Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-30 / 125. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1994. május 30., hétfő Bajor és somogyi bűnüldözők összefogása Európa országaiban egyforma problémákkal küzd a rendőrség. Egyre szervezettebb a bűnözés, terjed az illegális szerencsejáték és a nőkereskedelem, mind többen válnak a kábítószer rabjaivá. A maffiák átlépik a határokat. A bűnüldözők munkájának hatékonyságát jelentősen növelheti, ha kicserélik információikat. Dr. Dégi Endre alezredes, a Somogy megyei főkapitány bűnügyi helyettese Bajorországban járt, ahol az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Walter Böhm bűnügyi főtanácsossal, a mintegy 700 ezer állampolgár biztonságára vigyázó augsburgi kerület főkapitányhelyettesével. — Három éve nyaraltam először a Balatonon, azóta visszatérek pihenni, kirándulni — mondta Walter Böhm. Nagyon rövid idő alatt kiderült: hasonló gondok megoldása miatt fő a rendőrök feje itt is, ott is. Segítséget jelenthet, ha átvesszük egymástól a jó példákat, s mi mindent megbeszélhetünk egymássalDr. Dégi Endre sikeresnek minősítette a megbeszéléseket, amelyek már kézzelfogható eredményt is hoztak. — Az információszerzés hivatalos rendje kialakult az In- terpoolon keresztül, de ez igen lassú, körülményes — mondta. — Megesett már, hogy nyolc hónapot kellett várni, hogy megküldjenek egy fontos ügyiratot. Hogy mi elDégi Endre Walter Böhm foghassunk egy autótolvajt, ahhoz rendkívül gyorsan kellenek az információk. Most megbeszéltük, hogy a bajorok azonnal a rendelkezésünkre bocsátják számítógépes irattárukból a kívánt adatokat, ha nem ütközik jogszabályba. — A nyáron elsősorban anyagi okok miatt nem tudjuk megoldani, hogy bajor rendőrök telepedjenek a Bala- ton-partra, ahol nagyon sok német nyaral; a mi embereinket és honfitársaikat egyaránt segíthetnék. Több bajor rendőrtiszt azonban családostul a tóparton nyaral, velük felvesz- szük a kapcsolatot. Szeretnénk elérni, hogy a hasonló beosztásban dolgozó rendőrök megismerjék egymás munkáját. Szeptemberig 3-4 napos tanácskozásra várjuk az augsburgi főkapitányt is, és valószínűleg még az idén somogyi rendőrdelegáció utazhat Bajorországba. Az információáramlás, a rendkívüli esetek kezelése áll majd a tanácskozások középpontjában. Dr. Dégi Endre így összegezte véleményét: A bajorok komolyan gondolják a partnerséget. Felszereltségük nagyon profi, s a szemléletük is az. Sokat tanulhatunk tőlük. Mielőbb szeretnénk behozni a lemaradásunkat. Czene Attila Hogy mit nyer az YTONG-gal? PÉNZT Az YTONG-gal az építkezés gyorsabb, pontosabb és anyagveszteség nélküli. Kevesebb a habarcsszükséglet. A nutféderes falazóelemnél a függőleges fugákat nem kell habarccsal kitölteni, így további kiadásokat takaríthat meg. Az YTONG egyedülállóan jó hőszigetelő. Fűtési költségeit egyszer s mindenkorra takarékra állíthatja. iiül A CL Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 mmm 1 Kérem, küldjenek számomra díjmentes ismertetőt az YTONG falazóelemekről. Név:........................................ ! Cím: .......................-................ I Foglalkozás: I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal hivatásszerűen foglalkozik) YTONG A bölcsek köve Az Ytong kaposvári márkaboltja mindig valami meglepetéssel! Produktív Megrendelő és Szaktanácsadó Iroda., Kaposvár, Petőfi tér 1. Tel./fax 82/417-831 Ahogyan egy „megszállott” ügyvéd látja A védelem pillérei A kaposvári dr. Fóris Kálmán sok nagy bűnügyben védte a vádlottakat. Az egyik bíró a legjobban felkészült ügyvédek közé sorolta. Egy ügyész nemrég azt mondta: várta, hogy a fellebbviteli bíróság rendre utasítja amiért a perbeszédben szinte megvádolta az elsőfokú bíróságot. Kétségtelen szakmai körökben is „menő” ügyvédnek számít. — Kit tart jó ügyvédnek? — kérdeztem az irodát fenntartó, negyedszázada Kaposváron dolgozó, halk szavú jogászt. — Azt, aki nemcsak kereseti lehetőségnek, hanem szolgálatnak tekinti ezt a munkát. Emellett lépést tart a gyors jogszabály változásokkal, és képes a specializálódásra. Az utóbbi érdekében alapítottam meg 1992-ben az irodát, ahol ma már négyen dolgozunk. — A tárgyalásokon kevész- szer hallani új, fordulatot is jelentő bizonyítékokat a védelem részéről. Van-e létjogosultsága nálunk az úgynevezett nyomozó védőnek? — Arra a nyomozómunkára, amit a védelem produkál a nyugati eljárásjogban, nálunk nincs se idő, se energia. — A bizonyíték vagy a vádlott iránt keltett bizalom és szimpátia hat-e jobban a bíróságra? — A bírónál az számít elsősorban, amivel kezdhet valamit. Amit jogilag tud kezelni. Az érzelmi megközelítés főként az élet elleni bűncselekményeknél eredményes, ha valóban megtévedt vagy utólag segítséget nyújtó vádlottról van szó. — Hogyan élték meg a vereséget, illetve a sikert a védencei? — Voltak, akik súlyosabb büntetésre számítottak, vagy maguk találtak mentséget a védői kudarcra. Nem fordult elő, hogy engem hibáztattak volna, de az megesett, hogy kedvező ítélet után a nyakamba ugrott a vádlott. Az emlékezetes sikerek között tartom számon, hogy a dombóvári „szamarás” Samu László szabadlábon van; kudarcként éltem meg Széli Krisztián és társai súlyos büntetését. A válóperek mindig elszomorítanák; azokban mindkét fél vesztes. — Ön hogyan érzi magát a vártnál súlyosabb ítélet után? — Mindig megvisel. A védő és védence között bizalmi viszony alakul ki. A védő az, akire a vádlott kiszolgáltatottságában egyedül számíthat. A kudarc már csak ezért sem felemelő érzés. — Mi segíti, illetve akadályozza a védő munkáját? — Jó, hogy egyszerűbbek, áttekinthetőbbek, „szakmaibbak” lettek a jogszabályok. Az is segíti a munkánkat, hogy az eljárás valamennyi szakaszában a korábbinál több a lehetőségünk, és partnernek tekintenek bennünket. Beszélhetünk a tanúkkal is. Könnyebbséget jelent, hogy jobb a nyomozói munka, ezért könnyebb a rendőrséggel az együttműködés. A számítógépeknek köszönhetően sikerült megszüntetni a „kézműves ügyvédi tevékenységet”. Nehézségeket okoz viszont az ügyek elhúzódása. Veszprémben van olyan ügyem, amely 1992-ben kezdődött, és azt mondták a bíróságon majd 1995-ben érdeklődjem. Ilyenkor elfásul az ügyfél is, és nem adja meg azt a segítséget, amelyet csak tőle kaphatunk. Nem használ, hogy túl sokan vagyunk a pályán és a megélhetésért sokat vállalunk. Az idő hiánya miatt nem mindig jutunk el a lényeghez, egy-egy fontos jogszabályhoz. — Mennyit dolgozik? — 13-14 órát naponta. Nemrég számoltam össze: ügyintézés közben egy év alatt 700 órát ültem gépkocsiban... Csak megszállottan lehet csinálni. Szegedi Nándor Főiskolai katedrán áll a szuperzsaru Roma nyelvet tanít a bűnügyi nyomozó Fotó: Török Anett Hallgatónak jelentkezett a kaposvári tanítóképző főiskola romológus szakára Máté Mihály dombóvári rendőr őrnagy, ám néhány héttel a képzés kezdete után már katedrára állították. Most ő oktatja a posztgraduális képzés hallgatóinak, rendőr- és katonatiszteknek a lovári cigány nyelvet. A minap kikerült a tanítóképző nyomdájából Máté Mihály nyelvkönyve, a Lovareski shib című főiskolai jegyzet. — Kocsolán születtem, amelynek környékén sok cigány él. Apám iskolaigazgató volt, s hogy jó kezekbe kerüljenek a roma csávók, apám tanítónő anyám gondjaira bízta a cigányosztályt. Én ugyan nem velük jártam, de sok cigány barátom volt és van ma is. Ott és akkor nem volt előítélet a romákkal szemben, sőt Kocsolán egy életre megszerettem a cigányokat. — Hogyan folytatta az általános iskola elvégzése után? — Jó tanuló voltam, így az érettségi után matematika-kémia szakon tanári diplomát szereztem Pécsett. Három évig tanítottam, majd beálltam rendőrnek. Parancsnokom rám bízta a cigányokkal való foglalkozást, s így még szorosabb barátságba keveredtem velük; elsősorban a collárokkal, akik kezdetben szőnyegkereskedéssel foglalkoztak, ma pedig végszám árulják az olcsón vásárolt ruhaanyagot. Eljárok a lóvásárokra is, hogy megismerjem a cigányság mentalitását, szokását. — Ez még mind kevés egy nyelvkönyvhöz. — Természetesen. Még tanár voltam, amikor elkezdtem tanulmányozni a cigányság történetét, kultúráját és ösz- szegyűjtöttem róluk vagy kétezer szakcikket. Vettem egy számítógépet, és betápláltam Máté Mihály rendőr őrnagy a cigány szakirodalmat. Közben megtanultam a lovári nyelvet, amely nem elég ismert, noha a hazai cigányság egynegyede beszéli, sőt Choli Daróczi József barátom a négy evangéliumot is lefordította lovári nyelvre. Én azt tartom, hogy bár nem nagy a szókészlete, a lovári nyelven is megismerhető a magyar és az egyetemes kultúra számos értéke. Sokat kellett tanulnom, hogy könyvírásba fogjak. — Hogyan lett nyelvoktató a kaposvári főiskolán? — József főherceg, Szmo- dics János és Choli Daróczi példája nyomán én is megkíséreltem egy cigány nyelvkönyv elkészítését, benne a nyelvtani szabályok mellett megtalálhatók az írott és beszélt lovári nyelv leggyakoribb fordulatai is. Ez a nyelvkönyv hasznos lehet azok számára, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek a cigányokkal. Gondolja csak el: milyen jó érzés, ha valakihez az anyanyelvén szólnak! Mivel felkértek, hogy Choli barátommal együtt én is tanítsak, gondoltam, hogy akkor már magam készítem el hallgatótársaim számára a nyelvkönyvet. — Úgy tűnik, önben nincs előítélet a cigány népcsoporttal szemben. — Nincs, mert köztük sincs több bűnöző vagy bűnözésre hajlamos ember, mint más körökben. Egyébként én nem fogadom el azt a kifejezést, hogy „cigánybűnözés”; ha elfogadnánk, akkor beszélhetnénk sváb- vagy zsidóbűnözésről is. A cigányságot ismerni kell, kellő toleranciával közeledve feléje; ezért is tisztelem a cigány értelmiséget. Gulyás József
