Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-16 / 89. szám
1994. április 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 A pedagógusképzés újabb kihívásai Strukturális váltás az ezredfordulóra — A minisztérium vezető tisztviselője csupán szakmai váltásokra számít (Folytatás az 1. oldalról) — Két fontos törvény született: a közoktatásról és a felsőoktatásról. A felsőfokú képzésben ma egyre többet hallani az úgynevezett akkreditá- cióról. Egyszerűen szólva: mi ennek a lényege? — A felsőoktatási törvény két olyan testületet hozott létre, amely lényegesen fogja meghatározni az elkövetkezendő időszakban az intézmények működését. Ezek közül az egyik az akkreditációs bizottság, melynek feladatköre a magyar felsőoktatás minőségvédelme, a minőség garanciája. Tehát ennek a testületnek és szakmai albizottságainak az elkövetkezendő években nagyon fontos feladata lesz megítélni, hogy az adott felsőoktatási intézmény, így egy pedagógusképző intézményrendszer képzési programjában, oktatóinak fel- készültségében, infrastruktúrájában megfelel-e azoknak a törvényi előírááoknak amelyek definiálják az egyetemet, a főiskolát. Továbbá az, hogy az intézményben kiadott diplomának az értéke megfelel-e a képesítési követelményekben leírtaknak. — Tehát a küldetést megméri az élet, s „jelzéseit” egy bizottság értékeli... — Igen. A bizottságnak a döntési kompetenciája az is lehet, hogy megvonja az intézménytől a diploma kiadásának jogosultságát. — Kaposváron, a Főigazgatói Kollégiumon egyetértő volt a tanítóképzés ezredfordulós programjának a fogadtatása. Általában minek kell változnia 2000-re a pedagógusképzésben? — Egy strukturális váltásnak létre kell jönni! Nevezetesen: az alapképzés és a szakirányú, posztgraduális képzés egymásra épülése s egymástól való megkülönböztetése — meggyőződésem szerint — meg kell, hogy valósuljon. Hosszú távon az alapképzésben újabb szakok szaporításával nem tudunk válaszolni az iskola kihívására. Széles alapozású alapképzés után nagyon sokféle szükségletet kielégítő, posztgraduális, szakirányú továbbképzéseket kell indítani. Ez mindenekelőtt strukturális kérdés. Mert strukturális kérdésnek tartom az ezredfordulás távlatában a nagyon erős fejlesztést is. A komoly akkreditációs követelményeknek való megfelelés esetében az ötéves egyetemi szintű képzés általánossá tételét a tanárképzésben. A továbbiakban pedig a pedagógusképzésben — és ebbe az óvó-tanítóképzés, tanárképzés is egyaránt beleilleszkedik — tartalmi megújításnak is be kell következni. Mindenekelőtt a pedagógiai, pszichológiai kultúrában, szemléletben, a gyakorlatra orientáltságban. — Mindez igen szép. Ám a fejlesztési szándékban nem jelent-e kontraszthatást a már küszöbön levő munkanélküliség? — Néhány évvel ezelőtt, a nyolcvanas évek derekán, az Európa Tanács Magyarországon egy pedagógusképzési konferenciát rendezett. Az egyik szekció ülése a felvételi vizsgákkal, a pedagógusképzési tesztekkel, bemérésekkel foglalkozott. Ott valaki igen bölcsen fogalmazta meg, hogy nincsen olyan teszt, amivel igazán szűrni lehetne a pedagógiai alkalmasságot; a pályára való alkalmasságot. S a nyugati országokból arra hívták fel a figyelmünket, hogy a munkanélküliség a pedagóguspályán igazi szelekciós tényező. Pályaalkalmasságot eldöntő tényező! Ha az az ember, aki annak tudatában, hogy a pedagóguspályán is munkanélküli lehet, mégis ezt választja, akkor annak valóban komoly a belső motivációja, orientációja. De ez csak az egyik oldal. A másik oldalról pedig az a véleményem, hogy a pedagógus területen nincs akkora munkanélküliségi veszély, mint ahogy az gyakorta megfogalmazódik. Es ehhez még egy „terápiát’: a posztgraduális képzésben kell „megfogni” a munkanélküliséget... — A két törvény előkészítése során kemény harcokban, vitákban „edződött” a művelődési tárca új vagy részben új gárdája. A választások után mit remél mint vezető tisztviselő? Maradni fog a gárda vagy nem? — Ez nehéz kérdés... Azt hiszem, ha egy következő kormányzat — ez lehet a mostani kormányzat is, vagy egy másik is — okosan politizál, akkor nem csinál cserét. Pontosan szólva: nem csinál politikai cserét. Bizonyos mozgás viszont természetes az államigazgatásban. Ám ez ne politikai mozgás legyen, hanem a szakmaisághoz mért változás. — Köszönöm a véleményét. Tröszt Tibor DR. G A Á L ANTAL AZ ÖNÖK ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE NÉGY ÉV TAPASZTALATÁVAL BIZTOS LÉPÉSEK, NYUGODT JÖVŐ KÉREM SZAVAZZANAK ISMÉT RÁM! Somogy megye AjV /TT'XT-? 4. sz. V.K. (Balatonboglár) | J (Fizetett politikai hirdetés) (40503) Eladó élelmiszer üzlet teljes berendezése Értékesítés helye: 427-es élelmiszer bolt, Fonyód, Szent István út 8. Értékesítés időpontja: 1994. április 19., 10.00 óra. Eladó vendéglátóipari gép, berendezés Értékesítés helye: 300-as anyagraktár, Kaposvár, Kereszt u. 2. Értékesítés időpontja: 1994. április 20., 10.00 óra. (40490) FIGYELEM! A Somogy Megyei Kéményseprő Kft. értesíti a lakosságot, hogy 1994. április 15-től október 15-ig műszaki szaktanácsadási ügy eletet tart minden hét végén Tervezési, kivitelezési, kéményvizsgálati szakmai problémák megoldása telefonon és a helyszínen! Hívható telefonszámok: 82/318-604, 82/321-493 Hétvégén is állunk rendelkezésére! (40256) Kaposvárról indult a nemzetközi fuvolaverseny III. helyezettje May Edina a nemzetközi fuvolaverseny llj. helyezettje, a Vienna Flautist tagja Kaposvárról indult. Öt évig Csupor László tanította, majd Pécs után Bécsben folytatta tanulmányait: ott kapott kitüntetéses diplomát. Jelenleg a bécsi zeneakadémia mesterstúdiumának hallgatója; nemrég Kaposváron járt, a Jeney Zoltán fuvolaversenyen. — Hogyan jutott Bécsbe? — A pécsi művészetiszakiskola harmadik éve után volt egy nemzetközi zenei tábor Baján; ott hallott először fuvo- lázni Barbara Gisler-Haase, a bécsi zeneakadémia tanára. Még azon az őszön felvételiztem Bécsben. Akkor, 1987-ben még nagy volt a bürokrácia; egy év kellett hozzá, hogy megkapjam az ausztriai tanuláshoz a szükséges papírokat. 4000 schilling volt a félévi tandíj, de én szerencsére ösztöndíjat kaptam. — Ki segítette az indulásnál? — Nemcsak akkor, hanem most is Barbara Gisler-Haase, a fuvolatanárom. Ő szerzett nekem munkát is. — Munkát? — Igen. Hogy megéljek, dolgoznom kell: Bécstől 150 kilométerre tanítok egy zeneiskolában, heti két nap. Vonattal utazom; jól kell beosztani az időmet, s akkor ezeken a napokon is tudok egy-másfél órát gyakorolni. — Sok magyar fuvolista megy külföldre. Miért? — Európában sokkal jobbak a lehetőségek, bár egy külföldinek nem túl rózsás a helyzete. Ezért én is készülök felvenni az osztrák állampolgárságot; akkor egészen más szemmel fognak rám nézni, és más jogok illetnek meg. — Belül is osztrák lesz? — Nem. Ugyan Bécs belvárosában lakom, de például a rádiónk a Kossuth adóra van állítva. — Most kapta meg az első diplomáját. Hogyan tovább? — A bécsi zeneakadémián a képzés 5+3 éves. Vannak kötelező tantárgyak, de nincs előírva, hogy mikor teljesítsük. Az első évben olyan szakmai tárgyakat választottam, ahol nem nagyon kellett beszélni, később már nem voltak nyelvi nehézségeim. 1992-ben a németországi nemzetközi Kuhlau fuvolaversenyen III. díjat nyertem. Most végzem az akadémiai mesterstúdium első évét; ha ezt befejezem, az egy magyarországi doktori címnek felel majd meg. — A Vienna Flautists tagjaként jött Kaposvárra. Mikor került az együttesbe? — Még 1991-ben. Ezt a kamaraegyüttest Barbara alapította 1983-ban; minden tagja a bécsi zeneakadémián tanult vagy tanul. Európán kívül Indiában és Koreában is szerepelt már. Első lemezük 1987-pen jelent meg. Tavaly egy német kiadó szerződést kötött velük évi 5 CD elkészíMay Edina képünkön balról az első tésére: ezeknek a felvétele egész évre munkát ad, s emellett tanulunk, koncertezünk. — Kinek a meghívására jöttek Kaposvárra? — Tavaly Sopronban voltunk egy fuvolástalálkozón, ott hallott bennünket „élőben” Csupor László, s rögtön meghívott bennünket az I. országos Jeney Zoltán ifjúsági fuvolaverseny nyitóhangversenyére. Nagyon örültem a felkérésnek. Az együttes többi tagja pedig — látva örömömet — az én kedvemért, szinte baráti alapon vállalta a fellépést. — Barbara Gisler-Hase tagja volt az országos verseny zsűrijének, s végül két különdí- jat adtak ki. Miért? — Nagyon nagy bátorság és szakmai felkészültség kell ahhoz, hogy valaki Bach- és Mozart-műveket válasszon a versenyműsorába, ezeknek az előadása ugyanis kényes és nehéz. A két szakiskolás: Rácz Mariann és Rózsa Katalin remekül oldotta meg a feladatot. — Milyennek látta a versenyt? — Magas volt a színvonal; sok kicsi technikailag már úgy fúj, mint a „nagyok”. Csak hol a zene benne? Ajánlatos Schumann tanácsát követni: inkább könnyebb művet választani, de azt maximálisan megoldani. Nagy Gabriella Lesz-e tiszta közélet?r ~ ^&j Fodor Gábor válaszol Igen. Az SZDSZ-kormány egyaránt szakít a múlt protekciójával és a jelen korrupciójával. Ezért • törvénnyel fogja szabályozni az állami hivatalnokok üzleti tevékenységét, • nem engedi, hogy a privatizáció a párttársak meggazdagodásának forrása legyen, • megakadályozza, hogy az adófizetők pénzét végkielégítésekre és magánalapítványokra költsék. Jogunk van a tiszta közélethez! Szabad Demokraták Szövetsége (Fizetett politikai hirdetés) I i
