Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-27 / 149. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. június 27., hétfő Igen a koalícióra legfelső szinten is (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten, a Villányi úti ok­tatási központban vasárnap 10 órakor kezdődött meg az MSZP kongresszusa, amely­nek egyetlen feladata volt: dön­teni az SZDSZ-szel kötött koa­líciós megállapodásról. Mint Kovács László, az ügyrendi és napirendi javaslat előterjesz­tője jelezte, a koalíciós megál­lapodás nyilvános, ezért nincs ok arra, hogy a kongresszus zárt ajtók mögött tárgyaljon. Magáról a koalíciós megálla­podásról Kovács László kö­zölte: az egy zárt egységet ké­pez, s a kongresszus feladata, az hogy elfogadja, vagy eluta­sítsa. A napirend és az ügyrend el­fogadása után Horn Gyula tar­tott beszámolót a koalíciós megállapodásról, amely mint hangsúlyozta egyben a kor­mányprogram alapját is képezi. A dokumentumból kiemelte azt a politikai nyilatkozatot, amely hosszú távra rögzíti a koalíciós partnerek céljait, és törekvé­seit. Mint a pártelnök hangsú­lyozta: a koalíciós partnerek célja, az hogy Magyarországot a modernizáció útjára vezes­sék. Utalt arra, hogy a megál­lapodás létrehozásához vezető kemény és megfeszített munka eredményeként az új kormány július 15-én várhatóan meg­kezdheti működését. Horn történelmi jeletőségű- nek nevezte a megszületett egyezséget, precedensértékű­nek ítélte, s reményét fejezte ki, hogy az példaként fog szol­gálni a következő kormányok számára is. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy a koalíció lét­rejöttét egy parlamenti abszlút többséggel rendelkező párt kezdeményezte. A szabaddemokraták kül­döttgyűlése vasárnap délután jóváhagyta az SZDSZ és az MSZP koalíciós megállapodá­sát. A tanácskozás résztvevői elfogadtak - Kis János kezde­ményezésére - egy nyilatkoza­tot is, amely a „Tiszta lap” címet viseli. Pető Iván pártel­nök a dokumentum legfonto­sabb gondolatát úgy foglalta össze: a közös kormányzás vállalása a szocialistákkal nem jelenti azt, hogy feledésbe me­rül a két párt múltbéli viszonya. A történelem értékelésének azonban ezután a nyilvános­ság fórumain és nem a politi­kában kell folynia. A nyilatko­zatban az SZDSZ békejobbot nyújt a parlamenti ellenzék pártjainak, mindenekelőtt az MDF-nek is. A nyilvánosság kizárásával folyt egésznapos tanácskozás bevezető referá­tumában Pető Iván számolt be az MSZP-vel három héten át folytatott koalíciós tárgyalások­ról, majd a szakbizottságok ve­zetői adtak tájékoztatást a végzett munkáról. A déli órák­ban a párt vezetői emléklapo­kat nyújtották át azoknak a képviselőjelölteknek, akik nem jutottak be a Parlamentbe. A küldöttek délután véle­ményt mondtak a koalíciós megállapodásról. A vitában - a pártelnök összegzése szerint két alapállásból ellenezték a közös kormányzást a szocialis­tákkal: egyesek érzelmi okok­ból, a két politikai erő eltérő múltja miatt, a másik ellenérv, amelyet Tölgyessy Péter fo­galmazott meg, úgy hangzott, hogy az SZDSZ koalícióra lé­pésével megszűnik a liberális alternatíva. Ezt a felvetést Pető Iván zárszavában visszautasí­totta, mondván: a liberális al­ternatíva nem attól létezik, hogy ellenzékben van, hanem attól, hogy képviselik - és az SZDSZ a kormányban is ezt szándékozik tenni. Hogyan tekint Kohl kancellár a koalícióra? „A megbékélés paktuma” „A Magyarországgal elmé­lyítendő jó kapcsolatokra te­kintettel a német szövetségi kancellár, Helmut Kohl is azt várja, hogy Budapesten stabil, széles többségen nyugvó kormányzat lásson munká­hoz” — emelte ki a Welt am Sonntag vasárnapi cikke, s ez a német kancellár első nyilvá­nos reagálása a koalíciós megállapodás pénteki buda­pesti aláírására. Ez a megállapítás annak az interjúnak a bevezetőjében je­lent meg, amelyet Josef von Ferenczy müncheni média­menedzser készített Horn Gyulával és Pető Ivánnal. A hamburgi lap „Szocialisták és liberálisok megbékélési pak­tuma” című írása kiemelte, hogy a magyar származású von Ferenczy hosszú évek óta a magyar-német kapcsolatok, az európai párbeszéd egyik élharcosa és a magyarországi választásokat követően maga is szorgalmazta, hogy valósul­jon meg a legfontosabb politi­kai erők összefogása, alakul­jon koalíciós kormányzat. Beszélgetésükben Horn Gyula elmondta: tud róla, hogy külföldön is jó fogadta­tásra talált a szabaddemokra­tákkal kezdeményezett együttműködés. A koalícióra azért is szükség van, mert az új kormány a nehéz gazdasági helyzet miatt népszerűtlen in­tézkedésekre is kényszerül, s a választópolgárok maguk is nemzeti összefogást sürget­nek. A szocialisták nem akar­ják az elmúlt időszak hibáit megismételni — mondta a mi­niszterelnök-jelölt —, nem kí­vánnak élesen szembehe­lyezkedni az ellenzékkel és háttérbe szorítani a koalíciós partnert. Az MSZP nem „sze­relmi házasságra" lépett az SZDSZ-szel, az előzményeket tekintve ez nem is lett volna lehetséges, s a továbbiakban sincs szükség a két párt ösz- szemosására, különbözősé­gük felszámolására. Erősíteni kell viszont a kölcsönös bi­zalmat. Pető Iván azt emelte ki, hogy a szabaddemokraták „a politizálás békésebb, kiszá­míthatóbb” időszakát szeret­nék a következő négy évben. Az SZDSZ már a választások előtt számolt a koalíciós vára­kozásokkal; pártja nem zár­kózhatott el az elől az MSZP fölényes győzelme után sem, mert ez megfutamodás lett volna a kormányzati felelős­ség elől. A két párt összefo­gása most lehetőséget teremt az átfogó társadalmi megbé­kélésre, s arra is, hogy első­sorban a jelen és jövő problé­máira összpontosítsanak. A szabaddemokraták elsődle­gesnek tartják, hogy megaka­dályozzák „az elosztást értel­metlenül előtérbe helyező gazdasági törekvéseket, a régi rendszer rosszul értelme­zett szociálpolitikáját”, mondta Pető Iván. Ferenczy Europress Lemondott a Japán kormány Harcok Észak- és Nyugat-Boszniában Szerb - muzulmán tüzérségi párbaj A szakadárokat támogatják Szombaton lemondott az alig két hónapja hatalmon lévő Hata Cutomu vezette japán kormány és ezzel újból, ezút­tal várhatóan rövid ideig tartó politikai bizonytalanság idő­szaka kezdődik. Egy éven be­lül már a harmadik kormány távozik, miután tavaly közel négy évtizedig tartó uralom után a konzervatív párt kike­rült a vezetésből. Hata Cutomu kisebbségi kormányának a parlamentben többségben lévő ellenzék — a Liberális Demokrata Párt (LDP) és a szociáldemorkata párt (JSZDP) — csak a költ­ségvetés elfogadásáig adott haladékot. Ennek megtörténte után csütörtökön az LDP be­nyújtotta a kormány elleni bi­zalmatlansági indítványát, ami után csak az a kérdés maradt, kivárja-e a kormány ezt a szinte biztos bukással járó szavazást, vagy önként távo­zik a hatalomból. Hata távozásával várhatóan elkerülte a szigetország az előrehozott választásokat, bár még ez az alternatíva sem zárható ki teljesen. Minden­esetre az üzleti világ ellenzi ezt a forgatókönyvet, továbbá a politikusok is szeretnék, ha a Hetek nápolyi csúcstalálko­zója előtt Japán elkerülhetné a hosszan tartó politikai bizony­talanságot. A „politikai vá­kuum elkerülését, stabil kor­mány létrehozásáf sürgette Hata Cutomu is a lemondását bejeléntős sajtóértekezletén. A bizonytalanság ennek elle­nére nagyfokú, mivel a válto­zóban lévő és „arctalan” japán politikai pártok között sokféle koalíciós kapcsolat is elkép­zelhető. Folytatódtak a súlyos összecsapások vasárnapra virradóra Észak- és Nyu­gat-Boszniában. A szaraje­vói rádió értesülése szerint a Doboj-Maglaj-Tesanj há­romszögben elkeseredett tüzérségi párbaj volt a boszniai muzulmán csapa­tok és a szerb egységek kö­zött. A muzulmánok már napok óta próbálnak elfoglalni több stratégiai jelentőségű ma­gaslatot az északi ország­részben. Nyugat-Boszniában ugyancsak folytatódott a csata a bihaci muzulmán beékelődés ellenőrzéséért a „három fél” között. Mialatt a bihaci katlanban a szaraje­vói kormánycsapatok heves harcokat vívtak az önrendel­kezési jogot követelő helyi muzulmánokkal, a szerb ost­romlók tüzérségi támadást intéztek a szarajevói alakula­tok ellen. A bihaciak mindig tüzér­ségi támogatást kapnak a szerbektől — jellemezték a harcok menetét a szarajevói kormány katonái. Az ENSZ békefenntartói már néhány nappal ezelőtt megerősítet­ték, hogy a szerbek tüzér­sége közvetlenül támogatja a muzulmán szakadárokat. A 450-es Westel telefonok épületen belül is használ­hatók. Budapest: 1111 lágymányosi út 15. Tel.: 209-2355 Rádiótelefon: (06 60) 327-087, (Oá 60) 327-088 Balatonvilógos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-646 Rádiótelefon: (06 60) 327-100 Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60) 384-000 Debrecen: 4026 Kálvin lér 2/A Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 327-800 Gyón 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327-400 Kaposvár: Polár Kft. 7400 Fő u. 28. Tel.: (82) 321-340 Rádiótelefon: (06 60) 361-711 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327-408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327-900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327-600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44.-46 Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327-200 Szolnok: 5000 Baross u 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386-001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377-000 f MOZGÁSBAN AZ ÜZLET

Next

/
Thumbnails
Contents