Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. február 8., kedd / Épületre vár az Országos Műszaki Múzeum Az Országos Műszaki Mú­zeum létrehozásának gondo­lata Magyarországon először 1807-ben vetődött fel, ám még ma sincs állandó kiállítási csarnokkal rendelkező mű­szaki múzeum Magyarorszá­gon. A XI. kerületben a Ka­posvár utcában lévő 1964-ben átadott épületben raktározzák a múzeum gyűjteményeit, de itt kiállítási lehetőségre nincs mód. Egy a világkiállításra épí­tett épület utóhasznosításával megoldódhat a múzeum vég­leges kiállítási csarnokának a problémája is. Olyan épületre van szükség, amely körül kia­lakítható egy műszaki skan­zen, a technika parkja is. Református zeneiskola a Sárréten? Egyházi fenntartású zene­iskola létesítéséről kezdődtek tárgyalások Szeghalmon. A márciusra várható megállapo­dás a városi önkormányzat és a református egyház közti példás együttműködést ígéri. A város nem tudja fenntartani sem az országos hírű, kétsze­res aranydiplomás ifjúsági fú­vószenekart, sem az általános iskolai zenei tagozatot, a re­formátus egyház viszont vál­lalkozna az ezeket befogadó önálló zenede létesítésére és működtetésére. A Sárrét bé­kési felének székhelyén, Szeghalmon mintegy száz fia­tal zenei nevelésének folyta­tására s további diákcsoportok bevonására ad lehetőséget a tervezett egyházi zeneiskola. Új tetőt kap az esztergomi Bazilika Még ebben a félévben új tető- szerkezetet kap az esztergomi Bazilika. Az ország legnagyobb római katolikus templomában tavaly leégett az épületkomple­xum főhajója fölötti padlásszer­kezet. Az újjáépítés generál-ter­vezője és kivitelezője az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal. A helyreállításhoz a számítások szerint 250 köbméter fűrészelt gerendát és 1500 négyzetméter vörösréz-lemezt használnak fel. A helyreállítás költsége mintegy százmillió forint. Megnyílt a 25. Magyar Filmszemle Mészáros Márta Magzat című filmjének díszbemutató­jával a hét végén megkezdő­dött a 25. Magyar Filmszemle. A megnyitón Kézdi-Kovács Zsolt, a szemle igazgatója ar­ról beszélt, hogy ez a szemle két szó — az öröm és a szé­gyen — jegyében zajlik. Öröm amiatt, hogy egy hagyomány folytatódik és láthatók az elké­szült filmek. És szégyen ami­att, hogy párszáz kilométerre tőlünk véres háború folyik és tehetetlenek vagyunk. Ezért minden játékfilm előtt szaraje­vói filmesek anyagából vetíte­nek néhány percet. Biblia kétezer nyelven A Bibliát — részben vagy tel­jesen — eddig összesen 2062 nyelvre fordították le. 44-re ta­valy ültették át először. A vi­lágon létező mintegy hatezer nyelv közül 799 nyelven olvas­ható az Újszövetség, s 337 nyelven a teljes Biblia hozzáfér­hető. A világ népességének mintegy 80 százaléka juthat le­galább részben a Szentíráshoz olyan nyelven, amelyet ért — ha nem is az anyanyelvén. Romológusképzés, elsőként a kaposvári tanítóképzőn Lépésben a cigányság fölemeléséért A „valódi valóság”festője A művész 1918-ban készült aktképe „Érezhető a feszültség a társadalomban, és ez a fe­szültség csak tovább nő. A számlát pedig — hogy miért nem tettünk valamit — előbb-utóbb úgyis az értelmi­ség kapja meg. Mi ezt a lépés- kényszert éreztük meg, ami­kor elindítjuk a romológus- képzést. Nem lesznek látvá­nyos eredmények. Aprólékos, kemény építkező munkára van kilátás.” Február végén indítja — az országban elsőként — a kapos­vári tanítóképző főiskola az úgynevezett romológusképzést. Leitner Sándor főigazgatóval, Jávorszky András tanszékve­zetővel és Takács Évával a speciális szakosító továbbkép­zés vezetőjével az új képzés­forma lényegéről, szükséges­ségéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről beszélgettünk. Az új kétéves, másoddiplo­más képzés lényege — mint mondták —, hogy szakmai is­mereteket nyújtson a magyaror­szági cigányságról, kultúrájukról és hagyományaikról. Lehetővé teszi, hogy az oktatást, neve­lést, gondozást speciális kép­zettségű, a cigányságot tisztes­ségesen ismerő szakemberek végezzék. — Három körből vártuk a je­lentkezőket — mondta Já­vorszky András —: a tanítók kö­zül, akik cigánygyerekeket is ta­nítanak, továbbá a cigánysággal foglalkozó szervezetektől és az utóbbi időben egyre-másra ala­kuló cigányszervezetek aktivis­tái közül. Az első két körből jöt­tek jelentkezési lapok: a tanítók­tól, a rendőrségtől, a büntetés­végrehajtástól stb; a cigány- szervezetek eddig nem jelent­keztek. Ez nem azt jelenti, hogy ne volna cigány résztvevője is a kurzusnak. Takács Éva el­mondta: a jelentkezettek között vannak cigány származású ér­A kaposvári tanítóképző főiskola gyakorlóiskolája nagyrészt minisztériumi pénzből épült, a beruházás bonyolítását végezte az ak­kori városi tanács. Az épület karbantartását is a főiskola látta el, évente 4-5 millió fo­rintos költséggel. Soha nem is kértek támoga­tást a várostól. A gyakorlóis­kola összes dolgozója a főis­kola alkalmazásában állt, s nem a városi önkormányzattól kapta a bért. Egy felületes be­jegyzés mégis a tanácsot je­lölte meg tulajdonosként, s ezáltal kusza jogi helyzet állt elő. Meg kellett oldani, hogy ténylegesen is a főiskola tulaj­donába kerüljön az intéz­mény. A minisztériummal való egyeztetések után az önkor­mányzat tavaly ősszel adta át a gyakorlóiskola tulajdonjogát a tanítóképzőnek. Az átírás óta rekonstrukciós munkák folynak az intézményben. Az telmiségiek. Ők elsősorban az anyanyelvűket szeretnék tanulni magasabb szinten. A pécsi cigánygimnázium lét­rehozásával tovább nő az érett­ségizett cigányok száma. Nekik is a kaposvári speciális képzés adhatja meg azt a lehetőséget, hogy a saját népcsoportjukért dolgozhassanak. — A tandíj várható összege 25 ezer forint félévenként. Nem nagyon találni manapság olyan tanítókat és iskolákat, akik, ame­lyek ezt meg tudnák fizetni. Sze­rencsénkre a művelődési mi­nisztérium etnikai-kisebbségi főosztálya félévente jelentős összeggel támogatja a képzést. Enélkül nem is tudnánk nekiin­dulni — mondta a főigazgató. — Ezt a pénzt egyrészt arra fordít­juk, hogy akiknek nincs lehető­ségük tandíjat fizetni, azoknak tandíjkedvezményt adhassunk, másrészt tankönyveket hoza­tunk. Az induló képzés egyik alapgondja ugyanis a tanköny­vek hiánya. Az itt oktatókat kér­ték fel arra, hogy a képzés mel­lett párhuzamosan készítsenek jegyzeteket is. Hogy kik oktatják a leendő romológusokat? — Az iskola tanárai és e kér­déskör specialistái — mondta Takács Éva. — Hazánkban ke­vés az olyan kutató, tudós, aki a Magyarországon élő cigányság egészével foglalkozott volna. Olyanok vannak, akiknek egy részükről vannak ismereteik. Si­került viszont megnyernünk ok­tatónak egy angol tudóst, aki tíz évet töltött a magyarországi ci­gányok között, és vizsgálta őket a kultúrantropológia módszerei­vel. Michael Steward jól ismeri a magyarországi cigányok hely­zetét. A kétéves szakosító létre­hozása csak az első lépés. A következő a nappali oktatás el­indítása lesz — hogy ne csak a cigánysággal foglalkozókat, ha­nem magukat a cigányokat is képezhessék. (Nagy) épület kivitelezésében igen sok hiba történt. A korszerűsí­tés során magas tető kerül a sok gondot okozó lapostetőre. Az idén kezdődik a lépcsőkön a foghíjak beépítése. Jelenleg az épület ajtóinak, ablakainak cseréje folyik az önkormány­zat és a minisztérum közös tehervállalásában. Az intéz­mény rekonstrukciója volu­menében egy 12 tantermes iskola építésének felel meg. Az önkormányzat ezenkívül még 8 millió forintot biztosít az intézmény számára, ha a mi­nisztérium megkezdi az iskola bővítésével kapcsolatos beru­házási munkákat. — A gyakorló hagyományos általános iskolának épült, ezért nem tudja nyújtani azo­kat a különleges feltételeket, amelyek a tanítójelöltek gya­korlati oktatásához szüksége­sek — mondta Leitner Sándor, a tanítóképző főiskola főigaz­gatója. — Többek között nem tudja biztosítani a laborkörül­mények között végzett mun­A modern festészetnek arra a változatára, amely kizárólag ge­ometriai alapformákat, egyenes vonalakat és derékszögeket használ, nagy hatást gyakorolt Piet Mondrian holland festőmű­vész, aki 50 éve halt meg, 1944 februárjában. Családi vállalkozásként Batthyány­kúriából háromcsillagos pihenőhotel A 160 éves Batthyány-kúria átalakításával elkészült a Ho­tel Robert névre keresztelt pi­henő- és gyógyszálloda. Egy zalaegerszegi családi vállal­kozás létesítette és működteti az április végén nyíló, 30 szo­bás, háromcsillagos hotelt, amelyet védett őspark övez. Gyógyvizes medencék, ter­mészetgyógyászati részlegek, úszómedence, 300 adagos konyha, valamint konferencia- és vendéglátó helyiségek tar­toznak hozzá. Nyárra iker te­niszpályát, lovasiskolát és újabb úszómedencét létesíte­nek. Ezen kívül a községben lévő nagy Batthyány-kastélyt is idegenforgalmi célokra szánják. kát, az osztálytermek nincse­nek megfigyelőhelyiségekkel ellátva. A hallgatók felkészíté­sére is külön termeket kellett volna építeni. A minisztérium szeretné ezeket a feltételeket megte­remteni a gyakorlóiskolában. Az önkormányzattal kialakított elképzelés alapján az iskola a jövőben gimnáziumi osztály­okat is fog működtetni. A ter­vek szerint fokozatosan kí­vánnak kialakítani egy 8 osz­tályos gimnáziumi képzést nyújtó részt, valamint egy 4 osztályos gimnáziumi részt. Várhatóan szeptembertől az egyik negyedikes osztály — az igényeket figyelembe véve — gimnáziumi osztállyá szer­veződik. A főigazgató elmondta: egyre nagyobb az igény arra, hogy dif­ferenciált kínálat legyen a köz­oktatási piacon. Olyan szolgálta­tásokat szeretnének adni a gye­rekeknek és a szülőknek amit más iskola nem nyújt. (S. Pap) 1872-ben született egy szi­gorú erkölcsű kálvinista család­ban, s az amszterdami művé­szeti akadémián tanulta a festé­szetet. Tájképei rendkívül tehet­séget tükröztek, fejlett érzéket színhez és ritmushoz. 1911-ben látogatott először Párizsba, s ott A negyedszázados jubile­umát ünneplő magyar film­szemle jó alkalom arra, hogy az MTV is újra számba vegye az elmúlt évtizedek hazai filmgyártásának eredmé­nyeit. Bizony fényes lapokra aranyozott betűkkel írták haj­dan a magyar film történetét. Az évi, átlagban húsz elké­szült mű között mindig talál­ható volt 4-5, amelyik a nem­zetközi összehasonlításban is megállta a helyét: díjat ho­zott a külföldi fesztiválokról. Most több produkciót ismét bemutatnak a képernyőn. Az ünnep apropóján mindennap vetítettek magyar filmeket. Csak bízni tudunk, hogy nem szakad meg ez a sorozat, és ha nem is naponta, de he­tente kétszer magyar műve­ket láthatunk. Nagyon nagy szükség lenne rá. Egyrészt azért, mert valódi értékekről van szó, másrészt hogy az új nemzedékek valamiféle ké­pet kapjanak a film művé­szetvoltáról, erkölcsi erejéről, humanizmusáról. A nyolcvanas években a vi­lág filmtermését és a televí­ziók képernyőjét ugyanis olyan mennyiségben uralta el a kultúrszemét, a sanda üz­leti érdek, hogy erőszak nél­kül már nem is készítenek filmet. Kegyetlen, számító kort tükröznek ezek. A hétköznapi életben mind több jel mutat arra, hogy a termék negatív módon is visszahat a fogyasztóra. So­kan valóságnak vélik, amit látnak, és úgy kívánnak élni. Azt hiszik, hogy lehet. Ke­mények, kérlelhetetlenek. Mint például az amerikaiak, akik birodalmukat a múlt században részint kétes er­kölcsű szerződésekkel, vér­azonnal a kubizmus hatása alá került. Egy sor híres festményt alkotott: ugyanazt a fát több vásznon, fokozatosan festette meg, míg végül már csak egy jelképes fát ábrázolt. Mondrian úgy vélte: az abszt­rakt művészet ellentétben áll az emberek nyers, primitív testi természetével, ehelyett az „igazi emberi lényt” adja vissza. Ez a művészet nem a külső megjele­nést ábrázolja, hanem a „valódi valóságot és a valódi életet”. 1917-ben megalakította néhány társával együtt a „De Stijl” cso­portot, és az ugyanolyan nevű folyóiratban kifejtette művé­szeti elméletét a „neoplaszti- cizmusról”. Mondrian 1938-ban hagyta ott Párizst. Először Lon­donba, majd New Yorkba költö­zött, minthogy gyűlölte a hitle- rizmust. Amerikában része lett abban az elismerésben, ame­lyet addig hiába keresett. Egyik leghíresebb festménye, a Bro­adway Boogie-Woogie a New York-i Modern Művészetek Mú­zeumának megbecsült alkotása. rel és vassal építették ki, akik vérgőzös filmjeikkel eláraszt­ják a világot. Persze Ameri­kában sem ezeket a „szala­gon gyártott termékeket” tart­ják értékesnek. Sőt, a jó ér­zésű amerikaiak szégyellik is. A forgalmazók közben a közönségigényre hivatkoz­nak: az emberek (a fiatalok) erre még bemennek a mo­ziba. Amiben lehet igazság, csak a kiindulópont felejtő- dött el, az, hogy mestersége­sen rontották meg az ember ízlését, igényét. De miféle társadalom az, amelynek tag­jai az öldöklésre, a pusztí­tásra vevők. A beavatottak szerint - példaként hozzák fel a mos­tani szemlét is - az új politi­kai, gazdasági helyzethez megfelelően alkalmazkodott a mai magyar filmgyártás. Évente most is annyi film ké­szül, mint a „hőskorban”, és a minőséggel sincs baj. Ez megnyugtató. Az viszont már kevésbé, hogy ezeket a mű­veket alig lehet látni. A mozik száma alaposan megcsap­pant. Alig van falu, ahol mű­ködne. Akadnak kisvárosok is, amelyek nélkülözik a film­színházat. Mondják, nem éri meg vetíteni, az embereknek elég a tévé. Igen ám, csak­hogy a Magyar Televízió nem jeleskedett mind ez idáig a magyar filmek nép­szerűsítésével. Talán annak is örültünk volna, ha egyálta­lán szisztematikusan bemu­tatja azokat. Nagy a nemzeti média fe­lelőssége. Ideje változtatni a szemléleten és a gyakorla­ton. A mostani jubileum talán - adná Isten - eléri ezt. (Sulyok) Mozilátogatás 1993-ban A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium Film és Vi­deo főosztálya közzé tette a magyarországi filmforgal­mazás 1993-as tényszámait. A hazai mozikban tavaly 15,2 millió néző váltott je­gyet, csupán 2,4 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. Ez azt mutatja, hogy megállt a látogatószám már több éve tartó jelentős zuhanása — hozta tudomásra a szak­tárca illetékese. 1993-as év kasszasikere a Jurassic park című amerikai film volt, me­lyet a szeptemberi bemuta­tótól év végéig 897 ezren néztek meg, jegybevétele pedig százhárommillió forin­tot tett ki. A legsikeresebb magyar filmnek Koltai Róbert, Sose halunk meg című alkotása bizonyult. Ezt kétszázkilen­cezren látták. Felújítás, szervezés, közoktatási tervek Gimnáziumi képzés kezdődik a kaposvári gyakorlóban Továbbgondolva Hol nézzünk magyar filmet?

Next

/
Thumbnails
Contents