Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-17 / 141. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 17., péntek GABONAGONDOK: HA SOK ÉS HA KEVÉS IS A TERMÉS Saját pénzét várja a mezőgazdaság Készülnek az aratásra a csurgói Nagyváthy János Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai is. A kétszáz hektárnyi kalászos egyharmad része árpa amit a hónap végén kezdenek aratni. Képünkön a másodéves gépszerelők készítik föl a kombájnt amit egyébként ők is vezetnek a nyári gyakorlaton Fotó: Kovács Tibor Új csuklós autóbusz A legújabban kifejlesztett Ikarus autóbusz prototípusát tegnap mutatták be Szántódon a szakma és a sajtó képviselőinek. Az úgynevezett alacsony padlós autóbusz megjelenésében, műszaki adottságaiban európai színvonalú, az utasok ezzel sokkal kényelmesebben közlekedhetnek. Könnyebb a fel- és leszállás, nincsenek belső lépcsők, a járda szintjétől mindössze egyetlen lépéssel fel lehet jutni a járműre. Több más újdonság is szolgálja a közlekedés biztonságát és köny- nyebbé tételét. A középső ajtónál egy rámpa a vezető irányítására kinyúlik a járdára, ezen tolószékkel és babakocsival is kényelmesen fel lehet szállni a buszra. Nőtt az ipari termelés is Az ipar az első negyedévben 9 százalékkal többet termelt és értékesített — meny- nyiségben —, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A növekedés elsősorban a feldolgozóiparban következett be,ugyanakkor az energi- felhasználás — az egész országot tekintve — 5-6 százalékkal maradt el a tavalyitól. A külkereskedelemben az export még mindig lassabban növekszik, mint az import, de a különbség csökkenőben van — állapítja meg a Pénzügyminisztérium legutóbbi jelentése, amely a gazdaság első négy hónapját tekinti át. Aranypók részvények Az Állami Vagyonügynökség az Aranypók Rt 39 millió forint össznévértékű részvénycsomagját kínálja fel kárpótlási jegyekért június 20. és 30. között. Ezzel egyidőben 40,6 millió forint névértékben új részvényeket is kibocsát a cég, melyeket készpénzért lehet jegyezni — mondta tegnap tartott sajtótájékoztatóján Gábor Lajos, a papírok forgalmazásával megbízott Argenta Top Bróker Rt ügyvezető igazgatója. A Nazasi Kft nem adja fel A Bakony Füszért Rt vezetőiből alakult Nazasi Kft részt akar venni a cég privatizációjára majdan kiírásra kerülő új pályázaton is. Nagy István vezérigazgató elmondta: a társaság eddigi eredményei, valamint az AVÜ korábbi pályázatára benyújtott üzleti tervükkel kapcsolatos kedvező szakmai vélemények indokolttá teszik ezt az elhatározásukat. Nem ismeretes, hogy az új pályázatot mikor írja ki a vagyonügynökség. Megnyílt a Lővér Expo 150 kiállító részvételével tegnap megnyílt a Lővér Expo Sopronban, a Sportcsarnokban és az azt övező szabadtéren. A hat napig tartó rendezvény a fogyasztási javak kiállítása és vására. A látogatók a legújabb személyautóktól a számítógépekig, az egészségügyi berendezésektől a ruházati cikkekig, a biztonsági berendezésektől a szórakoztató elektronikáig a termékek széles skáláját tekinthetik meg. Az általános jellegű bemutatóhoz szakvásárok is kapcsolódnak. Az egyik a Vendéglátóipar ’94, amelyen vendéglátóipari felszereléseket, berendezéseket, szállodai bútorokat vonultatnak fel. A Parlament még az elmúlt év februárjában fogadta el az agrárpiaci rendtartási törvényt. A Földművelésügyi Minisztérium rendelete azonban búza garantált árából — a törvényben előírtak ellenére — csak 9 hónappal később jelent meg. Hosszú volt a „kihordási” idő. Ám a rendelet a törvény betűjének és szellemének sem felel meg. A szóban forgó törvény egyértelműen kimondja, hogy a garantált ár olyan minimum ár, amelyért az állam — a termelő által felajánlott termékeknek egy meghatározott mennyiségéig — megvásárolja az adott terméket. Az úgynevezett „szezonév” alatt — az előbbiek szerint — a búzát garantált áron is fel kell vásárolni. Mit jelent az a megjelölés, hogy meghatározott mennyiség? És mi van akkor, ha a korábban vártnál nagyobb lesz a termés? Mert erre — hála a búzatermesztők hitének és hozzáértő igyekezetének valamint az időjárásnak — most esély van. Igaz — ahogy mondani szokás — a termés a betakarításig még sokszor kint hál a szabadban. A mezőgazdaság súlyos készpénzhiánnyal küszködik. Mikor kapnak hát pénzt a gazdák a búzájukért? Nyilván nem várhatnak a szezon év végéig. Már a betakarítás kezdetén pénzhez, a saját pénzükhöz kell, hogy jussanak. Mert nemcsak gyakorlati gazdának, mindenkinek illik tudni, hogy az aratáshoz, sőt a jövő évi termés megalapozásához, a kombájnoláshoz, a szántáshoz, a vetéshez, az üzemanyag vásárlásához, a műtrágyázáshoz — és még messze nincs vége a sornak — pénz kell. A saját pénzükre van szükségük az üzemeknek. A gazdaságok — ha úgy tetszik, hagyományosan — mindig is jobbára a búza eladásáért kapott pénzből tudtak jövőt alapozni, előre tekinteni, gazdálkodni. Ezért szakmailag védhetet- len és tarthatatlan a 9 hónappal „túlhordott” rendelet, amely szerint a búzánál a szezonév szeptember 15-én kezdődik... Vagyis az étkezési búza garantált áron való felvásárlására való rendelkezés éppen abban az időszakban nem érvényes, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Becsapták a búzatermelőket A Földművelésügyi Minisztérium igyekszik áthárítani a felelősséget a Pénzügyminisztériumra. Arra a tárcára, amely — úgymond — következetesen makacs álláspontjával megakadályozta, hogy a búzát garantált áron az aratás kezdetétől fel lehessen vásárolni. Az egymásra mutogatás persze nem vezet sehova. S ha igaz az előbbi vélekedés, akkor ez esetben illenék — illett volna — levonni a következtetést. Mégpedig elsősorban azoknak a mezőgazdaság sorsáért felelős embereknek, akik a törvényben foglaltaknak nem tudnak eleget tenni, magyarán: akik ártanak az ágazatnak. A búza garantált árával összefüggő huzavonának, a kormányzati mulasztássorozatnak kárvallottal a gabona- termelők. S ez több mint feltételezés, hiszen ezekben a napokban a felvásárlók egy része levélben máris megkereste a velük szerződött termelőket. Meghökkentő módon közölték, hogy az aratás után tonnánként csak 7500 forint körüli áron tudják átvenni étkezési búzájukat. S ha ez nem elfogadható számukra? Nos, akkor a termelők elállhatnak a szerződéstől. így működik az Agrárpiaci rendtartási törvény, i amely kiszámíthatóságot ígért a termelőknek. És ezek után talán már nem is meglepő, hogy itt az újabb „üzenet” a Földművelésügyi Minisztériumból. A „sárgaházban” el tudják képzelni az aratás utáni 8200 forint — tehát a garantált ár — alatti búza árát is. Sajnos, az ilyenfajta kormányzati magatartás már nem érheti igazán meglepetésként a mezőgazdasági termelőket. A termelői értékesítések minimális árbiztonságának kijátszása — sokan emlékeznek rá — már 1991-ben is megtörtént. Bizonyára azért csak akkor, mert a közbeeső években nem volt búzafeleslegünk. Az idézett évben viszont — a garantált ár helyett — az úgynevezett minimálár volt érvényben évközben, ezt csökkentette az illetékes — vagy inkább „ügyeletes” — miniszter 5500 forintról, 5000 forintra. A kormány az elmúlt négy esztendőben kétszer csapta be a gabonatermesztőket az árak tekintetében. Két megoldás van Az sajnos ténykérdés, hogy a garantált árról szóló rendelet már megjelent. Ezt a még hatalmon lévő kormány nem akarja, a helyébe lépő pedig minden igyekezete ellenére is csak egy-két hónap múlva tudná módosítani. Ezért a búza intervenciós felvásárlására és a felesleg exporttámogatással történő levezetésére azonnali döntésre van szükség. Ebben az áldatlan helyzetben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ kétféle gyakorlati megoldást is javasol. Az egyik változatnak a lényege, hogy az 1994. július 1 -je és augusztus 15-e között az állam — a megjelölés mértékéig — minden felajánlott, legalább B/2 sütőipari értékű búza után a garantált ár 60 százalékát fizesse ki. Ez tonnánként 4900 forint. A termelő a terményét november 15-ig tárolja, vagy tároltassa. Legkésőbb eddig az időpontig — két és fél százalék kezelési illeték megfizetése mellett — élhessen visszavásárlási jogával. Ennyi idő a termelő számára elegendő lehet annak eldöntéséhez, hogy visz- szavásárolja vagy szeptember 15-e után garantált áron végleg eladja az államnak. Az intervenciós felvásárlásra várhatóan felvásárlásra kerülő búza mennyisége 5- 600 ezer tonna lenne. Az ehhez szükséges forrásigény 2,5-3 milliárd forint. Ebből az állami kasszát véglegesen csak 100-150 millió forint terhelné. Az állam számára a pénz a külpiaci vagy a hazai értékesítés révén megtérül. A másik javaslatunk szerint a közraktározást folytató társaságok közreműködésével — közraktári ügyelet formájában — 1994. július-szeptember 15-ig terjedő időszakra az Agrárrendtartási Hivatal intervenciós felvásárlást hirdetne meg. A közraktározó társaságok a közraktári kölcsönhöz szükséges fedezetet kereskedelmi banki háttér szervezésével, közraktárjegy kiállításával és letétbe helyezésével biztosítják. A termelők a letétbe helyezett közraktárjegy ellenében közraktári kölcsönként megkapnák a garantált ár 60 százalékát. Ebben az esetben a termelő marad az áru tulajdonosa. Betakarítástól szeptember 15-e után úgy dönt, hogy búzáját megtartja, akkor a kapott előleget a közraktárnak visszafizeti. Ha terményét eladja, akkor lép életbe a garantált felvásárlási árrendszer. Az ügylethez szükséges minőségvizsgálat, a közraktárjegy-kiállítás, a biztosítás és a szervezés költségeit az Agrár- rendtartási Hivatal térítené meg. A felvásárlásra szánt búza mennyisége ez esetben is várhatóan 5-600 ezer tonna. A sütőipari érték legalább B/2. A forrásigény pedig mintegy 250 millió forint. Exportszubvenció Bármelyik általunk javasolt megoldás valósul is meg, a búzapiac stabilitásához szükséges, hogy étkezési búzára, az intervenciós felvásárlással egyidejűleg, meghirdessék az exportszubvenciót is. Ha 1994-ben mintegy 500 ezer tonna búza exportjával számolunk, akkor ennek a forrásigénye — az árfolyamtól függően — mintegy 400-800 millió forint. A szállítási kapacitás korlátái miatt az idén ennél nagyobb mennyiségű búza exportja nem kalkulálható. Megítélésünk szerint az aratás idején várható piaci feszültségeket jelentősen mérsékelhetné az is, ha az állami készleteket feltöltenék. A szóba hozott intézkedések, az előbb számba vett előnyök mellett bizonyosan jelentősen mérséklik, esetleg ki is küszöbölhetik à garantált áron történő árufelajánlást, s ezzel annak állami forrásigényét is. 50 milliárdos érték sorsáról van szó Az összességében csaknem 50 milliárd forintnyi termelési értéket képviselő kalászos-ágazat piaci feszültsége és a felesleg levezetése érdekében javasolt piaci beavatkozások forrásigénye 1-1,4 milliárd forint. Elterjedt annak a híre is, hogy a kérdés megoldásához az előbbi összeg Az aratás kilátásai A búzavetések állapota alapján jelenleg mintegy 1 millió tonna búzafelesleg várható. Ám az átlagosnál is jóval több csapadék nemcsak a búza, hanem természetesen a gyomok fejlődésére és a különböző növénybetegségekre is kedvező. Ezek még nagymértékben fenyegetik a termést. A betakarításhoz rendelkezésre álló — az elmúlt években mind kapacitásában, mind minőségében leromlott — gép- és eszköz- háttér tovább nehezíti az aratás kilátásait. Ezért aztán egyáltalán nem biztos, hogy lesz 1 millió tonna búzafelesleg! Ha a termelő az aratáskori alkatrész, gázolaj és egyéb vásárlásaihoz — a bevételek elmaradása miatt — nem jut pénzhez, kénytelen a javításokhoz a meglévő eszköz- és géppark egyrészét „szétszerelni”. Ez pedig az aratás ütemét tovább rontja. A betakarított termés mennyisége és minősége még inkább kétségessé válhat. tízszeresére lenne szükség. Sokan most úgy tüntetik fel a helyzetet, mintha az idei várható többletgabonára nem lenne szükség. Ez messze nem igaz! Aligha kell bizonygatni, hogy a nemzetgazdaság exportbevétele még a gabonából származó többletbevétellel sem lenne elegendő. Sajnos, nem nehéz „megjósolni”, hogy kereskedelmi és fizetési mérlegünk több milliárd dollár hiányt mutat majd ebben az évben is. A ma ígérkező gabonatöbblet persze korántsem biztos. Az elmúlt három-négy esztendőben a búzatermesztéshez olyan kevés műtrágyát, növényvédő szert használtak fel, ami a termésbiztonságot erősen veszélyezteti. S akkor még ott marad a betakarításkori esetleges kedvezőtlen időjárás. Nekünk mindenesetre a kedvező termés megalapozott fogadására kell felkészülnünk. S eközben előre tekintünk, a jövőt, a jövő évi termést alapozzuk. A gabonaágazat biztonsága érdekében ezekkel a döntően fontos intézkedésekkel nem kellene várnunk az új kormány hivatalba lépésig. Bízunk abban, hogy az új kormánynak, agrárkormányzatnak egyik első, a mezőgazdaságot érintő döntése már a jövő évi búza garantált árának július 15-ig történő meghirdetése lesz, — kell hogy legyen. A végbizonyítvány A leköszönő kormánynak nem volt világos célja, s talán szándéka sem a gabonaágazat jövőjének megalapozásához. Ennek hiányában a súlyosbodó gondok megoldásához az egyes piacszabályozó eszközök sem álltak rendelkezésre. A gabonaágazatban fellelhető feszültségek megoldását most sem kezelik kiemelkedő jelentőségének megfelelően. A még hivatalban lévők látszatintézkedések megtételén „fáradoznak”. Ezzel a döntéseket és a felelősséget nyilvánvalóan az újonnan hivatalba lépő kormányra hárítják át. A mai helyzetben a megoldatlan gabonakérdés olyan bomba, amelynek már ég a kanóca. Horváth Gábor főtitkár Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Az étkezési búza garantált ára Az étkezési búza meghirdetett tonnánkénti garantált ára 8200 forint. Ez az ár a bejelentett búza-vetésterület minden hektárján 2,4 tonna mennyiségre vonatkozik. S mire lehet elég ez a pénz? A megbízható forrásokból származó kalkulációk szerint legfeljebb a termelési költségek fizethetők ki belőle. Sőt, az elmúlt évi statisztikai adatok szerint a termelési költségek a mezőgazdasági felvásárlási áraknál ismét nagyobb mértékben növekedtek. S ez a tendencia — minden más híresztelés ellenére — így folytatódik immár évek óta.
