Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-14 / 164. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. július 14., csütörtök Garanciális gabonafelvásárlás A legjelentősebb gabona- exportőrök közé tartozó két kereskedő cég, az Agrimpex és az Agritrade összesen 170 ezer tonna gabonát vásárol fel. A gabonavételre az Agrár- rendtartási Hivatal által hirdetett garanciális gabonafelvásárlási pályázat keretében kerül sor. Mivel a közös piaci értékesítésre bevihető 216 ezer tonna búzát már lekötötték a gabonaexportőrök, így az újabb 50 ezer tonna eladása attól függ, sikerül-e piacot találni. Ha nem akad december 31-éig külföldi vevő, itthon adják el a búzát. Tanulmány a kutatóintézettől Magyarországnak tudatosítani kellene az Európai Unióval, hogy az integrációra való alkalmasság megítélése során nem a piacgazdasági normák számszerűségét, hanem az átalakulási folyamat dinamikáját kellene mércének tekinteni - olvasható a Világ- gazdasági Kutatóintézet „Kihívások” sorozatban megjelent legutóbbi munkájában. A tanulmány szerint bizonyos feladatok megvalósításában, így például az ipar rekonstrukciójához, a magyar mezőgazdaság közösségi illesztéséhez, élni kellene az unió pénzügyi támogatásával. Ezek során következetesen kell képviselni azt az álláspontot, hogy ez a pénzügyi segítség nem a szociális újraelosztást, hanem a modernizáció finanszírozását szolgálja. Alumíniumkohó hitellel A legnagyobb szlovákiai aluminiumkohó befejezéséhez nyújtott 40 millió dolláros kölcsönével eddigi legmagasabb összegű hitelét ítélte oda a kelet-európai országok gazdasági fejlődésének támogatására életre hívott londoni székhelyű pénzintézet, az EBRD. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a Hydro Aluminum norvég céggel közösen együttesen száztízmillió dollárt fektet be a garam- szentkereszti (Ziar nad Hro- nom) aluminiumolvasztóba. Az EBRD az év vége felé további negyvenmillió dolláros kölcsönt folyósít, s tizenötmillió dollár erejéig közvetlen befektetést is eszközöl. Regionális központ Regionális átképzési központ felállítására nyert jogot Szombathely önkormányzata. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből érkező pályakezdő, illetve munkahelyüket veszített emberek a szombathelyi 405. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben kialakítandó központ tantermeiben, csúcstechnológiával berendezett műhelyeiben sajátíthatják el a különböző szakmák ismereteit. A beruházók hamarosan telepítik a világbanki hitelből beszerzendő számítógép-vezérelte CNC-esztergagépet, a robot- technikával felszerelt irányítás- és vezetéstechnikai berendezést. Alaptőkét emel a Globus A Globus Rt igazgatósága az alaptőke nyilvános részvénykibocsátással történő felemeléséről döntött múlt heti ülésén. A részvények kibocsátása október elejére várható, és azt követően kérik majd a tőzsdei bevezetésüket. A somogyi vásárokon egyre több a vevő, köztük külföldi is Tovább szorgoskodik a MÉH Hiánycikk a vágómarha (Folytatás az 1. oldalról) Nagy a kereslet a keresztezett feketetarka iránt is, aminek kilogrammjáért 130 forintot adnak. Az országos vásárokon a választott magyartarka bikaborjúért kilogrammonként 240-290 forintot, az üszők kilójáért pedig százhetven-száznyolcvan forintot fizetnek. A somogyi állatvásárokon az utóbbi időben egyre többen vásárolnak vágómarhát. A felélénkült piac egyik jellemzője, hogy legutóbb már külföldiek is vettek itt. Rendkívül keresettek a 2-3 mázsa közötti magyartarkák. Ezekért az eladók 220-260 forintot kérnek kilogrammonként. A megváltozott viszonyokra jellemző, hogy az üszők kilójáért mindössze 180-220 forintot adnak. Az 550-600 kg-os hízott bikák kilogrammonkénti ára 150-160 forint. A jó minőségű állatokért megélénkült a kereslet. A törzskönyvezett, ismert származású holsten fríz üszők is jól értékesíthetők: egy hét hónapos példányért 95-120 ezer forintot is megadnak. (Harsányi) A gond visszaköszön... Fotó: Lang Róbert Kresz-táblára nem vevők Csönd van a MÉH körül, amelyet az év eleje óta Ereco-nak hívnak. Pataki Tamás, a kaposvári telep vezetője az rt-vé alakult cég névváltoztatásáról mondja. — Egy francia cég 70 százalék körüli részvénytöbbséget szerzett, és ő adta a nevet is. Magyarra fordítva azt jelenti: Európai Visszahasznosí- tási Egyesülés. — Mekkora területekért felelős ez a telep? — A megszűnt kaposvári járás területét foglalja magába. Ez 10-20 kilométeres körzetet jelent. Van nagyatádi, barcsi, és siófoki telep is. Igaz, azokat kiadták bérbe, de ugyanazt a munkát végzik mint mi. — Kik a legjobb ügyfelek? — Mindenképpen a vállalatok. De a papírgyűjtésben az iskolák állnak az első helyen. — Milyen hulladékot vesznek? — Mindenféle vas, színesfém és papírhulladékot. — Rongyot? — Nincs rá kereslet. — Veszélyes hulladékot? — Nem. Az akkumulátort bevesszük, de ezt teljes mértékben külföldre szállítjuk feldolgozásra. — Nagy felzúdulást váltott ki, hogy egy időben a papírt nem vették? — A magyar feldolgozóipar telítve volt hulladékpapírral. Mivel nem tudtuk volna eladni, be sem vettük. De most egész Európa újra éhes a papírra. — Ezek szerint a hulladékot exportálják? — Egy részét. Nagy része itthon marad. Inkább vas- és színesfém hulladékból adunk el többet külföldön. — Itt a telepen ellenőrzik, hogy honnan származik az áru? Tegyük fel egy kresz- tábla-oszlopot vagy egy akna-fedlapot megvesznek? — A rendőrségnek szólunk ha gyanúsat észlelünk. Szerencsére elég sok dolgot visz- sza tudunk szolgáltatni a városnak. Tulajdonképpen soha nem mehetünk biztosra. — Van minőségi követelménye a hulladéknak? — A papír ne legyen kevert, a vasnál a vastartalom, a színesfémnél pedig az oxidáció foka a mérvadó. — Mennyit adnak egy kiló papírért? — A nagy kereslet miatt a fekete-fehér papírért 5 forintot, a színesért csak 1 forintot fizetünk. — Mi határozza meg az árat? — Bármilyen meglepő, nálunk is a piac diktál. Barkóczy László Akna a téeszek alatt Javaslatok a külső résztulajdon ügyének rendezésére Vezetőket képeztek Phare-költségen Száznál többen vették át a diplomájukat Felemás a kép: az ország termelőszövetkezetei közül 100 szétbomlott, további 120 csődeljárás következtében megszűnt — a közös gazdaságok mintegy 90 százaléka viszont a tagság egyöntetű akaratából szövetkezeti formában működik tovább. Igaz, tekintélyes hányaduk „csak” a valóságban — papíron nem. A gazdaságok egyharmada ugyanis máig sincs bejegyezve a cégbíróságoknál, miként a földtulajdonosok ingatlanai sem a földhivataloknál. — Nem is ez a rendezetlenség, a sajátos illegalitás foglalkoztatja elsősorban a gazdákat — mondja Zsohár András, a MOSZ titkára. — Az igazán nyugtalanító gond a külső üzletrésztulajdonosok ügye. A lelépő koalíció még a törvénykezés finisében is azt ígérte a tulajdonosoknak: a szövetkezeti törvény újbóli megnyitásával és módosításával lehetővé teszi számukra a szét- és kiválást, hogy hozzájussanak üzletrészükhöz. Ám ennek az ígéretnek a beváltása voltaképp a gazdálkodó szervezetek még megmaradt vagyonának széthor- dását jelentené. Az ügy lebeg a levegőben, a körülötte fellángolt viták nem csendesülnek... — Van-e a termelők érdek- védelmi szervezetének megoldási javaslata? — Elképzelhetőnek tartanánk, hogy az állam saját vagyonából kárpótlási jegyre váltaná át a külső üzletrésztulajdonosok üzletrészét — amit egyébként korábban a szövetkezetek rovására adott át kárpótlásként. Az így megváltott üzletrész névértékhá- nyada pedig, oszthatatlan szövetkezeti vagyonként, a gazdálkodó szervezetek tulajdonába kerülne. A kívülálló tulajdonosok az így szerzett kárpótlási jeggyel részt vehetnének az állami vagyon privatizációjában. — Fölmerült olyan javaslat is, hogy az állam tegye lehetővé: a szövetkezetek kedvezményes hitellel, adó- és befektetési kedvezményekkel megvehessék a kívülálló vagyonrészt. Ez azonban szerintünk életképtelen, mert a szövetkezeteknek nincs pénzük. S miért kellene ugyanazt az eszközt még egyszer megvásárolniuk — akkor, amikor a meglevők megújítására sem igen telik? A MOSZ titkára szerint a kaotikus állapotok rendezése nem halasztható. Az érdekvédelmi szervezet bízik abban, hogy az új parlament és agrárkormányzat mindent megtesz a zavaros helyzetből fakadó feszültségek feloldásáért. Biztosítja a szövetkezeti elvek tiszteletben tartását és azt, hogy nem jelent hátrányt, ha valaki szövetkezetbe, s nem kft-be vagy részvénytársaságba adja a vagyonát. U.G. Száznál több vállalati vezető vette át diplomáját az esztergomi Ipari Továbbképző Részvénytársaságnál tegnap; valamennyien olyan tanfolyamon gyarapították ismereteiket, amelynek költségeit az Európa Közösség Phare- programjából fedezték. Hamarosan a vezetők újabb csoportjának továbbképzése kezdődik meg Esztergomban. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium indította el az Európai Közösséggel együtt a szerkezetátalakítás alatt álló magyar vállalatok vezetőinek képzését, melynek során ösz- szesen 500 vállalat első számú vezetője és közvetlen munkatársa vesz részt a hosszabb rövidebb ideig tartó kurzusokon. Az EK 1,4 millió ECU-val támogatja továbbképzésüket, amelynek célja a szerkezetátalakítás megkönynyítése, illetve meggyorsítása. Olyan témák szerepelnek a tanfolyamokon, mint például a stratégiai döntéshozatal, a befektetők felkutatása, a marketing tervek felépítése, a piac elemzése, a minőségi termelés elindítása az EK kívánalmainak megfelelően, a dolgozók bekapcsolása a stratégiai változásokba - mindent tréning formájában kis csapatokban gyakorolhatják a vezetőkkel. A hallgatók németországi és franciaországi tanulmányutakon is részt vesznek. Ily módon szakmai tapasztalatok szerzése mellett lehetőségük nyílik üzleti partnerkapcsolatok kiépítésére is. A minisztérium most tárgyalásokat folytat a Phare budapesti programirodájával annak érdekében, hogy megszervezzék a középszintű vezetők hasonló továbbképzését is. Egyelőre még nem látszik az alagút vége — Nincs garancia a javulásra Csak tűzoltás a bankkonszolidáció (Folytatás az 1. oldalról) Az összeállítás szerzői szerint a kedvezőtlen tulajdonosi struktúra is hozzájárult ahhoz, hogy a banki kihelyezések minősége a bankreform kezdete óta nem javult. Sőt a vállalati összeomlások és a szigorúbb számviteli előírások hatására a minősített kintlévőségek állománya nőtt, s már másfél évvel ezelőtt elérte az összbanki hitelállomány egyötödét. A rossz hitel—portfóliók kezelésére elégtelennek bizonyultak a bankok saját lehetőségei. A minősített kintlevőségekre a bankoknak csak 1991 decemberétől lehetett a költségek terhére kockázati céltartalékot képezni, a tartalékok szintje pedig alacsony volt ahhoz, hogy jelentős tőkevesztés nélkül megszabaduljanak rossz hiteleiktől. Ezért vált elkerülhetetlenné az állam szerepe a tőkepiac megtisztításában, a bankrendszer működőképességének helyreállításában. Mindezt a hitelkonszolidációs programnak kellett volna megvalósítania. A bankok többségénél azonban rövid idő alatt elenyésztek a kedvező hatások. A rossz hitelállomány gyors emelkedése miatt már fél év alatt akkora újabb tartalék- képzési igény keletkezett, mint amekkorát a konszolidáció semlegesített. A rossz kihelyezések szaporodása következtében nem hogy a pénzintézeti törvényben előírt tőkemegfelelés elérésére nem volt esély, de a szavatoló tőke is napról napra csökkent. A törvényben előírt nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutató eléréséhez a ma még bizonytalan lefolyású és kimenetelű adóskonszolidáció járulhat hozzá. Az adóskonszolidációba jelentkezésre jogosult vállalatok száma többezer. A bankok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az összes benyújtott reorganizációs tervet ez év végéig elbírálják. Az egyeztetési eljárásokat pedig - amelyben részt vesz az ÁV Rt., az ÁVÜ, az APEH, a VPOP, a tb és az OMFB, valamint az ágazati minisztériumok - a terv benyújtását követő 60 napon belül folytatják le. A szerződésben rögzített rövid időkorlátok az ügyek számosságát és a résztvevők felkészültségét tekintve az adósok részéről komolytalan ígéretnek tűnnek, a hitelezők oldaláról pedig megalapozatlan döntések meghozatalát valószínűsítik - állítja a Pénzügykutató Rt. A szakértők véleménye szerint az eddig megtett hitel- és bankkonszolidációs lépések a bankrendszer stabilizálása szempontjából olyan tűzoltó akciónak tekinthetők, amelyek csak a már kialakult portfolió- és tőkeproblémák pillanatnyi kezelésére alkalmasak. A legnagyobb problémát ott látják, hogy miközben a hitelés bankkonszolidációs intézkedések 1993-ban és 1994- ben több mint háromszáz milliárd forintot emésztettek fel, semmi garancia nincs arra, hogy a bankok tevékenysége javulni fog és a feljavított port- fólió valamint a tőke nem romlik le újra. Nem várhat az adóbevallás Az adózók meghatározott körének valamennyi adóról és költségvetési támogatásról negyedévenként kell adóbevallást benyújtania. Ilyen kötelezettsége azoknak az adóalanyoknak van, akiknek az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított általános forgalmi adója vagy a fogyasztási adója vagy a magánszemélyektől általa levont személyi jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege az egymillió forintot elérte. Bármelyik feltétel megléte esetén már negyedévenként kell az adózónak bevallást készítenie. A negyedéves bevallásokat a nyomtatványboltokban beszerezhető nyomtatványon kell benyújtani. A legközelebbi bevallási határidő: 1994. július 25. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a bevallás benyújtását elmulasztókat mulasztási bírság terheli.
