Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-14 / 164. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 14., csütörtök A német külpolitika nem militarizálódik Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja Elhiszik-e? A kormányprogram tervezete ott van-már a képviselők, a tárcák, a szakfórumok, a szerkesztőségek asztalán. Testes, 160 oldalas kötet, bevezetővel, 15 fő és 40 alfejezettel. Sok­féle előzetes vélemény elhangzott róla, de az első megmé­rettetés, az első kritikai tűzpróba most, a parlament előtt vár rá. Mi várható a parlamenti vitától? Sok újdonság semmie­setre sem. Már a koalíciós megállapodásból tudjuk, hogy mit akar a kormány. Az sem lesz meglepő fejlemény, ha a kor­mányprogramot és azzal a miniszterelnök személyét ké­nyelmes többséggel elfogadja a T. Ház. S ismerjük az ellen­zék eddigi reagálását a programtervezetre. De egy-két nyitott kérdésre választ kaphatunk. Például: el- hiszi-e a többség, hogy a szemközti oldalon nemcsak hátsó-, hanem hasznos gondolatok is születnek? Elhiszi-e, hogy nem attól nő presztízse, ha ezeket szőnyeg alá söpri, hanem ha befogadja. Ha úgy adódik, a kormányprogramba is. Vagy: elhiszi-e az ellenzék, hogy a nyilvánosság számon tartja és számon kéri a konstruktív magatartásra tett fogad­kozását? Hogy nem a hangos műbalhékat, a csúsztatásokat, hanem a higgadt, logikus érveket díjazza? S hogy nem attól gyarapodhat megfogyatkozott hitele, ha egy program-vitá­ban minden kormányzati tervet és tettet ócsárol, hanem ha mindent értékén kezel. Vagy még korai ilyen reményeket táplálni? Juppé nyomást fejt ki a boszniai szerbekre A fegyverzárlat feloldása „rémálom-forgatókönyv” lenne Bizottság az ásatásokról A romániai művelődési mi­nisztérium határozata alapján Bukarestben megalakult a ko­lozsvári ásatások időszerűsé­gét és fontosságát vélemé­nyező bizottság. A helyszíni vizsgálatok eredményéről jú­lius 20-ig kell beszámolnia a minisztériumnak. Emelletttu- dományos javaslatokat kell ki­dolgoznia az Erdélyi Törté­nelmi Nemzeti Múzeum által kezdeményezett ásatásokkal kapcsolatban. Javult hazánk megítélése Tájékoztatva ügyfeleit vi­lágszerte arról, hogy Magyar- országon alakulóban van a szocialista-liberális kormány Horn Gyula elnökletével és Békési László pénzügyminisz­terségével, a Salomon Brot­hers nemzetközi befektetési bank kiemelkedő piacokat vizsgáló csoportja stabilról pozitívra javította Magyaror­szág ajánló megítélését. Fellendül a gazdaság A fejlett ipari országokban 1994 közepére kimozdult a mélypontról a konjunktúra. Egy Rajna-Vesztfáliai Gazda­ságkutató Intézet szerint a cik­likus fellendülés kezd lendüle­tet venni, bár a növekedés di­namizmusában jelentős elté­rések tapasztalhatók az egyes régiók között. Míg az Egyesült Államok 4 százalékkal már jö­vőre eléri tetőpontját a gazda­ság fellendülő ciklusa, addig Nyugat-Európában mérsé­kelt, 3 százalékos növekedés­sel lehet számolni. Csatahajó Haitira A virginai Norfolk kikötőjé­ből útnak indult a Haiti kör­nyéki vizekre a Mount Whitney nevű, kifinomult elektronikával felszerelt csatahajó, hogy föl­váltsa a Wasp nevű zászlós­hajót - a Fehér Ház szerint „rutinszerűen”. A Pentagon­ban elismerték: az új csata­hajó jobban föl van szerelve egy esetleges katonai beavat­kozás koordinálására. A haiti partok közelében összesen 13 amerikai hadihajó cirkál. Jacques Santer az EK-jelölt Jacques Santer, Luxem­burg kormányfője vállalja a je­löltséget a brüsszeli EK Bi­zottság élére, amennyiben csakis személye körül alakul ki konszenzus. A tényt maga a politikus jelentette be pártjá­nak tegnap hajnalban véget ért rendkívüli kongresszusa után. Hangsúlyozta azonban, kormánya ma még változatla­nul a belga Jean-Luc Deha- ene jelölését támogatja. San­ter jelölése Brüsszelben ve­gyes reagálásokat váltott ki. Terroristák a paradicsomban Rendőri erősítést vonultat­tak fel tegnap Rodoszon, mi­után terroristák három me­rényletet követtek el a turisták által kedvelt Égei-tengeri szi­geten. A rendőrség különle­ges egységének mintegy száz tagja érkezett meg rendőrku- tyákkal Sztéliosz Papateme- lisz közrendészeti miniszter utasítására, aki szerint a me­rényleteket szervezett görö­gellenes támadássorozat ke­retében hajtották végre. Mari- osz Kokkinosz polgármester szerint minden nyugodt és csendes. Német politikusok és kato­nai vezetők tegnap igyekeztek élét venni azoknak a feltétele­zéseknek, hogy az alkot­mánybíróság előző napi állás- foglalása után a német hadse­reg a világon bárhol bevethető lesz. A Bundeswehr főszem- lézője - „az első számú német katona” -, Klaus Naumann a Deutschlandfunk rádióban úgy nyilatkozott, hogy a Bun­deswehr semmiképpen sem lesz intervenciós hadsereg, s még négy-öt évbe is beletelik, amíg a hadsereg egy részét átalakítják külföldi válsághely­zetekben gyorsan bevethető egységekké. Kedden a német alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy nem sérti az al­kotmányt, ha német katonákat a NATO illetékességi területén kívül a világszervezet katonai akcióiban, vagy ENSZ-áldást Huszonnégy órán át tartó bizalmi válság fenyegette az izraeli-palesztin kapcsolato­kat, mígnem négy palesztin Gáza-övezetből való kiutasí­tásával tegnap eloszlatták a feszültséget. Az izraeli belbiz­tonsági szervek a kedden Jasszer Arafat PFSZ-elnök autókonvojával érkezettek kö­zött felfedeztek négy olyan személyt, akiket egy húsz év­vel ezelőtti terrorakció kiterve- lőiként tartanak számon. Az észak-izraeli Maalót iskolájá­nak diákjait 1974-ben egy Li­banonból behatolt kommandó tagjai túszul ejtették, és az ak­A szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat szóvivője szerint két hónapot vesz majd igénybe a bősi erőmű baloldali zsilipkamrájában tönkrement kapu cseréje. A bonyolult mű­szaki feladat végrehajtásához a zsilipkamra kapujának mindkét oldalán úgynevezett szárazdokkot kell kialakítani, hogy az így kiképzett 11 méter A Magyar Televízió és a Magyar Rádió élére kineve­zendő új vezetőkről folytatott hatpárti egyeztetésen szer­dán az ellenzéki pártok médi­aszakértői új javaslatokat ter­jesztettek elő. A KDNP sze­rint Horváth Ádámot — akit a koalíció a televízió elnökének javasol — csak a Tv1-es csa­tornája élére kellene kine­vezni, a 2-es csatorna elnö­kének pedig a keresztény- demokraták Kosa Ferenc MSZP-s politikust javasolták, a rádió élére Pozsgay Imrét szeretnék kineveztetni. A fia­taldemokraták a tv-alelnöki posztjain — amelyekre a koa­líciós pártok Székely Feren­cet és Somosi Pétert kívánják jelölni — Peták Istvánt és Hel- tai Pétert látnák szívesen, rá­dióelnöknek pedig Gálik Mi­hályt javasolják. A Fidesz szerint három-három alelnö- köt kellene kinevezni a két in­tézmény élére. Az FKGP tv-elnökként Kulcsár Kál­mánt, alelnökként pedig llkei Csabát nevezte meg. Az MDF már kedden kinyilvání­totta, hogy számára elfogad­hatatlan a televízió vezetőire élvező akciókban bevetnek, de előtte be kell szerezni a német képviselőház egyszerű többséggel meghozandó jó­váhagyását. Volker Rühe a Bild című lapnak adott interjú­jában azt hangsúlyozta, hogy a döntés után Németország már nem játszik különszere- pet, a kormány immár teljes mértékben cselekvőképes a kül- és biztonságpolitikában, „ugyanazokat a megbízásokat teljesítheti, mint szövetséges partnereink”. A védelmi mi­niszter kizárta, hogy a Bun­deswehr ezentúl mindenütt bevethető lenne: a Balkánon például továbbra sem, mert „a német katonák ott inkább a probléma részéve válnának, semmint segítenének a prob­léma megoldásában.” Butrosz Gáli, az ENSZ főtit­kára ugyanakkor a ZDF tele­ciónak az izraeli katonák ellen- támadása, illetve a tűzpárbaj nyomán nagyszámú halálos és sebesült áldozata volt. A Sin-Bét (izraeli titkosz- szolgálat), miután felfedezte a belépett személyek kilétét, nyomban értesítette Jichak Rabin kormányfőt. Rabin - mint a Háárec című lap szer­dán jelentette - ingerülten üzent Arafatnak, akit azzal vádolt, hogy be akarta csapni az izraeli hatóságokat, és fi­gyelmeztette a palesztin veze­tőt, hogy óvakodjék a kairói megállapodás áthágásától. A gázai-jerikói autonómiáról mély medencében a kapu tar­tószerkezetének minden ré­széhez hozzáférjenek. A szá­razdokk kialakítása az új zsi­lipkapu beépítésénél is ele- gedhetetlen lesz. A március 20-án összerop­pant zsilipkapu körül már megépültek a mesterséges medencét képező rekeszek, s rövidesen sor kerül a víz kiszi­vonatkozó koalíciós javaslat. Tv-elnöknek Kosa Ferencet, rádióelnöknek pedig Glatz Ferencet javasolták. Giczy György KDNP-politi- kus szerint a szerdai tárgya­láson kiderült, hogy a koalíció nem egységes, mivel Kosa Ferenc a megbeszélés során kijelentette: egy felügyelő bi­zottság felállítása esetén el­vállalná a tv-elnöki posztot. A kereszténydemokraták úgy gondolják, hogy ha Glatz Fe­renc nem kíván semelyik in­tézmény élére állni, akkor őt egy felügyelő bizottság elnöki posztjára javasolják. Giczy György elmondta: a KDNP számára rendkívül fontos, hogy a jelöltek felül tudjanak emelkedni politikai kötődésü­kön, s ne csak a szakmában, hanem a politikában is ismer­tek legyenek. Deutsch Tamás Fidesz-al- elnök a megbeszélés után a sajtónak határozottan kijelen­tette: a fiataldemokraták csak addig vesznek részt az egyeztetésen, amíg esélyt látnak arra, hogy a koalíció hatpárti megegyezésre, azaz teljes konszenzusra törek­víziónak nyilatkozva üdvözölte az alkotmánybírósági állásfog­lalást. Rudolf Scharping, a bí­rósághoz panaszt benyújtó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke szintén a ZDF televízi­óban hangsúlyozta: a bírósági állásfoglalásban nincs benne, hogy a Bundeswehrnek részt kell vennie ENSZ-akciókban a NATO illetékességi területén kívül. A SPD álláspontja: a Bundeswehr harci bevetések­ben NATO-határokon kívül nem vehet részt, még ENSZ- jóváhagyással sem, kékisakos akciókban inkább, de az al­kotmánynak ezt is rögzítenie kell - mutatnak rá megfigye­lők. Klaus Kinkel külügymi­niszter a karlsruhei ítélet után azt állapította meg, hogy in­kább nemet fog mondani többször, mint igent, a német külpolitika nem militarizálódik. szóló egyezség Izraelnek szabad kezet ad annak eldön­tésében, hogy ki teheti be a lábát a palesztin autonóm te­rületekre. Hírek szerint a szó­ban forgó személyek már egyszer - a palesztin rendőr­ség bevonulásakor - megpró­báltak visszatérni palesztin földre, amiben akkor megaka­dályozták őket. Izraeli katonai és palesztin rendőri vezetők Ereznél, a gázai-izraeli határ­nál intenzív tárgyalásokba fog­tak, majd megegyeztek a négy személy eltávolításában, ne­vezetesen abban, hogy egyip­tomi területre toloncolják őket. vattyúzására. A baleset tény­leges okára csak ezután de­rülhet fény. Jozef Oblozinsky szóvivő — aki egyúttal a beru­házó vállalat helyszíni munká­kat irányító műszaki igazgató- helyettese is — elmondta, hogy a blanskói CKD szak­embereinek legalább két hó­napra lesz szükségük az új zsilipkapuk beillesztéséhez. szik. Deutsch elmondta azt is: a Fidesz mindkét intézmény élén menedzsertípusú elnö­köt látna szívesen. A fiatal­demokraták számára ugyan­akkor tárgyalási alapot képez az a — Deutsch Tamás ér­telmezése szerint — hivata­losan elhangzott koalíciós ja­vaslat, hogy a rádió elnöke Varga Lajos Márton, alelnökei pedig Simkó János és Magos György legyen. Zsigmond Attila, az MDF médiaszakértője a sajtónak kijelentette: pártja tárgyalási alapként elfogadja a koalíció jelöltjeit is, ha megismeri konkrét elképzeléseiket a két intézmény jövőjéről. Ugyan­akkor a demokrata fórum képviselője azt is felvetette: veszélyes elsietni az elnökök kinevezését akkor, ha a koa­líció igen közeli időpontra ígéri az elfogadható média- törvény beterjesztését. Zsig­mond Attila megítélése sze­rint célszerűbb lenne csak a törvény megszületését köve­tően kinevezni az új vezető­ket, mivel a két intézményben végre hosszú távú megol­dásra kellene törekedni. Az A fegyverszállítási embargó feloldása elkerülhetetlenné válhat, amennyiben a boszniai szerbek elutasítják a nemzet­közi béketervet — hangoztatta a francia és a brit külügymi­niszter kedden este Zágráb­ban. Mindamellett Alain Juppé és Douglas Hurd egyértel­művé tette: mindketten válto­zatlanul ellenzik a három éve érvényben lévő tilalom felol­dását, ami akkor is csak végső eszköz lehet, ha a nemzetközi összekötő csoport béketerve kudarcba fúl — jelentette a Reuter. — A fegyverembargó gá­tolja a muszlimokat a jobban felfegyverzett ellenségükkel szembeni védekezésben. Ám a zárlat feloldása „rémá­lom-forgatókönyv” lenne, mert felszítaná a háborút, s a kék­sisakosokat távozásra kény­szerítené — mutatott rá a két miniszter, aki sötét színekkel ecsetelte, milyen gyászos kö­vetkezményekkel járna a bé­keterv elutasítása. Újabb ádáz délszláv háború törhet ki, MDF szerint elképzelhető a három-három alelnök kineve­zése, és az ő személyük poli­tikai megegyezés alapja le­het. Zsigmond Attila emlékez­tetett az Alkotmánybíróság döntésére azzal kapcsolat­ban, hogy addig, amíg nincs törvényi megoldás, ne he­lyezzék hatályon kívül a kor­mányfelügyeletet biztosító, 1974-ben született kormány- határozatot. Az MDF úgy gondolja, hogy a rádió és a te­levízió nem maradhat fel­ügyelet nélkül, ezért elkép­zelhetőnek tartja, hogy létre­jöjjön egy, az elnököt ellen­őrző és segítő pártatlan fel­ügyelő bizottság. A jelöltekkel kapcsolatban Zsigmond Attila kijelentette: ismert politikusok garanciát jelenthetnének a két intézmény megfelelő mű­ködésére. Az MDF szakértője nem tartja valószínűnek, hogy az eredeti elképzelé­seknek megfelelően még e hét végéig létrejön a hatpárti megállapodás. Gellért Kis Gábor MSZP-szakértő szerint a tár­gyalásokon Varga Lajos Már­ton neve mint rádióelnök-je­amely magával ragadja Bosz­nia szomszédait — óvott Hurd. Az ENSZ-erőkhöz Lon­don és Párizs járul hozzá a legtöbb katonával — jegyezte meg az AFP. Hurd és Juppé találkozott Franjo Tudjman horvát elnök­kel, akinek boszniai horvát szövetségesei föderációra léptek a muszlimokkal. Tudj­man latba vetette befolyását a béketerv mellett — mondta a két diplomata, aki szerdán Szarajevót, Pálét és Belgrádot keresi föl, hogy a boszniai szerbeket és muszlimokat is megpróbálja rávenni a terv el­fogadására. A hadviselő feleknek július 19-ig kell állást foglalniuk az — Egyesült Államok, Orosz­ország és az Európai Unió képviselőiből álló — össze­kötő csoport által e hónap ele­jén előterjesztett béketervről, amely előirányozza, hogy Bosznia területét 49-51 szá­zalékos arányban osszák föl a szerbek, illetve a muszlim- horvát föderáció között. lölt nem hivatalosan hangzott el, s a koalíció fenntartja ma­gának a jogot arra, hogy e posztra esetleg mást javasol­jon. Az ellenzék javaslatait a szocialista politikus politikai­lag érdekes, meggondolandó elképzeléseknek tartja. Gel­lért Kis Gábor úgy gondolja, hogy a megegyezésre — ha nem is a hét végéig — de né­hány napos csúszással lehe­tőség van. Molnár Péter komolyan megfontolandónak tartja a három-három alelnök kineve­zésére tett javaslatokat, s az ellenzék által felvetett szak­mai jelölteket. Ugyanakkor megismételte az SZDSZ ál­láspontját, miszerint nem lenne szerencsés aktív vagy korábban aktív politikusokat kinevezni a két intézmény élére. Ehelyett a szabadde­mokraták a szakmán belüli vezetőkiválasztást részesítik előnyben, mert szerintük a mai helyzetben olyanokra van szükség, akik jól ismerik a rá­diót és a televíziót. A hat párt csütörtökön folytatja a meg­beszéléssorozatot. (MTI) Izraeli-palesztin miniválság Két hónapra van szükség az új zsilipkapuk beillesztéséhez Bősön épül a szárazdokk Az ellenzék új’ médiumvezetőket javasol

Next

/
Thumbnails
Contents