Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 27., hétfő 100 milliós csodbűntett Mintegy 100 miliő forintot titkoltak el a felszámolás alatt lévő szombathelyi székhelyű Recomix Elektronikai Részvénytársaság vezetői annak érdekében, hogy ne kelljen a cég minden vagyonáról elszámolniuk. Ezzel a manőverrel a vállalat elleni csődeljárás idején megtévesztették hitelezőiket, emiatt vádat emeltek ellenük. Ám kiderült, hogy az egykor a legjobb vállalatok sorában lévő cég vezetői a Recomix fizetésképtelenné válása után megállapodtak egyik partnerükkel, a Generálkerrel, hogy bizonyos érkező pénzeket ne utaljanak át számlájukra, azokat úgymond kézben továbbítsák. Lezárult a Masped-jegyzés Az első napon lezárult a Masped Rt kárpótlási jegyekért felajánlott részvénycsomagjának jegyzése. A befektetők ugyanis a felkínált mennyiségnél több papírra jelentették be igényüket. A 265 millió forint névértékű részvények jegyzése pénteken indult és egy hónapon át tarthatott volna. Raktárak 250 millióért Gyálról Győrbe helyezte át elosztó központját a Hödlmayr Hungária Gépjárműszállítmányozó Kft. A volt Merkur-telep kétharmadát megvásárolva, 63 ezer négyzetméteres aszfaltozott tárolófelületen alakították ki az új import-, és el- osztóraktárat. A beruházásra a vételárral együtt 250 millió forintot költöttek. Ipari égetőmű Rudabányán A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rudabányán, pénteken ünnepélyesen lerakták egy évi 25 ezer tonna kapacitású égetőmű alapkövét. A beruházás 5,2 milliárd forintos, amelynek tenderét a milánói székhelyű De Bartolomeis S.P.A. elnevezésű olasz cég nyerte el. A program keretében összesen három modern ipari égetőmű fog működni az országban. Az elsőt még az elmúlt évtizedben Dorogon helyezték üzembe, a rudabányai pedig 1997-ben kezdi meg működését. Egymilliárdnyi Pillér-jegy Július 22-ig meghosszabbították a Pillér 2 befektetési jegyek jegyzését. A jegyzési tájékoztató módosítását az Állami Értékpapír-felügyelet is jóváhagyta. A Pillér 2 alap kétmilliárd forint össznévértékű befektetési jegy-csomagját az eredeti kibocsátási tájékoztató szerint április 21-től június 24-ig lehetett volna jegyezni kárpótlási jegyekért. A papírokból mindeddig — névértéken számolva — 800 millió és 1 milliárd forint közötti értékűt igényeltek a befektetők. Környezetbarát Midi-buszok Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ösz- szesen 6 milliárd forintos hitelcsomagjának segítségével a BKV környezetbarát járművekre, illetve motorokra cseréli 1700-as autóbuszparkjának várhatóan több mint a felét a jövő év végéig. A fővárosnak 10 millió ECU-val kevesebb hitelt kell felvennie ennek, illetve a 170 autóbusz vásárlására másfél hónapja aláírt program teljesítésére. Feldolgozva többet ér a magyar bárány Juhrolád és birkaszalámi készül az egyetemen Birkák a mérlegen. Feldolgozva többet ér Fotó: Török Anett Felavatták az ITT új üzemét Veszprémben 40 milliós beruházás, ezer munkahely Az egész sztori két, a tenyésztésből már kiöregedett anyajuh sorsa körüli vitával kezdődött. A gazda, Pászthy György — egyébként a PATE CT-biológiai központjának az igazgatója — fagyasztóládája tele volt már birkahússal, ezért úgy döntött, feldolgozza a húst, csinál kolbászt, szalámit, mint disznóvágáskor. Saját receptje szerint fűszerezte a tölteléket, s amikor a kész szalámit megkóstoltatta barátaival, maga is meglepődött a sikeren. Ahogy fogalmazott, elindult a „vezérhangya”: vajon nagyobb tételben is lenne-e rá kereslet? — Magyarországon a birkahús-fogyasztás minimális — mondja Pászthy György. Neki pedig el kell hinni, hisz ez a szakterülete, Bábolnán, majd a kaposvári karon is ezzel az állatfajjal végezte a legtöbb kísérletet. — Kétszáz éve már, hogy külföldre visszük a magyar birkát, mégpedig élőállatként. A vevők — olaszok, arab országok — természetesen feldolgozzák, amivel nemcsak hogy munkahelyeket teremtenek saját országukban, de sokkal több hasznot is tudnak így termelni a birkahúsból. Nem lenne okosabb nálunk feldolgozni és úgy eladni? Lehet, csak még senki sem próbálta. Az ötletet tett követte: az egyetem kísérleti vágóhídján megkezdődött a birkahús feldolgozása. A Pászthy-féle recept szerint, és továbbfejlesztve egyaránt. Ma már vagy tízféle termék készül — egyelőre csak próbaképpen — az üzemben. — Három szalámitípust készítettünk eddig — mondta az ötletgazda. — Az egyik a híres Pick szalámihoz hasonló állagú és ízesítésű, a másik egy paprikás szalámi. Ezek természetesen birkahúsból készülnek, de egy kevés sertéshússal illetve zsiradékkal kiegészítve. A harmadik színtiszta birkahúsból van, aminek jelentősége, hogy Közel-Keletre, iszlám országokba is eladható. A szalámik mellett — szerintem — a legsikeresebb termék a húsrolád lehet. Ez szintén tiszta birkahús, ledarálva, ízesítve és rolád alakúra formázva. Olajsütőben három perc alatt elkészül, egy tipikus „fast food”, vagyis gyorsétkezési alapanyag. És nagyon finom. Ezt tanúsíthatom magam is, mert megkóstoltam. De megkóstolták már több százan, hisz az egyetem munkatársai egy hódmezővásárhelyi és egy budapesti kiállításon már részt vettek a termékekkel, és a vevők sorban álltak érte a PATE standjánál. — Nagyon olcsó, a hasonló gyorsételekhez viszonyítva. Egy pár főtt virsli másfélszer annyiba került például, a budapesti kiállításon mint egy adag — négy darab — húsrolád. Élettanilag is nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik: alacsony a koleszterintartalma, E és B-vitaminokban gazdag, és a többi húshoz képest rostdús. Kereskedelmi szempontból is előnyös lehet: nincs belőle túltermelés az EK országokban és a sertéshúst vallási okokból nem fogyasztó vidékeken sincs ilyen jellegű feldolgozása a juhhúsnak. A gazdasági előnyei sem lebecsülendők. Hisz ha csak annyi elérhető a továbbfeldol- gozással, hogy a termelőtől ezeket a tenyészselejt állatokat nem kilónkénti ötven forintos áron, hanem mondjuk 80 forintért veszik át, a pluszpénzből tudja az állományát fejleszteni, a feldolgozóipar pedig új munkahelyeket teremt. Nem beszélve arról, hogy a feldolgozott termék hatalmas nyereséggel értékesíthető, úgy, hogy közben nem is drága. Persze tömegtermék nem lesz belőle, ezt tudják Pászthy Györgyék is, hisz a birkahúst nem mindenki szereti. (Bár igen jó ízlelőszemölcsökre van szükség, ha valaki mag akarja különböztetni a „normál” szalámitól.) A „feltalálók” egyébként már tárgyaltak néhány húsüzemmel a gyártásról, de még nem született megállapodás. Lehet hogy még nem játszották ki a titkos adujukat: a fűszerek egyike — hogy melyik, az titok — mint utólag kiderült, potencianövelő hatással is bír. Szóval tuti, hogy lesz rá kereslet... Varga Ottó Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel szombaton Veszprémben az ITT- világcég új üzemét. Méltató szavaiban azt hangsúlyozta, hogy az ilyen korszerű üzemek létesítése többszörösen is kedvező' számunkra. « Egyrészt új munkahelyet teremtenek, általuk az ország bekapcsolódik a munkamegosztás nemzetközi vérkeringésébe, ugyanakkor modern berendezésekkel, technológiájukkal új ipari filozófiát és munkaerkölcsöt is magukkal hoznak. Az avató ünnepségen — területi vezetőivel, szakértőivel — képviseltette magát a világ élenjáró autógyártása, így ott volt a Ford, a Mercedes, az Audi, a VW, a Suzuki, Fiat és az Opel is. Az ITT Automative A március végén lezárult önprivatizációs programot az ÁVÜ Igazgató Tanácsa igen sikeresnek tartja. Az 1991. szeptemberében kezdődött program első ütemébe azok a társaságok kerültek be, melyek saját tőkéje 300 millió forint alatt volt és nem foglalkoztattak 300 főnél többet. A második ütembe — amit március 31:éig hosszabbított meg az ÁVU vezetése — ezekhez a cégekhez csatlakoztak az egymilliárd forint saját vagyon alatti társaságok is. A programba összesen 478 cég került 67 milliárd forintos saját tőkével. Az ÁVÜ részesedése e cégekben elcég ugyanis mindezen autógyártók beszállítója, Veszprémből közvetve, vagy közvetlenül is számos alkatrész kerül az említett márkájú gépkocsikba. Az új üzem egyelőre két csarnokkal működik, de az év végére tovább bővül. Jelenleg 184-en dolgoznak az ITT új üzemében, de az évvégére a foglalkoztatottak száma eléri majd a négyszázat és a teljes felfutás után az ezer főt. A veszprémi beruházás összesen mintegy 40 millió dollárba kerül majd. Az üzemátadás alkalmából Wendel Schindele, az ITT kelet-európai vezérigazgatója méltatta a város önkormányzatával kialakult jó együttműködést, amely lehetővé tette, hogy hat hónap alatt felépüljön az új üzem. érte a 48,8 milliárd forintot. A vagyonból 35 milliárd forintnyi részt értékesítettek, igen magas 85,5 százalékos átlagos vételi árfolyamon. Az így realizált több mint 30 milliárd forintos bevétel megközelítően az egyhe- tede az ÁVÜ 1990. és 1994. közötti összes bevételének. Az önprivatizációs program jelentős előnye volt gyorsasága, aminek köszönhetően a cégek vagyonvesztése elenyésző volt. A 150 szakértő cég korrekten és nagy szakértelemmel működött közre a társaságok értékesítésében és csupán öt céget zártak ki a tevékenység folytatásából a szigorú ellenőrzés során. Elenyésző a cégek vagyonvesztése Az Á VÜ szerint sikeres volt a lezárult önprivatizációs program Lakásra gyűlne a pénzük Ötéves megtakarítás után ötéves kölcsön építésre, vásárlásra A Magyar Hitel Bank Rt. LÉT, azaz lakáscélú építési takarékosság néven új laká- selőtakarékossági rendszert dolgozott ki. Az új konstrukciót július 4-étől vehetik igénybe a lakást vásárolni, vagy építeni szándékozók. A vezérigazgató-helyettes elmondta: a konstrukció két részből áll, egy öt évet magában foglaló megtakarítási időszakból, ezután a megtakarítás kamatos kamattal növelt összegének megfelelő kölcsönt vehetnek majd igénybe a hitelfelvevők, szintén ötéves időszakra. A megtakarítási szakaszban a betétet elhelyező egy általa meghatározott összeget havonta befizet a banknál a LÉT-számlára. A betétes az elhelyezett összeg után meghatározott kamatot kap. A betét kamata piaci kamat lesz, amely a jegybanki alapkamat és az infláció ingadozásától függően a pénzintézet döntése alapján a futamidő alatt változhat. A megtakarítási időszak végén a hitelt csak akkor tudja felvenni az igénybevevő, ha igazolja, hogy azt lakásépítésre, illetve lakásvásárlásra használja majd fel. A lakásépítési hitelek kamatai azonban a piaci kamatoknál, sőt a jegybanki alapkamatnál is kedvezőbbek lesznek. A júliusi induláskor a betéti kamat 22 százalék lesz, a hitel kamataként pedig 23 százalékot számítanak föl. A lakáselőtakarékossági konstrukciót német minta alapján állították össze. Arra törekedtek, hogy a futamidő alatt a lehető legtöbb kedvezményt nyújtsa a betéteseknek a normál betéti kamatokon felül, így, aki e konstrukciót választja, a lakáscélú előtakaré- kossági számlán elhelyezett betétek után, nettó adócsökkentési lehetőségként, maximum évi 60 ezer forint összeg 20 százalékát le tudja írni adóalapjából. További adóalapcsökkentési lehetőség az is, hogy az adott évben vásárolt értékpapírok összege után az ilyen célra fordított pénz a bruttó jövedelem maximum 30 százalékáig leírható az adóalapból. Emiatt a bank minden év végén, az éves befizetésnek megfelelő összegű értékpapír vásárlására hitelt nyújt a konstrukciót igénybe vevőnek. A pénzintézet állampapírokba fekteti majd az így felhalmozott összeget. Az értékpapírvásárlásról a bank igazolást ad, hogy a betétes igénybe vehesse az szja-hoz kapcsolódó kedvezményt. Az előta- karékossági időszak végén igénybe vehető ötéves futamidejű lakáscélú kölcsön ösz- szege az előtakarékossági idő alatt összegyűjtött, kamatos kamattal növelt betét nagyságával egyezik majd meg. A kölcsön visszafizetésénél a felvétel napjának évében rögzített kamatlábat veszik figyelembe. Mivel hazánkban az infláció a jövőben is várhatóan ingadozik, a kölcsöntörlesz- tésnél alkalmazott kamatot évente változtathatja az MHB. A törlesztési időszakban a lakáscélú kölcsönöknél érvényes állami támogatási formákat is igénybe vehetik a hitel- felvevők. Az ügyvezető igazgató elmondta: előzetes információik szerint igen nagy igény van e konstrukció iránt. A pénzintézet 11 budapesti és 30 vidéki fiókjában lehet majd az előtakarékossági konstrukciót igénybe venni. Piaci felmérésük szerint, ha a magyar családoknak csupán 5 százaléka „száll be” ezen előtakarékosságba, akkor havi ötezer forint megtakarítás mellett, ez a forma éves szinten az MHB számára mintegy 10,5 milliárd forint összegű lakossági betétállomány növekedést jelenthet. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. június 24. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1994. 06.24. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,50 100,00 14,10 1994/B 95,47 95,92 9,01 24,70 1995/A 88,56 89,47 12,16 24,90 1995/B 87,96 88,93 10,43 24,90 1995/C 94,72 95,26 6,86 24,77 1995/F 92,75 93,51 16,63 24,90 1995/G 94,08 94,94 16,99 24,90 1995/H 93,59 94,50 15,33 24,90 1996/A 83,58 85,10 8,05 24,90 1996/B 89,62 90,72 7,34 24,90 1996/C 89,37 90,50 6,42 24,90 1996/F 88,34 89,60 1,82 24,90 1996/H 98,38 99,71 4,79 24,90 1997/C 81,98 83,55 5,36 24,90 . 1997/D 99,50 100,30 11,75 1997/E 99,50 100,30 6,65 1997/H 98,10 100,00 1,92 24,90 1998/A 99,50 100,10 7,02 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.
