Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

1994. június 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A gyűrűsfonóban 35, a pékségben 50 fokot mértek Tűzforró időben meleg munkahelyek — Ez mind semmi ahhoz a 40-hez képest, amit a klíma- berendezés beszerelése előtt mértünk itt — mondta Szíjártó Ferenc munkaügyi osztályve­zető a textilművekben. — Öt éve költöttünk mintegy 25 mil­lió forintot a klíma elviselhe­tővé tételére, habár egy szint­tel följebb, a gyűrűsfonóban még így is 35 fok körüli a hő­mérséklet. * * * A dübürgő fonógépeknél csöndesebb ugyan, de sokkal „forróbb a hangulat” a városi fürdő lángossütőjében. Be­lépve Kustra Józsefné és Kustra Zsoltné műhelyébe, mintegy 40 fokos hőség csapta meg a „melegügyi tu­dósítót”. — Hogy pontosan hány fok van, azt hőmérő híján nem tudjuk, de ha tudnánk, lehet hogy megijednénk — mondják az egyre serénykedő hölgyek, közben a jóféle lángosra tejföl és fokhagyma kerül. S hogy nem nehéz-e megállni, hogy az ember gyereke olykor be­levesse magát a medencébe? — Annak is eljön az ideje — felelnek, gondolva a tegnapi napra, és ingujjukkal tovább törölgetik gyöngyöző homlo­kukat. * * * Az átlagosnál nagyobb me­legben dolgozók között, a lán- gossütőkön kívül, biztosan dobogósak a pékek. Helyze­tüknél márcsak a kenyereké rosszabb: a kemencében két­száznegyven fok melengeti őket. — A kemence közelében nincs több ötvennél — felel kérdésünkre Pojtner János. Ennek elviselhetőségéről a kaposvári pékmester 40 év tapasztalatával beszél. — Ez van, itt nincs értelme lázadozásnak, istenkáromlás­nak. Valami másra kell gon­dolni, és akkor elviselhető — mondja magától értetődően, miközben — saját megfogal­mazása szerint — vödörszám ömlik róla a víz. — Majd a hétvégén elbújok valami árnyékba, és jóféle hi­deg sört szopogatok... Most pedig, a pékmestert idézve, gondoljunk másra! B. T. így tölti szabadságát dr. Zárdái István Ez a nyár más lesz mint a többi Dr. Zárdái István vállal­kozó a Z.Z. Nívóker Kft ügy­vezető igazgatója. Eddigi feladatai mellett most egy új cég, az Altraco ügyvezető igazgatója is lett. — Ez a nyár más lesz, mint a többi. Eddig minden évben el­utaztunk a családommal kül­földre nyaralni. A görögországi, portugál, mexikói út csodála­tos, egy életre szóló élmény volt. Az idén erre sajnos nem lesz idő. Az új megbízatás, az Altraco vezetése kihívást jelent és számos feladatot ró rám. Ezért a nyár nagy részét mun­kával fogom tölteni. A már ha­gyománnyá vált Balaton-át- úszást két éve szponzoráljuk. Az idén rendezőként veszünk részt ezen az eseményen, jú­lius 29-én. Ez szintén sok elő­készületet, szervezést igényel. Kikapcsolódásra, pihenésre tehát nem lesz túl sok időm. Talán augusztusban kifújha­tom magam. Balatonfenyvesen van nya­ralónk, a családommal ott töl­tünk két hetet. Szeretnék minél több időt tölteni feleségemmel és gyermekeimmel, nekem ez a legjobb kikapcsolódás. Ilyen­kor jut arra is idő, hogy átve­gyem a hatalmat a konyhában, ugyanis egyik hobbim a főzés. Még ennél is nagyobb szenve­dély azonban a horgászat és a vadászat. A nyári programban szerepel még egy rövid bécsi kirándulás. Ezt a fiamnak ígér­tem meg, a jó bizonyítványá­ért. Jakab Edit A versenytanács megbüntette Emlékülést tartottak Kaposváron Visszaélt fölényével a temetkezési kft Zsidósors a történelem- tudomány tükrében (Folytatás az 1. oldalról) A Szalai és Társa Bt. a nagyatádi temetőben szeretett volna „sírközeibe kerülni”, azaz arra kötött volna szerző­dést, hogy a kellékforgalma­zás mellett a temetési szertar­tást is a bt tagjai bonyolíthas­sák. A halottasházba is bejá­rást kértek, a sírhelyek kiásá­sát és az elhantolást is vállal­ták volna. Stier Sándor, a Somogy Megyei Temetkezési Kft veze­tője szerint azonban az, hogy a temetőbe több cég is bejá­rást kapott, problémák soroza­tához vezethetne. Arról nem is beszélve, hogy a nagyatádi képviselők egyszer már a ka­posvári kft mellett törtek lán­dzsát és a cégben az önkor­mányzat is tulajdonosként képviselteti magát. A temetkezési kft szakem­berei szerint Nagyatádon két, sírkertet is üzemeltető temet­kezési vállalkozás nem tudna megélni, ehhez nincs elég be­vétel. Ők pedig — mivel az önkormányzat ezt a céget bízta meg a temetők fenntar­tásával — több millió forintot költöttek már a nagyatádi egy­ségükre. Az önkormányzat a temetők működtetéséhez egy fillér hozzájárulást nem fizet, csak a sírhelyek megváltási díját utalja át a cégnek, ami a rá­fordítások egy kis töredékét adja. Az az elképzelés pedig elfogadhatatlan, hogy a teme­tőt a kaposvári cég üzemel­tesse, a költségeket is ő vál­lalja, miközben egy másik vál­lalkozóval kell osztoznia a hasznon. Stier Sándor hangsúlyozta azt is: az ügyben hozott ön- kormányzati döntés nem egyértelmű, kételyekre adhat okot még a képviselő testüle­ten belül is, hiszen a kft jog­elődje többmillió forint ráfordí­tásával javította a közszolgál­tatás színvonalát. A kft vezetője szerint a ver­senyhivatal döntése nem jog­erős. A fellebbezést a Fővá­rosi Bírósághoz még a héten benyújtják, mert szerintük va­lós gazdasági indokok alapoz­ták meg a szerződéskötéstől való elzárkózást. B. Zs. (Folytatás az 1. oldalról) A munkaszolgálatra vezény­lések, a deportálások, s maga a Holocaust — ötven év után is — nyitott kérdések sorát veti fel. Gazdag a történelmi irodalma, noha nincs kielégítően megírt története; nemcsak esemé­nyek, hanem nézőpontok, tör­ténelmi szemléletek is tisztá­zásra várnak. Erre irányította a figyelmet Szita Szabolcs kandi­dátus, aki felvetette főként a vi­déki zsidóság deportálásában — amely döbbenetes késeisé- gével és gyorsaságával is rend­kívüli — a kormányzó és a kor­mányzatok felelősségét. Ormos Mária elmondta ugyan, hogy a tudomány általában szenve­dély- és érzelemmentes, ám e témában ez most szerinte is aligha elvárható. Ezért is volt fontos amikor később a Kapos­várról elhurcolt Judith Magyar Isaacson „hozzászólásképpen” a Köszönet az Életért című könyvének megrendítő részle­tét olvasta fel. Az emlékülés megszólító erejét igazolta végül a vele, s más előadókkal folyta­tott kötetlen, múltat vallató be­szélgetés is. Az előbbiektől nem függetlenül volt a tegnapi ta­nácskozásnak egy másik vonu­lata is. Ez pedig a délkelet-du­nántúli zsidósors kezdeteire, majd fő sajátosságaira utal. Szi­lágyi Mihály a tolnai zsidókö­zösségek — főleg Paks és Bonyhád — 18. századi izmo­sodását, karakterizálódását mu­tatta be. A megyei levéltár kuta­tói ezzel párhuzamosan igen érzékletesen vázolták föl a so­mogyi kezdeteket. Mint Nagy Pál előadásából kitűnt, a török­dúlta megyében jóval lassúbb, bár szívósan kitartó volt a lete­lepedés Mária Terézia és II. Jó­zsef korában. Ám a következő században, a diszkriminációk ellenére, vagy éppen azok ha­tására a kereskedelmi „rang­létra” alsó fokáról, a házaló ba­tyuzástól — ahogy ezt Szili Fe­renc kandidátus elemezte — megkezdődött a gazdasági, majd kulturális felemelkedés. A „békeévekbe” zavarok, anti­szemita megmozdulások plán­táltak félelmet, a pogrom rémé­vel, a tiszaeszlári vérvád és per után 1883-ban Somogybán is. Ezek hátterét és eseménytörté­netét a levéltári teámból, Bősze Sándor mutatta be. Hogy mi­ként lehet Kohn Móricból a tu­dományos karrier csúcsán, osztrák-német környezetben a szülővárost és magyarságot egyszerre vállalni, ezt Kaposi Mór (1832-1902) sorsa pél­dázza. A világhírű bőrgyógyász életútját, a munkásságát kutató dr. Franki József szerepét Ro­zsos István, az orvostudomá­nyok doktora mai fogantatású esszéjében elemezte. A levél­tár, a történelmi műhely nem­csak az orvos, hanem a kutató katonatiszt számára is vonzó Puskás Béla őrnagy nagy tet­széssel fogadott munkabeszá­molója is igazolta: új, s tudomá­nyos kiindulópontokon indul to­vább a deportálások, a munka­szolgálatosok nyomában. A rendkívül tartalmas és szembe­sítő erejű emlékülésen a me­gyei levéltár kiadványát is kéz- bevehette a hallgatóság Zsidó­ság a Somogy tükrében 1866- 1890 címmel. A repertórium összeállítója Nagy Zoltán, szer­kesztője dr. Szili Ferenc. T. T. SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Nyelvtörő idegenvárók Zöld Zimmer frei rengetegben bolyong a vendég. West strandon napfürdőzik. Shopban vásárol és Antiuqitésben böngészi a régiségeket... Látszik a gondolat-felhő a homlo­kán: micsoda keveredés ez? Nem hiszem, hogy erre számít, erre vágyik. Számára is kaland az idegen országba utazás, ez ugyanis nincs összefüggésben az életszínvonallal, úgy­hogy ne becsüljük le önmagunkat. Szóval szeretné megis­merni a másik hont, betűzni a feliratokat, megnézni a kiraka­tokat, a házakat, belesni a porták udvarába. Kíváncsi. Szíve­sen megtanulja, hogy szoba kiadó, ízlelgeti a szavakat és örül, ha a következő városban már tudja, hogy a pékség fel­irat mögött mit talál. Nem lehetne magyarul? Nem érzek testvériséget a „szépen beszélőkkel”, taszít a mindenáron magyarkodás. Mégsem ér­tem miért kell úgy szolgálnunk a vendégeinket, hogy közben .elveszítjük arcunkat, éppen azt, amiért megkeresnek minket? Miért kell szégyellnünk például kiírni a botra a tulajdonos ne­vét? A tóparton is dolgoznak szép számmal megbecsült ke­reskedő, vendéglős dinasztiák. Büszkélkedjünk velük. Bogláron tóparti villa kerítésén láttam egy Balaton-kék táb­lát, rajta rajz: ágy, fazék, zuhany. Humoros, ötletes, közért­hető a hottentottának is. A vendég mosolyog és bemegy megnézni milyen a konyha. Ilyen egyszerű is lehet, és még ez is jobb, mint a har­sány zöldbe pingált zimmer frei. Bátran mutassuk meg önmagunkat, így lehetünk igazán érdekesek és szíves vendéglátók. Megnyílt a Fasor gyógyszertár Kaposváron nem lesz több magánpatika Somogy megyében a tizen­hatodik magánpatikát avatták föl tegnap Kaposváron a Né­meth István fasorban. A Fasor patika Major Jenőné gyógy­szerész tulajdona. Mintegy kétmillió forint értékű készlet­tel nyitotta meg az üzletet, amely tegnap délután fogadta az első vénybeváltót. A kész­let nyolcvan százaléka humán gyógyszer, de a gyógyfüvek teljes skálája és a legkereset­tebb állatgyógyszerek is meg­találhatók. Kaposváron több magánpa­tika alapítására már nem ad­nak ki engedélyt — tudtuk meg dr. Kapói ka Pál megyei tiszti főgyógyszerésztől. El­mondta azt is, hogy jövő nyárra egész Somogy me­gyében befejeződik a magán­patika-hálózat kialakítása. Működik a legújabb magánpatika Fotó: Kovács Tibor Horányi Barna Követelés követi az ellenőrzéseket A Somogy megyei Munkaü­gyi Központ ellenőrzési osztá­lya az elmúlt év során 3585 el­lenőrzést végzett, 9 százalék­kal többet, mint az azt meg­előző évben. Tavaly leginkább a fekete munka ellenőrzésére, és az aktív eszközök vizsgála­tára helyezték a hangsúlyt. A vizsgálatok 3280 munkanél­küli ellátásban részesülő, és 2457 támogatott, illetőleg tá­mogatással elhelyezkdeő személyt érintettek. A vizsgá­latok eredményeképpen 125 esetben 561 embert érintően tettek javaslatot belső intéz­kedésre. Az elmúlt évben kö­zel 13 millió forintos visszakö­vetelés emelkedett jogerőre, ebből mindössze 1,2 folyt be a központ számlájára. Korszerű sántosi közvilágítás Eddig minden második lámpatest cseréjére futotta, most azonban a közvilágítás teljes korszerűsítése révén már minden egyes lámpát ki­cseréltek Sántoson. A telepü­lés minden utcájában elvég­zett munkák, a régiek sárga­fényű lámpára cserélése közel 1,7 millió forintba került a helyi önkormányzatnak, amely ezt a költséget saját erőből fizette ki a kivitelezőnek, a Dél-Du- náltúli Áramszolgálató Rt-nek. A Dédász vállalta, hogy a le­endő szennyvíztelep közvilá­gításában százezer forintos terveztetési kedvezményt ad Sántosnak. Regio-fuggo munkanélküliség Mintegy 3500-al csökkent a tavalyi, ugyanebben az idő­szakban regisztrált adatokhoz képest a somogyi munkanél­küliek száma. Az ez évi áprilisi adatokhoz képest átlagosan 6,5 százalékos a csökkenés, ami a megye valamennyi ki- rendeltségén érzékelhető, ha eltérő mértékben is. Az átla­gos csökkenést jelentősen meghaladó változás tapasz­talható Siófokon, ahol ez 22,7 százalékos, de nagy a csök­kenés Balatonbogláron és Tabon is. Kaposváron a 114 fős regisztrált csökkenés elle­nére alig több mint két száza­lékkal csökkent az állástala­nok száma. Nyári tábor a kultúrházban Közel harminc gyerek nap­közi elfoglaltságát biztosítják abban a nyári táborban, ame­lyet az önkormányzat szerve­zett a település nemrég felújí­tott kultúrházában. Az épületet alkalmassá tették arra is, hogy a szomszédos szentbalázsi iskolából szállított ebédet a táborozok elfogyasszák. Emellett természetes a sán­tosi nebulók számára progra­mokról is gondoskodnak, két pedagógus kíséretével ma a strandot látogatják meg. Viszi pályázat járdára Járdaépítés előtt áll, amennyiben pályázatát ezút­tal eredményes megítélésben részesítik, Visz önkormány­zata. A település nemrégiben ugyanis már beadott, ám az il­letékes szaktárca által eldön- tötten nem nyert a pályázaton. Az elképzelések szerint a Rá­kóczi utcában építenék meg a biztonságosabb közlekedést elősegítő járdát, a lehetősé­gekhez képest mintegy 800 méteren. A beruházás költ­sége várhatóan másfélmillió forint.

Next

/
Thumbnails
Contents