Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. március 18., péntek Kiállítások a BNV-n A BNV kőbányai központjá­ban tegnap négy, a turizmussal, a szabadidővel, sporttal és a művészetekkel kapcsolatos kiál­lítás nyílt. Az Utazás ’94 nem­zetközi idegenforgalmi kiállítá­son 32 ország 450 cége 9000 négyzetméteren mutatkozik be. Az idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák, szálloda vállala­tok, kempingek, panziók üze­meltetői a közlekedési vállalatok és légitársaságok az utazással kapcsolatos szinte valamennyi szolgáltatásról részletes infor­mációt adnak az érdeklődőknek, s a kiállítás ideje alatt áraaikból engedményt adnak. Környezetvédelmi mérőkocsik A Környezetvédelmi Alap is támogatta a közlekedési főfelü­gyeletnél átadott 30 korszerű mérőkocsi megvásárlását. A fő- felügyelet sikeres pályázatot adott be az alaphoz, így 22,5 millió forint támogatást, ugyan­csak 22,5 millió forint kamat­mentes hitelt nyertek el, ezt egészítették ki 30 millió forintos saját erővel. Az új mérőkocsik révén a korábbiaknál több kör­nyezetvédelmi ellenőrzést vé­gezhetnek az utak mentén. A múlt évben 244 ezer gépkocsi­nál mérték a közutakon a szennyezés-kibocsátást. Eddig megyénként általában egy mé­rőkocsival rendelkeztek, a fej­lesztés segítségével viszont va­lamennyi megyei felügyelet le­galább két kocsit kap. Utaztatók kötelezettségei Magyarországon 750 utazási iroda működik, ám meglehető­sen nagyszámú a munkájukkal kapcsolatos panaszok száma is. A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőséghez tavaly 298 bejelentés érkezett, amelyekből kitűnt, hogy az az irodák egy része szakértelem nélkül szervezi az utakat, s a kisebb ügynökségek biztonsági háttere meglehető­sen csekély. A főfelügyelőség véleménye szerint sok gond for­rása az is, hogy az utazási felté­teleket egy 1978-as kormány- rendelet rögzíti, amely azonban csak az utasok kötelezettségeit sorolja fel, az utaztatókét nem. Nonprofit tanácsadás A Nonprofit Humán Szolgál­tatók Kamarája ingyenes jogi és gazdasági tanácsadó szol­gálatot indít Budapesten az V. kerületben, a Károly körút 2. szám alatt. A jogi és közgaz­dasági tanácsadás mellett speciális pénzügyi, számviteli, pályázatkészítési tanácsadók is rendelkezésre állnak. A se­gítséget a kamara tagszerve­zetei, a munkanélküliek helyi egyesületei, az alkohológiai humán vállalkozói kezdemé­nyezők veheti igénybe. Nincs recept A fejlett ipari országok pénz és munkaügyi miniszterei ta­nácskozásukon általános ajánlásokat és elvi koncepció­kat dolgoztak ki a munkanél­küliség problémájának meg­oldására — anélkül azonban, hogy megállapodtak volna egységesen alkalmazható, konkrét gyakorlati intézkedé­sekben. A kétnapos detroiti ér­tekezletet bezáró beszédében az amerikai pénzügyminiszter elismerte: nincs egyedüli üd­vözítő recept vagy követendő gazdaságpolitika. A Hetek csoportjához (G-7) tartozó ál­lamok képviselői — amerikai kezdeményezésre most első ízben rendeztek ilyen összeté­telű és témájú konferenciát. Lánc, lánc, parkolótánc A föld a szakszervezeté, a parkoló a vállalkozóé, a pénzt a mérges ügyfél fizeti Tovább göngyölődik a kapos­vári szakszervezeti székház előtti parkoló ügye. Szerkesztő­ségünket egy mérges vállalkozó hívta föl, mondván azon gondol­kodik bankot cserél. A Budapest Bank szolgáltatásaival elégedett ugyan, de a megközelítése csak a leláncolt szakszervezeti parko­lón át lehetséges. Van úgy, hogy naponta háromszor is jár a bankban, tarthatatlan, hogy há­romszor is fizessen. Fábri Bélánétól a bank ka­posvári fiókjának vezetőjétől megtudjuk jogi úton rendezik majd a szakszervezettel a dol­got, mégpedig éppen az ügyfe­leik érdekében. Dr. Kiss János az MSZOSZ megyei képviseletének gazda­sági vezetője nem zárkózik el kérdéseink elől. Megtudtuk a lánc a szakszervezeté, azért volt rá szükség mert néhány au­tós viselkedési kultúrája sza­vakban nem is minősíthető. A sztori ismert, az ingatlan az Or­szággyűlés döntése értelmében az MSZOSZ-é, s hogy hasznuk is származzon belőle behajtási díjat szednek. — Le is zárhatnánk, hiszen még a betonozott járda is hoz­zánk tartozik. A városnak föl­ajánlottuk, de nincs pénzük megvenni. Nekünk égetően kel­lene ez a pénz a színházterem felújítására. Dr. Kiss János papírokat mu­tat, a tulajdonlapot, jegyzőköny­veket az érdekeltek vitájáról. Végül egy utasító levelet, ame­lyet MSZOSZ budapesti osz­tályvezetőjétől kapott, eszerint „szíveskedjék az út lezárása iránt intézkedni...az utat csak a helyben szokásos behajtási díj megfizetése ellenében vehes­sék igénybe...” — Még a gondjaink is ugyan­azok voltak mint a városi parko­lóké, de most végre találtunk egy normális vállalkozót, aki március nyolcadika óta üzemel­teti. Vele már a parkolóban váltot­tam szót. — Fizetni kell, ebben nincs vita. Én is fizetek a szakszerve­zetnek mégpedig havi tizenha­tezret. Az viszont nem jó, hogy ők kötnek szerződéseket az it­teni cégekkel a parkoló átalány­ról nem én. Ha egyszer én bér­iem a parkolót, nekem kellene az ittlévő cégekkel megállapod­nom. Már tárgyaltam is a bank jogászával napi harminc kocsi beengedéséről...Csak ezt meg a szakszervezet akarja meg­kötni. Ebből én mindössze húsz százalékot kapok. Ugye pedig ezek fix ezresek... Kis pénz is pénz vallják az ér­dekeltek. Csak nem mindegy, hogy kinek a zsebébe kerül. Az pedig főként nem hány városi polgárnak, hány ügyfélnek lesz közben tele a hócipője a lelán­colt parkolóval. B. J. Műlépgyártás Nagybajomban Tavaly került a hetvenkét tagú Nagybajom és Vidéke Méhész Szövetkezet tulajdonába a sonkolyfőző és mű- lépkészítő üzem. A méhészszezon indultával most ismét megkezdik a műlép gyártását, amit az egész országban vásárolnak tőlük. Napi százötven kilónyit állítanak elő. Képünkön a lapokat darabolják és ellenőrzik a minősé­gét. Fotó: Kovács Tibor Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tervei V állalkozások támogatása Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium célja, hogy az idén is tovább vigye az 1993-ban, a középtávú iparpolitikai koncep­ció alapján kidolgozott munka­terv szerint zajló folyamatokat. Ennek egyik fő eleme lesz a privatizáció gyorsítása, a ma­gyar befektetések támogatása. A kormány iparpolitikai tevé­kenységét tegnap értékelte Locsmándi Béla, az IKM köz- igazgatási államtitkára. Az IKM eszközrendszerén belül az el­múlt időszakban az ipari de­centralizáció játszotta a fősze­repet. A tárca elsősorban egyedi döntésekkel támogatta a folyamatot, ilyen volt például a 13-ak néven ismert vállalatok esete. Az államtitkár úgy érté­kelte, az adóskonszolidáció jó esélyt adott a vállalatoknak ki­bontakozási programjuk meg­alkotásához. A tárca továbbra is kiemelt figyelmet szán a kis- és közép- vállalkozói szektor támogatá­sának. A következő hetekben vezetői értekezleten tárgyalják a szektorra vonatkozó EU- komform fejlesztési elképzelé­seket. Az ipar termelésének elmúlt évi egy-négy százalé­kos növekedése 13-14 száza­lékos termelékenységnöveke­dés mellett valósult meg. Az iparban foglalkoztatottak száma tovább csökkent, 1993 végén 820-840 ezer volt. 65. Könyvtári keresőszolgálat Készüljön fel a sikerre! Ez a sorozat azért ké­szült, hogy különféle üzleti lehetőségeket mutasson be önnek. Még ha egyet sem választ ki a következő 100 ötletből, akkor is segítik formálni a gondolkodását. Mindenekelőtt arra mutat­nak rá, hogyan kezdhet üz­leti vállalkozásba kevés pénzzel vagy éppen tőke nélkül. A legtöbb itt felsorolt üzlet elkezdhető részmun­kaidőben is. így felépíthet egy új üzleti vállalkozást anélkül, hogy feladná a régi munkáját. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tet­tek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rö­vid, egyszerű ötleteket ad­jak, melyeket természete­sen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Gondolja át hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Frank Aponyi Első hallásra talán szokat­lannak tűnhet ez a szolgálta­tás, de sok országban már bebizonyosodott, hogy meg­lepően nagy szükség van rá. Magyarországon is vannak nagyon jól felszerelt könyvtá­rak, ahol minden témáról lehet bőséges információt találni. Ha ön úgy érzi, hogy van ér­zéke és kedve a könyvtári ku­tatómunkához, akkor ez a te­vékenység egyrészt kielégít­heti tudásszomját, másrészt jelentős anyagi bevételt is biz­tosít. Kik veszik igénybe ezt a ku­tatási szolgáltatást? Tulajdon­képpen bárki, akinek informá­ciókra van szüksége bármi­lyen témakörből, de nincs ideje arra, hogy saját maga kutassa fel ezeket. Például: írók, vállalatok, irodák, egye­temi hallgatók, akiknek dolgo­zathoz kell különböző témakö­rökbe beásniuk magukat. Önnek nem kell szakértő­nek lennie azon a területen, amit éppen kutat. Elég ha el­megy könyvtárba, ahol megta­lálja a szükséges anyagot. Az ön feladata az, hogy tudja mit, hol keressen, nem az, hogy minden témáról kiterjedt tu­dással rendelkezzék. Ismerni kell a könyvtári katalógus­rendszert (de ezt a gyakorlat­ban úgyis hamar megtanulja), rendelkeznie kell egy írógép­pel, mert a kért anyagot leg­többször gépelve kell eladnia, és nem árt ha szépen fogal­maz. Ez nem azt jelenti, hogy írói vénával kell rendelkezni, de gördülékenyen és szaba­tosan kell fogalmaznia. A kliensek megszerzésének első lépése, hogy felad egy hirdetést, mondjuk egy egye­temi lapban, vagy bármely más kiadványban, amelyet az ön által megcélzott réteg ol­vas. Ezen kívül, helyezzen el plakátokat könyvtárakban, is­kolákban! Az árat gépelt oldalanként határozza meg, de először tá- jékozódjón (pl. egy fordítóiro­dánál), hogy pontosan milyen egy szabvány gépelt oldal! Természetesen, minél speciá­lisabb témában kell kutatnia, annál magasabb díjat számol­jon, hiszen annál több idejét fogja igénybe venni a munka. Az idején, az írógépen és a géppapíron kívül azonban más költségei nem lesznek. Hirdetésében hangsú­lyozza, hogy bármely témá­ban elvállal kutatómunkát! Ha van egy olyan terület, amihez különösen jól ért (pl.: történe­lem, irodalom, gazdaság, stb.), akkor említse meg ezt a hirdetésben. Persze, önnek könnyebb lesz a dolga, ha olyan témát kell kutatnia, amit amúgy is jól ismer. Egyébként sem árt, ha kezdetben isme­rős témákkal foglalkozik, így gyorsabban beletanul a mun­kába. Nemcsak diákok és írók le­hetnek a megrendelői. Keres­sen fel cégeket, akiknek szin­tén szükségük lehet bizonyos témákból jelentésekre, be­számolókra! A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, hívja a 06-90-309008-as tele­fonszámot! (Folytatjuk) Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Somogyi Hírlap olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, managerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1112 Budapest Goldmark K. u. 14. Telefon: 15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig). Fax.: 15-51-524 „Zöld könyvelés” a környezetvédelemben „Lassan elfogadottá válik, hogy a környezetvédelmi mi­niszterek tartása nem olyan fényűzés, amit csak akkor en­gedhetnek meg maguknak a kormányok, ha az ország gaz­dasága jól áll” — állapította meg nem kevés öniróniával Valdo Spini, az olasz kabinet környezetvédelmi tárcájának tulajdonosa a „Hetek” környe­zetvédelmi minisztereinek Fi­renzében tartott tanácskozása után. A kétnapos firenzei talál­kozó talán precedenst terem­tett, és ezt követően rendsze­resen fognak a világ legfejlet­tebb országait törmörítő G-7 csoport illetékes szakminiszte­rei véleményt cserélni Földünk „egészségi állapotának” hely­zetéről. A környezetvédelem vi­szonylag új jelenség, még nem is mindenütt nyert polgárjogot magának, de az a felismerés fordulópontot jelent, hogy a gazdasági fejlődés és a termé­szeti környezet védelme nem egymás ellen hatnak, hanem ellenkezőleg, a tudatos, átgon­dolt környezetvédelem a tartós fejlődés egyik támasza lehet. A „filozófia” tehát adott, most azoknak az eszközöknek a ke­resése folyik, amelyekkel az elmélet átültethető a gyakor­latba. A meggyőzés, a tiltás és a bírságolás segít ugyan vala­mit, de nem igazán hatékony. A szakértők úgy látják, hogy más gazdasági, elsősorban pénzügyi-fiskális módszerek­kel többet lehet elérni. Megszü­letett a „zöld könyvelés”, az „ekoadó” fogalma; a közgaz­daságtan új területeket fedez fel magának. Az „ekoadótól”, tehát a természeti kincsek, az újra nem termelődő energia- hordozók megadóztatásától többszörös hasznot is várnak. Az új adók bevezetésével ter­mészetesen a korábbi — első­sorban a munkaerőre kivetett — adókat megfelelően csök­kenteni kell, így az olcsóbbá válik, azaz érdemes munkahe­lyeket teremteni, másrészt a felhasználás drágul, ami take- rékosságra kényszerít. Az el­képzelések szerint ezekből az új bevételekből tudna a fejlett Észak anyagi segítséget nyúj­tani a környezetvédelemhez az elmaradott Délnek. A pénzügyi intézkedések természetesen csak akkor le­hetnek igazán hatékonyak, ha nemzetközi méretekben, ösz- szehangoltan alkalmazzák őket. Az „ekoadót” illetően többé-kevésbé egyetértés van a Hetek európai csoportjában (Franciaország, Nagy-Britan- nia, Németország és Olaszor­szág). Japán hajlik elfogadá­sára, az Egyesült Államok és Kanada egyelőre fenntartáso­kat hangoztat. Firenzében így abban maradtak: a környezeti költségeket „internacionali- zálni” kell, de most még min­den állam saját maga igyekszik megtalálni a neki megfelelő megoldást. Gőzön István * A

Next

/
Thumbnails
Contents