Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-07 / 55. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 7., hétfő Somogyi közoktatás, a „vármegye fedélzetéről” (2.) A megye szeme mindent lát, de elvették a léniát... T ársadalomtudósok konferenciája Közép-Európa mint perspektíva címmel Kiskunfélegyházán rendeztek kétnapos országos konferenciát a Hunga- rosprint Rt szervezésében. A civil kezdeményezésként szervezett, célkitűzései szerint politika felett álló hétvégi eszmecserén társadalomtudósok tartottak vitaindítókat a régió politikai és gazdasági problémáiról. Az ország minden részéből, valamint Ausztriából, Franciaországból több mint 120-an vettek részt, és ezek a tudósok szakterületükre alapozva elemezték a közös közép-európai kultúra megteremtésének problémáit. MIÉP-kampány Baranyában A MIÉP nyugati és ausztráliai támogatóinak köre tovább gyarapodik — jelentette be Csurka István társelnök a hét végén Pécsett, a pártjának kampánynyitó nagygyűlésén. S azt is, hogy alapjaiban kell megváltoztatni mindent. Bejelentette: március 15-re demonstrációt terveznek a sajtó- szabadságért. „Elég volt!”, ez a MIÉP fő választási jelszava — hangsúlyozta Csurka István, kirohanást intézve Sorosék ellen; kijelentve: nagy baj lesz, „ha nem lesznek belülről vezérelt magyar vezetői a népnek”. Bemutatta a MIÉP hét Baranya megyei jelöltjét is. Szombathelyi-ügy új indítvány A Legfőbb Ügyészség indítványozta Szombathelyi Ferenc volt vezérezredes, a magyar királyi honvéd vezérkar egykori főnöke felmentését az ellene 1946-ban emelt vádak alól, mert - az ügyészség álláspontja szerint - a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el. A Legfelsőbb Bíróság ma tárgyalja a felülvizsgálati indítványt. A hatóságok egyébként 1946-ban ismeretlen körülmények között kiadták az elítéltet a jugoszláv hatóságoknak, és ott kivégezték. Kisebbségi napot tartott a Fidesz A Fiatal Demokraták Szövetsége csak hosszú távú programokkal, a kisebbségi törvény szellemében és az állam támogatásával látja megoldhatónak a cigánykérdést — hangzott el szombaton, a kisebbségi nap sajtótájékoztatóján. Tirts Tamás alelnök azt mondta: a Fidesz elhibázott- nak tartja azt a korábbi politikát, amely a hosszú távú válságkezelés helyett „szociális morzsákkal” próbálta megoldani például a romák problémáit, pedig a gondokat elsősorban a munkához jutás esélyeinek növelésével kell orvosolni. Ez egyes közhasznú munkáknál is elképzelhető. Zavaros szocdem- kongresszus A Bácskai Sándor által ösz- szehívott MSZDP-kongresz- szus szombaton Budapesten megszűntnek tekintette a Király Zoltán-féle vezetés megbízatását, és új országos elnökséget választott. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos és budapesti vezetősége, a Kéthly platform és Seniorátus viszont nyilatkozatban határolta el magát a Bácskai szervezte „zavarkel- téstől”. Nyilatkozatuk szerint Bácskai Sándor nem elnök, párttagságát már korábban felfüggesztették és semmilyen felhatalmazása nincs, hogy kongresszust hívjon össze. Úgy tapasztalhattam: nincs nosztalgia túlzottan a hajdani felügyeleti jogosítványok, a vármegyei stallu- mok és kövületek iránt. Van viszont hajlam, hogy a korábbi értékeket (hangsúlyozzák: nem a jogosítványokat) jó lenne átmenteni, mert hasznára válhatnék a formálódó iskolarendszernek is. Térségi szemlélet Úgy tűnik, ezt a politikai pártok, a szakszervezetek, a kormányzat is akceptálja, már korábban megfogalmazott, s most újrafogalmazott, kisebb-nagyobb mértékben változó koncepcióiban, programjaiban. S itt nem igazán az a tét, hogy valaki „megye- párti”-e vagy sem, hanem az, hogy a helyi önállóság tiszteletben tartásával érvényesüljön az összehangoló, kezdeményező térségi szemlélet. Nem az önállóság rovására, hanem inkább értelmes elősegítésére! Még ha ez — tapasztalhatóan — súrlódásokkal, vitákkal, személyi konfliktusokkal jár is. Nos, ezért a „hajó” nem vonult „csendes öbölbe”, hanem kint van a hullámverésben, s feltehetően nemcsak azért, hogy átmentse magát, hanem mert fúnak olyan szelek, amelyekkel tovább vitorlázhat. Hagyjuk mostmár a jelképes beszédet! Az oktatás, a nevelés kérdésében arról van szó, hogy meglehetősen nagy a megyei művelődési iroda „ügyfélforgalma”. Önkormányzati vezetők, intézményvezetők kopogtatnak tanácsért, véleményért, jogszabályok értelmezése dolgában, iskola és fenntartója közti vita ügyében. S ha a megye a „pert” nem is döntheti már el, azért véleménye, tapasztalata van. S ehhez sok mindent kell látnia s meglátnia Somogybán! Úgy, hogy rendelkezésre áll. Tapasztalatokat vet össze, tendenciákat tapint ki, s olykor fórumokkal Az országgyűlési képviselők választása hazánkban mintegy 7,8 millió embert érint. A választójogi törvény módosítása kapcsán felmerült a külföldön élő magyar állampolgárok, illetve a hazánkban élő kisebbségek szavazati jogának biztosítása is, ám ezeket a jogokat a parlament által módosított törvény sem deklarálta. Végül is kinek van ma Magyarországon választójoga? A módosított törvény szerint a Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásakor minden olyan nagykorú, tizennyolcadik életévét betöltött állampolgár szavazhat, akinek Magyarországon bejelentett állandó vagy ideiglenes lakóhelye van. Kivételt ez alól mindössze négy esetben tesz a törvény: nem választhat az, aki a cselekvő- képességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; akit jogerős bírói ítélet tiltott el a közügyek gyakorlásától; szabadmegy a dolgok elébe, ahol nem követel semmit, hanem ajánl és tájékoztat, s a megjelenés sem kötelező. A résztvevők száma igazolja: ezekre mégis szükség van, ha a „léniát” már nem is a megyeházán húzzák meg. Egyébként önmagukat sem tartják tévedhetetlennek. A két menyasszony esete Mindennek a fedezete mindenekelőtt az, hogy a megyei önkormányzat a korábbi „felügyeleti frigy” felbontása után, maga is — mint fenntartó — milyen példájával jár elöl. Nem valamiféle szemérmességből vagy óvatosságból ódzkodom most a minősítő jelzőtől, hiszen a példával elsősorban azon intézmények pedagógusai előtt „vizsgázik”, akiknek a bérét és munkafeltételeit biztosítja. Talán nem egészen méltó hasonlattal élve, a régi frigy felbomlása után, a megye különös „bigámiára” kényszerült. Egyszerre kapott a nevelés „családjából” két menyasszonyt! Egy gazdagot és egy szegényt! Hogy sértődés ne essék, máris hozzáteszem: mindkettő nagyon szép, s az új házasságban tovább csinosodtak. No, nemcsak a „férj” bőkezűsége révén, hanem mert igyekezetek takarékos- kodni-gyarapodni maguk is. Ezek a „menyasszonyok” azért maradtak a megyére, mert a nevelési-képzési profiljuk olyan, hogy fenntartá- suk-működtetésük meghaladja a helyi önkormányzatok „kompetenciáját”. A megye által fenntartott csecsemő- és nevelőotthonokba szó szerint is olyan gyermekek kerülnek, akiket önhibájukon kívül árvasággal, kitaszítottsággal vert meg már induláskor a sors; avagy még gyermekfejjel tévedtek rossz utakra. A Somogyi Hírlap olvasói nem egy riportban „bepillanthattak” ezen intézméságvesztés büntetését tölti; a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. A külföldön élő vagy dolgozó magyar állampolgárok csak abban az esetben adhatják le szavazatukat, ha itthon van bejelentett állandó, vagy ideiglenes lakóhelyük és ha a választás napjára hazautaznak. Ez alól a külképviseletek dolgozói sem kivételek, ők is csak Magyarország határain, belül, itthon adhatják le szavazataikat. A hajléktalanok, illetve a bejelentett lakással nem rendelkezők technikai okokból nem kaphatnak sem ajánló szelvényt, sem szavazólapot, így a szavazásból eleve ki vannak zárva. A választójog azonban nem jelent kötelezettséget. Minden polgár szabad elhatározásától függ, hogy odaadja-e bárkinek is az ajánló céduláját, vagy sem, elmegy-e szavazni május 8-án, vagy tartózkodik tőle. N. Zs. nyék életébe, s képet alkothattak arról, hogyan változtak előnyükre a feltételek. Nemcsak küllemben, hanem szellemben is! A diákotthoni regulát milyen sok erőfeszítéssel igyekeznek közösen családiassá, „nagycsaládiassá” tenni. Pótolni azt, ami igen nehezen pótolható! A másik ara viszont éppen a sokirányú képzési profiljánál, a különböző szakmákra felkészítő vonzóköre miatt kíván többet, mint amennyit egy helyi önkormányzat elbír, s fogadja diákjait sokszor a megyehatáron, sőt a régión túlról is. Gondolom elég utalni a csurgói vagy a barcsi középfokú intézményekre. Nos, e „gazdagabb” intézmények sincsenek túlkényeztetve: mert pályáznak, kezdeményeznek szorgosan, világbanki s más alapítványi támogatásokra. ítélje meg a nevelőtestület! Tény, hogy a „közalkalmazotti” átsorolás feltételeit megteremtette a megye. Maradhatott mindenki a megillető kategóriában, sőt az igazgatók lehetőséget kaptak a méltányos bővítésre is. Hogy kit miért soroltak feljebb, erről nem elsősorban a megyei önkormányzatnak, hanem saját nevelőtestületüknek tartoz- tak-tartoznak számot adni! No, nem mintha mindegy lenne, hogy mi történik az iskolákban, nevelőintézetekben! Ismét csak lapunkra hivatkozom: volt módunk beszámolni arról, hogy a megyei közgyűlés vezető tisztségviselői, bizottságainak prominens képviselői rendre körülnéznek a különböző iskolák portáján. S bizonyára elég jó szemük van ahhoz, hogy ne csak a jót konstatálják, hanem azt is, ahol nem mindig idilli a kép! Néhol akadhat takarítanivaló vagy takargatni való is... (Folytatjuk) Tröszt Tibor Új kárpótlási jegyes részvénycserék E héttől nyilvános jegyzésen juthatnak hozzá a kárpótlási- jegy-tulajdonosok a Baranyatej Rt. állami tulajdonú részvényeihez. A közeli hetekben megvásárolhatóak lesznek az Inter-Eu- rópa Bank, a Veszprémtej és a MÓL Rt. részvényei is. A Baranyatej Rt. 121,6 millió forint névértékű csomagjára március 10. és 17. között lehet majd jegyzést beadni a WestLB Investment Rt. budapesti és pécsi, illetve a Budapest Bank pécsi, mohácsi és szekszárdi fiókjainál, valamint a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt.-nél. Nyolc 1000 forint névértékű részvény ára öt 1000 forint névértékű kárpótlási jegy és 500 forint készpénz lesz. A részvények tulajdonosa, az ÁVÜ nem fogad el túljegyzést, a kiosztásnál a Baranyatej Rt. szállítói, azután a mezőgazdasági termelők, majd az eredeti kárpótoltak élveznek előnyt. A felajánlott mennyiségnél nagyobb igény esetén három nap után le lehet zárni a jegyzést. A részvények tőzsdei bevezetését nem tervezik. VÁLASZTÁS 1994 Aki szavazhat és aki nem? A politikusok ismeretsége és népszerűsége A Szonda Ipsos januári közvéleménykutatása A Dunántúlon, az ország nyugati felében a politikusok népszerűségi listáját továbbra is meggyőző fölénnyel Göncz Árpád vezeti a legutóbbi felmérésünk eredményeitől mindössze egy ponttal elmaradó 80 pontos tetszési indexszel. A három legszimpatikusabb politikus rangsorában viszont a múlt havi felmérésünk óta helycsere történt: a Szocialista Párt elnöke immár a második, míg a Fi- desz-től megvált Fodor Gábor már csak a harmadik helynek örülhet. Ez azonban Fodor népszerűségének erősen érezhető — az ország nyugati megyéiben 6 pontnyi — visszaesésével magyarázható, hiszen Horn Gyula megítélése nem változott tavaly év vége óta. A választópolgárok kiábrándultsága azonban nemcsak Fodor Gábort érintette: a vizsgált 26 politikus közül mindössze négyen dicsekedhetnek országos szintű növekvő népszerűséggel és közülük is egyedül a Vállalkozók Pártja színeiben induló Zwack Péter könyvelhetett el (talán cége és részvényei legutóbbi eredményes tőzsdei szereplésének köszönhetően is) egyáltalán említésre méltó, 3 pontos emelkedést. Az ő népszerűsége a Dunántúlon még az átlagosnál is jobban növekedett (5 ponttal). Fodor Gáboron kívül még hárman vesztettek viszonylag sokat a népszerűségükből itt Dunántúlon: Király Zoltán és Orbán Viktor pontszáma 7-7 ponttal, Kuncze Gáboré 5 ponttal lett alacsonyabb. Ennek ellenére Király Zoltán maradt az élmezőnyben, az 5. helyen, Orbán Viktor viszont jelentősen visszacsúszott, jelenleg a lista közepén található, csakúgy mint Kuncze Gábor. Érdekes, hogy az SZDSZ listájának két első helyezettjéről Nyu- gat-Magyarországon kedvezőtlenebb lett az emberek véleménye, mint országosan. Zwack Péter mellett még Kónya Imre népszerűsége növekedett számottevő mértében: 6 ponttal. Megítélésében minden bizonnyal a sokkal aktívabb közszereplés is szerepet játszhatott. A kormány másik reprezentáns személyiségének, Boross Péternek ezúttal inkább az ismertsége lett nagyobb, e tekintetben a nyugati országrészben a 4. helyen áll. (Emlékeztetőül: novemberben ugyanő az ismertséget tekintve a 12. volt). A névsor egyébként három új névvel is gyarapodott: az elkövetkezendőkben Für Lajos, Gál Zoltán és Kulin Ferenc népszerűségét és ismertségét is mérni fogjuk. Für a nyugati országrészben az élmezőnyben található, 59-es tetszési indexszel, míg Gál Zoltán 51 pontjával a középmezőnybe tartozik. Kulin Ferenc közepesnél alig alacsonyabb pontszáma alapján az utolsó harmadban található. Az adatfelvétel ideje: 1994. január Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés A megkérdezettek száma: 937, akik az egész országot képviselik; ebből 288 a Dunántúl lakosságát reprezentálja Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pont- számkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress Nyugati országrész Az egész ország népszerűség ismertség népszerűség ismertség (pontszám) (%) (pontszám) (%) Göncz Árpád 80 91 80 92 Horn Gyula 66 85 68 87 Fodor Gábor 64 77 67 78 Palotás János 61 83 63 84 Király Zoltán 60 71 60 73 Für Lajos 59 83 58 83 Deutsch Tamás 59 75 59 77 Nagy Tamás 59 39 59 37 Békési László 58 64 58 63 Surján László 56 82 56 83 Zwack Péter 56 60 55 61 Pető' Iván 56 78 56 78 Kuncze Gábor 54 59 56 59 Orbán Viktor 54 84 55 87 Boross Péter 53 87 50 88 Gál Zoltán 51 40 54 39 Szájer József 50 36 49 30 Pozsgay Imre 50 83 49 84 Kövér László 49 41 50 37 Lezsák Sándor 47 65 44 63 Kulin Ferenc 47 40 44 43 Kónya Imre 40 80 36 80 Jeszenszky Géza 39 87 39 88 Torgyán József 34 90 31 92 Csurka István 30 81 29 83 Thürmer Gyula 26 59 25 58 i-4
