Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28 / 124. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. máj. 28., szombat SZÍNES hétvégé Kisgyaláni kisiskolások Támogatni kellene a letelepedést, s megőrizni a hagyományokat A párhuzamos óravezetésnek is megvannak a szépségei Fotó: Kovács Tibor Szemünk fényei Az alkalom szüli — nemcsak a tolvajt ugyebár —, hanem az „alkalmatos” gondolatokat is. Holnapra például, a gyer­meknapra. Gondolhatunk emelkedett szeretettel, gondolha­tunk aggodalommal „szemünk fényeire”; emlékezhetünk arra, mikor még mi is „szemek fénye” voltunk; családi me­legágyból vigyázták utcai rosszalkodásunkat, első útnakin- dulásunkat. S az alkalomra rendezett gyermeknapi örömök között inthetjük magunkat a régi jó közhellyel: milyen jó lenne, ha ez a megkülönböztetett szeretet nemcsak egyet­len napra szólna... Tudván tudjuk persze, hogy ez nem így van, hiszen a sze- retetnélküliség látszatát keltő hajsza, a gondoskodás, a munkahelybe kapaszkodás görcse, irama értük is van. Leg­inkább őértük! Mégis olykor igen nehéz a világukba lépni, mert a felnőttesen rossz, gügyögő vagy szidalmazó kopog­tatásra gyorsan zárják az ajtót. És rondát válaszolnak. Pe­dig meglehet, éppen azért tartották nyitva, hogy minket oda­várjanak. Nemcsak másoknak, magamnak is mondom, próbáljunk néha nézőpontot, „optikát” váltani. Ragaszkodásukból, el­lenkezésükből, vadócságukból tekinteni önmagunkra, s tár­saikra: miként ültet beléjük félelmet a csonkuló családok va- lósága-lehetősége; hogyan rajzolják ki színes papírjaikra, hogy a másiknak mi jutott, s nekik mi minden hiányzik még, amelyre bizony sokaknak nem futja. Világukban leleplezhető a mi világunk. Színe és visszája: miként zárjuk be magunk is az ajtót ha illetéktelennek, fájdalmat okozónak érezzük türel­metlen bekéretőzésüket, nemcsak az anyagi javakért — ame­lyeket csábító reklámok hirdetnek elérhetővé. Ebből az opti­kából megérthető az is, amiért kevesen vannak, kevesebben születnek, a megélhetés kérdőjelei mellett sok más okból is — Somogybán is. A városban is. Az utcánkban is. Pedig éppen a ritkult gyermektársadalom teszi jól kivehe­tővé sokszor érthetetlen könyv mellőli képernyő elé menekü­lésüket, a kevés meseszó miatt szegényessé vékonyodott szókincsüket — meg a másik oldalon azt is, hogy amíg a számítógép nekünk fejtörést okoz, nekik játékra vett nyilván­valóság. Zelk Zoltán mondta egyszer, hogy ő gyermekkorában volt vénember, felnőve vált játékos gyermekké. Gondoljuk meg, ez nem rossz megoldás: szemünk fényei felől nézni a saját szemünk fényeit. Meg fénytelenségeit. Segít magunknak is, hogy nekik is segíthessünk. Tröszt Tibor Donald kacsa 60 éves Múzeum lesz a csurgói oskola Elkészültek a csurgói gim­názium régi épületének, Cso­konai „első oskolájának” felújí­tási tervei. Egyed Tibor Ybl-dí- jas kaposvári építész nagy műgonddal nyúlt a kétszázé­ves épülethez. Ez lesz méltó otthona a városi múzeumnak. Balassi emléke Balassi Bálint emlékére rendeztek konferenciát Esz­tergomban. „A magyar Amp- hion” című ötnapos tudomá­nyos tanácskozásnak az ad időszerűséget, hogy a nem­zeti líránk első európai rangú képviselője, a vitéz katona 400 éve Észtergom várfalai alatt kapott halálos sebet a tö­rökök ellen vívott csatában. A konferencián mintegy 200 iro­dalomtörténész vett részt. Thai táncegyüttes vendégszereplése Budapestre érkezett a Tai- földi Táncakadémia néptán­cegyüttese. Tegnap a Stefá­nia palotában léptek fel, ma pedig Pécsett szerepelnek. Ez az első alkalom, hogy a thai­földi táncegyüttes Közép-Eu- rópában bemutatkozik — táncdrámával és a távoli or­szág tájainak néptáncaival. Szép magyar kotta Bach, Scarlatti, Grieg, cite- raiskola, magyar katonadalok, Joplin ragtime-ok, gordonkaá­bécé, illetve Muszty-Dobay gi­táriskolájának zenei szakleí­rása is látható a Szép magyar kotta ’94 címmel nyílt budai kiállításon. A kottakiadók első alkalommal tárták együttesen a nagyközönség elé legszebb zeneműkiadványaikat a zene- tudományi intézetben. Meghalt a híres balerina Meghalt Klier Nelly, a Ma­gyar Állami Operaház egykori balerinája, a világhírű olasz karmester, Sergio Failoni öz­vegye. 82 éves volt. A 20-as években kiugró sikerét a Gio- conda című opera táncbetét­jében aratta. Később impresz- száriói tevékenysége ered­ményeként olyan világhíres­ségek léptek fel a magyar dal­színházban, mint Luciano Pa­varotti, Lambertin Gardelli. Régizene-fórum A budapesti Régizene-fó­rum nyitó koncertjén, a Kálvin téri református templomban a debreceni Kodály Kórus lépett fel. Heinrich Schütz és Sa­muel Scheidt egy-egy művét adták elő. Három estén két XVI. századi zeneszerző, Lassus és Palestrina halálá­nak 400. évfordulójára emlé­keztek, a világhírű a Győri Le­ánykar a két művész darabjai­ból állította össze műsorát. Csepűrágó-ünnep Csepűrágó-ünnepet tartanak a budai Várban. Az esemény nyitánya a mai gálaműsor a Várszínházban. Az esten kor­társ komponisták — Bródy Já­nos, Cseh Tamás, Darvas Fe­renc, Dés László, Döme Zsolt, Presser Gábor, Selmeczi György, Szörényi Levente és Várkonyi Mátyás — legnépsze­rűbb színpadi zeneművei csendülnek fel. Ekkor osztják ki a színészi díjakat. Amikor azt kérdeztem Kis- gyalán polgármesterétől, hogy érdemes-e nyolc gyermekért fönntartani az iskolát, így vála­szolt: — Érdemes azért, hogy valami legyen a faluban, mert különben az égadta világon semmi sem lenne. A 300 lakosú települést hat­van százalékban nyugdíjasko- rúak lakják s a népszaporulat sem ad okot a derűlátásra. Szegvári Józsefné tanítónő szerint jövőre két gyermek iratkozna be az első osztályba, de mert későn érők, csak egy év múlva vehetik kezükbe az olvasókönyvet. Akkor öttel szaporodik a nebulók száma. Milyen is a kisgyaláni is­kola? Való igaz, egykoron több lurkó szaladgált az idilli hangu­latot árasztó, árnyas kertjében. A gyermekek — egytől négy osztályig — élvezik a kötetlen tanítás minden szépségét. Za­jos csöngő helyett a tanító néni hívó szava jelzi a szünet végét. Négy elsős, s mindösz- sze egy másodikos és negye­dikes foglal helyet a padokban. A tágas tanteremben a zon­gorától a diavetítőig és a szemléltető képekig minden korszerű oktatóeszköz megta­lálható. A legdrágább és leg­hatásosabb „eszköz” azonban a tanító néni személye. Szük­ség is van itt a jól képzett neve­lőre, hiszen a párhuzamos óravezetés sok szakmai, pe­dagógiai meglepetést tartogat. — Az egyik elsős —, képes­ségei alapján — kisegítős lenne, de intenzív foglalkozás­Nem létezett valójában a gonosz mostoha sem. Csak egy szerencsétlen asszony volt, akit boszorkányper nyo­mán égettek el... A berlini tör­ténész szerint a grófnőt Mar­garethe von Waldecknek hív­ták. Az észak-hesseni Bad Wildungenben élt 1533-tól 1554-ig. A törpék pedig egy „Bergfreiheit” nevű rézbányá­sal sikerült fölzárkóztatnom a többihez — mondja. — A nyolcból 3 gyermek jó adott­ságokkal rendelkezik, a leg­több közepes szinten produ­kál. Azt gondolnánk, hogy ilyen kis létszámú iskola csak el­vétve akad országunkban. Ki­derült: 525 társintézmény van és nemrégiben Budapesten, a szakmai érdekvédelem megte­remtéséért országos egyesü­letet is alakítottak. A kisgyaláni tanítónő négy éve dolgozik a speciális mód­szerrel és nagyon jónak találja. Lehetőséget ad arra, hogy a felsőbb tagozatos diákok al­kalmanként, amikor a kisseb- bekkel foglalkozik, bekapcso­lódjanak a munkába és be­hozzák a lemaradásukat. És arra is volt példa, hogy egy el­sős tanuló fölismerte a konvex és konkáv szögek közti kü­lönbséget. Szerencsére a SOPI nagyon odafigyel az osz­tatlan kisiskolák problémáira és évenként szervez az egy­személyes iskolák tanítóinak továbbképzést, ahol elsajátít­hatjuk a párhuzamos óraveze­tés módszereit. Egy ilyen isko­lában a tanító amolyan minde­nes: adminisztrál, fűt, takarít s mindezért szerény összevo­nási , iskolavezetői pótlékban részesül. A kisgyaláni gyerekek szülei nagyrészt munkanélküliek vagy helyben dolgznak, így ebédre hazavárják csemetéje két. Az önkormányzatnak csak a tízórairól kell gondoskodnia. ban dolgoztak, egészségüket tönkretéve, és a súlyos ércek hordozásától visszamaradtak a növésben. Vastag filc-sap- kájuk, amelyet a kőomlások miatt viseltek, valóban hason­lóvá tette őket a mesebeli tör­pékhez. Eckhard Sander könyvében (Hófehérke — mese vagy valóság?) leírja az említett grófnő életét, amely a Egyébként is mindent meg­tesznek értük; tanévkezdéskor fejenkét 3 ezer forinttal támo­gatták a beiskolázást. — Szívem szerint sosem mennék el innen — mondja a tanító néni, aki naponta, bicik­livel teszi meg az utat Gölle és a település között. — Az a jó, hogy a beiratkozástól a ne­gyedik osztály végéig követhe­tem a fejlődésüket. Nagyon sokszor előfordul, hogy anyu­nak vagy Márta néninek szólí­tanak. Hogy mi hiányzik leg­jobban? A gyerek... Még lega­lább 4-5 kellene ahhoz, hogy ideális legyen a létszám. A falu vezetésének is intő jel lehet a gyermektelenség. Tenni kell valamit, lehetőséget kell adni a fiataloknak, hogy letelepedje­nek. Szívesen fogadnám itt a környékbeli település alsóta­gozatos diákjait is, ha lenne rá igény és ha az önkormányza­tok támogatnának ebben. Szegvári Józsefné az ifjabb kisgyalániakkal is szót ért. Igaz mindössze húszán jöhetnek össze egy-egy rendezvény kapcsán, de tervezik, hogy föl­elevenítik a hagyományokat. A hajdan nagy sikereket megért férfikórus fölbomlott, újjászer­vezése most van folyamatban. Megépült a minden igényt ki­elégítő, korszerű kultúrház, csak az emberek hiányoznak. — Szeretném, ha Kisgyalán olyan igazi „kis gyalánná” válna — mondja — Ha meg­őrizné és továbbhagyomá­nyozná az értékeit. Várnai ágnes mese mintájául szolgált. Mint a mesében, az ő édesanyja is meghalt a leány születésekor, és a kislányt mostoha nevelte föl. 21 éves korában Marga­rethe grófnőt Brüsszelben a spanyol udvarban egy intrika során megmérgezték. Törté­netéből népi mesék keletkez­tek, s ezeket gyűjtötték össze később a Grimm testvérek. A berlini történész azonosí­totta a hegyet is, ahol a törpék ércet bányásztak. A Rajna-vi- dék Kellerwald nevű hegyvo­nulatáról van szó. Margarethe testvére, Samuel gróf szerezte Donald kacsa láthatólag is­meri az örök fiatalság titkát. A világ leghíresebb gácsérja ebben az évben ünnepli 60. születésnapját, de olyan fiata­los mintha csak huszas évei­nek második felében járna. Egyik kalandról a másikra bukdácsol, s a szerencse haj­szolása közben állandó vesz­tes marad. Emiatt hangos dühkitörésekkel könnyít a lel­kén. Születési éve körül nincs vita, annál inkább megszüle­tésének pontos napja körül. Egyesek azt tartják, amit Walt Disney kitalált, hogy március 13-án született. Hiszen vilá­gos: a szerencsétlen szárnyas csak 13-án jöhetett a világra. Valójában a komikus figura 1934. június 9-én látta meg a napvilágot, amikor először szerepelt egy rajzfilmben. Do­nald ekkor kezdte világkarrier­jét. Hamarosan felülmúlta Mickey egér népszerűségét is. Mickey egér, aki Donald kacsa megjelenéséig a Disney-stú­meg ott a bányászati jogot. A szomszédos faluban talált régi okmányok szerint a bányában gyermekek is dolgoztak: a tör­pék — írta Sander. Mivel a környéken nem folyt földműve­lés, az ott élők apró házakban laktak, hiszen nem volt szük­ség szerszámok tárolására szolgáló helyiségekre. A gonosz mostoha szörnyű halála is másként történt. Bad Wildungenben 1532 óta bo­szorkánypereket folytattak. A boszorkányok ítélete hasonló volt, mint amit a mesében ol­vasunk: tűzhalál. dió uralkodó sztárja volt, az amerikai nőegyesületek nyo­mására bátor személyiséggé lépett elő, míg Donald to­vábbra is az ügyefogyott ka­csa maradt. A világhírű kacsát először Art Babbit, Disney egyik rajzo­lója vetette papírra. Már akkor matrózruhát viselt, de hosszú vékony csőre volt. Az állatka rajongói viszont inkább azt a Donaldot szeretik, amelyet egy másik rajzoló, Carl Barks teremtett meg a 40-es évek­ben. Ő adta Donaldnak a jel­legzetes fiatalos, naiv arcot és benépesítette környezetét más figurákkal. Barks rajzoló­asztaláról származik a többi között Dagobert bácsi is, aki legutóbb Németországban egy nagystílű zsarolónak adott tippeket. Barks ma 92 éves és még mindig tele van ötletek­kel. Nem kevesebb, mint 500 Donald-történetet talált ki, amelyek a képregényekben 6371 oldalt töltöttek meg. Játékparádé Veszprémben Pápán, Veszprémben és Ba- latonfüreden rendezik meg jú­nius 9-12-én az United Games of Nations a Nemzetek Egye­sült Játékai nemzetközi szer­vezet játékfesztiválját. A ren­dezvényen több tízezer gyerek részvételére számítanak. A helyszíneken lesz Gyerekcsúcs néven politikai fórum, s neves közéleti személyiségek vála­szolnak majd a kérdésekre. Lo­vasfelvonulás, huszárbemu­tató, számos kiállítás és vetél­kedő tarkítja a programot. Pá­pán a 100 hektáros Eszterházy Parkban alakítják ki a játékvá­rost, innen indul a veterán au­tók és motorok túrája is. Száraz tényékké törpült a Grimm-mese varázsa Hófehérke nem volt szép királyleány Eckhard Sander berlini történész megtalálta a Hófehérke és a hét törpe című közkedvelt mese eredeti szereplőit. Szerinte Hófehérke nem volt királylány, hanem egy szeren­csétlen grófnő, akit megmérgeztek, a törpék pedig robottól görnyedt, kizsákmányolt gyermekek voltak. n

Next

/
Thumbnails
Contents