény cédula. S Papp Laci megnyerte. Mi egyebet is tehetne, ha egyszer ily győztes nevet visel...? (Kun) Házhasadás Marcaliban Föld, fal megrepedt — két szoba odalett Szorgos kezek bontják a vízelmosta házat. Rövidesen talán még szebb lesz, mint volt a Virágék otthona Virág Ferenc nem akart hinni a szemének, amikor dolgavégeztével hazaérkezett Marcaliban, a Noszlopy u. 109. sz. házába: ujjnyi repedések a plafon és a falak vonalában, hozzá a további repedést jelző félelmetes kísérőhangok. — Azt sem tudtam — emlékezik a nemrég történt házhasadásra —, hogy be mer- jek-e menni, beengedhetem-e a gyerekeket, az unokámat...? Közben meg fogalmam sem volt arról, mi ez az egész, mi, történik itt. Aztán rátaláltam. Víz állt a gázaknában, onnan folyt a víz a ház alá, na meg a vízvezetéknél. Szemem láttára rogyott meg az épület. Jó volt a rosszban, hogy a hirtelenében kihívott marcali tűzoltók percek alatt megérkeztek, munkába helyezték a szivattyúkat... Igaz, a víz szintje nem csökkent, de legalább már nem is emelkedett. Nőtt, vastagodott viszont a repedés, recsegett-ropo- gott, süllyedt a 28 éves ház. A szakemberek ducolással igyekeztek megakadályozni az omlást, s ez végül is sikerrel járt. Legalább ennyi nyugalom! — sóhajthatott fel a gazda, de ma is, amikor már bontják házának két menthetetlen szobáját, el-elcsuklik a hangja, s szeme könnybelá- bad: olyan sokba került, anynyit dolgoztunk érte — s most a víz, valami buta csőrepedés elvitte. Krimibe illő történet, mondhatnánk, de szerencsére senkinek semmi baja nem lett. Sőt, ami a sok rossz példa ismeretében szinte hihetetlen: az ügyben érdekelt biztosító társaságok is gyorsan, rugalmasan megegyeztek. Regisztrálták, hogy 130 köbméter folyt el a póruljárt ház térségében három nap alatt. A baj ebből származott — s gyorssegélyként kifizettek egymilliót, a leom- lott-lebontott helyiségek újjáépítéséhez szükséges ösz- szeget. A munkát a térségben már szakmai tekintélynek számító Bedő Béla vállalkozó emberei végzik. Virág ferenc azt mondja: gyorsan és jól. így ma már egyik szeme sír csak — a másik már nevet. Kun G. Tibor
