Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 28., kedd Bizonyítványbk munkanélkülieknek Huszonhat pályakezdő munkanélküli vehette át teg­nap a Kereskedelmi, Vendég­látóipari és Idegenforgalmi Fő­iskola nemzetközi repülőjegy­kezelői és utazási irodai ügyin­tézői tanfolyamának záró bi­zonyítványát. A tízhónapos tanfolyam programjában hol­landiai szakmai gyakorlat is szerepelt. A főiskola vala­mennyi végzett pályakezdőnek biztosított állásajánlatokat is. EXPO-előzetes a fotókiállítás Az Országos építészeti kiál­lítás fotótárlatát nyitotta meg Gyurkó János, környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter tegnap a Budapesti Műszaki Egyetem alulájában. Az Építészeti Világnap alkal­mából szervezett tárlaton be­mutatott 250 színes fénykép azokat legszebb és legérde­kesebb épületeket ábrázolja, amelyek a 80-as évektől kez­dődően létesültek a főváros­ban és vidéken. A kiállítás anyaga, amelyet pályázat út­ján szakmai zsűri állított ösz- sze, az Expo '96 előzetese­ként is szolgál. Jóval kevesebb állástalan Májusban tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, adott tájékoztatást az Országos Munkaügyi Központ. A területi központok az év ötö­dik hónapjában 570 ezer 600 munkanélkülit tartottak nyilván, mintegy 22 ezerrel keveseb­bet, mint áprilisban. Ezzel a munkanélküliségi ráta az előző havi 11,8 százalékról 11,4 százalékra mérséklődött; ez a szám Somogybán 10,8 száza­lék. A központ adatai szerint egy évvel ezelőtt májusban még 100 ezerrel többen voltak munka nélkül, mint most. Öt százalékot is meghaladja a csökkenés Veszprém, So­mogy, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Heves és Zala megyében. Vásár Pécsett Román és olasz szakmai napot tartottak a minap a Pécs Expón. A vidék-Magyarország legnagyobb nemzetközi vá­sára céljai szellemében min­den évben meghívja a ha­zánkkal szomszédos valamint az Alpok-Adria Munkaközös­séghez tartozó régiók kiállítóit, s lehetőséget ad számukra, hogy bemutassák hazájuk gazdaságát és kereskedelmét a magyar üzletembereknek. A román napon a kolozsvári ke­reskedelmi és iparkamara el­nöke, a román kereskedelmi minisztérium képviselője és a Dacia Felix Bank Rt. igazga­tója tájékoztatták az érdeklő­dőket hazájuk gazdaságának helyzetéről és a két ország áruforgalmáról. Orosz termés gabonából A kedvező feltételeknek kö­szönhetően Oroszországban az idén mintegy 90-95 tonna gabonát arathatnak le a me­zőkön. Ez elegendő lesz az ország szükségleteinek kielé­gítésére, így nem terveznek gabonavásárlást külföldön, ki­véve egy kisebb mennyiséget, amelyet Ausztráliából impor­tálnak a Távol-Kelet lakos­sága számára. Ezt Alekszandr Zaverjuha miniszterelnök-he­lyettes jelentette be. A termés szervezett betakarítása érde­kében a kormány külön ősz- szeget különített el, amelyet a mezőgazdaság számára gé­peket gyártó vállalatok kapnak meg kölcsön formájában. A németországi árak és a magyar erszény Helmut Reilemann: Több turistacsalogató látványosságra lenne szükség, és nem csak a Balatonnál (Folytatás az 1. oldalról) Helmut Reilemann, a Né­met Idegenforgalmi Szövet­ség alelnöke, Braunschweig idegenforgalmi hivatalának igazgatója megyénkben járva a Somogyi Hírlap szerkesztő­ségébe is ellátogatott. Először a német-magyar idegenfor­galmi kapcsolatok új lehető­ségeiről, a turizmus nemzet­közi piacának kilátásairól. — Miért jönnek szívesen Magyarországra a német tu­risták és miért nem jönnek még többen? — Kétféle okból jönnek. A volt nyugatnémet területeken lakók azért, mert most már biztosak abban, hogy itt euró­pai szintű ellátásban része­sülnek, emellett a történelmi kapcsolódási pontok is komoly vonzerőt jelentenek. A korábbi keletnémet területek nagy számban munkanélkül lévő lakói viszont elsősorban azért jönnek, mert itt olcsóbb a megélhetés, s mert Magyaror­szágot a korábbi évekből már jól ismerik. Ök az esetek egy részében csak álturisták. Ah­hoz, hogy több valódi turista jöjjön új idegenforgalmi célo­kat és lehetőségeket kell te­remteni. Több vendégcsalo­gató programlehetőségre, új látványosságokra lenne szük­ség. Az önmagában nem min­dig elég, ha a vendég megér­kezik, jó színvonalú szállást, vendéglátást talál és megnéz­heti a tájat. Jó esélyeket kínál például a falusi és gyógytu- rizmus. Ami örvendetes: a magyar idegenforgalmi cégek egyre nagyobb számban él­nek a németországi szakvásá­rok és kiállítások adta kínálat­bemutató lehetőségekkel. Magyarország számára egyébként esélynövelő lehe­tőség, hogy a német turisták számára bonyolultabbá vált a korábban fölkapott török, gö­rög vagy dél-horvátországi üdülőhelyek látogatása. Önökhöz viszont bonyodal­mak nélkül jöhetnek. — A nemzetközi idegenfor­galmi verseny éleződését is példázza, amikor a tavalyi ba­latoni halpusztulás kapcsán drámai hangú tudósítások je­lentek meg a német lapokban. Emögött ellenérdekű célza­tosságot lehetett gyanítani. — Aligha volna szerencsés találgatnom, hogy kiknek áll­hatott érdekében a turistario­gatás. Valószínű, hogy a köz­lések többségénél nem is volt ilyen motívum. Emlékezzen csak a spanyolországi fapusz­tulások vagy az olasz tenger­parti algásodás esetére. Ezek hasonlóképp visszhangra ta­láltak a sajtóban. — A magyar turisták többsége számára Német­ország túl drága. Egyik do­log az, hogy a magyar utazó ismeri-e a német idegenfor­galom kínálatát, s másik, hogy meg tudja-e fizetni. — Általában a nyugat-euró­pai vagy skandináviaiakhoz képest a német turisztikai kí­nálat ára és színvonala ked­vező. Igaz, vannak különlege­sen drága városok, mint pél­dául München. Az ottanihoz hasonló színvonalú szállást és ellátást azonban az ország sok helyén jóval olcsóbban megkaphat a vendég. Tény, hogy így is drágábbak a ma­gyarországi áraknál. Ez az oka, hogy a német turistát is könnyebb a Balatonhoz csa­logatni, mint a Fekete Erdőbe. A kérdés megoldása végül is aligha az, hogy a német ára­kat a magyar turisták erszé­nyéhez kell igazítani. Fonto­sabb ennél a magyar gazda­sági fejlődés gyorsítása. Ha így lesz, egyre kevesebben érzik majd Németországot drágának, s egyre többen jön­nek majd nem pusztán bevá­sárolni, hanem a kulturális ér­tékek és nevezetességek megismeréséért. Egyébként a nálunk meglévő árkülönbsé­gek itt is megvannak. Buda­pest például jóval drágább, mint a Balaton-part, miközben esetenként szerényebb a szolgáltatások színvonala. Magyarországi látogatásom egyik célja, hogy olyan turisz­tikai lehetőségeket fedezzek fel, melyek a nálunk terjesztett prospektusokban nem találha­tóak meg, mégis vonzóak le­hetnek a németeknek. Más­részt, hogy a német idegen- forgalmi kínálat megismerte­Helmut Reilemann tésében magyar partnerekre találjak. Somogyot járva mindkét célomat elértem. — Milyen lépéseket remél az új magyar kormánytól az idegenforgalom fejlesztésé­ben? — Az új kormánynak többet kell vállalnia a turizmus fel­elősségéből. részesednie kell a terheiből is és nem csak a hasznából. Kívánatosnak tar­tanám a magyar idegenforga­lom szerkezetének és érde­keltségi rendszerének átalakí­tását. A gazdaság más, a tu­rizmus hasznából csak köz­vetve részesedő ágazatainak is részt kéne vállalnia az ide­genforgalom fejlesztésében. Mi nem gondoljuk úgy, hogy fölfedeztük volna a spanyolvi­aszt, mégis az évtizedek so­rán a nyugat-európai idegen- forgalomban kialakultak olyan célszerű módszerek, amelye­ket Magyarországon érdemes átvenni. Ezek lényege, hogy nagyobb hasznot csak na- <• gyobb befektetéssel lehet re­mélni. Ezt a pénzt azonban nem lehet az állami költségve­téstől várni. A terhek megosz­tására, ugyanakkor egységes szemléletű szakirányításra, az idegenforgalmi szakma össze­fogására van szükség. (Bíró) Fejtörést okoz a részarány­tulajdon nevesítése is Havonta közel 2 ezer hektár földalap árverési előkészítését végzik a megyei földhivatal­ban. Várhatóan július végéig adják át az első kijelölés ösz- szes földalapját árverésre . Berényi András főtanácsos, a hivatal vezetője elmondta: munkatársainak egy része je­lenleg a második kárpótlási földalap szakhatósági véle­ményezésével foglalkozik. Ez jelentős kapacitásukat köti le. Más szakemberek a korábban kijelölt földalapok előkészíté­sét végzik. A munka nagyságára és bonyolultságára jellemző: nemcsak a szokásos terepki­mérést, hanem a számítógé­pes adatrögzítést és tárolást is rövid idő alatt kell elvégezniük, így havonta 1500-2000 hektár földterületet képesek feldol­gozni. Május végéig 96 ezér hek­tár, június közepéig pedig kö­zel 100 ezer hektár árverésre előkészített földet regisztrál­tak. A kitűzéseket még javá­ban folytatják. A legtöbbet az utolsó tavaszi hónapban tűz­ték ki. Akkor ezerhétszáz bir­toktestet rögzítettek. Június végéig várhatóan kilencezer lesz a kitűzött birtoktestek száma. Ez nagyjából az ösz- szes árverezett terület felét teszi ki. A legnagyobb gondot még­sem az előbb ismertetett fel­adatok adják. Még a legta­pasztaltabb szakembereknek is gyakran okoz fejtörést — összetettsége miatt — a rész­aránytulajdon nevesítési fo­lyamata. Ebben a feladatcso­magban ugyanis a bizottsági munka előkészítése és az át­vezetés éppúgy szerepel, mint a záradékolás. A hivatal vezetője elmondta még: a hagyományos, ingat­lan nyilvántartási kötelezett­ségeiknek folyamatosan ele­gettesznek. Kisebb földhivata­laikban — Marcaliban, Nagy­atádon és Barcson — időben történik a feldolgozás. A na­gyobb irodáikban azonban már közel sem ilyen kedvező a helyzet. Kaposváron, Balatonboglá- ron és Siófokon elmaradásiak vannak, bár — mint, ahogy hangsúlyozta — minden tőlük telhetőt megtesznek az ügyek mihamarabbi befejezésére. (Harsányi) Mérséklődött az ipari növekedés Az exportálás 15, a belföldi értékesítés 5 százalékkal nőtt Az ipar termelése áprilisban három százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, s 69, 1 százalékát érte el az 1985. évi szintnek. Az adatokból kitűnik: az első négy hónapban a terme­lés 7,4 százalékkal haladta meg 1993 azonos időszaká­nak eredményeit. A növeke­dés üteme azonban hónapról hónapra mérséklődött. A gaz­dasági ágak közül a termelés a legnagyobb mértékben (6,3 százalékkal) a feldolgozóipar­ban nőtt, csökkent viszont a bányászatban, valamint a vil­lamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban (3,6, illetve 0,8 százalékkal). Az ipar értékesítése a 4 hó­nap átlagában 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Ezen belül az exporte­ladás 15,1 százalékkal, a bel­földi értékesítés pedig 5 szá­zalékkal bővült. Az elmúlt évi alacsony szinthez képest a külpiacokon 8,9, belföldön pe­dig 7,4 százalékkal nőtt az élelmiszerek, italok és do­hánytermékek eladása. Bár mérséklődő ütemben, de to­vább növekedett a textilruhá­zati termékek és a vegyiáruk exportja. Ezekből a termékek­ből a hazai értékesítés viszont 14,3, illetve 5,4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ko­rábban. Valutaárfolyamok Kék Szalag-ajánlás a bankoknak A GDP-hiány csökkentése: meg kell szüntetni a burkolt adóztatást A GDP-re, azaz a bruttó hazai termékre vetített költ­ségvetési hiány csökkenté­sét szolgáló átfogó reform keretében meg kell szüntetni a bankok burkolt adóztatá­sát. A Magyar Nemzeti Banknak a kötelező tartalé­kolás rendszerét a nemzet­közileg alkalmazott normák­hoz kell igazítania. Ebben összegezte a Kék Szalag Bizottság — melyben neves magyar és külföldi szakem­berek stratégiai fontosságú kérdések elemzésével fog­lalkoznak — a hazai pénzin­tézeti szektor reformjára megfogalmazott első ajánlá­sát. Az ajánlásokból készített tanulmányt a Kék Szalag Bi­zottság szerdán hozta nyil­vánosságra. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a bankfelügyelet funk­cióinak jobb ellátása érde­kében az intézményt szak­mailag meg kell erősíteni, és javítani kell az MNB-vel va­lókoordinációját. A bankok privatizálásával ugyanis a bankfelügyelet feladatai összetettebbé válnak. A bankári szolgáltatások javu­lása terén tartós előrelépést a bizottság szerint csupán a privatizáció hozhat. A bankprivatizáció legcélsze­rűbb módja az egyes pénzin­tézetek esetében olyan stra­tégiai partner vagy konzor­cium által történő befektetés lenne, mely a szükséges tő­keemelés mellett korszerűbb banktechnológiát és olcsóbb forrásokat egyaránt biztosít. A pénzügyi közvetítés fel­tételeinek javításában a bi­zottság szerint a külföldi be­ruházók fontos szerepet játszhatnak. A privatizáció során a döntéseket az el­adási tenderek eredményére célszerű bízni. Mivel a kül­földiek szerepvállalása poli­tikai viták tárgya, a kor­mánynak már előre határo­zottan és világosan állást kell foglalni a követendő pri­vatizációs eljárások és a kül­földiek részvételét illető kér­désekben. A banki működés szabályozását megkülön­böztetés nélkül minden bankra érvényesíteni kell a tulajdoni szerkezettől függet­lenül. A Kék Szalag bizottság úgy ítéli meg, hogy a pénz­ügyi közvetítés fejlesztésé­ben a bankok mellett a sza­kosított pénzintézeteknek és a nem bank jellegű pénzügyi intézményeknek is nagy szerepe van. Különösen fon­tos lenne a tőkepiac, ezen belül is a részvénypiac fejlő­dése, mert ez segítené a vál­lalatok tőkeellátásának javí­tását. A tőkepiacok fejlesz­tésében a kormánynak kez­deményező szerepet kell vállalnia. (Az MNB árfolyama június 27-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 155,67 158,67 Ausztrál dollár 72,26 73,60 Belga frank (100) 308,50 314,00 Dán korona 16,15 16,45 Finn márka 19,06 19,40 Francia frank 18,53 18,87 Görög dra. (100) 42,00 42,80 Holland forint 56,65 57,69 ír font 153,94 156,74 Japán yen (100) 100,18 102,04 Kanadai dollár 71,94 73,46 Kuvaiti dinár 338,49 345,15 Német márka 63,44 64,64 Norvég korona 14,58 14,86 Olasz líra (1000) 64,27 65,49 ATS (100) 902,12 918,82 Portugál esc. (100) 61,27 62,41 Spanyol pes. (100) 76,54 78,00 Svájci frank 75,82 77,14 Svéd korona 13,12 13,36 USA-dollár 100,11 102,11 ECU (Közös Piac) 121,62 123,86

Next

/
Thumbnails
Contents