Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-29 / 151. szám
1994. június 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Szentbalázs és Sántos közösen Mintegy 220 millió forint annak a nagyberuházásnak a költsége, amelynek során Sántos és Szentbalázs ön- kormányzatai közös erővel építtetnék meg a szennyvíztározót. A zárt szennyvíz- rendszer kivitelezésére nemrégiben adták be a cél- támogatási pályázatot az önkormányzatok, és mivel közös beruházásról van szó, a költségeknek nem ötven, hanem hetven százalékos támogatására számíthatnak állami forrásból. Átvállalt szemét- szállítási díj A nagyberki önkormányzat is leszerződött a Városgazdálkodási Rt.-vel, a kommunális hulladékot jelenleg már a kaposvári cég szállítja el kéthetente egy alkalommal. Az önkormányzat képviselőtestülete ez évben ügy döntött, hogy kísérleti jelleggel átvállalja a szemét- szállítás díját, összesen közel félmillió forinttal segítve ezzel a a helyi lakosságot. Az öt évre között szerződés szerint az éves díj mintegy egymillió forint lesz, amelybe a félévenkénti lomtalanítás lehetőségét is belefoglalták. A távolabbi tervek szerint a jövőben áttérnek majd a heti szemétszállításra. Felsőmocsoládi ovi-kirándulás Kirándulni voltak a minap a felsőmocsoládi óvodások. A fővárosban tett látogatás lehetőségét az önkormányzat biztosította, anyagiakban is támogatva az ovisok kiruccanását. Ezt megelőzően mintegy száz iskolás ment háromnapos nyugat-magyarországi túrára, amelyet a felsőmocsoládiak önkormányzata szintén támogatott. Telefon Tátompusztán A magyaratádi önkormányzathoz tartozó Tátompusztán felállítottak egy nyilvános telefont. A valamivel több mint tízezer forintos fejlesztés az önkormányzat, és a tátompusztai Dózsa kft anyagi támogatásával valósult meg. Szerdahelyről megy a gáz A közeljövőben, amint befejeződik a tervezés, megkezdődnek a mintegy 30 millió forintos bárduvarnoki gázberuházás munkálatai. A fővezetékre Kaposszerda- hely határában csatlakoznak rá. A beruházás során 250 bárdudvarnoki és kaposz- szentbenedeki család kap — családonkénti 50 ezer forintos közműhozzájárulással — vezetékes gázt. Egymilliós partoldal az omlásveszély ellen Az ország legkisebb városa a Zselicségben van Most már nem lesz földindulás Simonfán Fotó: Török Anett A Petőfi utca, Négy család került veszélybe — Lassan lecsúszok ide a házammal együtt — festette falra az ördögöt a si montai Bánfi László, amikor is a Petőfi utcai horhóban az omlásveszélyes partoldalt vizslattuk. Ez idő tájt úgy tűnik: Bánfi László és a háza marad ott, ahol van, hiszen az önkormányzat gyors intézkedése nyomán elkezdték a partoldal megszilárdítását. Történt, hogy az út szintjénél magasabban lévő házak előtti partoldal az esőzések következtében meglazult, a szakértői vélemény szerint a terület omlásveszélyessé vált. Mint Bödő Sándor építésügyi előadótól megtudtuk: a sürgős beavatkozásra két lehetőségük mutatkozott, az egyik, támfalas megoldás mintegy 3-3,5 millió forintot vett volna igénybe. Maradtak az olcsóbbnál, és a meredélybe az eddig egy feljáró helyett négyet alakítottak ki. A partoldalnál hamarosan megerősítik a rézsüt. — Ez így jóval több munkával járt, hiszen 1000-1200 köbméter földet kellett megmozgatnunk, de a kisebb anyagigény miatt ezt olcsóbban, körülbelül egymillió forintért megtudjuk csinálni — mondta az előadó. Bánfi László szerint azonban ez sem lesz tökéletes megoldás. — Lehet, hogy a veszély így elhárult, de hogy viszem föl a fát ezen a meredek beállón? — szegezte a kérdést Bödő Sándornak. Az építésügyi előadó azzal nyugtatta a nyugtalan háztulajdonost, hogy mire eljön az ideje, betonúton közlekedhetnek majd. B. T. Különszoba a csekélyértelmű medvebocsnak Nemcsak mese a bőszénfai meseszálló A szó szoros értelmében mesebeli szálló épül Bőszén- fán. Ötletgazdái, kivitelezői azt szeretnék, ha a gyermekes családok, vagyishogy leginkább a gyerkőcök mesés élményeket szerezhetnének ot- tartózkodásuk alatt. Kálmán Gyula kaposvári tulajdonostól tudtuk meg: a meseszálló megnyitása után egy 50-60 személyes étteremmel és sörözővel ellátott, nyolc vendégszobás, és egy játszószobával is felszerelt épület várja majd egész éven át a kikapcsolódni vágyó családokat. A szobák mindegyikében egy-egy mesének a jellegzetességeit ábrázolják majd, így már most bizonyos, hogy Micimackó, a csekélyértelmű medvebocs külön szobát kap. A leendő meseszálló egykor a bőszénfai katolikus templom parókiája volt, az elhanyagolt épületet az egyháztól vásárolta meg a kivitelező. Mint Kálmán Gyula elmondta: a munkákkal, amelyeket a társ- tulajdonos fővárosi M+ Á Kft-vel együtt végeznek, lehetőleg már ősszel szeretnének végezni. Addigra megszépül a házhoz tartozó 10 ezer négyzetméteres almás és környéke, és elkészül a játszótér is. Amúgy a vállakozó és az önkormányzat kapcsolata kifogástalan, amibe talán a munkahelyteremtés igénye is belejátszik. S hogy mibe kerül majd a meseszállóvendégnek a ki- kapcsolódás? Középáron felül, hallottuk. Bizonyos: a fizetés már valóság lesz, s nem mese habbal. B. T. Egy magyar paraszt Kistótvárosban — És különben is, ha mi, parasztok nem melózunk, a kormány bizony hiába erőlködik. Úgyhogy, én már csak ebben bízom — emeli maga elé tenyerét Csankó Elemér. — Ha a kezem megrogyik, akkor van bajság — komoro- dik el — önmaga szerint — az ország legkisebb városának maszekja. Kistótváros valóban nem egy metropolisz: három család lakja. De ebben a miliőben is pont ugyanolyan az élet, mint másutt. — Az alsó szomszéddal nem beszélünk — mesél a viszályról az ablakon kihajolva Ignácz Anna. A vígkedélyű asszony öt éve kistótvárosi. — Hogy miért pont ide költöztünk? — húzza föl a szemöldökét —, kellemes, nyugodt környék ez, talán ezért. Nyolc éve öttel több család lakta a pusztát, aztán megindult a leépülés. A harangláb előtt állt boltnak már csak az emléke jelzi, egykor még volt kinek árulni a portékát. — Engem innen ekrazittal sem lehetne elrobbantani — állítja Csankó Elemér. — Egy kockaházban biz'isten odavesznék... A maszek gazdálkodó farmján három ló, két csikó, birkák és öt tehén adja a megélhetést. Amikor ez szóba kerül nem rejti véka alá véleményét. — Csak tengődni lehet a keresetből, amíg ez a magyar állam nem tesz valamit — dohog, miközben a kánikulában delelő tehenek felé kajtatunk. — Amíg 18 forintot kapok a leadott tej literjéért, és azt 52-ért árulják, addig itt valami nincsen rendjén. Ráadásul három hónapig használják a pénzemet: az áprilisi tejpénzt tegnapelőtt kaptam meg — berzenkedik. Csankó gazda szerint a labda elgurult: a tisztes gazdálkodás úgy lehetetlen, ahogy van. A régi kormányzat elbaltázta a dolgot, és ami támogatás van, egyszer úgy is vissza kell perkálni. — Szegény paraszt, ha bemegy a bankba, egyből hat papírt dugnak az orra alá — nevet, miközben fölszerszá- mozza az almásderest. így már szép vagy Csinos, paskolja meg a kanca oldalát. Ekkor Csankó gazda, feledve a zokszót, épp úgy néz ki, mint aki az egész lehetetlen helyzet ellenére jól érzi magát. Ez az emlegetett állam szerencséje: laknak benne jóféle magyar parasztok. B. T. A csősz szeme Hideg Sándor, a toponári Kapostáj Mezőgazdasági Szövetkezet mezőőre. — így szezonidőtájt erősen kötetlen a munkaidőm, hiszen a megőrzendő birodalom a fonói határtól a Desedáig terjed. Hajdan három mezőőr őrizte az értéket, most már csak magam vagyok, no meg az időnként segítségül kért körzeti rendőr. A múlt héten még a borsót kellett erőteljesen őriznie a hívatlan szüretelőktől, hiszen mint mondta, Ácsától Kaposvárig terjedt a spejzoló látogatók sora. Szerencsére most már bekeményedett a mag, de Büssüből a lucernára fáj sokak foga. — Eddig három tettenért személy ellen tettem feljelentést, a körzeti megbízottal is megfogtunk vagy hét-nyolc „beszerzőt”. Sajnos mostanság Zimányban már a baromfiudvarok sincsenek biztonságban, pedig a helyi önvédelmi csoport is vigyázza az értékeket. Kell a csősz csőretöltött puskája is a dúvadak ellen. De nem sikerült megfogni a Büssüből a lucernára fáj sokak foga... Fotó: Török Anett mintegy kétezer dinnyepalántát elorozó személyt. Csillaggarázsban töltött éjszakáinak köszönhetően maradtak egészben a szövetkezet gépei, no meg a drága vetőmag a vetési szezonban, hiszen innen több kilométer a központi major. (Mészáros) Az „első asszony” öröme Rinyakovácsiban: az ivóvíz Orbán Margit: Többnyire magánügyekkel keresnek meg az emberek Fotó: Kovács Tibor Egy hónap múlva minden ri- nyakovácsi portán lesz egészséges ivóvíz. Kiváltképp az idősebbek — zömmel ők lakják a falut —, örülnek ennek, hiszen nem kell többé kútból húzni a vizet. Orbán Margit, Rinyakovácsi polgármestere ha nem is élete „fő müvének”, de a négy év eredményének tartja, hogy megvalósulhatott a tizenötmillió forintos beruházás. Tetézi örömét hogy nem kellett a falu lakóinak hozzájárulást fizetni. Az önkormányzat 82 család ivóvízéről gondoskodott. Még a vízórákat és a csapokat is az önkormányzat fizette. A hivatallal szemben lévő területen tör égbe a torony, és vastalanító berendezéssel is ellátják. A beruházásból hétmillió forint volt az önerő, a többit pályázaton nyerték. A kivételező a Ventúra Kft volt. Az „ivóvíz-programra” az önkormányzat minden évben tartalékolt némi pénzt, különben maradt volna az ásott kút és a vödör... A polgármesterasszony, aki tősgyökeres rinyakovácsi, azt is eredménynek tartja, hogy minden utcának lett kövesútja, és járdája, de a 182 lelkes településen a tervek szerint az év végére, — de jövő év elejére mindenképpen — meg- csörrenhet majd a telefon is. Eddig kilenc család adta be igényét. Tíz önkormányzat fogott össze, hogy kiépüljön a telefonhálózat. Családonként hetvenezer forinttal kell „beszállni” a telefonba. Milyen a falu „első asszonyának” élete? — Általában reggel nyolctól délután négyig vagyok a hivatalban — mondja. — Keddenként a csökölyi körjegyzőséghez megyek, hogy intézzem az ügyeket. Egyébként remek a kapcsolatom a körjegyzővel, mert eddig csak a segítő szándékot érzékeltem az ügyes-bajos dolgokban. Az emberek többnyire nem a közügyekkel, hanem egyéni problémáikkal keresik meg Orbán Margitot. Kevés elégedett polgármesterrel találkoztam. Orbán Margit közékük tartozik. Nemcsak ő, hanem a falu lakói is azok, mert az elmúlt néhány év alatt — ahogy ők fogalmaznak — sok jót tett velük. Bár még nem döntötte el, indul-e a polgármesterválasztáson, már az őszről beszél: szeretne minden utcát fásítani... Lőrincz Sándor
