Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-07 / 55. szám

1994. március 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin: Kuncze Gábor Marcaliban. - Itt a ta­vasz. Újra indul sorozatunk kiskerttulajdonosoknak. Kisál­latkiállítás a kultúrházban. - Hírek, sport. 20.00: Tv-mozi: Az utolsó tánc (amerikai triller). Jogi tanácsadás a kirendeltségen A megyei munkaügyi köz­pont kaposvári jogászai tartot­tak jogi tanácsadást a marcali kirendeltségen. A körzet ön- kormányzati munkatársai, va­lamint a munkanélküliek szá­mára rendezett konzultáción te­lefonon is válaszoltak az érdek­lődők kérdéseire. A múlt heti el­ső fórumot a jövőben - a mar­cali szakemberek szerint - majd több hasonló rendezvény követi. Berzsenyi emlékét idézték Niklán A niklai általános iskolások koszorút helyeztek el Berzse­nyi Dániel sírján — a nagy költő halálának 158. évforduló­ján —, majd rövid műsorral idézték a magyar irodalom ki­emelkedő alakjának emlékét. Májusban, a költő születésé­nek 218. évfordulóján - a ha­gyományokhoz híven - a mú­zeumnál tartanak ünnepséget. Motorolajat loptak Szőcsénypusztán Ismeretlen tettesek a múlt héten feltörték a szőcsény- pusztai erdőgazdasági szak­iskola területén található üzemanyagkutat. A tárolóból 59 liter Agip-olajat és nagy mennyiségű motorolajat vittek el. Az okozott kár 22 ezer 345 forint; a rendőrségi nyomozás folyamatban van. A szőcsény- pusztai középiskolában tavaly is történt egy nagy rablás, ak­kor egy bemutatóra szóló be­tétkönyvet s az iskolai tanmű­helyből motorfűrészt vittek el. Megkapták a zöld könyvet a gazdák Lengyeltótiban a művelődési otthon és könyvtár szervezésé­ben 80 órás növényvédő tanfo­lyamot tartottak februárban. 34 helybeli és környékbeli gazda, illetve áfész-dolgozó vizsgázott sikerrel a növényvédelmi állo­más szakemberei által tartott kurzus végén - ők megkapták a vegyszerkezelői vizsgát tanú­sító zöld könyvet. A 3 ezerforin­tos útanfolyamai díjból szemé­lyenként kétezer forintot vállalt át a tóti, a hácsi és a szőlősgyö- röki önkormányzat. Védett a boronkai temetőkápolna A védett épületek közé so­rolta nemrég a marcali képvi­selő-testület a környék kevés számú régi, műemlék jellegű épületeinek egyikét, a boron­kai temetőkápolnát. Az 1700- as évekől származó, fülkés szobrokkal díszített kápolna veszélyes állapotban van: ál­lagmegóvása elodázhatatlan. A természetvédelem, a turizmus jegyében Híd a Boronkán Mesztegnyőn Közel két esztendeig tartó előkészítő munka eredmé­nyeként - tudtuk meg Benkes László mesztegnyői polgár- mestertől - megalakult a Bo- ronka Tájvédelmi Körzethez kapcsolódó Híd a Boronkán nevű egyesület. Mintegy 15 ezer hektáros, természeti kincsekben gazdag — Niklá- tól Nagybajomig, illetve Mar­calitól Böhönyéig terjedő — területről van szó, amelyen 16 település található. Ezek közül 12 önkormányzat lépett be a most megalakult egye­sületbe, de tagja lett - többek között - két vadásztársaság, két mezőgazdasági szövet­kezet, a Somogy Természet- védelmi Szervezet, a nagyba­jomi erdészet, több kisebb egyesület, valamint magán- személyek. A Híd a Boronkán egyesü­let célja a területükön talál­ható természeti értékek megőrzése, a természetvé­delem erősítése, illetve en­nek kultúrált idegenforgalmi hasznosítása. Azt szeretnék, ha a természetvédelem mint alapelv vonulna be a köztu­datba, ezért a természetvé­delmet iskolai tárgyként is szerepeltetni kívánják a kö­vetkező évek tanterveiben. Az egyesület központja Mesztegnyőn lesz; az inté­zőbizottság elnöke Benkes László polgármester, a titkára pedig dr. Árvái Zoltán marcali jegyző lett. Mind az intézőbi­zottságban, mind a felügye­lőbizottságban a természet- védelem elkötelezett szak­emberei kaptak helyet. (kt) Két vidám hét — egymillió forintért Marcali felkészült a fesztiválra Marcali több szálon is kapcsolódik a tavaszi feszti­vál rendezvényeihez. A programsorozatot a kulturá­lis központ szervezi. Bős­zéné Kiss Katalin igazgatót kérdeztük a március 14-16. közötti rendezvényekről. — Szeretnénk különleges, szórakoztató délutánokkal, estékkel meglepni a marcali közönséget — mondta. — Munkatársaimmal és az elő­készületekben részt vállaló helyi művészeti csoportok­kal, oktatási és sportintéz­ményekkel azon voltunk, hogy az előző évhez hason­lóan népünnepély jelleget adjunk ennek a két hétnek. A jó hangulatú produkciók közül ki-ki kedvére válogat­hat. Hogy csak egy-két „cse­megét” említsek: lesz tűzoltó díszesküvő, koncertet ad a Benkó Dixieland Band, lesz táncverseny, meseszínházi produkció, operett, képző- művészeti kiállítás, kabaré és természetesen fesztivál­záró bál is. Az idei fesztivál megren­dezése — mint megtudtuk — egymillió forintba kerül, s ennek jó, ha egyharmada visszajut a kulturális központ kasszájába. 300 ezer forintot a kulturális központ pályáza­ton nyert a városi közműve­lődési alapból, a többi pénzt a megyei közgyűlés és a rendezvényt felkaroló szponzorok adták össze. Nem egy meghirdetett prog­ram csak a mecénások tá­mogatásával jöhetett létre. (Csíky) Lapátot fogott a képviselő is Vasárnapi társadalmi munkát is vállalnak a somogyfajszi falu­szövetkezet tagjai és a község lakosai, hogy mielőbb elkészül­jenek a szövetkezetnek talán legfontosabb ágazatához, a ser- téshízlaláshoz szükséges ólak, nevelőházak. Tegnap a 30-40 helybéli társadalmi munkás kö­zött dr. Suchman Tamás, a körzet országgyűlési képvise­lője is lapátot fogott, hogy segít­sen a gazdasági épületek belső alapozási munkájának előkészí­tésében. A munkások között jó néhány fiatal is volt. K. G. T. Zetorra száll a kelevízi gazda — ezzel szánt, ezzel vet... — Méghogy én lennék a ke­levízi nagygazda — mosolyog derűsen Rádics László, majd rövid töprengés után biccent. — Ami azt illeti: lehet, hogy van benne valami. Nekünk, a feleségemmel, sohasem volt könnyű. De hát melyik pa­rasztnak az? „Nagygazda” lé­temre azt mondom: így, 53 évesen, ha elölről kezdhet­ném, messze kerülném a falut meg a földet. Rádics László fején régi, tö­redezett szélű bőrsapka, lá­bán gumicsizma. Élénk, kék Künzelsaui tanár a marcali Berzsenyi gimnáziumban Cornelia Theurer küldetése Cornelia Theurer künzelsaui tanárnő német órát tart a Berzsenyi gimnáziumban Cornelia Theurer Marcali német testvérvárosából érke­zett, hogy segítse a Berzsenyi Dániel gimnázium diákjait a német nyelv tanulásában, tu­dásuk tökéletesítésében. Künzelsauban a főiskolán tanít az angol-francia szakos tanárnő, s február utolsó és március első napjait Marcali­ban töltötte. Elsősorban a ha­ladó diákokkal foglalkozott; fő­leg a negyedikbe és harma­dikba járó lányokkal, fiúkkal. — Hogyan tudott eljönni most, tanítási időben, egy hétre? — A múlt évben Künzelsau­ban engem kértek fel arra, hogy segítsem a hozzánk ér­kezett marcali gyerekek nyelv­Mindennapi kenyerünket add meg, vagy elvesszük! Ez­zel a mottóval indultak élelmi­szerbeszerző körútjukra a za- lakomáromi Horváth János és hat hasonszőrű társa. Műkö­dési területük két megyére ter­jedt ki: az eddigi felderítés alapján Zalában Miháld, Kis- kanalas, Galambok, Gara- bonc, Somogybán Holládon, Tikoson, Szőkedencsen, Sá­volyban tevékenykedtek. Előnyben részesítették a falvak vegyes- és italboltjait. Mind­egyik betörésük célja az ital-, a dohány- és az élelmiszerkész­let beszerzése volt. 1993 má­jusában kezdték a „kenyérke­resetnek” ezt a módját. De­tanulását. Úgy érzem, kölcsö­nösen elégedettek lehetünk, mert ez jól sikerült. Megkedvel­tük egymást; mi sem termé­szetesebb tehát, minthogy örömmel tettem eleget a ké­résnek: segítsem egy kicsit az itteni nyelvtanárok munkáját. Könyvkiadónk ajándékaként jó néhány könyvet is hoztam, s így talán még eredménye­sebbé tehetjük a német nyelv oktatását. — Bizonyára nem tudnak eléggé köszönetét mondani önnek ezért... — Cselekedeteimet nem a köszönetvárás motiválja; ne­kem sokat jelent, szakmai szempontból is, ha segíthetek másoknak. Szeretnénk jobb cemberben fellélegezhettek, mivel az addigi nyomozás nem járt eredménnyel, s ezért meg­szüntették az eljárást az isme­retlen tettesek ellen. Ekkor azonban elővigyázatlanná vál­tak; a sávolyi vegyesboltból el­hoztak egy mikrohullámú sütőt, és értékesíteni akarták. A ki­szemelt vevő bejelentést tett a marcali rendőrkapitányságon, s ezen a szálon felgöngyölítet­ték az ügyet. Az eddigi 15 betörés, lopás során másfél millió forint kár keletkezett. Várható, hogy a bűncselekmények száma nö­vekedni fog s az orgazdák fel­derítésével az elkövetők száma is. Szalai Erika kapcsolatokat kialakítani, s ebben a nyelvek ismeretének pótolhatatlan szerepe van, és én örülök, hogy a felnövekvő nemzedék nyelvi ismereteinek gyarapításához a magam sze­rény módján hozzájárulhatok. Számomra az a legtöbb, ha lá­tom: fáradozásom nem hiába­való. — Kedves öntől, hogy ezt mondja. Ha pedig nem tekinti meghívás-provokálásnak: lesz-e lehetőségük a németül tanuló diákoknak a nyelv gya­korlására? — Igen, az idén nyáron is szeretettel várunk egyhavi ta­nulmányútra tizennyolc ber- zsenyis gyereket. Kun Géza Tibor Kora tavaszi munkák Tapsonyban Még ki sem pezsdült igazán az idő, csak enyhült kicsit, s a tapsonyi Rákóczi tsz-ben azonnal hozzáláttak a most időszerű munkák egyikéhez, a fejtrágyázáshoz. Az egyaránt 300-300 hektáron vetett rep­cével és az őszi árpával már végeztek, s a 950 hektáron ve­tett őszi búza fejtrágyázása is jól halad — tudtuk meg Né­meth Gábor elnöktől. 1700 hektár területüket az őszi mélyszántás után most tárcsasimítózással készítették fel a tavasziak vetésére. Ezekből 1200 hektárt szánnak a kukoricának, s vetnek tava­szi árpát is. A vetőmag, a mű­trágya nem gond: idejében beszerezték. K. G. T. Két megyében, nyolc községben látogattak boltokat Kenyérbeszerzők a rendőrségen Húsz hektár föld és tizennégy tehén Kelevízen tejben „utazik” a gazda Ki tudja, hány a nyolc kalács? — Önállóan két évtized tsz-tagság után szeme emlékeinek tükre. — Úgy jó tíz-tizenkét esz­tendeje, akkor igen — sóhajt nagyot —, akkor a malacokkal még ment a hajó. Csak hát mindig utána tudja meg az ember, hány a nyolc kalács... Én majdnem két évtizedes tsz-tagság után önállósítottam magamat. 22 évig párttag is voltam, bárha apámat kuIák­nak mondták is ki, és hát so­káig keserves volt a kenyér. Tizenkét éve hogy akkor tíz anyakocája és egy kanja volt, s olyan szaporulat, hogy szá­zával mentek a malacok a húskombinátnak. Tavasszal a piacokra járt velük — Keszt­helyre, Kanizsára, Marcaliba —, ősszel pedig 50-60 disznót hizlalt: olyanokat, hogy bárki megnézhette. Igaz, ha a kö­zelben nem kapott, még Pécsre is elment ipari töpör- tyűért _ — Nem tudtam annyit hiz­lalni, hogy a húsipar ne lett volna rá vevő. Kár, hogy csak amolyan pünkösdi királyság volt ez — mondja. — Két-há- rom esztendei jó után zuha­nóba ment át a mezőgazda­ság. Azért közben fejlesztett is Rádics László: vett egy Zetort, a sertésről pedig átállt a szar­vasmarha-tartásra. — Kéthelyen vettem a té- esztől két vemhes tehenet; ak­kor még adtak valamit a tejért. Idővel 14-re fejlődött fel az ál­lomány. Most ezekkel küszkö­dünk, meg jó húsz hektárnyi földdel, amin a takarmányt, búzát, miegyebet megtermel­jük. Két nagy lányunk van, 18- 20 évesek, ők már ellátják magukat, mi meg Margittal, a feleségemmel valahogy elva­gyunk. Van 20-25 tyúkja, hiz­lal kacsát is, én meg bérfűré- szelést vállalok. Valahogy át­vészeljük, hogy ennyire nincs ára a tejnek... Hej, ha most le­hetnék fiatal, nagy ívben elke­rülném a falut! De hát mit tehe­tek „nagygazda” létemre: a földből élek, erre születtem... Kun G. Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents