Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-14 / 113. szám

1994. május 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Orvosi műszer adakozásból Folyamatosan fejlesztik a siófoki mentőállomás Merce­des rohamkocsijának felszere­lését, amelyet a zamárdi SOS Alapítvány segítségével állí­tottak szolgálatba. Az új, százhuszonöt ezer forintba kerülő műszerre Bálványos, Pusztaszemes, Földvár lakói, a ságvári, szárszói, földvári önkormányzat s a kereki orvos adta össze a pénzt. Kempingszépítő Balatonőszöd Egymillió forintot költenek a balatonőszödi Hullám kem­ping tavaszi felújítására, par­kosítására, s új szeméttároló­kat és a lakókocsikhoz nyilvá­nos helyiséget is kialakítanak. Vendégeket még csak egy hónap múlva fogad a kem­ping, noha már ezekben a na- pokbanis sok az érdeklődő tu­rista. Egymillió márka megy a raktárra A Sió-Eckes széplaki köz­pontjában kétezerötszáz négyzetméteres, modern rak­tárházat építenek. A cég ugyanis tovább bővíti kapaci­tását. A jövő héten munkába állítják Széplakon a negyedik gépsort is. A Sió-Eckes rak­tárháza a vevők jobb kiszolgá­lása végett épül; egymillió német márkába kerül. Elvitték az építőanyagot Kétszázharmincezer forint értékű építőanyagot loptt el ismeretlen tettes a balatonbog- lári kollégium építési területé­ről. A fonyódi rendőrkapitány­ság munkatársai keresik az anyagot és az eltulajdonítót is. Lovasbemutató Balatonkeresztúron Balatonkeresztúr is kapcso­lódik a balatoni fesztivál ren­dezvényeihez. Lovasbemuta­tót tartanak itt a hét végén, hortobágyi hangulattal, hiszen karikáspattogtató csikósok szállnak nyeregbe; lóugratás és tarka felvonulás, valamint főzőverseny színesíti a Ke­resztúr kis fesztiválját. A fonyódi autós­mozi műsora Május 14-én: Tökéletes célpont (Színes szinkronizált amerikai film) 15-16-án: A szökevény (Színes amerikai film) 17-18-án: Mrs. Doubtfire (Szinkronizált amerikai film) 19-20-án: A pusztító (Színes, amerikai film) Az előadások mindennap 21 órakor kezdődnek. Hajdani kolostor titkának nyomában Jutón 40 telket alakítanak ki A borturizmus útja Kishegyre Lellén leltárból terveznek Telefonhoz jut most több mint ezer család — Huszonnyolc millió forint útépítésre és felújításra A leilei Kis-hegy, ahová nyáron sokan látogatnak Fotó: Lang Róbert Rövidesen befejeződik Ba- latonlellén a csatornázás első nagy programja. Ennek zöme a város polgárainak pénzéből valósul meg, ám az önkor­mányzat az idén is 29 millió forintot költ rá a költségveté­séből. Ezzel a város területé­nek mintegy a felén megoldják a szennyvízelvezetést. Dolgoznak a következő há­roméves fejlesztésen is, mert szeretnék elérni, hogy miha­marabb a település egésze bekapcsolódjon e környezet­kímélő szolgáltatásba. Szűcs László polgármester el­mondta, hogy az önálló vá­rossá váláskor ezen a terüle­ten volt a legnagyobb elmara­dás. Akkor a képviselők úgy döntöttek, hogy városleltárt készítenek a legfontosabb fel­adatokról, a város polgárainak igényeiről és a költségvetés lehetőségeiről. Sokan meg­mosolyogták őket, amikor ke­rékpáron végigjárták Lellét; csakhogy a bicikliről könnyen leszállhattak, körülnézhettek és meghallgathatták az embe­rek véleményét. Azóta is minden évben megújítják ezt a leltárt. Ez az egyik garancia arra, hogy ész­szerűen költik el az önkor­mányzat költségvetési forint­jait. A polgármester ösztö­nözte ezt a hosszú távú, előre­tekintő munkát. E hónapban fejeződik be a telefonfejlesztés: a Matáv, az önkormányzat és az állampol­gárok anyagi összefogása ré­vén több mint ezer család, il­letve üdülőtulajdonos jut tele­fonhoz. S hamarosan elkészül az a kerékpárút is, amely vé­gigmegy Lelle egész terüle­tén. Az idén is jelentős össze­get, 28 millió forintot költenek az utak, járdák építésére, fel­újítására, főként az üzleti köz­pont környékén és azokban az utcákban, ahol befejezték a közműépítéseket. A borturizmus útja a Kis-hegyre vezet. Az önkor­mányzat ezzel a beruházással segíti az itteni magánszőlé­szetek vendégfogadó tevé­kenységét. Eztán kényelme­sen jöhet a látogató bort kós­tolni vagy szüretelni. A szőlő­kultúra közelében levő er­dőkbe pedig kirándulóközpon­tot terveznek, a rádi parker­dőbe is, és idén mintegy há­rommillió forintból rendbe te­szik a gyalogutakat, erdei pi­henőket. Gáldonyi Magdolna A siójuti Róka Gyula az ősök nyomát kutatja. Ki volt az az ember, aki majd kétezer éve a sóskúti völgy falu melletti emelkedőjén lakógödröt ásott magának? Hogyan éltek a Ba­rát-domb szerzetesei? Hol volt a középkori rév helye? Mert akkoriban még révje is volt a Balatontól ma mintegy nyolc kilométerre eső falunak! Mikor, milyen körülmények kö­zött pusztult el a régi telepü­lés? — Jutról, Judról, Gyuthról, Jódról, Juthról, Siójutról gyűj­tök adatokat — mondta Róka Gyula. — Kicsi település a mi­énk, 160 házának ma mintegy ötszáz lakója van. Nincs külö­nösebb nevezetessége, ami híressé tenné. De a miénk, a mi szűkebb hazánk. A falu dinamikusan fejlődik. Nemrég bevezették a gázt, a telefont, a felfordulás nyomá­ban az utcákat, járdákat is megjavítgatták. Jutott pénz az iskolára, polgármesteri hiva­talra, és egy régi széntárolót modern orvosi rendelővé va­rázsoltak. Sikerül megtartani a fiatalokat; igazi lakótelep van kialakulóban a település Ádánd felé eső részén. A sző­lőhegyek irányában is nyújtóz­kodik a falu. A volt Sóslegelő alatt, ahol két utcányi ház nőtt ki a földből jó évtizede, ott rej­tőzik Jut tán legnagyobb titka... Pálosok vagy ferences szerzetesek éltek e helyütt? Az egykori kolostor padozatául szolgáló négyzet alakú téglá­kat az építkezések során felás­ták; disznóólakba vakolták be egy részét, alig pár darabot si­került megmenteni. Egy szép, faragott sarokkőmaradványt Sárai József épített be a pincé­jébe. A nagyobb iskolások ko­sárra való csontot, cserepeket, jellegzetes köveket gyűjtöttek össze akkoriban, köztük egy kúp alakúra faragott vörös homokkő szenteltvíz tartónak vélhető. Malomkődarabot is leltek, meg egy ajtókeret felső zárókövét. No, és egy Mátyás király korából származó aranypénzt. — Az öregek tudtak az épü­letről — mondta Róka Gyula. — 1923-ban például akácfákat telepítettek ide, de nehéz volt az ásás, mert — mint mondták — „sok helen kübe értünk”. Az okmányok hol ferences, hol pálos kolostornak tudják az építményt. Csak ásatás fed­hetné föl az igazságot. A fe­rencesek egyébként kulduló- rendként alakultak, s már az 1200-as években megjelentek a Kárpát-medencében. A pá­losok az egyetlen magyar ala­pítású szerzetesrend tagjai. 1786-ban II. József rendjüket feloszlatta, vagyonukat elko­bozta. Érdemes volna utána­járni a titoknak! Amíg Róka Gyula a múltat, a gyökereket kutatja, a szem­közti dombon a jövőnek kezd épülni a falu. Mint Németh Já- nosné jegyző elmondta: nem­rég több mint hét holdnyi terü­letet vásároltak a termelőszö­vetkezettől. Három utcában 40 telket akarnak fokozatosan kia­lakítani — a munka a közeli napokban indul. A terület csücskében pedig kulturális központot alapítanak: a tervek szerint egy helyre költözik majd az iskola, óvoda, a könyvtár. S igen, ide kerül majd a helytörténeti gyűjte­mény is... Czene Attila Homokvárak és bádogbódék Bérleti szerződés a fonyódi strandon Közműberuházás az övcsatornatol keletre Készülnek a szezonra Balatonmárián A központi strand szolgáltatóépületében korszerű vizesblokkot alakítottak ki Fotó: Kun G. Tibor Önálló ágazatként működnek Fonyódon a városi fizető- és szabadstrandok. A 3-4 kilomé­ter hosszú, fürdésre alkalmas közterületnek jó, ha a felén kul­túráltak a szolgáltatás körül­ményei. A lángossütők bordás alumíniumlemezzel burkolt bo- degái fölött elszállt az idő. Völler Zoltán, a fonyódi vá­rosgazdálkodás vezetője azt hangsúlyozza: a minőségi tu­rizmushoz sok minden szüksé­ges. A higiéniára, a lejárók biz­tonságára, a bólyák kihelyezé­sére, a mentőcsónakok megfe­lelő állapotára a nyári hóna­pokban fokozottan figyelni kell — a tízegynéhány strand mindegyikén. Bélateleptől a vá­rosi strandon át Fonyódligetig tartó partszakaszon a vendé­gek óriáscsúszdát éppúgy ta­lálnak, mint kondícionálóter­Ünnepelt tegnap a 681 lel­kes Som község, mert a tele­pülés lakói és az önkormány­zat közös beruházását fejez­ték be. Lenkey Tibor, polgár- mester emelkedett hangon sorolta a tényeket: a 16,8 mil­lió forintos beruházás költsé­geinek felét a falu lakói állták, portánként hatvanötezer fo­rintos hozzájárulást fizetve. A tizenharmadikák szeren­csét hoztak a településnek, mert tavaly január 13-án ren­delték meg a tanulmányter­met, vízijármű-kölcsönzőt vagy standcikkeket is árusító butikot. — A négy fizetőstrand bérbe adásából csaknem 4 millió fo­rint folyik be — mondta a vá­rosgazdálkodási szakember —, ebből fedezzük a szabadstran­dok üzemeltetését. Az önkor­mányzatnak fiztos bevételt je­lent, hogy a part menti vállalko­zókkal tíz évre kötött szerző­dést, amely évente 85 ezer fo­rint területhasználati díjat álla­pít meg pavilononként. A városi főépítész irányelvei alapján en­gedélyezzük a környezetbe illő, új árusítóhelyek telepítését. A 2-300 méterenként kialakí­tott homokozó-rönkvárak, az igényesen megformált pavilo­nok, a tavaszi nagytakarítás, a köztéri bútorok és játékok már a felkészülést mutatják. (Csíky) veket, október 13-án kötöttek megállapodást a nagykani­zsai Kögáz Rt-vel és a kiváló munkát teljesítő dombóvári Uniterm Gmk-val. így az ava­tás sem lehetett máskor, mint május 13-án. A gázenergiát szolgáltató rendszert Németh Tibor, a Kögáz Rt beruházási főosz­tályvezetője vette át, míg a gázlángot Kadlicskó István, a képviselő-testület korelnöke gyújtotta meg. G. M. Javában készülnek a sze­zonra Máriafürdőn. A fizető- és szabadstrandokat füvesí­tik. A központi strand mint­egy 1,5-2 hektáros területén most építik ki a közvilágí­tást: kandelábereket állíta­nak fel. A Dédász keszthelyi kirendeltségének szakem­berei júniusra fejezik be a munkát. Az 1,8 millió fo­rintra rúgó költségnek majdnem a felét — a Balaton Szövetségen keresztül — pályázati úton nyerte az ön- kormányzat. Felújítják a strandbejáróhoz közeli szolgáltatóegységet is. A vizesblokk és a középső szint beépítése további 1,7 millió forint kiadást jelent az önkormányzatnak. A polgár­mesteri hivatal egyébként a strandi szolgáltatásokat — csúszda, vízibicikli, napozóá­gyak, teniszpálya stb. — vál­lalkozói kézbe adta, meg a községi parkolót is. Ez utóbbi­ért 850 ezer forintot kért azzal a kikötéssel, hogy parkoló­jegy-áremelésről szó sem le­het. Három, korábban a vízügyi igazgatóság kezelésében levő szabadstrand a község tulaj­donába került. A Szabadság, a Polgár és az Őrház utcai strand zavartalan működésé­ért az idén már a hivatal fel­elős. A közmű-program továbbvi­telével is számolnak a bala- tonmáriaiak. A sok gondot okozó belvíz elvezetésére 4 millió forintot sikerült össze­spórolni; a Rákóczi utcától északra, a part felé futó 7-8 kis utcában folyamatosan dol­goznak a munkagépek. A köz­ség nyugati részén mintegy 1,6 kilométeres szakaszon még nincs szennyvízcsatorna; itt a 60 millió forintos beruhá­zást majd a fürdőidény múltán kezdik meg. Több mint kétévi huzavona előzte meg az állami beruházásban készülő főmű­veket, s a céltámogatásban részesülő település most rá­csatlakozhat. A balatoni víz­minőség óvása szempontjából fontos szennyvízcsatornán kí­vül a vezetékes gáz ügye is erősen foglalkoztatja a máriai- akat. A csatornapartig kiépült közmű ugyanis most csak a lakosság egynegyedét látja el. Csíky Kis Erika Gáz gyűlt Somban 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents