Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-14 / 164. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. július 14., csütörtök Garanciális gabonafelvásárlás A legjelentősebb gabona- exportőrök közé tartozó két kereskedő cég, az Agrimpex és az Agritrade összesen 170 ezer tonna gabonát vásárol fel. A gabonavételre az Agrár- rendtartási Hivatal által hirde­tett garanciális gabonafelvá­sárlási pályázat keretében ke­rül sor. Mivel a közös piaci ér­tékesítésre bevihető 216 ezer tonna búzát már lekötötték a gabonaexportőrök, így az újabb 50 ezer tonna eladása attól függ, sikerül-e piacot ta­lálni. Ha nem akad december 31-éig külföldi vevő, itthon ad­ják el a búzát. Tanulmány a kutatóintézettől Magyarországnak tudatosí­tani kellene az Európai Unió­val, hogy az integrációra való alkalmasság megítélése so­rán nem a piacgazdasági normák számszerűségét, ha­nem az átalakulási folyamat dinamikáját kellene mércének tekinteni - olvasható a Világ- gazdasági Kutatóintézet „Ki­hívások” sorozatban megje­lent legutóbbi munkájában. A tanulmány szerint bizonyos feladatok megvalósításában, így például az ipar rekonstruk­ciójához, a magyar mezőgaz­daság közösségi illesztésé­hez, élni kellene az unió pénzügyi támogatásával. Ezek során következetesen kell képviselni azt az álláspon­tot, hogy ez a pénzügyi segít­ség nem a szociális újraelosz­tást, hanem a modernizáció finanszírozását szolgálja. Alumíniumkohó hitellel A legnagyobb szlovákiai aluminiumkohó befejezéséhez nyújtott 40 millió dolláros köl­csönével eddigi legmagasabb összegű hitelét ítélte oda a ke­let-európai országok gazda­sági fejlődésének támogatá­sára életre hívott londoni székhelyű pénzintézet, az EBRD. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a Hydro Aluminum norvég céggel kö­zösen együttesen száztízmil­lió dollárt fektet be a garam- szentkereszti (Ziar nad Hro- nom) aluminiumolvasztóba. Az EBRD az év vége felé to­vábbi negyvenmillió dolláros kölcsönt folyósít, s tizenötmil­lió dollár erejéig közvetlen be­fektetést is eszközöl. Regionális központ Regionális átképzési köz­pont felállítására nyert jogot Szombathely önkormányzata. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből érkező pá­lyakezdő, illetve munkahelyü­ket veszített emberek a szom­bathelyi 405. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben kialakítandó központ tanter­meiben, csúcstechnológiával berendezett műhelyeiben sa­játíthatják el a különböző szakmák ismereteit. A beru­házók hamarosan telepítik a világbanki hitelből beszer­zendő számítógép-vezérelte CNC-esztergagépet, a robot- technikával felszerelt irányí­tás- és vezetéstechnikai be­rendezést. Alaptőkét emel a Globus A Globus Rt igazgatósága az alaptőke nyilvános rész­vénykibocsátással történő fel­emeléséről döntött múlt heti ülésén. A részvények kibocsá­tása október elejére várható, és azt követően kérik majd a tőzsdei bevezetésüket. A somogyi vásárokon egyre több a vevő, köztük külföldi is Tovább szorgoskodik a MÉH Hiánycikk a vágómarha (Folytatás az 1. oldalról) Nagy a kereslet a kereszte­zett feketetarka iránt is, ami­nek kilogrammjáért 130 forin­tot adnak. Az országos vásá­rokon a választott magyar­tarka bikaborjúért kilogram­monként 240-290 forintot, az üszők kilójáért pedig százhet­ven-száznyolcvan forintot fi­zetnek. A somogyi állatvásárokon az utóbbi időben egyre többen vásárolnak vágómarhát. A fel­élénkült piac egyik jellemzője, hogy legutóbb már külföldiek is vettek itt. Rendkívül kereset­tek a 2-3 mázsa közötti ma­gyartarkák. Ezekért az eladók 220-260 forintot kérnek kilo­grammonként. A megváltozott viszonyokra jellemző, hogy az üszők kilójáért mindössze 180-220 forintot adnak. Az 550-600 kg-os hízott bi­kák kilogrammonkénti ára 150-160 forint. A jó minőségű állatokért megélénkült a keres­let. A törzskönyvezett, ismert származású holsten fríz üszők is jól értékesíthetők: egy hét hónapos példányért 95-120 ezer forintot is megadnak. (Harsányi) A gond visszaköszön... Fotó: Lang Róbert Kresz-táblára nem vevők Csönd van a MÉH körül, amelyet az év eleje óta Ereco-nak hívnak. Pataki Ta­más, a kaposvári telep veze­tője az rt-vé alakult cég névváltoztatásáról mondja. — Egy francia cég 70 szá­zalék körüli részvénytöbbsé­get szerzett, és ő adta a nevet is. Magyarra fordítva azt je­lenti: Európai Visszahasznosí- tási Egyesülés. — Mekkora területekért fel­elős ez a telep? — A megszűnt kaposvári já­rás területét foglalja magába. Ez 10-20 kilométeres körzetet jelent. Van nagyatádi, barcsi, és siófoki telep is. Igaz, azokat kiadták bérbe, de ugyanazt a munkát végzik mint mi. — Kik a legjobb ügyfelek? — Mindenképpen a vállala­tok. De a papírgyűjtésben az iskolák állnak az első helyen. — Milyen hulladékot vesznek? — Mindenféle vas, színes­fém és papírhulladékot. — Rongyot? — Nincs rá kereslet. — Veszélyes hulladékot? — Nem. Az akkumulátort bevesszük, de ezt teljes mér­tékben külföldre szállítjuk fel­dolgozásra. — Nagy felzúdulást váltott ki, hogy egy időben a papírt nem vették? — A magyar feldolgozóipar telítve volt hulladékpapírral. Mivel nem tudtuk volna eladni, be sem vettük. De most egész Európa újra éhes a papírra. — Ezek szerint a hulladékot exportálják? — Egy részét. Nagy része itthon marad. Inkább vas- és színesfém hulladékból adunk el többet külföldön. — Itt a telepen ellenőrzik, hogy honnan származik az áru? Tegyük fel egy kresz- tábla-oszlopot vagy egy akna-fedlapot megvesznek? — A rendőrségnek szólunk ha gyanúsat észlelünk. Sze­rencsére elég sok dolgot visz- sza tudunk szolgáltatni a vá­rosnak. Tulajdonképpen soha nem mehetünk biztosra. — Van minőségi követel­ménye a hulladéknak? — A papír ne legyen kevert, a vasnál a vastartalom, a szí­nesfémnél pedig az oxidáció foka a mérvadó. — Mennyit adnak egy kiló papírért? — A nagy kereslet miatt a fekete-fehér papírért 5 forintot, a színesért csak 1 forintot fize­tünk. — Mi határozza meg az árat? — Bármilyen meglepő, ná­lunk is a piac diktál. Barkóczy László Akna a téeszek alatt Javaslatok a külső résztulajdon ügyének rendezésére Vezetőket képeztek Phare-költségen Száznál többen vették át a diplomájukat Felemás a kép: az ország termelőszövetkezetei közül 100 szétbomlott, további 120 csődeljárás következtében megszűnt — a közös gazda­ságok mintegy 90 százaléka viszont a tagság egyöntetű akaratából szövetkezeti for­mában működik tovább. Igaz, tekintélyes hányaduk „csak” a valóságban — papíron nem. A gazdaságok egyharmada ugyanis máig sincs beje­gyezve a cégbíróságoknál, miként a földtulajdonosok in­gatlanai sem a földhivatalok­nál. — Nem is ez a rendezetlen­ség, a sajátos illegalitás fog­lalkoztatja elsősorban a gaz­dákat — mondja Zsohár And­rás, a MOSZ titkára. — Az igazán nyugtalanító gond a külső üzletrésztulajdonosok ügye. A lelépő koalíció még a törvénykezés finisében is azt ígérte a tulajdonosoknak: a szövetkezeti törvény újbóli megnyitásával és módosítá­sával lehetővé teszi számukra a szét- és kiválást, hogy hoz­zájussanak üzletrészükhöz. Ám ennek az ígéretnek a be­váltása voltaképp a gazdál­kodó szervezetek még meg­maradt vagyonának széthor- dását jelentené. Az ügy lebeg a levegőben, a körülötte fel­lángolt viták nem csendesül­nek... — Van-e a termelők érdek- védelmi szervezetének meg­oldási javaslata? — Elképzelhetőnek tarta­nánk, hogy az állam saját va­gyonából kárpótlási jegyre vál­taná át a külső üzletrésztulaj­donosok üzletrészét — amit egyébként korábban a szö­vetkezetek rovására adott át kárpótlásként. Az így megvál­tott üzletrész névértékhá- nyada pedig, oszthatatlan szövetkezeti vagyonként, a gazdálkodó szervezetek tulaj­donába kerülne. A kívülálló tu­lajdonosok az így szerzett kárpótlási jeggyel részt vehet­nének az állami vagyon priva­tizációjában. — Fölmerült olyan javaslat is, hogy az állam tegye lehe­tővé: a szövetkezetek ked­vezményes hitellel, adó- és befektetési kedvezményekkel megvehessék a kívülálló va­gyonrészt. Ez azonban szerin­tünk életképtelen, mert a szö­vetkezeteknek nincs pénzük. S miért kellene ugyanazt az eszközt még egyszer megvá­sárolniuk — akkor, amikor a meglevők megújítására sem igen telik? A MOSZ titkára szerint a kaotikus állapotok rendezése nem halasztható. Az érdekvé­delmi szervezet bízik abban, hogy az új parlament és ag­rárkormányzat mindent meg­tesz a zavaros helyzetből fa­kadó feszültségek feloldásá­ért. Biztosítja a szövetkezeti el­vek tiszteletben tartását és azt, hogy nem jelent hátrányt, ha valaki szövetkezetbe, s nem kft-be vagy részvénytár­saságba adja a vagyonát. U.G. Száznál több vállalati ve­zető vette át diplomáját az esztergomi Ipari Továbbképző Részvénytársaságnál tegnap; valamennyien olyan tanfolya­mon gyarapították ismeretei­ket, amelynek költségeit az Európa Közösség Phare- programjából fedezték. Hama­rosan a vezetők újabb csoport­jának továbbképzése kezdő­dik meg Esztergomban. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium indította el az Európai Közösséggel együtt a szerkezetátalakítás alatt álló magyar vállalatok vezetőinek képzését, melynek során ösz- szesen 500 vállalat első számú vezetője és közvetlen munkatársa vesz részt a hosszabb rövidebb ideig tartó kurzusokon. Az EK 1,4 millió ECU-val támogatja tovább­képzésüket, amelynek célja a szerkezetátalakítás megköny­nyítése, illetve meggyorsítása. Olyan témák szerepelnek a tanfolyamokon, mint például a stratégiai döntéshozatal, a be­fektetők felkutatása, a marke­ting tervek felépítése, a piac elemzése, a minőségi terme­lés elindítása az EK kívánal­mainak megfelelően, a dolgo­zók bekapcsolása a stratégiai változásokba - mindent tré­ning formájában kis csapatok­ban gyakorolhatják a vezetők­kel. A hallgatók németországi és franciaországi tanulmányu­takon is részt vesznek. Ily mó­don szakmai tapasztalatok szerzése mellett lehetőségük nyílik üzleti partnerkapcsola­tok kiépítésére is. A miniszté­rium most tárgyalásokat foly­tat a Phare budapesti progra­mirodájával annak érdekében, hogy megszervezzék a kö­zépszintű vezetők hasonló to­vábbképzését is. Egyelőre még nem látszik az alagút vége — Nincs garancia a javulásra Csak tűzoltás a bankkonszolidáció (Folytatás az 1. oldalról) Az összeállítás szerzői sze­rint a kedvezőtlen tulajdonosi struktúra is hozzájárult ahhoz, hogy a banki kihelyezések mi­nősége a bankreform kezdete óta nem javult. Sőt a vállalati összeomlá­sok és a szigorúbb számviteli előírások hatására a minősí­tett kintlévőségek állománya nőtt, s már másfél évvel ez­előtt elérte az összbanki hite­lállomány egyötödét. A rossz hitel—portfóliók kezelésére elégtelennek bizonyultak a bankok saját lehetőségei. A minősített kintlevőségekre a bankoknak csak 1991 decem­berétől lehetett a költségek terhére kockázati céltartalékot képezni, a tartalékok szintje pedig alacsony volt ahhoz, hogy jelentős tőkevesztés nélkül megszabaduljanak rossz hiteleiktől. Ezért vált el­kerülhetetlenné az állam sze­repe a tőkepiac megtisztítá­sában, a bankrendszer műkö­dőképességének helyreállítá­sában. Mindezt a hitelkonszolidá­ciós programnak kellett volna megvalósítania. A bankok többségénél azonban rövid idő alatt elenyésztek a ked­vező hatások. A rossz hitelállomány gyors emelkedése miatt már fél év alatt akkora újabb tartalék- képzési igény keletkezett, mint amekkorát a konszolidá­ció semlegesített. A rossz ki­helyezések szaporodása kö­vetkeztében nem hogy a pénz­intézeti törvényben előírt tő­kemegfelelés elérésére nem volt esély, de a szavatoló tőke is napról napra csökkent. A törvényben előírt nyolcszáza­lékos tőkemegfelelési mutató eléréséhez a ma még bizony­talan lefolyású és kimenetelű adóskonszolidáció járulhat hozzá. Az adóskonszolidációba je­lentkezésre jogosult vállalatok száma többezer. A bankok kö­telezettséget vállaltak arra, hogy az összes benyújtott re­organizációs tervet ez év vé­géig elbírálják. Az egyeztetési eljárásokat pedig - amelyben részt vesz az ÁV Rt., az ÁVÜ, az APEH, a VPOP, a tb és az OMFB, va­lamint az ágazati minisztériu­mok - a terv benyújtását kö­vető 60 napon belül folytatják le. A szerződésben rögzített rövid időkorlátok az ügyek számosságát és a résztvevők felkészültségét tekintve az adósok részéről komolytalan ígéretnek tűnnek, a hitelezők oldaláról pedig megalapozat­lan döntések meghozatalát va­lószínűsítik - állítja a Pénz­ügykutató Rt. A szakértők vé­leménye szerint az eddig meg­tett hitel- és bankkonszolidá­ciós lépések a bankrendszer stabilizálása szempontjából olyan tűzoltó akciónak tekint­hetők, amelyek csak a már ki­alakult portfolió- és tőkeprob­lémák pillanatnyi kezelésére alkalmasak. A legnagyobb problémát ott látják, hogy miközben a hitel­és bankkonszolidációs intéz­kedések 1993-ban és 1994- ben több mint háromszáz mil­liárd forintot emésztettek fel, semmi garancia nincs arra, hogy a bankok tevékenysége javulni fog és a feljavított port- fólió valamint a tőke nem rom­lik le újra. Nem várhat az adóbevallás Az adózók meghatározott körének valamennyi adóról és költségvetési támogatásról negyedévenként kell adóbe­vallást benyújtania. Ilyen köte­lezettsége azoknak az adóa­lanyoknak van, akiknek az adóévet megelőző második évben a nettó módon számí­tott általános forgalmi adója vagy a fogyasztási adója vagy a magánszemélyektől általa levont személyi jövedele­madó-előleg és jövedelemadó együttes összege az egymillió forintot elérte. Bármelyik felté­tel megléte esetén már ne­gyedévenként kell az adózó­nak bevallást készítenie. A negyedéves bevallásokat a nyomtatványboltokban besze­rezhető nyomtatványon kell benyújtani. A legközelebbi be­vallási határidő: 1994. július 25. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a bevallás benyújtását elmulasztókat mu­lasztási bírság terheli.

Next

/
Thumbnails
Contents