Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP — A PÉNZ VILÁGA 1994. május 10., kedd A bankvilág a komputeres bűnözéstől tart Pandúrok lépéselőnyben Hitelek ipari vállalkozásokhoz Bukarestben közös ameri­kai-román bank nyílt meg, amely ipari és kereskedelmi vállalkozásokhoz nyújt hitele­ket. A bank induló tőkéje 2,9 milliárd lej. Az Ipari és Keres­kedelmi Hitelbank igazgatói remélik, hogy új színvonalat honosítanak meg a döcögő román bankrendszerben, amely üggyel-bajjal igyekszik alkalmazkodni a piacgazda­ság szigorú követelményei­hez. A banknak három fő részvényese van, és szoros kapcsolatokat ápol két nem részvényes izraeli bankkal. Tőkét emel a Bayer Bank A Bayerischen Landes­banknál sajáttőke-emelésre kerül sor. A bajor tartományi kormány törvénytervezetet fo­gadott el, amely szerint az 1957 és 1990 között a Baye­rischen Landesbodenkredi­tanstalt által lakásépítésre ki­kölcsönzött körülbelül 1,3 mil­liárd márka értékű tartományi pénzeszközök utáni követelés a Bayerischen Landesbank tu­lajdonába kerül több lépésen keresztül. Első lépésben 500 millió márka követelés ke­rül a Landesbank tulajdonába. Külföldi tőke Az amerikai üzletemberek az összes külföldi befektetés mintegy negyven százalékát jegyzik hazánkban. Összeg­szerűen ez durván hárommilli- árd dollár tőke Magyarország­ra telepítését jelenti. V alutaárfolyamok (Az MNB árfolyama április 13-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 150,92 153,92 Ausztrál dollár 72,43 73,77 Belga frank (100) 295,95 301,45 Dán korona 15,55 15,85 Finn márka 18,75 19,09 Francia frank 17,76 18,10 Görög dra. (100) 41,41 42,21 Holland forint 54,22 55,26 ír font 147,49 150,29 Japán yen (100) 98,81 100,67 Kanadai dollár 73,29 74,81 Kuvaiti dinár 340,30 346,96 Német márka 60,86 62,06 Norvég korona 14,03 14,31 Olasz líra (1000) 63,46 64,68 ATS (100) 865,60 882,30 Portugál esc. (100) 58,93 60,07 Spanyol pes. (100) 73,90 75,36 Svájci frank 71,54 72,86 Svéd korona 13,18 13,42 USA-dollár 101,23 103,23 ECU (Közös Piac) 117,22 119,46 — Két éve fogtunk hozzá a biztonsági rendszerünk általá­nos korszerűsítéséhez: a bank vezetése időben felismerte, hogy enélkül a pénzintézetnél elhelyezett betétállomány és a személyzet biztonsága is ve­szélybe kerülne — mondta Bodrogi Ferenc, az OTP biz­tonsági főnöke. — Az első bankrablási kísérletek rávilágí­tottak a lehetséges veszélyfor­rásokra, a bűnözés új iránya­ira. Sajnos a feltevések beiga­zolódtak, sőt egyes erőszakos bűncselekmény típusok a vártnál jobban elszaporod- tak.Új, nálunk korábban isme­retlen módszerek is megjelen­tek az alvilág eszköztárában. A biztonsági főnök így foly­tatta: — Ezek a bűnözés szelí- debb formái ugyan, de rop­pant nagy károkat okozhat­nak. Sokkal veszélyesebb a bankjegyek, az értékpapírok hamisítása, vagy mondjuk a komputeres bűnözés. Ezen a számítástechnikai rendszerek elleni ún. intelligens támadási kísérleteket értjük. Sokan em­A fizetési-kereskedelmi passzívum különösen aktu­álissá teszi azt a kérdést, va­jon szükség van-e nagyobb mérvű forintleértékelésre. A Világgazdaság több neves szakembert megkérdezett, milyen leértékelést tart in­dokoltnak. Papanek Gábor (Gazda­ságkutató Rt): — Nyilvánvaló, hogy a kor­mány politikai okok miatt a még hátralévő kormányzati időben nem hajt végre leérté­kelést, így az csak az év má­sodik felében várható. Mérté­két tekintve a forint reálérté­ken tartása a cél, ez körülbelül 15 százalékos leértékelést kí­ván meg. A világon mindenütt apró lépésekben történik a fizető- eszköz leértékelése. A fokoza­tosság figyelmen kívül ha­gyása igen nagy terhet róna a gazdaság szereplőire. A de­valválás mértékére kemény törvényi korlátok vannak. Na­lékeznek még arra a több mil­liós rablásra, amit a mágnes- kártyás pénzkiadó automaták ellen ezzel a módszerrel kö­vettek el. Ezért is kellett a leg­korszerűbb technikát bevet­nünk a biztonsági rendsze­rünk kiépítésekor. A „profi” bűnözés ellen csak profi mó­don lehet védekezni. — Magyarországon két évvel ezelőtt még alig akadt profi biztonságtechnikai szakértő. Milyen mintára, hogyan építették fel a rend­szert? — A nyugat-európai orszá­gokban tanulmányoztuk a legkorszerű eszközöket s erre építve az OTP rendszerét már saját erőből alakítottuk ki spe­ciális biztonsági ismeretekkel rendelkező villamosmérnö­kök, építészek, számítás- technikusok, jogi-, és igazga­tási szakemberek segítségé­vel. A mechanikai és az elekt­ronikai védelem mellett min­den fiókunknál felállítottuk a fegyveres biztonsági őrszol­gálatot is. — A versenyben kinek gyobb mérvű devalválásra csak a kormány együttműkö­dése esetén kerülhet sor, ez pedig a leendő politikai sze­reposztástól függ. A külföld óhaját viszont végképp nem lehet előre megjósolni, lehet, hogy akár 20 százalékos de­valválást is elvárnak, de akár az is előfordulhat, hogy egyál­talán nem kívánnak ilyen igé­nyeket támasztani hazánkkal szemben. Peter Kraft (a Magyaror­szágon működő Amerikai Gazdasági Kamara első alel- nöke): — Mivel az 1994-es évben várhatóan 18-22 százalékos inflációval lehet számolni, a forint leértékelésének is ilyen üteműnek kellene lennie. Per­sze itt figyelembe kell venni az inflációgerjesztő hatást is. Az viszont tény, és ez az idegen- forgalomban nagyon jól nyo­mon követhető, hogy az elmúlt évek leértékelése nem tartott lépést az inflációval. Ennek vi­szont az a ma különösen ér­van most előnye, a rablók­nak, vagy a pandúroknak? — Úgy érzem, most ne­künk. De lehet, hogy holnap már másképp áll a mérkőzés. — Milyen szempontok alapján választják ki a biz­tonsági őröket? — Az alkalmazás elsődle­ges szempontja: a büntetlen előélet, de az erkölcsi köve­telmények mellett a pszichikai és fizikai alkalmasságot is vizsgáljuk. Korábban bankunk több külső céggel is próbálko­zott, de a vállalkozók nem áll­nak jót minden emberükért. Ezért magunk alapítottunk egy őrző-védő vállalkozást. — A biztonsági szolgálat mit véd elsősorban: a pénzt vagy az alkalmazottak éle­tét? — Az emberi életet. Az ügy­feleink és a munkatársaink biz­tonsága a legfontosabb! Ép­pen ezért nemcsak az őrszol­gálatnak, hanem valamennyi dolgozónknak pontosan is­mernie kell a rendkívüli helyze­tekben megkövetelt magatar­tási formákat. N. Zs. zékelhető következménye, hogy Magyarország egyre drágább a külföldi turizmus számára. Az 1990-es évhez képest ma mintegy 15-30 százalékkal kell többet fizetnie az idelátogatóknak. A leérté­kelést mindenképpen lassú ütemben, 1,5-5 százalék kö­zötti lépésekben kellene vég­rehajtani. Köves András (Koping-Da- torg): — Konjunktúrajelentésünk­ben két variációt dolgoztunk ki, prognózis jelleggel. A két változat abban tér el, hogy a gazdaságpolitika a fizetési mérleget még ebben az évben javítani kívánja, vagy azt 1995-re halasztja. Amennyi­ben még 94-ben javítanák a fizetési mérleget, 10-15 szá­zalékos reálleértékelésre számíthatunk. A leértékelés ütemét tekintve — korábbi vé­leményemmel ellentétben — úgy gondolom, hogy egy vagy két határozott lépéssel kell végrehajtani. Cs. T. Szakemberek a forintleértékelésről Értékmegőrzés devizabetéttel Az infláció és a gyakori forint leértékelések hatására az ál­lampolgárok egyre nagyobb része külföldi pénznemben tartja megtakarítását. Ez az arány a megemelt turista el­látmány hatására várhatóan idén tovább fog növekedni. A Kopint-Datorg és a Központi Statisztikai Hivatal adatai sze­rint tavaly a forintbetétesek ár­folyamvesztesége a márkával szemben 10 százalék, a dol­lárral szemben 6 százalék volt! A gazdaság kiszámíthatat­lansága miatt tehát nem meg­lepő, hogy sokan egyenesen külföldi — osztrák vagy svájci — bankokban tartják megta­karításaikat. Még azok is sza­badulni igyekeznek forintjaik­tól, akik nem a kamatnyere­ségre törekszenek, hanem mindössze a pénzük értékét szeretnék megőrizni valami­lyen módon. Ezért még a de­vizaszámlák kamatainak megadóztatása sem riasztja el a tulajdonosokat, hiszen egy drasztikus leértékelés után még ezzel együtt is keveseb­bet veszíthetnek az ügyleten, mintha forintban őriznék a pénzüket. 1992-höz képest 1993-ban mintegy 30 száza­lékkal, átszámítva, csaknem 52 milliárd forinttal nőtt a devi­zabetétek összege. Bánhegyi Zsuzsa Pénz a sörben Mit ér a részvény, ha magyar? A kormányzat szerint sike­res a kisbefektetői résztulaj­donosi program (KRP). A programban elsőként részt­vevő Soproni Sörgyár részvé­nyeit 30 ezer ember jegyezte, s várhatóan a másodikként felajánlott Pannonplast Rt-re is marad még éppen elég je­lentkező. Mivel Magyarorszá­gon még nem vált megszo­kottá a részvényjegyzés, nem árt néhány alapvető dolgot elmondani ezzel kapcsolat­ban. A részvényeket a jegy­zéskor nem kapják kézhez a kisbefektetők, csak később, miután a Cégbíróság beje­gyezte a részvénytársaság — ilyenkor szokásos — alaptő­keemelését. Sőt, mivel rész­letfizetési kedvezménnyel is vásárolható részvény (100 ezer forint értékben), csak az összes részlet kiegyenlítése után vehetik át az értékpapí­rokat a tulajdonosok. Az átvé­tel idejéről a Társaság írásban értesíti a befektetőket. A személyi jövedelemadó szerint adózók az adóalapjuk 30 százalékáig leírhatják az adott évben vásárolt részvé­nyek árát. Ha viszont eladják e papírokat, az árfolyamnyere­ség jövedelemnek minősül, tehát adózni kell utána. Akik viszont nem készpénzzel, ha­nem kárpótlási jeggyel fizetnek a részvényekért, nem vehetik igénybe a jövedelemadó-ked­vezményt. A részvényeseket a nyere­ségesen működő társaságtól évente egyszer osztalék illeti meg. Ezt az éves közgyűlés után kaphatják kézhez a tulaj­donosok, általában banki átuta­lással vagy postai utalványon. Ha valaki ragaszkodik hozzá, akár személyesen is felveheti. Ebben az esetben előre értesí­teni kell a részvénytársasá­got. Bánhegyi Zsuzsa Sármellék a Balaton légi kapuja Szárnyaló Danubius tervek, szárnyaszegett repülőtér A Danubius Rt számára hát­rányos következményekkel jár­hat, ha a sármelléki repülőtéren nem indul be a forgalom, hi­szen külföldi chartertársasá­gokkal megkötött szerződést kellene megszegnie. Ez nem csupán a közel 600 vendég el­maradását jelentené, hanem az elmaradó 1,5-2 millió márka bevételkiesés mellett esetleg az összeg 2-3-szorosát kellene kártérítésként fizetnie. — Összességében ez már je­lentős veszteség lenne a válla­lat számára — mondta a sár­melléki repülőtér működésének bizonytalanságával kapcsolat­ban Betegh Sándor, a szállo­davállalat vezérigazgatója. — Ám a repülőtér forgalmának be­indítása nem csak a Danubius­nak, hanem a térségben dol­gozó vállalatoknak is fontos. Ezen belül is az idegenforgal­mat érinti érzékenyen a bizony­talanság. A Danubius házaiban a fog­laltság az első negyedévben 2 százalékkal maradt el a tavalyi hasonló időszakétól, a nettó bevétel viszont 17 százalékkal nőtt. Ez azzal magyarázható, hogy idén a fővárosi házak — ahol az árak magasabbak — kihasználtsága javult, ez pedig megjelent a bevételben is. Az idegenforgalmi főidény for­galma várhatóan a tavalyi szin­ten alakul, s ezzel a vállalat ve­zetése is elégedett lenne. Az előrejelzések szerint a május­júniusi hónapok eredményes­nek ígérkeznek, viszont a nyár további hónapjainak forgalmát nehéz megjósolni. A Danubius bevált piacai mellett új partnereket, új piaco­kat is keres, így szerződést kö­tött a gyógyturizmusra szako­sodott olasz túraszervezővel, az Eurotravel céggel. Utazási irodákhoz eljuttatott katalógu­sában már szerepel a Danu­bius magyarországi kínálata is. Vendégköre bővítését szolgálja az év elején Stuttgartban meg­nyitott képviseleti iroda is. A Danubius speciális szállo­dai szolgáltatásai iránt külföl­dön nő az érdeklődés. Leg­utóbb ír és bajor partnerekkel tárgyaltak arról, hogy a magyar társaság üzemeltetné a külföldi négycsillagos gyógyszállót. A szerződés létrejötte esetén a külföldi szálloda szakembereit a Danubius gyógyszállóiban képzik majd tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents