Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-27 / 149. szám

1994. június 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gyászoló emlékezet Dr. Scweitzer József országos főrabbi és Sándor György főkántor a temlomkerti ima közben Kovács Tibor felvétele így tölti a szabadságát Hol per László Az alpolgármester a Tátrába készül (Folytatás az 1. oldalról) Felemelő volt, amikor a hallgatóság soraiban helyet foglaló dr. Király Béla tábor­nokot, mint a Világ Jámbora kitüntetettjét köszöntötte, aki­nek tiszti becsülete, ember­sége főhajtást követelő példa ma is. Szabados Péter ka­posvári polgármester az utó­kor felelősségérzetére apel­lálva hangsúlyozta a szem­benézés kötelességét. Mint mondta, ez tudományos kül­detés is: dr. Szili Ferenc me­gyei levéltárigazgató vezeté­sével kutatócsoport munkál­kodik azon, hogy a Kaposvár­ról és Somogyból elhurcoltak sorsát mint teljesebben mu­tathassák be. A templomkerti imát koszorúzás követte. Gyászistentiszteletet tartot­tak délelőtt a kaposvári zsidó­temető mártíremlékművénél is. Annál az oszlopsornál, me­lyet 1948-ban avattak, mint erre dr. Schweitzer József or­szágos főrabbi emlékeztetett. Szólt arról, hogy a Holocaust előzményeit már produkálta a történelem, párhuzamot vont a főrabbi az ókori Jeruzsálem római elpusztításával. Sem azt, sem az ötven év előtti tragédiát nem boríthatja el a némaság — mert úgymond: „a feledhetetlen, nem feled­hető”. Kötelesség átadni ezt a második, harmadik és további nemzedékeknek örökségül, nem a bosszúért, hanem a kegyelet kötelességétől ve­zetve, s okulásért a mának is. Ugyanis mint rámutatott, nem fogadható el magyarázatkép­pen csupán az idegen uralom kényszere, mert 1938-tól fel­vethető az akkori magyar po­litika felelőssége is, amely százezreket vetett ki ártatla­nul az alkotmányosság jogai­ból. Az akkor kivetettek ne­vében szólt a tartalékos tiszti (Folytatás az 1. oldalról) A vasárnapi folytatás első eseménye a Bencés apátság romjainál, mintegy ezer részt­vevővel magyar és német nyelven megtartott szentmise volt. Miután a nagykanizsai határőrség katonái elfoglalták helyüket, hogy díszőrséget ad­janak a sírhelynél, Bartos Ágoston Imre kanonok plébá­nos, dr. Kovács Bánk ferences atya és Forster Gyula esperes plébános, illetőleg a vendégek részéről Marcellus páter szentbeszédben emlékeztek rangjától megfosztott, majd Marcaliból munkaszolgálatra, vezényelt Kellner Bernât, nyugalmazott könyvtárigaz­gató. Iványi Gábor metodista lel­kész, országgyűlési képviselő az ünnepség egyik védnöke felebaráti szeretetre építő gondolatait követően olvasta fel Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét, amelyben fő­védnökként ugyancsak az őszinte számvetésre szólít. Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke emlékbe­szédében azt hangsúlyozta, hogy a gyászban való oszto- zás valamennyi tisztessé­ges somogyi polgár köteles­sége. Az istentisztelet végén el­helyezték koszorúikat a ka­posvári és több dunántúli vá­ros zsidó hitközségének ve­zetői, a megyei és a városi önkormányzat tisztségviselői, intézmények, politikai szer­vezetek képviselői. A városházán dr. Nyíri Ta­más filozófusprofesszor aján­meg Szent László nagyívű tet­teiről, az ezer esztendővel ez­előtt nagy tettekre képesnek bizonyult magyarságról, arról a népről, amely kereszténnyé és európaivá tudott lenni. Ko­runk magyarságának és a szomszédos népeknek, le­gyen az osztrák vagy horvát, most a régi, kipróbált barátság útjainak felfedezésével kell testvéri egyetértésben alkotni, közös szép jövőt építeni. A szentmise után a két tele­pülés felsorakozott tűzoltóinak sorfala előtt Josef Birnbauer lotta az érdeklődők figyel­mébe eM. Soós György fo­tóművész kiállítását; amely­nek temetői felvételeiből a zsidó múlt életteli, gazdag kulturális öröksége is üzen a jelen. A filozófusprofesszor délután nagy hatású előadást tartott a keresztényi önvizsgá­lat, a megbékélés és a kien- gesztelődés szükségességét, lehetőségeit elemezve. A városháza dísztermében magas színvonalú emlékmű­sort rendeztek, a Vikár-kórus, Szabó Gábor hegedűmű­vész, Lugosi Anna, Antalfai Ottó zongoraművészek, Vár­helyi Éva énekművész és Sándor György főkántor részvételével. A szépirodal­mat a kaposvári születésű, Franciaországban élő Kasza Erzsébet, Mikes Lilla és Spindler Béla tolmácsolta. Külön öröm volt olyan fiatal tehetségek produkcióit hall­gatni, mint Fodor Imre éneke és Várhalmi Vera zongorajá­téka. és Franz Hubinger, a partner­község tűzoltóparancsnoka, il­letve polgármestere jelképe­sen átadták a tűzoltóautót a somogyvári kollégáknak, Dé­nes Lajosnak, illetőleg dr. Gyenis Sándornak. Fontányi Gábor, Somogyvár szülötte, bécsi követünk köszöntötte ezután meleg szavakkal a résztvevőket, majd az egyház képviselői felszentelték a jár­művet. Az osztrák fúvósok térzenéjével és sportműsorral zárta Somogyvár a programot. (kun) Megalakult az asztalos- szövetség Az országban másodikként megalakult az Asztalos és Fa­ipari Szövetség Somogy me­gyei szervezete. Az asztalos- mesterek első gyűlésüket a kaposvári építőipari szakkö­zépiskolában tartották. Ponik- for Zoltán az iskola igazgatója ugyanis támogatja a szövet­kező asztalosokat. Az asztalosok reményei szerint a helyi szervezet sok­kal hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetségi tago­kat, mint azt az ország szer­vezet központi irodája te­hetné. Az asztalosok nemrég megalakult megyei szövetsé­gükben ideiglenes vezetősé­get választottak, szeretnének minél több tagot toborozni maguk mellé, azért hogy a megalakuló kézműves kama­rában kellően képviselni tud­ják szakmájukat. B. Zs. Holper László, Balaton- boglár alpolgármestere. — Nem voltam nyaralni so­sem. Esténként megfürödtünk a feleségemmel a Balaton­ban, ez volt a nyaralás. 1971 óta vagyok iparos, aztán vál­lalkozó, a kőművesmunka mellől nem lehetett szabad­ságra menni. Amikor vállalat­nál dolgoztam, akkor sem en­gedtek: hajtani kellett. Egy­szer Galyatetőre úgy indul­tunk, hogy éjjel háromkor még a naplókat írtam, reggel 6-kor meg indult a vonat. Hát, ilyen voltam mindig. (Folytatás az 1. oldalról) A csurgói ünneplést a mag­vas gondolatok, a megértésre, lelkiismeretre, felelősségre apelláló számvetés tette tartal­massá. Ez hallatszott délelőtt a református gimnázium parkjá­ban tartott ökumenikus isten­tiszteleten, melyen részt vett dr. Márkus Mihály, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke is. Az istentisztelet igehirdetője, Tőkés László püspök Kolozs­várról érkezett Csurgóra. A bib­liai gondolatokat és üzeneteket megszólító erővel tette maivá, arról elmélkedve, hogy a sza­badság a hitben nem pusztán eszménykövetés, hanem való­ságos tettek, lépések parancsa. Utalva a kolozsvári Mátyás szobor lebontási szándékára, figyelmeztette a gyülekezetét; az alkotás Mátyás népének tör­ténelmi szabadságvágyát is szimbolizálja. Az igék hirdetése és gyakor­lása — fogalmazódott meg az istentisztelet fohászaiban — nem pusztán közösségi, közé­leti kérdés, hanem az egyén, az állampolgár belső biztonságá­nak, türelmének, felelősségé­nek dolga is. Valójában a „Gon­dolatok a szabadságról” című esti program köszöntői is erre apelláltak. A francia testvérváros, Au­male polgármestere, Pierre Ma­rie Duhamel és a holland Mar- kelo polgármestere, M.A. P. Haersma Buma nemcsak üd­vözletét és jelképes ajándékot hozott, hanem átadták hazájuk Ünnep volt tegnap a mind­össze háromszáz lakosú Koppány-völgyi településen, Miklósiban. A falusi templom felszente­lésének századik évfordulóján rendezett ünnepi szentmisén, a miklósi plébániához tartozó 11 település főleg fiataljainak bérmálása mellett, a búcsú napját is tartották. Délután ünneplőbe öltözött fiatalok és felnőttek igyekeztek a dél­utáni istentiszteletre, melyen Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök száztizenhat hí­vőnek szolgáltatta ki a bérmá­lás szentségét. A szentmise után a templom előtti parkban felállított első és második vi­lágháborús emlékművet ál­dotta meg a püspök. Müller Miklós polgármester el­mondta, hogy sok-sok társa­dalmi munkával készült el a Azért boldog vagyok, hogy sok házat építhettem a tópar­ton, ahol nemcsak a tulajdo­nosok, hanem a vendégek is jól érzik magukat, mert volt bá­torságom, ha kellett tervet módosítani és olyat alkotni, ami örömet, kényelmet szerez az embereknek. A bogiári ipartestülettel ősszel járunk kirándulni, az üdülővendégek haza térte után és a szüretek előtt. Az idén ismét megszervezzük a túrát az iparosoknak, vállalko­zóknak. A Magas Tátrába ké­szülünk szeptember végén, október elején. G. M. tapasztalatait is arról, hogy a diktatúrákat követően mit jelen­tett népüknek a demokráciában a szabadság kiteljesítése. Mit jelent a „szabadság rendjében’ a türelem, a másság tisztelete. Ugyanakkor alkalmat adott a nap arra is, hogy a jelenlevők kikapcsolódjanak a sportese­ményeken, a történelmi lovas­bemutatón a szabadidőparkban rendezett vásáron, a somogyi néptáncosok — köztük az után­pótlást jelentő fiatalok — mű­sora láttán is. Pellérdi Gyuláné képeiből, Hlár Erzsébet kerámiá­iból kiállítás nyílott. A székelyke­resztúri szobrászművész, De­meter István újabb alkotásával — a nemesen egyszerű s éppen ezáltal rendkívül megkapó Sza­badnak született című márvány- szoborral — tovább gazdago­dott a város. Miként gazdago­dott a Jézus Szíve templomban rendezett remek hangverseny közönsége is. Olyan jeles művészek léptek fel, akik családi-baráti szálakon kötődnek Csurgóhoz, köztük May Edina fuvolaművész, Péter Anikó operaénekes, Giczy Zsu­zsanna és Rózsa Gábor zongo­raművészek és Szigeti Szilvia, a Zeneakadémia növendéke. Kellemes meglepetés volt e „lo­kálpatrióta” sorban a két nép­szerű színész, Bencze Ilona és Maros Gábor templomban is felcsendülő éneke. Ők később a szabadtéri színpadon Tolcsvay Béla énekes-zenész közremű­ködésével köszöntötték a kö­zönséget a szabadság lángja fényénél. T. T. templom előtti park. Az ön- kormányzat szakemberekkel és mintegy nyolcvanezer fo­rint anyagi támogatással járult hozzá a lépcső kialakításához és a templom melletti támfal átrakásához. Az emlékmű avatáson a te­lepülés polgármestere rövid beszédben emlékezett az ál­dozatokra felolvasva vala­mennyi elhunyt nevét. A fehér márványoszlop templom felöli oldalára a II. világháború hő­seinek és áldozatainak nevét vésték, míg a falu felé nézőre az 1914-18 évi világháború­ban elesett miklósi hősök ne­veit. Az önkormányzat nevé­ben Beke János és Steinba- cher János képviselők helyez­tek el koszorút. Ezt követően a hozzátartozók helyezték el virágaikat. K. J. Ifjúsági klub Kaposhomokon Elkészült és már működik a kaposhomoki ifjúsági klub. A régi iskolaépületet hozták rendbe és építettek hozzá egy új szárnyat. A fejlesztés egy­millió forintba került. Az ifjú­sági klub faluház is egyben, és az önkormányzat havonta egyezteti a várható programot a helyi ifjúság vezetőivel. Iskolát építenek Balatonszabadiban egy há­rom tantermes iskola készül. Az előzetes elképzelések sze­rint a két szinten összesen hat tanterem kap helyet. A felső szintre az építész három fog­lalkoztatót tervezett. Az épít­kezés összköltsége várhatóan eléri a 24 millió forintot. A kivi­telezést a budapesti Mélyépítő Vállalat siófoki leányvállalatá­nak szakemberei végzik. A munkálatok két héttel ezelőtt kezdődtek, és várhatóan ok­tóber 30-ig be is fejeződnek. Felújítják a kultúrházat Igencsak leromlott a nagy­bajomi kultúrház külső állaga. A külső-belső megújhodásra már alaposan megérett intéz­mény felújításáról döntött a helyi testület. A település kép­viselői elhatározták, hogy rendbe hozatják a tetőszerke­zetet és az áthidalásokat. Az intézményt a felújítási munká­latok idejére zárva tartják. Közhasznúak Andocson Andocson jelenleg 6 köz­hasznú munkás dolgozik. Zö­mében közterületek tisztításá­val, megszépítésével foglal­koznak. Idei munkájuk már kora tavasszal elkezdődött. A nyári hónapokban jórészt fü­vet kaszálnak, virágokat, ki­sebb növényeket ültetnek. Ezekben a hetekben a telepü­lés központi részein, így a Pe­tőfi, a Kossuth Lajos és a Rá­kóczi utcákban illetve a Sza­badság téren csinosítják a közterületet. Útépítés Zalán Zalán is felkívánják újítani a település több útját illetve jár­dáját. Az elképzelések szerint a felújítás a Kossuth Lajos ut­cát érintené. Ennek hossza közel egy kilométer. A munká­latok várható összköltsége el­éri az egymillió forintot. Tatarozzák az óvodát Bolháson jelentős összeget fordítanak a helyi óvoda felújí­tására. A nyári szünidőt ki­használva ekkor végzik el a ta­tarozást, a festést. A követ­kező hetekben meszelik a belső helyiségeket illetve ké­szítik el az új pincefeljárót is. A tetőzet megerősítésével és az apróbb hibák kijavításával a nyár közepéig végeznek. A felújítási munkálatok összér­téke várhatóan több százezer forintot tesz ki. Munkanélküliek Őszödön Az utóbbi időben kevésbé emelkedett az állás nélkül ma­radtak száma Balatonőszödön. Jelenleg a Balaton-parti telepü­lésen 7 munkanélkülit regiszt­rálnak, 4 ember kap a jövede­lem pótló támogatást. Őszödön egy közhasznú munkást fog­lalkoztatnak, aki többnyire köz­területgondozással foglalkozik. A településen a szociális se­gélyt igénylők száma 3 a leg­utóbbi felmérések szerint. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Fehér feketék A fekete munkásság viszonylag újkeletű szín a munkaerő­piaci palettán: nagyjából a kapun kívüli munkanélküliség meg­jelenésével került be a köz és a hatóság tudatába. Neve is jelzi, a fekete munka valami sötét, állam által üldö­zendő dolog. Hiszen nem más, mint passzív rablás. A tb-járu- lékot meg a jövedelemadót úgy lehet a legkönnyebben el- csaklizni, ha be sincs csengetve a kasszába. Önigazolások persze vannak. A melós szerint: állambá’ nem bír tisztes megélhetést garantálni, tehát ez jogerős jöve­delem-pótlás. Kenyeret ad az embereknek, de a tébére rá­menne a gatyája — védekezik a munkaadó. Az érdek-azonosság éppen annyira tökéletes, mint ameny- nyire a hatósági jogosítványok tökéletlenek. Nem csoda, hogy mindez szabályos migrént okoz a somogyi munkaügyi központ hatósági ellenőreinek. Az elmúlt év egy hónapjában 41 munkáltató által foglalkoztatott 150 munkanélküli (járadé­kos) munkáson ütöttek rajt, ám közülük csupán 13-ra tudták rábizonyítani, amit a szemükkel láttak. A munkavállalók nö­vekvő „tájékozottsága” is nehezíti a bizonyítást, vallják az el­lenőrök. Fehérek maradnak a feketén dolgozók és dolgozta­tok. Hol volt, hol nem volt egy kapitalizálódó ország, benne annyi biztos munkahely, mint amennyi elégedett munkavál­laló. T. T. Szentmise Somogyváron két nyelven, egy szívvel Szent László ünnepe Bérmálás a százéves te mólomban Miklósi jeles napja Számvetés Csurgón a szabadságról

Next

/
Thumbnails
Contents