Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
1994. március 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 T elefonrákötések Tab térségében A Balatel Rt megbízásából, a tatabányai székhelyű távközlési hálózat építésére és szerelésére szakosodott MÁK kft Siófokon, Tabon és térségében hetek óta új előfizetői rákötéseket végez. A két brigád a korábbi előfizetőket is új hálózatra terheli át. A telefonnal rendelkezők arra számítanak, hogy ezután gyorsabb, pontosabb és tisztább lesz az összeköttetés a hívott féllel. Torvaj támogatja a lakásfelújítást A torvaji képviselő-testület az év végén hozott döntést arról, hogy támogatják a faluban a lakásvásárlást és felújítást. Kovács Lajos alpolgármester elmondta, hogy két család kapta ezt; 50-50 ezer forint - vissza nem térítendő - támogatást szavaztak meg nekik. Rendelet az utca tisztántartásáról Bábonymegyeren A bábonymegyeri önkormányzat is fontosnak tartja a közterületek tisztántartását. Rendeletet alkotott arról, hogy a járdát és a mellette levő nyílt árokszakaszt az ingatlan tulajdonosa köteles tisztán tartani, s szennyvizet közterületre kiönteni vagy kivezetni nem szabad. Bábonymegyeren hetente egy napon: pénteken délután lehet a háztartási és egyéb szemetet a kijelölt szemétlerakóhelyre vinni. Az rendelet szabályozta, hogy közigazgatási területén május 15-e és szeptember 15-e között tilos avart égetni. A nádas égetéséhez — nem védett területen — is a hivatal engedélye szükséges. A rendelet be nem tartóit 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Már vállalkozó üzemelteti a tej csarnokot A nágocsi termelőszövetkezet 1992. január 1-jével adta át a zicsi tejcsarnokot a helyi önkormányzatnak, amely azt a múlt év végéig üzemeltette. Mivel két év alatt majdnem tíz állattartó gazda számolta föl a jószágtartást, ezért az önkormányzat az idén Hoffman Ferenc helyi mezőgazdasági vállalkozónak adta át a csarnokot, hogy üzemeltesse. Zics- ben ma már mindössze hárman hordják a tejet a begyűjtőbe. A nyimi idősek köszöntése Sokéves hagyomány Nyim- ben, hogy minden évben megrendezik az öregek napját. A faluházban nemrég tartott ünnepségen - amelyet a színjátszó csoport vezetősége szervezett - az általános iskolás diákok adtak műsort. A rendezvény költségeihez az ön- kormányzat is hozzájárult. A halk zeneszóra az öregek közül többen táncra is perdültek. Ott tanulta a betűvetést, ahol most igazgató Kevesebb pénzből nem jut fejlesztésre Oktatási gondok Kisbárapátiban Iskolateremtés, hátrányos helyzetben — Hét-nyolcmillió forintot költöttek felújításra A kisbárapáti II. Rákóczi Ferenc nevét Általános Iskola, ahol 100-110 diák tanul, 1990-től önálló. Korábban Andocsra jártak a felső tagozatosok (Bonnyáról, Fiadról és Kisbárapátiból is), az alsóbb osztályok diákjai pedig Kisbárapátiba. A visszakörzetesítést a helyhatósági választások előtt kezdeményezte az akkori közös tanács, s az 1990. szeptember 1-jei induláshoz mind a felsős, mind az alsós diákok részére megteremtette a feltételeket. Sétáló István, az iskola igazgatója elmondta: az induláshoz a községi kultúr- ház két helyiségét alakíttatta át osztálytermekké az önkormányzat, s a plébánia épületében ugyancsak két kisebb tantermet kaptak. így három épületben tanultak a diákok... — Gondot okozott a szemléltető eszközállomány hiánya, majd pedig az elhelyezése is — mondta az igazgató. — A szertár csak az alsótagozat igényeinek felelt meg. Több mint egymillió forintért szereztük be — önkormányzati támogatással — a szükséges szemléltető eszközöket. A tantestület megszervezése sem volt könnyű; a felső tagozaton szakképzett tanár csak egy volt. Az ando- csi iskolától hárman jöttünk át Kisbárapátiba tanítani, s Budapestről került hozzánk egy pedagógus, személyes ismeretség révén. így kezdtük az első önálló tanévet, abban az iskolában, ahol valaha magam is tanultam... Sajnos, azóta is gond a személyi feltételek biztosítása. Az alaptantárgyak, mint a magyar, matematika, történelem, biológia, oktatásához — mint elmondta — megvannak a szaktanárok, a kisebb óraszámú készségtárgyak, az ének és a rajz tanítására azonban nincs szakemberük. Súlyos gond az is, hogy sok a bejáró tanuló — mintegy 40 százalék —, s emiatt a felsősök napközijénél állandó személycserék vannak. Jelenleg is csak helyettesítéssel tudják ezt megoldani. Az igazgató szándéka változatlanul: képesítés nélküli nevelőt nem alkalmaz. A hátrányos helyzetből adódóan területi pótlék jár az itt tanító pedagógusoknak, ám így sincs jelentkező. S mivel az utóbbi két évben emelkedett a tanulók száma, és nem osztályokat, hanem készségtárgyakat vontak ösz- sze, tanteremgondjuk is van. Sétáló István igazgató Fotó: Sebők Dezső Kisbárapátiban nyolc osztályra jut hét tanterem. A múlt tavasszal elkészült azonban a tornaterem, s ez lehetővé tette összevont órák megtartását. Bővítették a szertárt, és önálló napköziotthonos konyha működik. Naponta 160-170 adag ebéd készül itt az óvodásoknak és az iskolásoknak, de a szociális rászorulók is innét viszik. Kisbárapátiban négy év alatt 7-8 millió forintot költöttek az iskola fejlesztésére, felújítására. Krutek József Tízmillió forintból gazdálkodhat Zics Nehéz helyzetben az önkormányzat — Szociálpolitikára másfél milliót szántak A zicsi képviselő-testület még január végi ülésén tárgyalta és elfogadta az idei költségvetését. Tízmillió forint felosztásáról döntöttek, s ez a pénz kétmillió forinttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Az állami hozzájárulás mértéke az idén meghaladja a hétmillió forintot. Balha Gyuláné, a község jegyzője arról tájékoztatott, hogy igen nehéz helyzetben vannak. A költségvetési keret csupán az intézmények fenntartására és működésük biztosítására elegendő; fejlesztésre, valamint felújításra nem is gondolhatnak. Igaz, az elmúlt két évben ötmillió forintot fordítottak ilyen célra: tatarozták a polgármesteri hivatal, a kultúrház és az iskola épületét, s felújíttatták a vágóhidat is. A jegyző azt is elmondta, hogy a saját bevételük meghaladja a félmillió forintot. Az intézményi tevékenységből (óvoda) 300 ezer, míg a különféle bevételekből — földhaszon, szolgálati lakás, művelődési ház rendezvényei — majdnem százezer forintra számítanak. A részben önállóan gazdálkodó intézmények, mint az alsótagozatos iskola, a napközi otthonos óvoda kiadásait négymillió forintra tervezték. Könnyen előfordulhat azonban, hogy ez az összeg nem lesz elegendő. Szociálpolitikai feladatokra: segélyezésekre, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására másfél millió forintot különítettek el a 450 lakosú községben. — Hogy ez elég lesz-e, ma még nehéz megjósolni — fűzte hozzá. — A munkanélküliek száma ugyanis az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedett, így nem várható, hogy a közeljövőben tucatjával tudnának elhelyezkedni. A faluban mégis van jó hír: továbbra sem vetettek ki helyi adót a lakosságra. Előre nem látható és tervezhető feladatokra — általános és céltartalékra — pedig 445 ezer forintja van Zicsnek, s az előző évi pénz- maradvány 406 ezer forintot tesz ki. A zicsi jegyző bízik abban, hogy a nehéz körülmények ellenére sem kell hitelt felvennie az önkormányzatnak. (Krutek) Rendezik Tabon a házhelyeket A tabi képviselő-testület egy ellenszavazattal fogadta el az előterjesztést: a Kodály Zoltán utcai telkek kialakítását megváltoztatják, és a korábbi 7 helyett 14 telket alakítanak ki. Tabon a Kodály Zoltán utcai parcellázásra 1990-ben került sor. Eredetileg a tervek szerint 35 házhelyet alakítottak volna ki, felhasználva a korábban betelepített, fásított területet is. Néhány lakó kérésére azonban meghagyták a védő- sávot, s így igen kedvezőtlen lett a telekalakítás. Az önkormányzati telkek elfogytak, ezért a Kodály utcai telkekre is jelentkezett igény. A képviselő-testület kialakításra javasolt házhelyrendezési terve kedvezőbb telekosztást eredményez: megszűnik a védősáv, illetve további 7 lakótelek kialakítására nyílik lehetőség. A Bartók Béla utcai telkek kisméretűek, ezért az önkormányzat javasolja, hogy 8 méteres sávval növeljék a lakótelkek területét. Az ott élők ugyanis valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy — értékesítés esetén — meg vásárolnák a 8 méteres területsá- vot. K. J. Járőrözés a lakosság nyugalmáért Támogatókat keres az egyesület Polgári védelmi kiállítás Tabon Részlet a tabi kiállításról Fotó: Sebők Dezső Somogymeggyesen két évvel ezelőtt 15 alapító taggal és háromtagú vezetőség megválasztásával létrejött a Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület. Eddigi munkájukról és gondjaikról a napokban számoltak be a tagságnak. Speri József, a társadalmi szervezet elnöke az előterjesztésben hangsúlyozta: azért alakult meg az egyesület, hogy a faluban csökkentsék és megakadályozzák a különböző betörések, lopások elkövetését. Tevékenységük a község lakóiban vegyes érzelmeket keltett: akadtak olyanok is, akik feleslegesnek ítélték a megalakulást. Kétéves munkájuk viszont igazolta: szükség van rájuk, mert járőrözéseiknek visszatartó ereje van. — Egyesületünk — mondta Speri József — 1992 áprilisában csatlakozott az Országos Polgárőrszövetséghez, majd egy év után együttműködési megállapodást kötöttünk a Siófoki Rendőrkapitánysággal. A helyi önkormányzat három CB-rádiót vásárolt az egyesületnek, és ellátott bennünket a szükséges felszerelésekkel is. A Magyar Életmentő Alapítvány pedig ingyen URH-rádiókat bocsátott rendelkezésükre. A somogymeggyesi Bűnmegelőző Polgári Egyesületnek jelenleg 26 tagja van, ám további 10-15 személyre volna szükség ahhoz, hogy a rendszeres éjszakai járőrözés, a lakosság értékeire való vigyázás ne legyen a tagoknak megterhelő. Az egyesület pénzügyi helyzete sem rózsás. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest igyekszik biztosítani a zavartalan működést, de a pénz a tagsági díjjal együtt is (havi 50 forintot fizet mindenki) kevés. Ezért várják és keresik azokat a támogatókat (vállalkozókat, magánszemélyeket, szövetkezetét stb.), akik anyagilag is hozzájárulnának az egyesület zavartalan működéséhez. A vezetőségválasztó közgyűlésen a tagság ismét Speri Józsefet választotta elnöknek. K. J. Polgári védelmi kiállítást tartottak Tabon a II. Számú Általános Iskola aulájában. A nagy számú közönség, elsősorban a diákok e négy nap alatt megismerkedtek a biomaszkkal, a légzésvédő eszközökkel, a sugáradagmérővel éppúgy, mint a sugárzásjelzővel vagy a kézi sugármérő műszerrel. A kiállítást megtekintők arról is meggyőződhettek, hogy mit tartalmaz a veszélyhelyzeti csomag. A kiállítás megnyitója után a tabi önkéntes tűzoltók és a helyi PV közös működtetésében a műszaki mentésre alkalmas katasztrófa-elhárító gépkocsit is bemutatták — feszítő- és vágóberendezéseinek használatával — egy imitált balesetnél. Tengődi táncosok bemutatója A tengődi általános iskolában minden évben megrendezik a tánciskolát. Ebben a tanévben Denke Valéria, a gyermekcsoport vezetője vállalta a szervezést. A 30 órás alaptanfolyam próbáit Dormány Tibor tánctanár hetente tartotta. Teg- nődön így évente 15-20 iskolás sajátítja el a társastáncokat és a legújabb divattáncokat. A tanfolyam végén a koszorúcska már a falu életében hagyományos programmá vált. Az idén is nagy sikere volt; a gyerekek önfeledt táncát a közönség vastapssal jutalmazta. Ezt követően hajnalig tartott a bál a felnőtteknek, s a tamási Royal zenekar húzta a talpa- lávalót. Tengődön a Vöröske- reszt-alapszervezet rendezvényén is szerepeltek a táncosok: ezzel köszöntötték a véradókat. K. J. 4 i
