Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-17 / 64. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. március 17., csütörtök Örülünk minden napnak Csak a jókedvünk ne hagyjon el bennünket Farkasék ötvennégy éve élnek együtt Fotó: Csobod Péter Az idős szegények nem szívesen kérnek Három év alatt 27 százalék csökkenés Hogyan alakult a nyugdíjasok helyzete a rendszerváltás óta? Jogi, közgazdasági és statisztikai szakemberek átfogó tanulmányt készítettek arról, hogyan alakultak a rendszer- váltás óta a nyugdíjasok életkörülményei. Öregek napja Drávaszentesen Öregek napját tartottak Drávaszentesen a faluházban. A rendezvényen majdnem százan vettek részt. Molnár Attila, a településrészi ön- kormányzat képviselője köszöntötte a megjelenteket. A jó hangulatról a Boróka tánc- együttes kamaraegyüttese, valamint a somogytarnócai asszonykórus gondoskodott. Mikor érkezik a pénzespostás? A nyugdíjemelést — visz- szamenőlegesen is — a folyósító szervek külön kérelem nélkül hajtják végre. A januárra és februárra szóló, visz- szamenőleges hatályú emelést külön utalványon hozza a postás; a két hónapra esedékes összeg kézbesítését Budapesten és a nagyobb városokban március 21-én, a többi településen március 24-én kezdik meg a postahivatalok, s a nyugdíjemelések kifizetése április 8-ig mindenütt befejeződik. A márciusi, immár emelt összegű nyugdíját minden nyugdíjas még ebben a hónapban kézhez kapja. Jámbor Gréte alapítványa Brunner Zoltánná Jámbor Gréte budapesti nyugdíjas úgy döntött, hogy hosszú évek alatt félretett pénzét, vagyonát az időskorúakkal való tudományos és gyakorlati foglalkozásra, az ilyen célra létrehozandó alapítványra fordítja. Hazánkban a népesség 21,2 százaléka 60 éven felüli, ugyanakkor Magyarországon nem képeznek gerontológus szakorvosokat. Kórházainkban együttvéve mindössze tíz idősek osztálya működik, s a fővárosban például egy évet kell várni a szociális otthoni elhelyezésre, s ott is olykor csak 14 ágyas szobákban kaphatnak helyet az idős emberek. A Jámbor Gréte által létrehozott alapítványból a fekvőbetegeket ellátó gyógyintézetekben, a szociális intézményekben és a ‘házi gondozásban kiemelkedő tevékenységet nyújtó egyéneket, csoportokat jutalmazzák. Újabb nyugdíjaspárt alakult Megalakult Budapesten a Hátrányos Helyzetű Nyugdíjasok Országos Pártja, a Há- nyop, s megtörtént a párt hivatalos bejegyzése is. Az új nyugdíjaspárt célja, hogy minden, már nyugdíjas, illetve ezután nyugdíjazásra kerülő hátrányos helyzetű állampolgár jogait, társas és egyéni érdekeit képviselje a különböző rétegek szükségletei szerint. Tagsági díjat nem szednek és nem követelik meg helyi szervezet alakítását sem. Olyan állampolgárok jelentkezését várják, akik egyetértenek a párt céljaival, szellemiségével. Nyugdíj helyett kerékpártól vaj lás Különös módját választotta a jövedelemszerzésnek egy hatvanéves belga férfi: kerékpárokat lopott, illetve értékesített, méghozzá igencsak tetemes mennyiségben. Amikor a brugge-i rendőrök előállították, mindössze három biciklit találtak a lakásán, egy barátjánál tartott házkutatás során viszont huszonöt bringa került elő. Amikor kihallgatták, elmondta: az elmúlt három évben legalább négyszázötven kerékpárt tulajdonított el és értékesített a feketepiacon. — Azért jöttem ide, mert úgy hallottam, itt vannak a városban a legszebb nők. Arany életem van mellettük. Egész nap udvarosatok, teszem a szépet, s ha már meguntam a más asszonyát, visszatérek a sajátomhoz — mondja huncut mosollyal Farkas László, aki másfél éve lakik hitvesével együtt a kaposvári Liget Szociális Otthonban. Az idős házaspár üde színfoltja az ódon épületnek. Mindenkihez van egy kedves szavuk, s mindenhol ott vannak, ahol jó ötletekre, segítő kezekre van szükség. , — Én vagyok az utolsó „farkas” a családban. Ha meghalok, kihal a família. Gyerekünk nincs, az anyósommal hármasban éltük le az életünket. Lassan 81 éves leszek, s a feleségem is túl van már a hetvenen, sok a gondunk, bajunk, nem kímél bennünket a betegség, s gyakran hetekig senki sem nyitotta ránk otthon az ajtót. Nem tudjuk egymást megápolni, s ha éjszaka lett valamelyikünk roszTöbb nyugdíjas olvasónk kérésére közöljük az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak az Országos Sajtószolgálat útján közzétett tájékoztatóját a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres ellátások 1994. márciusi emeléséről. A tájékoztató alkalmas arra, hogy ki-ki megtudja, milyen arányban részesülhet visz- szamenőlegesen az emelésből, melyek a rá vonatkozó rendelkezések. Ez év márciusában — visz- szamenőleg 1994. január 1-jé- től — 10 százalékkal emelkednek az 1994. január 1 -je előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjak (ide tartozik az előnyugdíj, a bányász- nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja és a korengedményes nyugdíj is), rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak, hozzátartozói ellátások (az özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás)), baleseti járadékok. Az emelés mértéke az 1994. február hónapra járó ellátás 10 százaléka. Az emelés ősz- szege azonban öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjnál havi 600 forintnál kevesebb és havi 3000 forintnál több, öregszul, semmit sem tudtunk csinálni. Kertes házban laktunk, ahol mindig volt mit tenni, mi pedig egyre kevésbé bírtuk a munkát. S meg kell vallani férfiasán, féltettük a pénzünket, s az életünket. Közvetlen szomszédaink nem voltak, egy üres telek árválkodott a házunk mellett, s mit tehettünk volna, ha ránk törnek? — kérdi Laci bácsi, aki az életért jobban aggódott, mint csekélyke vagyonáért, mikor úgy döntöttek, eladják a házat, s szociális otthonba költöznek. Farkas László 27 éve nyugdíjas már, s a pénzből, amit kap, nem sokat tudott félre tenni. Felesége, Margó néni életét anyja ápolására szánta. 30 évig gondozta a beteg asszonyt, így mindössze négy és fél év munkaviszonnyal rendelkezik. Erre pedig nem kap egy fillér nyugdíjat sem. — Nem panaszkodhatom. Igaz, kevés amit kapunk, de jó beosztással elég. Mondja, mi kell egy ilyen idős embernek? Az otthonban kapunk élelmet, ségi és rokkantsági résznyugdíjnál, özvegyi és szülői nyugdíjnál 500 forintnál kevesebb és havi 1000 forintnál több, árvaellátásnál és baleseti járadéknál pedig havi 1200 forintnál több nem lehet. Az emelés összegének meghatározásánál az 1994 február hónapra járó nyugdíjnak azt az összegét kell alapul venni, amely a házastársi pótlékot, a házastárs utáni jövedelempótlékot, a családi pótlékot és a nem társadalombiztosítási ellátásokat (lakbérhozzájárulást, cukorbetegek támogatását, vakok személyi járadékát, stb-t), illetve az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekre és a semmissé nyilvánított elítélésre tekintettel járó emelést tartalmazza, továbbá figyelembe kell venni az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő, pótlék nélküli összeget is. Az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekre és a semmissé nyilvánított elítélésre tekintettel járó emelés és az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék ugyanis külön, önállóan emelkedik 10 százalékkal. gondoskodnak rólunk mindenben, nem panaszkodhatunk semmire. A ház ára tíz évig fedezi a bentlakás költségeit, ezért akkor sem kell aggódnom, ha előbb meghalna az uram. De miért tenné? Hiszen olyan jól érezzük magunkat ebben a világban — mondja Margó néni, aki türelemből, szeretetből, megértésből jelesre vizsgázott az életben. S van még valami, amiért jó együtt lenni a Farkas házaspárral: jókedvük, humoruk soha nem hagyja el őket. Élvezik az életet, nem keseregnek, nem panaszkodnak, örülnek minden napnak. — A barátaink megszóltak bennünket, mikor megtudták, hogy ide készülünk. Mi van? Mentek az istápoldába? — kérdezték gúnyosan. De mi nem törődtünk velük. Tudtuk, ez lesz számunkra a legjobb megoldás. S azóta sem bántuk meg, hogy idejöttünk. Békében, nyugalomban, szeretetben éljük le hátralévő életünket, s ez mindennél fontosabb. Széki Éva Szabolcsban a múlt év végén — a korábbi, az országos jövedelmektől mindig messze elmaradó fizetések miatt — 7360 forint volt az átalag- nyugdíj. A januári és a márciusi emelésekkel együtt is jelenleg 115 ezren kapnak havonta kevesebb pénzt a megállapított 10 500 forintos létminimumnál. Az úgynevezett mezőgazdasági járadékosokAz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közleménye szerint az 1993. december 31-ét követő és 1995. január 1 -je előtti időponttól megállapított, illetve ezután megállapításra kerülő nyugdíjak legkisebb összegei, továbbá néhány meghatározott — Felemás és meggon- dolkoztató a kép, amely a mögöttünk levő három esztendő adataiból kirajzolódik, s felemás az idős generáció közérzete és hangulata is — mondja a munkacsoport vezetője, dr. Mosóczy Róbert gazdaságpolitikus. — Megnyugvást hozott például, hogy törvény biztosítja a járadékok nettó-keresetekkel azonos mérvű emelkedését. De az már nem, hogy egyes roppant alacsony nyugdíjakat — a mindenkori legkisebb emelés összegének meghatározásával — az átlagosnál jobban emeltek. A nyugdíj ugyanis munkával, járadék-fizetéssel szerzett jog — a kevés szolgálati idővel rendelkezők, a rokkantak csekély járadékát tehát a szociális támogatásra rendelkezésre álló pénzből kellene fedezni. — Komoly mérlegelést érdemelnek az életkörülmények alakulását érzékeltető adatok is. Az 1989-es évet bázisnak tekintve 3 év alatt a fogyasztói árak 257, a nettó átlagkeresetek 206, a nyugdíjak 188 százalékkal emelkedtek; a reálbérek tehát 20, a reálnyugdíjak 27 százalékkal csökkentek. Tegyük hozzá: zömmel éppen azok az árucikkek, szolgáltatások drágultak, amelyek az időseket érintik. — A különféle reformok közül elsősorban az egészségügyi, illetőleg az üdüléssel kapcsolatos változtatónak még a most 9000 forint körüli átlagnyugdíjnál is jóval kisebb összeget visz a postás. A rokkantnyugdíjasok több mint ötvenezren vannak, az ő havi járandóságuk szintén alaposan elmarad az átlagtól. Egészségkárosodás miatt évente 26-28 ezer nyírségi lakos kéri leszázalékolását... Ezt a kirívóan magas számot a nehéz életkörülményekkel összegű nyugdíjszerű (nem társadalombiztosítási) rendszeres szociális ellátás legkisebb összege a következőképpen alakul: az öregségi és a III. fokozatú rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 7480 forint; sok érintették hátrányoson a nyugdíjasokat. A gyógyszer-áremelés, a SZOT-üdü- lés felszámolása, a vállalati üdülők megszűnése — mind főként az ő helyzetüket rontotta. — Az idős, elesett emberek korábban több csatornán át — volt munkahelyük, a szakszervezet, a tanács révén — juthattak, gyakran személyes kérés nélkül is, támogatáshoz. Mára e csatornák minimálisra szűkültek; törvény szabályozza, hogy milyen jövedelemi szint fölött lehet segélyért folyamodni. Az idős szegények azonban nem szívesen kérnek... A víz, a gáz, a villany, a fűtés díja központi támogatásának fokozatos leépítését nem ellensúlyozza, hogy a szociális törvény alapján lakásfenntartási támogatás igényelhető. — A 70-en felüliek kedvezményei — az ingyenes utazás, a tv-előfizetés alóli mentesség — egyértelműen könnyítik az egzisztenciális terheket. A jelenlegi helyzet ismeretében azonban úgy látjuk: indokolt lenne az e kedvezményekre jogosító korhatárt 65 évre csökkenteni. Mint dr. Mosóczy Róbert elmondta: az elemző tanulmányt a Nyugdíjas Kamara megküldi az Országgyűlés, a kormány, a népjóléti tárca és a Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat illetékeseinek. — szit — magyarázzák a szakemberek. A szabolcsi kisnyugdíjasok nehéz helyzetén a nyugdíjbiztosítási önkormányzat rendkívüli nyugdíjemeléssel és egyszeri szociális segéllyel igyekszik enyhíteni. Erre havonta 170-200 ezer forint áll rendelkezésére. A települési ön- kormányzatok szociális keretük terhére ugyancsak támogatják a rászorulókat. A térségi nyugdíjaskamara szeretné elérni, hogy mindemellett központi segítséget is kapjon a halmozottan hátrányos helyzetű megye idős lakossága. az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 7260 forint; az árvaellátás legkisebb ösz- szege havi 6920 forint; a rokkantsági járadék havi 6501 forint; a rendszeres szociális járadék havi 7304 forint. Még egyszer az emelésről A februári összeg az irányadó Sokszor megélhetési gondokkal küzdenek Tömegek a létminimum miatt — Tízezrek kérik a leszázalékolásukat Az utóbbi időszak jelentősnek mondható nyugdíjemelései ellenére több mint százezer idős ember küzd megélhetési gondokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében — erről hallhattak a térségi nyugdíjaskamara rendezvényének résztvevői a közelmúltban Nyíregyházán. Összegről, ellátási formáról Tudnivaló az „új” nyugdíjasoknak 1 A
