Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-26 / 72. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1994. márc. 26., szombat SZÍNES HÉTVÉGÉ Könyv a zselici nyelvről Indul — ha összejön a százezer forint Biciklivel a Bermudákig Zsigmondi Gábor a világjáró kerékpáros Marcaliban Virgoncz nagyi a szépségversenyen Virgoncz Lajosné barcsi nyugdíjas bejutott az ország tizenhat legszebb nagymamája közé. Ebből az alkalomból a héten a Magyar Televízió munkatársai is felkeresték lakásán, és felvételt készítettek róla. A döntőt majd április közepén rendezik Budapesten a József Attila Színházban. Portugál kiállítás Székesfehérváron Portugál történeti, képző- művészeti és népművészeti kiállítás nyílt Székesfehérváron. A Portugál Köztársaság nagykövetsége és a Magyar- Portugál Baráti Társaság szervezte tárlat a Fejér megyei művelődési központban, a Barátság Házában tekinthető meg — április tizedikéig. Az Astra együttes jubileuma Az elmúlt negyven év emlékeit idézi fel az Astra Bábegyüttes jubileumi tárlata a Budapest Bábszínházban. Az együttes négy évtizede Aurora néven alakult meg a budapesti piarista gimnáziumban. A négy évtized alatt a társulat a hazai bemutatóik mellett több alkalommal szerepelt külföldön is. Inkább tévézz! Rónai Béla kézirata „...tízéves pihentetés után került nyomdába”. A szerző a Zselic déli széléről származik és a pécsi egyetem neves nyelvészprofesszora. Némi keserűséget kell abban érzékelnünk, hogy könyvének mottójául Te- rentius Mauritius mondását választotta: Habent sua fata libelli (A könyveknek saját sorsuk van). És valóban három megyének (Baranya, Somogy és Tolna megyéknek) kellett ösz- szefogni, valamint a tudomány különböző területein dolgozó személyeknek és barátoknak ahhoz, hogy kézirata a csipkerózsika álomból életre keljen. Mégis azt kell megállapítani, hogy a tízéves pihentetés semmit sem tudott kikezdeni a könyv eredeti anyagából. A Zselici Nyelvatlasz ugyan nyelvföldrajzi vizsgálat, mégis időben annak a nyelvi anyagnak a rögzítése, amelyet a szerző a 60-as és a 70-es évtizedben gyűjtött, zselic falusi népének nyelve élő nyelv, amely szüntelen változásokon megy keresztül, ám egyszer, egy meghatározott időpontban rögzíteni kell az állapotát, hogy később a bekövetkező változásokat felmérni lehessen. Ezt az óriási munkát végezte el Rónai Béla és rögzítette a „Zselici nyelvatlaszban”. A szerző megszállottságán túl a szülőföld szeretete táplálta azt a lendületet, amivel egy fél emberöltőn keresztül végezte munkáját. Nem csak a szerző, de a zselici tájat és népet szerető olvasó is „tartózkodó büszkeséggel” veszi kézbe a Zselic- ről szóló vaskos nyelvatlaszt. A művet ajánló tudós-nyelvész, Deme László a magyar nyelvtudomány utolsó félévszázadának fejlődésébe helyezi el Rónai Béla munkáját. Igazában csak ő tudja érezni és számba venni, hogy mi is rejlik ennek a munkának a mélyén: ...a regionális atlasz előkészítése kiváló előismereteket és alapos tudományos elmélyedést kíván: az anyagszerzéshez nélkülözhetetlen terepmunka nemcsak szellemileg fárasztó, hanem fizikailag is megterhelő, s meglehetősen időigényes; s mikor az anyag nyersen együtt van, a térképre vitele, az atlasszá szerkesztése ismét csak tetemes, s majdhogynem önálló és öntörvényű feladattömeg.” E gy ilyen nagyívű munkának az előkészítése és megtervezése rendkívüli feladat; ezen múlik a munka sikeressége avagy az eredménytelensége. Lehet a szerző kezét „szerencsés kéznek” nevezni, én azonban azt hiszem, hogy fontosabb volt a szerző tudományos felkészültsége, ismeret- anyaga. Ilyen munka megkezdésekor a kutató tele van szorongással, de ahogy szembesül tárgyával, mindez gyorsan szétoszlik és már csak a szükséges korrekciókat, bővítéseket kell elvégeznie ahhoz, hogy a mondanivaló kerek, összetartozó legyen. Természetesen mást mond rónai Béla munkája a tudósnak, mást a kultúra munkásának és megint mást annak, aki adatközlője volt vagy olyan személy, aki beszéli a zselici tájnyelvet. Ezért ez a munka nem marad meg a nyelvtudomány síkján. Érzékletesen kitűnik belőle, hogy a zselici nyelvjárás két kultúrát is hordoz; a közismereteken nyugvó „nagy kultúrát” és a természeti és népi kötöttségű „kis kultúrát”. A térképre vitt szavak azt tükrözik, hogy a termelés, a fogyasztás, a természeti környezethez való igazodás, a falusi együttlét egy nagyon is egységes és ugyanakkor íratlan kultúra hordozója, amit az imént „kis kultúrának” neveztem. Egy nyelvtudományi munka nem lehet különösebben figyelmes a történeti változásokra. Azt azonban érzékelte, hogy a tájon két nyelv, a magyar és a német élt együtt. Ez történetileg több mint két évszázad alatt alakult ki a törökök kivonulása után. így került egy magyar nyelvatlasz fejléceire a megfelelő „sváb” szó vagy kifejezés. Az atlasz anyaga különösen érdekes abból a szemszögből, hogy a zselici nyelvjárás milyen nyelvföldrajzi területekkel érintkezik. A peremterületen nemcsak az ormánysági és a külső-somogyi nyelvjárás nyomai fedezhetők fel, de a délszláv hatás is. (Folytatás a 14. oldalon) — Magnót nem hozott...?! így háromszor tovább tart a riport. — Miért, hova siet? — A Bermudákra. — Biciklivel? — Csak a bordeaux-i kikötőig. Onnan már hajóval a Kuba melletti Martinique szigetére. — Mikor indul? — Ha összejön a szükséges százezer forint. (Folytatás a 14. oldalon) Április 10-ig lehet jelentkezni Tanulócsalogató Világbanki oktatási modell a bogiári szakközépiskolában A Föld túlnépesedése ellen már számos kezdeményezés született. Nemrégiben az Egyesült Államok a harmadik világ oktatási rendszerének fejlesztésében vélte felfedezni a megoldást. A legújabb módszerrel Fidel Ramos, a Fülöp- szigetek államfője rukkolt elő: szerinte a túlzott gyermekáldás legjobb ellenszere a kábeltelevízió. Az elnöki keretből több mint 100 millió dollárt rögvest ki is utalt kábeltelevíziós rendszer kiépítésére. Cseh animációs filmvetítés Jan Svankmajer cseh animációs művész életművéből Minden hatalmat a képzeletnek címmel rendez vetítéssorozatot a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége és a Cseh Centrum péntektől vasárnapig a Hunnia moziban. A másfél-kétórás összeállításokban több mint húsz év rövid alkotás latható. Többek között egy 20 másodperces önarckép is. A szürrealista művész nemcsak filmes, hanem festő, grafikus, keramikus, színpadi látványtervező és filozófiai esszék szerzője. Főiskolások szavalóversenye Tizennégy hazai és három erdélyi intézmény diákjainak a részvételével e hét közepén Békéscsabán — a Körösi Csorna Sándor Főiskolán — megkezdődött a magyar tanító- és óvónőképző főiskolák hallgatóinak ezúttal már harmadik alkalommal szervezett szavalóversenye. A magyar- országi és erdélyi diákok a magyar és a világirodalom legszebb alkotásaiból választott egy-egy költeménnyel vetélkednek a díjakért. Az eredményhirdetést a hét végén tartják a csabai tanítóképzőben. Sokféle érdek kapcsolódik össze a balatonboglári Mathi- ász János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben szeptemberben induló oktatási programban. Mint Körte János igazgatóhelyettestől megtudtuk régi igénye a városnak, hogy legyen általános képzést adó, a tehetséges gyerekek számára a továbbtanulást megalapozó intézménye. S ami a szülőknek, gyerekeknek egyaránt fontos, hogy a pályaválasztás nehéz döntésére további négy esztendő áll rendelkezésre, miközben maga az iskola is több lehetőséget tűd kínálni a szakma megszerzésére. Emellett számtalan megoldás kínálkozik az átjárásra más hazai, vagy akár külföldi oktatási intézményekbe. A Világbank — ahogy a megnevezése sejteti engedni — nem az iskolákat támogatja anyagilag közvetlenül, hanem az oktatási programot, amelyet hazánkban négy éve dolgozott ki a Munkaügyi és a Földművelésügyi Minisztérium munka- csoportja Somogybán több helyen dolgoznak már e program szerint, hogy csak a kaposvári vagy a barcsi intézményt említsük, de a szomszédos megyében a nagykanizsai szak- középiskolában is elindították az első osztályt. A bogiáriak követő iskolaként csatlakoztak a programhoz. Bogláron az első négy évben alapozó képzést terveznek, a fő hangsúly a közismereti tantárgyakon van, a nemzeti alaptanterv 9-10. osztályának megfelelő tananyag szerint. Megkezdődik a szakmai ösztönzés is, ahogy Petrovics Jenő, igazgató fogalmazott, igyekeznek csalogatni a diákokat a mezőgazdasági szakmákhoz. A második év zárásaként alapfokon műveltségi vizsgát tesznek a tanulók, és innen pályamódosításra van lehetőségük akár a helyben fellelhető kínálatból választhatnak, akár bármely más szakmunkásképzőben folytathatják az ismeretszerzést. Az érettségin hat tantárgyból — matematika, magyar, történelem, idegen nyelv, biológia, valamint fizika vagy kémia — tesznek vizsgát. Az érettségi után szintén több lehetőség kínálkozik a továbbtanulásra. Aki, mondjuk, jogi pályára készül és időben közli, akkor ebben segítik plusz képzéssel — ígérte az iskola igazgatója —, de egy év alatt szakmunkás-bizonyítványt, két év alatt pedig technikusi minősítést szerezhet. Hogy miben? Ez valóban érdekes, ugyanis nem döntötték eleve el, hogy a mezőgazda- sági szakmák mely részterületét oktatják, mert az akkori piaci igényekhez igazítják a képzést. Ami biztos, hogy ehhez szakmailag jól felkészült pedagógusgárda áll rendelkezésre és a mezőgazdaság műszaki ágazatában gondolkodnak. Amit a továbbtanulóknak, szülőknek érdemes tudni: április 10-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló osztályba, nem felvételi, hanem az általános iskolai eredmények alapján bírálják el a jelentkezéseket. (Gáldonyi) EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 4 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! NEMZETGAZDASÁG ÉS IPAR 1. Hogyan alakult a külföldi adósságunk 1990 óta? 1. nőtt 2. csökkent X. szinten maradt □ 2. Melyik országban magasabb az egy főre jutó adósság-állomány? 1, Oroszország 2. Lengyelország X. Magyarország □ 3. Hány Ft-ot vesztett értékéből 1993-ban az 1990-es 100 Ft-os? 1.51,-Ft-ot 2.38,-Ft-ot X. 19,-Ft-ot n 4. Mennyi volt a betéti kamatok átlagos reálértéke 1993 végén? 1.4,2% 2.1,5% X. -3,9% □ 5. Mennyivel csökkent átlagosan az ipari termelésünk 1993-ban 1990 óta? 1.24%-y 2.18%-U X.7.5%4cal □ 6. Melyik korábbi év szintjére esett vissza hazánk nemzeti össztermékének értéke 1993-ra? 1,1977-esre 2.1980-asra X. sosem volt jobb □ 7. Mikor kezdődött hazánk súlyos eladósodási folyamata? 1. 1984—85-ben 2.1986-87-ben X. 1990-91-ben □ 8. Melyik évben maradt - a rendszerváltozás óta - a költségv etési hiány az kereten belül? 1. tavaly 2. egyikben sem X. mindig belül maradt 9. Ki ma a l.a MÁV 2. a DIMAG Rt. X. a kormány □ □ 10. Mi várható az SZDSZ adócsökkentési politikájától, ha bevezetésre kerül? 1. leépítés az APEH-nél, szociális egyenlőség, minden héten szilveszter 2. csökkenő támogatások, csökkenő állami bevételek, csökkenő kamatlábak X. új munkahelyek teremtése, a beruházások növekedése, nő a vállalkozási kedv □ 11. A vegyipar, az élelmiszeripar és a könnvűipar közül melvik ágazat termelt többet 1992-ben, mint 1990-ben? 1. a vegyipar 2. mindegyik X. egyik sem 12. A hazai vállalatok hány százaléka ítélte jónak gazdasági helyzetét 1993-ban? 1. kb. a fele 2.65%-a X.0%-a □ FORDÍTS! (Fizetett politikai hirdetés) | VALASZTOTO
