Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-14 / 164. szám

1994. július 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Visszaköszönő közműgondok Öreglakon Alig csurran a csap A tegnap érkezett első szállítmány egy hetet pihen még Idei búzát őrölnek a kaposvári malomban A hét végén szomjazott em­ber, állat, növény Öreglakon, a Váralja utcában. Egy csepp víz nem sok, annyi sem csörge­dezett a csapokból. A gond nem újkeletű, hiszen elég egy-két eső nélküli, forró nap, s a csap csupán szörcsögő hangot hallat. A DRV Rt kikül­dött ugyan két lajtoskocsit, de ez nem jelenthet valódi meg­oldást. A falu közműhálózata már több mint harminc éves, felújításra szorul. Két kút mű­ködik, ezek közül az egyik tel­jesítményét csökkentették technikai hibák miatt. Ez okozza a gyakori vízhiányt a két veszélyeztetett utcában: a Váralja és a Szabadság utcá­ban. Az önkormányzat a falu vízügyi gondjainak enyhíté­sére locsolási tilalmat rendelt el. A közművagyon az önkor­mányzat tulajdonában van, üzemeltetője — egy ideiglenes szerződés alapján — a DRV Rt. A múlt heti testületi ülésen véglegesen döntöttek az üze­meltetőről. A kiírt pályázat nyertese a DRV Rt, az ideigle­nes szerződést tehát végleges válthatja majd fel. Ennek felté­tele, hogy a közműhálózat — különösen a szóban forgó kút — felújítása mielőbb megtör­ténjen. Az önkormányzatnak a beruházáshoz nincs elég pénze, ezt a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek kell közösen megoldani. Mint tudjuk, a baj „csőstül” jön, a két, amúgy is kritikus vízellátású utca egyi­kében csőtörés volt, a hibát azonban pár óra alatt sikerült elhárítani. (Jakab) (Folytatás az 1. oldalról) Somogy megye legna­gyobb malmának tárolókapa­citása 23 ezer 600 tonna, a si­lócellák mintegy másfél hó­nap múlva telnek meg a fris­sen betakarított javító és malmi búzával. Addig is na­ponta 350-400 tonna gabonát fogad a malom. Jancsik Fe­renc a malomüzem vezetője azt is elmondta, hogy a nagy- kónyin kívül tegnap még a gödrei szövetkezetből érkez­tek búza-szállítmányok. Ez utóbbiból malmi minőségű. Azt, hogy a folyamatosan érkező teherautók melyikből hoznak majd többet, és me­lyikből kevesebbet, azt egye­lőre nehéz lenne előrelátni. Mivel a megye adottságai nem kifogástalanok, a kapos­vári malom több szövetkezet­tel áll szerződésben, segéd­kezve a jó termésminőség el­érésében. Ez az együttműkö­dés eredményezi a malminál jobb, javító minőséget, ami a búza 30 fölötti sikértartalmát jelenti. A tárolócellák az aratás utántól fél évig biztosítják a gabonát az őrléshez. A ma­lom éves szinten 3500-4000 vagonnal „fogyaszt” el. Fél év során a termelőknél tárolt ga­bonát dolgozzák föl, egészen a jövő évi betakarításig. A tegnap érkezett, és az azóta is folyamatosan érkező új búzából egy hét múlva őrölnek először lisztet. Még­pedig úgy, hogy háromne­gyed rész óbúzához, egyne­gyed rész újat kevernek. Az arány fokozatosan változik és néhány hét múlva már a fris­sen aratott gabonából készült liszt, kenyér kerül a boltok polcaira. B. T. Szállodák szezonban éppen csak félházzal Külföldi fiatalok is építették a tábort, fatuskóból készítettek pihenői Visnyeszéplak önkéntesei (Folytatás az 1. oldalról) A hotelban jelenleg a szo­bák 40-50 százalékát sikerült kiadni. Kaposváron, a Kapos Ho­telban két hét múlva szép hét­vége elé néznek: a Desedai triatlonversenynek köszönhe­tően már most minden szoba elkelt. — Amúgy még esős napo­kon sem tévednek erre sokan a Balatonról, talán csak az ét­teremben érezni a forgalom- növekedést — mondta Bognár Ferenc, igazgató. A vendégek többsége Olaszországból, Ausztriából és a volt Jugoszláviából érke­zik. Pár napot töltenek a ho­telban, mielőtt továbbállnak. Az idei nyáron minden máso­dik szobát kiadtak. A nagyatádi Szolár Hotel­ban már előre gondoltak a nyárra. Kedvezményes prog­ramjaiknak — no és a szállo­dával szemközti gyógyfürdő­nek — köszönhetően szép számmal akad vendég. A me­nekülttáborba a jugoszláv, bosnyák és horvát területekről látogatnak és gyakran a ho­telban szálnak meg. A szál­loda — a Balaton-part és von­záskörzetének kivételével — a legtöbb szállóvendéget fo­gadja a megyében. B. Zs. Itt a fa, hol a fa... „...nem tudtuk, hogy a kivágásra szánt fák kilencven éve a város büszkeségei...” Nemrégiben nagy felhábo­rodást keltett Balatonföldvá- ron a híres platánfasor meg- ritkítása. A helyi lakosok el­keseredésükben egy levéllel fordultak lapunkhoz, melyben leírták a történteket. A fasort valamikor a szá­zad elején még a tihanyi apátság kezdeményezésére nyomán ültették. Az évek során a település díszévé vált. Reichert Imre helyi lakos kérte a fakivágások okának tisztázását. Őt nemcsak hu­szonkét balatonföldvári lakos támogatta aláírásával, ha­nem a Szántódi Környezet­és Tájvédelmi Egyesület is. A főútvonal északi oldalán történt fakivágásról az ön- kormányzat igazgatási osztá­lyán a megtudtuk: a hivatal csak két fa kivágására adott engedélyt. Ezek az ott lévő étterem tulajdonosának saját területén álltak. Az önkormányzat a kidön­tést nem ellenőrizte és arról sem tudott, hogy ezek a fák már kilencven éve a város büszkeségei voltak... T. Á. — Zs. A. Készül a tető és a sövényfonat a faluház udvarán Fotó: Lang Róbert Tizenegy fiatal töltött néhány hetet Visnyeszéplakon, hogy a United Way Somogyország Alapítvány által vásárolt terüle­ten néhány tábori helyiséget építsen. A fiatalok tegnap este — munkájuk utolsó akkorda- jént — két oszlopot ástak le, amelyre egykor majd a kapu­szárnyak kerülnek. Még késő délután is rakták a cserepet a favázú, sövénnyel befont helyiségre, amelyet rög­tön fel is avattak a fiatalok. Ez lett a tábori mosdó. Odébb nyi­tott ebédlő-tálalót építettek, több tucat fatuskóból pihenőhe­lyet alakítottak ki. S még né­hány „kiszolgáló létesítmény­nyel” gazdagodott a terület. A Service Civil International önkéntesei Finnországból, Hollandiából, Dániából, Nor­végiából, Németországból ér­keztek, s természetesen ma­gyarok is részt vettek a tábor­hely „komfortosításán”. Álta­lában hat órát dolgoztak na­ponta, megismerkedtek a kör­nyékkel, a helyi lakókkal, s mint mondták: ha tehetik, újból visszajönnének ide, a Zse- licbe. Megbabonázta őket a táj, érdekesnek találják az itt élő, egyszerű embereket. A megyei önkormányzat nevében dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke búcsúztatta tegnap este őket, s nyújtotta át Somogyország ajándékát. (Lőrincz) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete A Somogy-Zalai Expóhídra A nagyatádi menekülttáborból is jönnek gyerekek Lobby-csend Lobbyzd ki magadnak, az isten is teérted lobbyzik — meg­tartva értelmét, eképp nyert új formát az utóbbi években a szakállas mondás. Persze: ez a lobby már nem az a lobby, amint az az elát- kosodott rendszerben volt, amikoris ott esett fejlődésnek közműhálózat és infrastruktúra, ahol az egypártgórék lakoz­tak. Ez most homlokegyenest másképpen van, és nem is csak azért, mert múltbaszakadtak az állampárti főmuftik. Máshogy-lobby ez végtére, egészségesebb. Még akkor is, ha „emberek vagyunk, vagy mi?”-alapon működik ez is: ré­szint az ismeretség nagy úr elvén születnek a szennyvíztele­pes meg vízhálózatos beruházások támogatásai. Kivetnivaló ebben fikarcnyi sincs, sőt! Az volt az önkor­mányzat ügyes első embere, aki rendre bevette a miniszteri­ális szirteket. Panaszkodik Patalom polgármestere, Wéber József: ép­pen most vált kormányt az ország, amikor ők, kezükben a ki­dolgozott gázberuházási pályázatukkal sprintéivé már-már átszakították volna a céltámogatási célszalagot. „Beépített államtitkáruk” csomagol, odahatni, sem sugallani nem tud már. Uborkaszezon, kormányeskü. Új fizimiskák, új telefon­számok. S a többi néma lobby-csend, mégha csak három napig tart is. Mint minden csend. Benkó lakodalmi zenét komponál A Világkiállítási Tanács — több somogyi elképzelésseJ együtt — a világkiállítás, kí­sérő programjának fogadta el a Somogy-Zalai Expóhíd el­nevezéssel készített terveket is. Ebben szerepel egy öku­menikus esküvő rendezés is , amelyet papírra vetett az ötletgazda, Hoós László- né. A szervezők Benkó Sán­dort kérték fel a lakodalmi zene megírására. A népszerű zenész Somogybán járt a Bá­nyai Panoráma Egyesület meghívására, s megnézte az 1996-os rendezvény helyszí­nét. Azt mondta: afrikai, európai és amerikai muzsikát kíván ötvözni a lakodalmi zenében. Véleménye szerint így alkot­hat igazán maradandót. Ingyentáborban a nagycsaládosok Ingyen nyaralhatnak a so- nagyatádi menekülttáborból is mogyi nagycsaládosok és megérkeznek a gyerekek, más, támogatásra szorult csa- hogy eltöltsenek egy hetet a ládok gyerekei júliusban. A Desedánál, és egy hetet a Belső Somogy Gyermektábor homoki táborban. Alapítvány a taszári és kapós- A szervezők izgalmas, homoki önkormányzat, vala- ugyanakkor tartalmas prog- mint a taszári honvédség se- ramokról gondoskodtak a sá- gítségével két ingyenes gye- torozók számára: legnagyobb rektábort is szervezett olyan sikere a két tábor közötti gyerekek számára, akik számháborúnak volt, illetve a egyébként nem jutnának el homoki modellező bemutató­nyaralni. nak. A leggyakoribb program Július elejétől üzemelnek a természetesen a strand — a táborok, az egyik a Desedá- desedai, illetve a taszári — nál, a másik Kaposhomokon. megtekintése mindkét tábor Az első turnusba elsősorban lakói számára. Valószínűleg kaposvári és Kaposvár kör- nem lesz ez másképp a kö- nyéki — fonói, taszári, kapós- vetkező turnusokban sem, ki­homoki stb. — gyerekek kerül- váltképpen ha az időjárás ke- tek, de érkeztek Mosonma- gyeibe fogadja a nyaralókat, gyaróvárról is. A hét végén a (Nagy) Kedvelik a bajomi fürdőt Május végétől üzemel a melegvizes fürdő Nagyba­jomban. Nemcsak a helybé­liek, hanem a vidékiek is ked­velik az önkormányzat tulaj­donában lévő fürdőt, amely­nek tavaly több mint tízezer látogatója volt. A három me­dence közül egy sportolásra alkalmas. Az önkormányzat határozata alapján tizennégy mozgáskorlátozott gyermek díjtalanul használhatja a ter­málvizes medencét. Igénybejelentés támogatásra Nemrégiben jelent meg a tenyészállat-állomány támo­gatásáról szóló rendelet. So­mogy megyében már eddig is jónéhányan benyújtották pá­lyázatukat. A támogatást az állattartó a telephelye szerinti illetékes Földművelésügyi Hi­vatalnál igényelheti igénybe­jelentő lapon, a rendeletben előírt igazolások bemutatá­sával, illetve csatolásával. A támogatás igénybejelentését a termelő ezév végéig a te­nyésztésbe állított állatok után teheti meg. Vizesblokk a szabadstrandon A Balaton partra látogatók komfortérzésének fokozására alakítottak ki egy vizesblokkot és egy nyilvános vécét Bala- tonmáriafürdőn. Az önkor­mányzat mintegy egymillió hatszázezer forintot fordított a hajóállomásnál lévő sza­badstrand új létesítményének kialakítására. Korszerűsítették a közvilágítást A dédász szakemberei teg­nap végeztek a zamárdi Fő utca közvilágításásnak kor­szerűsítési munkálataival. Mintegy ötven oszlopon he­lyeztek el nátriumgőzős lám­patesteket. Ezeknek a lám­páknak az az előnye, hogy erősebb fényt biztosítanak ki­sebb fogyasztás mellett. A zamárdi önkormányzatnak hétszázezer forintjába került a közvilágítás korszerűsítése. A Zichy-gyűjtemény látogatói Az év első felében mintegy kétezerötszáz látogatója volt a zalai Zichy-gyűjteménynek. Korábban gyerekek és egyéni turisták tekintették meg a hét szobából álló kiállítást. Most többnyire németek érkeznek a községbe. A gyűjtemény gaz­dája, a Somogy megyei mú­zeum egyébként azt tervezi, hogy hamarosan rendbeteszi a szemközti, tizennyolc hektá­ros parkot is. A természetvé­dők a közeljövőben határoz­zák meg, melyik fát lehet ki­vágni, s melyiket nem. Siófokon ropta a Somogy Régi vendégei a siófoki Dél-Balatoni Kulturális Köz­pontnak a kaposvári Somogy Táncegyüttes tagjai. Tegnap zömmel külföldi közönség előtt mutatkoztak be a Merc- zel István vezette társulat táncosai. Kétszer negyven perces műsorukban hagyo­mányos folklórszámokkal és táncszínházi produkciókkal szerepeltek. A Bergics Lajos vezette Zengő Együttese kí­sérte a somogyosokat, akik július 20-án újból közönség elé lépnek Siófokon.

Next

/
Thumbnails
Contents