Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. június 28., kedd Számítógépes riasztó rendszer a nyaralókba Leilei vendégvárók a közbiztonságért Traffipax menetrend Az érdekeit okosan szolgáló és a közösségért határozottan tenni akaró társasággal találkoztunk tegnap a leilei Hotel Tiffanyban Könnyid Ágnes és Zatykó András a Kontakt Tourist, Kiss László, a HB söröző tulajdonosa, valamint Munkácsi Mihály rendőrfőhadnagy, leilei őrsparancsnok személyében. Talán az is érdekes, hogy leültek tapasztalatokat cserélni a város közbiztonságáról, ráadásul együtt akarnak tenni a vendégek és a vállalkozók, az állampolgárok nyugalmáért. Helybéli vendéglátók és vállalkozók hozták létre a Lelle-Boglár és Körzete Köz- biztonságáért Alapítványt, pontosabban az alapító a Kontakt Tourist Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató BT, valamint a Valent György vezette Napsugár Visza Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. Vállalkozó alapítvány a vállalkozók terve: a pénz egy részén kívánják a közbiztonságot szolgáló szen/ezeteket, mindenekelőtt a rendőrőrsöt támogatni, de gondolnak a szerveződő polgárőrségre is. A másik felét bankokon keresztül forgatják. A legközelebbi igen konkrét terv, hogy őszre egy számító- gépes riasztórendszert telepítenek a rendőrőrsre. A vendégvárók érdeke találkozott ebben az őrsparancsnok szándékával, hogy a leggyorsabban beavatkozhasson a szolgáltatók és nyaralók sérelmére elkövetett bűneseteknél. Ma is sokaknál van riasztókészülék, csakhogy Siófokon, Kaposváron, vagy Pécsett jelez pedig mindig a leilei őrs intézkedik, csak kényszerű késéssel. Ennek vége lesz az alapítvány jóvoltából, mert a vállalkozók kiépítik a rendszert és segítik a rendőröket az üzemeltetés személyi és technikai bázisának megteremtéséhez. Az is feltett szándékuk, hogy jövőre kifizetik a leilei parkolók bérleti díját az ön- kormányzatnak és attól kezdve ingyen lehet parkolni a városban. Várospolitikai érdekeket szolgálnak, így a kuratórium tagja Szűcs László leilei és dr. Kovács Miklós bogiári polgármester is. G. M. A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 14-16 és 24-01 óra között Siófokon, a 70-es úton, 17-20 között a 7-es út zamárdi szakaszán, 21-23-ig Balatonföld- váron, a 7-es úton fényképezi a gyorshajtókat. Lénia kft: zöld út a játszótereknek Sok nagytételű, jelentős fűrészipari megrendelés mellett is találnak alkalmat a kft. vezetői, hogy a gyerekek kedvébe járjanak. Hagyánek László ügyvezető információja szerint dolgozóik ma a fonyódi várkerti játszótéren dolgoznak: a már korábban elkészült várhoz egy 50 méteres drótkötél- pályát építenek, melyen a bátrabb srácok a lengőhidas csúszdáig juthatnak le, teljes biztonságban. Egyúttal új mérleghintát, kis „dühöngőt” és környezetbe illő hulladéktárolót is kap a játszótér. Kócsag: 990 kempingező jöhet Ma még kényelmesen elférnek a vendégek a balaton- berényi Kócsag kempingben, mivel mindössze 56, többségében németországi vakációzó foglalt helyet lakókocsijával az elektromos csatlakozóval ellátott boxokban. Békési Edina kempingvezető egyelőre csak reméli, hogy 8-10 éve visszajáró vendégeik mielőbb megjelennek, hiszen 990 férőhellyel rendelkeznek. Művészpár a Goldmarkban A keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ ad helyet Medveczky Edit és Medveczky Miklós, festőművész-házaspár közös tárlatának. A naponta 9-13 és 14-18 óra között nyitva tartó kiállítást június 29-ig még felkereshetik az érdeklődők. Kevés a nyaralóház-vendég Balatonfenyvesen a Brunner Fizetővendég-szolgálat 70-80, komplett módon felszerelt nyaralóházat kínál a községbe érkezőknek. A szálláshelyek iránt azonban egyelőre csekély az érdeklődés; a 4-20 férőhelyes házak közül mindössze tíz foglalt. Javulás a júliusi főszezon beköszöntével, a hétvégén várható; az előrejelzések ekkora már 20-25 százalékos foglalásról szólnak. Meleg a víz és az ital... Nincs „bánatosabb” mint a langyos lángos — a sörről nem is szólva Péter-Pál napi istenáldása, amúgy jó régi, ara- tós-magyaros szokás szerint: kánikula a köbön. Árnyékban is 35 fokot mutat a hőmérő higanyszála. Etáiéit a balatonfenyvesi strand közönsége. Kókad a zöldség, lottyad a gyümölcs a standokon, alkalmi camping székjét árnyékba tolja a bóbiskoló tulaj. Aki teheti nyakig ül a vízben. Dögmeleg van. A lángos-palacsintás pavilon előtt is jobbára hideg sörök reményében topognak a népek; Erb László vállalkozó tizenharmadik esztendeje ezen a helyen süti a lángost, a palacsintát. — Én is frissen szeretem — magyarázza —, nincs bánatosabb, mint a dermedt, nyúlós lángos, a kihűlt kávé vagy a langyos sör. Utóbbiból pohárnyi próbát teszünk, és kimondani is alig merjük: langyos, bizony, „bánatos” szegény... A szomszéd pavilonban az árakat tanulmányozzuk. Kis- adag fagyi 30, nagyadag 60 forint, kiskehely 100, nagy- kehely 150 forint; kávé (ca- puccino) 70, jegeskávé 100, de az árak még változhatnak. A tulajdonos csak néhány napja települt ki a pavilonba... — Mit szól a vízhez, az időhöz, az árakhoz? — fordulunk egy, a felesége és kisfia társaságában puha pléden heverésző fiatalemberhez. Kézzel jelzi, hogy nem érti. Bizonnyal német. Nyertünk. Szót értünk; elmondja, hogy Franz Torstennek hívják, a felesége Christiane, az egyéves kisfiú pedig Mavin. Egy Witten nevű település lakosai Dortmund környékén, és ott művészeti múzeumban dolgozik technikusként. Itt, Balatonfenyvesen kilenc- száz márkát fizetnek egy 2 szobás, 2 fürdőszobás, kis- konyhás, kiskertes házért. — Alles gut — mondja, de a jóféle nedű melegebb, mint most a Balaton... (Csíky-Kun) Több a szálláshely a Balatonon mint a vendég A Hunguest elad és felújít (Folytatás az 1. oldatról) — Az elmúlt egy év az új üdültetési elgondolások bevezetésének éve volt. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi kapacitás több, mint ameny- nyire igény van. Az üdültetési és vagyonkezelő szervezet gazdálkodó vállalkozás, és az előző szezonban rendelkezésre álló 4 millió vendégéjszakának valamivel több mint a felét, 2,2 millió vendégéjszakát értékesítettünk kedvezményes feltételekkel és kereskedelmi áron. Terveiket — mint elmondta — ezeknek az adatoknak a figyelembe vételével készítették elő. — A nagymértékben elhasználódott és korszerűtlen üdülők egy részét szándékunk szerint értékesítjük, és az így szerzett pénzből elvégeznénk a legfontosabb korszerűsítéseket és felújításokat. Terveiket a Nemzeti Üdültetési Alapítvány kuratóriumának szeptemberi ülése elé terjesztik, és ha ott jóváhagyják, belefognak a 2000-ig tartó első rekonstrukciós munkákba. (Ondrejovics) Foto-szafari fogaton A balatonszentgyörgyi Gulya csárda jellegzetes jurta-épületében működik a Kisbalaton Utazási Iroda. A vidék egyedülálló élő- és madárvilágára, mint idegenforgalmi látványosságra alapozva a kft változatos nyári programokat kínál az érdeklődőknek. A foto-szafarin a vendéget lovaskocsi viszi a páratlan élményt nyújtó természet- védelmi terület határára; a kócsag, a kormorán a vörös és a szürke gém mocsaras költőhelyére. Európa egyik leghíresebb madár-rezervátuma olyan kuriózum, amelyhez nem kell lasszóval fogni a vendéget. Peresztegi Gyula, négyféle vállalkozásának csupán egyike a lovaskocsizással, folklórműsorral, szabadtéri látványkonyhával hívogató, kirándulás-szervező — bugaci puszta, Budapest — vendéglátás. A P. Heliantus Plus Kereskedelmi Kft igazgatója az őshonos állatok, így a szürke gulya tartásával is foglalkozik. A szerteágazó működési körbe tartozik még a vadászat-szervezés és az export-import szállítmányozó, kereskedő tevékenység. — Ez utóbbi üzlet tartja el jószerivel a többit — mondja a jurta hűvös irodáinak egyikében a vállalkozó. — A vendéglátásból egyre nehezebb megélni, s ez nem a kocsmá- ros panasza. Ha majd a magyar vendég megint megjelenik a csárdákban, éttermekben, akkortól lehet bizakodni. Egyelőre azzal kell szembenéznünk, hogy — lovashintó ide, gulyásparti oda — évről évre csökken a forgalom. Az idei utószezont a közel hatvan muzsikus részvételével megrendezendő prímásversennyel próbálják feldobni Balatonszentgyörgyön. A fővárosi és a Balaton-parti híres prímások „viadala” iránt már az angol televíziós csatorna, a BBC is érdeklődött. A magyarral jelenleg folynak a tárgyalások a szeptemberi versenyprogram közvetítésének feltételeiről. — Meggyőződésem — teszi hozzá Peresztegi Gyula —, hogy a kocsmárosnak szent kötelessége a magyar cigányzenéi hagyományok megőrzése, s az egyre fogyó utánpótlás felkarolása. A honi vendéglátás elképzelhetetlen cigányzene nélkül, s ez egy olyan műfaj, amelyet nem az iskolapadban tanulnak meg a lurkók. Itt, a prímás mellett kell elsajátítania a rajkónak a szakma minden csínját-bínját. Csíky K. Erika Neolitikus ház a világkiállításra Őskori rekonstruált szerszámok és több ezer éves leletek között a herényi „kőkorszaki szaki” — Eőry Béla Fotó: Kun Tibor Mintegy jó nyolcezer évvel ezelőtt irak-iráni, mezopotámiai, és török-görög népcsoportok kezdtek észak-nyugat felé szivárogni. Lassú, birkát, juhot maguk előtt hajtó vándorlásaik során jutottak el a Balaton déli partjára, ahová — többek között magukkal hozták a kerámiakészítés tudományát és az ősi gabona-magvakat, amelyek pólenjeit korunk tudósai találták meg a tavi iszapban. Élet- és lakáskörülményeikről, harci és használati eszközeikről, díszítőművészetükről kevesen tudnak annyit és olyan színesen mesélni, mint a balatonberényi autodidakta régész, Eöry Béla. Ő az a „kőkorszaki szaki”, aki az 1996-os EXPO-ra Vörsön felépíti a neolitikus ősember házát. — Ez a szabadtéri, egy helyiséges, favázas, kétoldalt sárral bekent, nádtetős lakóház mind külsőre, mind belső berendezését tekintve olyan lesz, mintha Ő hagyta volna nyitva az „’ajtaját” — ígéri a fa- luszerte ezermester hírében álló házigazda. — Mintha időgéppel utaznánk vissza a múltba, s látnánk a csiszolt kőkorszaki család mindennapi életét. A bőrrel borított fekhelyeket, a szentélyt, a nyitott tűzhelyet, a csontból, kőből, fából csiszolt és faragott szerszámokat a falon. A ház mellett egy állandó tárlattal nyitva tartó múzeumot is szeretnénk berendezni — abból a közel 6 ezres gyűjteményből, amelyet vagy úgy szedegettem össze a földből vagy — az eredeti, természetes megmunkálási módszerrel, a kísérleti régészet alapján magam csináltam. Éöry Béla herényi otthona a fantasztikus leletek valóságos kincsestára. Van itt 15 ezer éves, a felső paleolit koról származó fekete obszidián, amely a népmesék üveghegyét idézi, mivel a vulkáni ráfolyás- ból keletkezett kőzet kilométerekről világít. Az ősember késnek, sarlónak használta az acélnál e tízszer élesebb kőzetet — nem csoda, ha a huszadik század orvostudománya „felfedezte”, s belőle készíti a szem -és plasztikai műtétekhez használatos szikét... Akad itt koponyalékeléshez használt kisbalta, nyék-lyukas kőbalta, aratáshoz, bőrszínezéshez való vörös és sárag kőpor-fes- ték, ember és állatábrázolású agyagedény. A dobozokból előkerülő faopál, jáspis és kvarcit csillogását is elhomályosítja az a bronzkori kocsikerék vagy az a rézkori hálónehezék, amelynek tükörsima- ságú furatára eleddig ne talált magyarázatot a tudomány. — Kéthely, Balatonszet- györgy és Sármellék hatalmas kincsesbánya, hiszen az ősember itt kelt át a Zalán és több kilométer hosszúságú településeket hagyott maga után — magyarázza a kőkori titkok tudója. — Ha hiszi, ha nem: a legtöbb leletekre falvak határában bukkantam; — az erőgépek a nagy esőzések után kiforgatják a földből az értékes kőzetet. Persze azért tudni kell, hogy vízközeiben, védett domb mellett érdemes keresgélni... A keleti filozófiák és a jóga lelkes híve negyedszázada megszállott gyűjtője és kutatója a témának. A több mint húszezer darabos gyűjteményét — kellett a pénz az építkezésre — a kaposvári múzeum vásárolta meg. Csíky K. Erika Halpusztulás a Kis-Balatonon Nagyarányú halpusztulást észleltek hétfőn a kis-balatoni vízvédelmi rendszer tavaly ősszel — a beruházás második üteme keretében — elkészült tározójában a természetvédelmi szakemberek. Értesítették a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget, amelynek vezetői megállapították: a dévérkeszegek tömeges pusztulásának oka a víz oxigéntartalmának rendkívüli mértékű lecsökkenése, amit a kánikulai hőség idézett elő. A környezetvédelmi felügyelőség igazgatója, Tombi Lajos elrendelte a harmadfokú vízminőségvédelmi készültséget, ezzel egy időben a vízügyiek megkezdték a becslés szerint, mintegy 20 mázsányi haltetem összegyűjtését. Harkai Máté, a kis-balatoni vízügyi üzemmérnökség vezetője elmondta: a tavaszi áradás során a Zala folyó töltésének átvágásakor s éppen ívás idején a Balatonból kerültek a dévérek a tározóba. Az ár levonulása, illetve a gát visszatöltése után csapdába kerültek; a 30-40 centiméter vízmélységű tározóban, amely — mostani állapotában, szabályozó zsilip nélkül — teljesen alkalmatlan az oxigéndúsabb viszonyokhoz szokott tavi halfajták számára. A környezet- védők szerint a megoldásra egyetlen ésszerű mentési mód van: nemcsak a haltetemeket, hanem az összes élő példányt is ki kell halászni a sekély vizű tározóból.
