Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

1994. február 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Huszka Jenő-díjakat adnak át A Szerzői Jogvédő Hivatal (Artisjus) ettől az évtől kezdve a Huszka Jenő-díj odaítélésé­vel kívánja ösztönözni a könnyűzenei alkotótevékeny­séget. A Huszka Jenő zene­szerzőről — akinek nevéhez egyébként a Szerzői Jogvédő Hivatal Jogelődjének megala­pítása is fűződik — elnevezett díjakat az 1993. év legjobb és legsikeresebb dala; a könny­űzenei szerzői alkotói életmű; a könnyűzenei szövegírói al­kotói életmű; az év produkci­ója; az év zeneszerzője és az év szövegírója kategóriákban — ma este fél 8-kor ad­ják át Budapesten, a Ze­neakadémia Nagytermében. A Századvég új könyvei A Századvég Kiadó és a National Demokrácia Institutie (az amerikai Demokrata Párt Külügyi Intézete) közös gon­dozásában látott napvilágot „A demokrácia új határvidékei” című könyv. A kelet-európai szabad választások történetét feldolgozó művét az írók Bolt­jában mutatták be a sajtónak. Thomas O. Melia A magyaror­szági történések című rész szerzője, a sajtótájékoztatón elmondta: a különböző fejeze­tek írói nem felkészült polito­lógusok, csupán mint külföldi megfigyelők vettek részt a tér­ség országainak változásai­ban. Ugyancsak a sajtótájé­koztatón ismerhették meg az újságírók a Moszkvának je­lentjük... című könyvet, amely a Századvég Kiadó gondozá­sában látott napvilágot. Nemzetközi koreográfus­verseny A Bagnolet nemzetközi ko­reográfus-verseny budapesti selejtezőjét Budapesten a Pe­tőfi Csarnokban rendezték meg. Az előző találkozón több díjat is nyert Kovács Gerzson Péter társulata, a Tranz-Danz, Philippe Jamet Közép-Európa Táncegyüttese, Román Sán­dor, Bozsik Yvett, valamint Molnár Éva társulata és a Zagreb Dance Company lé­pett fel. A szervezők elmond­ták: idén huszonegy városban rendeznek selejtezőket. A versenyre nevezett 320 társu­latból 21 jut a júliusi döntőbe. A nemzetközi szakmai zsűri elnöke Jan Fabre, flamand vi­zuális színházi rendező. Nem lép színpadra a Família Kft Eddig vagyok című Família musical ma délutánra, illetve estére hirdetett előadása — betegség miatt — elmarad. A megváltott jegyek április har­madikára, azonos kezdési időpontokban érvényesek vagy a vásárlás helyén váltha­tók vissza február 15-éig. Különös preimer Nyíregyházán Különös premierrel ünnepli centenáriumát a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, ahol 1894. február 6-án tartot­ták az első előadást. A jubiláló teátrum művészei az évfor­duló előestjén Bertolt Brecht-Kurt Weill világhírű da­rabját, a Koldusoperát mutat­ják be — mai körülményekre adaptálva. A rendező Verebes István, a társulat igazgatója a darabot klasszikus kabarémű­sornak fogja fel. Azt szeretné, ha a publikum ráismerne a tör­ténetben, az alakokban arra a valóságra, állapot­ra, melyre az előadás utal. Magyar Kálmán legújabb kötetéről TV-SZÉRIÁK Régészeti emlékek A honfoglalás és az Árpád-kor régészeti emlékei címmel a közelmúltban jelent meg dr. Magyar Kálmán legújabb könyve. A Magyar Nemzeti Történeti Társaság kiadványa a Nemzeti Történelmünk sorozat első köteteként látott napvi­lágot — jelentős mecénási háttérrel. A jubileumi kötetet a szerző ötvenedik születésnapján ve­hette kézbe az olvasó. Az al­kalmi megjelenés érződik is a szerkesztésben. Dr. László Gyula professzor és dr. Szi- lassy Sándor egyetemi tanár köszöntő sorain kívül a fél év­százados múlt személyi ada­tai, előadások, külföldi meghí­vások, kiállítások időpontjai is csokorba lettek szedve. És a kiadványok, a széles körű publikációs tevékenység fel­sorolása sem maradhatott el. Dr. Magyar Kálmán portréját Egy régész vallomásai című riportjában Várnai Ágnes, la­punk munkatársa rajzolta meg. A kutató mindennapos munkájáról, választott hiva­tása iránti szerelméről vall az 1989-ben készült riportban, — ami a kötet induló anyaga. Ez a hűség azóta is szakadatlan, hiszen tanulmányutak, elő­adások sora, ásatások követik egymást a tevékeny hétköz­napokon. A me§yei múzeum régésze a honfoglalás kori államszer­vezésünkről ír: az e korból való, feltárt somogyi régészeti emlékekről, a források tanú­ságáról. Szól az állam- és egyházszervezésről, a somo­gyi vármegyeszerkezet kiala­kulásáról, a korai várak szere­péről. Megelevednek a so- mogyvári és segesdi kutatá­sok, az Árpád-kori városi és mezővárosi háztípusok is. A szerző a ferences kolostorok­ról mint a somogyi Árpád- és középkori városfejlődés érlelő­iről is értekezik — komplex vizsgálatok, régészeti kutatá­sok eredményeit felsorakoz­tatva. A fotókkal, rajzokkal gazda­gon illusztrált könyv — ame­lyet László Gyula egyetemi tanár lektorált — angol nyelvű összefoglalóval zárul. A lektori vélemény néhány sorával ajánljuk figyelmükbe A honfog­lalás- és az Árpád-kor régé­szeti emlékei című kötetet: A műre egyetlen jelzőt tudok al­kalmazni: monumentális! Anyaga nagyon gazdag, fel­dolgozásmódja pedig példája lehet egy-egy tájegység múlt­ját feldolgozó tanulmányok­nak. Magyar Kálmán, mint ásató régész feladatául tűzte ki királyi, királynői, ispáni, főúri központok kutatását és vidé­kük történetét. Ebben egyedül­álló munkássága és jelentő­sége. (Lőrincz) Weiner-művek kazettán a 96-os világkiállításra Nyolc somogyi zeneiskolás vehet részt márciusban és ápri­lisban a koncerteken: Kaposvár­ról hat, Siófokról és Marcaliból egy-egy kisdiák. Három hang­versenyt szervezett ugyanis az ország zeneiskolásainak a Varró Margit Alapítvány az 1993/94-es tanévben, hogy a vi­lágkiállításra előkészítsék a magyar zeneszerzőket és ze­neoktatást bemutató videóka­zettát. Bartók Béla, Durkó Zsolt, Weiner Leó és a XX. század szerzőinek művei szerepelhet­tek a magnókazettán beküldött versenyanyagon, s a zsűri dön­tése alapján Somogyból nyol­cán vehetnek .részt — március­ban a Bartók-emlékházban és áprilisban a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolán — rende­zendő koncerteken. A kaposvári zeneiskolából Rajkai Gergely, Hoffmann And­rás, Skrinyár Eszter, Petrás Vik­tória, Kuti Fanni és Bácsi Kinga indul azon a vetélkedőn, amelyet azoknak írtak ki, akik ugyanazzal a négykezes Weiner-művel ne­veztek be az emlékhangver­senyre. Ennek a versenynek a győztes párosa zongorázhat majd a zeneakadémián. A siófoki zeneiskolából Szől- lősy Szilvia szerepelhet a videó­felvételen. A marcali zeneiskolából Csoba András kapta meg a részvétel lehetőségét, de nem él vele, mert a budapesti hangver­sennyel egyidőben rendezik meg a megyei kamarazenei fesztivált, s ő ott versenyez. Szívből gratulálunk a kiemel­kedő produkciókhoz a növendé­keknek és az őket felkészítő ta­nároknak! A világkiállításra készülő ze­nei videókazetta minél színe­sebb és átfogóbb képet nyújtó anyagának összeállításához az előző években kilenc válogató hangversenyt rendeztek tavaly a kortárs magyar szerzők műve­iből. (Ezen is szerepeltek ka­posváriak.) A Varró Margit Ala­pítvány különdíjat hozott létre az országosan kiemelkedő felké­szítőmunkát végző pedagógu­sok számára, s ezt márciusban, a Bartók-emlékházban adják át. N. G. Egy héten - nyolcvanötször A nagy közszolgálati mé­diák nagy csatározásai köz­ben és körül manapság igen heves és heveny tüneteket mutató érvelések és ellenérve­lések hangzanak el. Ame­lyekre természetesen odafi­gyel az ember, s véleménye is van, ám ennek ellenére be­kapcsolja a tévét, odafigyel a műsorajánlatra, vagy ha van ideje böngészi a műsorújsá­got. Ha pedig e kettő elmarad s egyszerűen csak odaül: megdöbbenve tapasztalja, hogy a XIV/6-os történet az, amit lát, amely jön valahonnan és tart valahova — mint ama közmondásos teknősbéka. Nomármost ez konfliktushely­zet! Mert családja körében le­het, hogy van aki már látta az előzőt, de figyeli a mostanit, s mert tetszik, így hát nincs kedve öt percig magyarázni, hogy miről van szó. Ha van kedve öt percig magyarázni, akkor viszont pocsék a soro­zat, ő nem is nézi már to­vább... No, mindegy a pénzzel is, az idővel is nehéz gazdál­kodni. Ezúttal az utóbbira rá­fanyalodtam. A Magyar Tele­vízióban — ideértve az 1 -es, a 2-es, a Duna Tv, az HBO, a Szív Tv, a TV4 csatornáit — a jövő héten, gyermekek, na­gyobbacskák és legnagyob- bacskák számára nyolcvanöt alkalommal vetítenek soroza­tot! Nem számítom, ide az azonos címmel rendelkező, visszatérő aktuális műsorokat! Mert az más kategória. Ez a nyolcvanöt adás, per­sze nem egynemű! Van úgy, hogy a történet kerek, nem baj, ha kimarad az előző és kimarad a következő; van úgy (gyakrabban), hogy kellene ismerni az előzményt, és az idézett rész akkor marad abba, amikor a fene eszi az embert, hogy mi jön utána. De ki tudja, hogy a jövő héten lesz-e idő a folytatás megte- kintetésére? Beismerem: van sokszor ismétlés, a műfaji skála is széles, hiszen rajz­film, játékfilm, dokumentum­film, természetfilm váltakozik. Az is lehet, hogy „reprezenta­tív felmérések” szerint ezek a sorozatok igen nézettek, s máris jobb, ha alkalmi „statisz­tikámmal” retirálok gyorsan. Azért mégsem sietem el a dolgot. Mert szubjektív „repre­zentatív felmérésem” szerint e sorozatok között vannak jók és rosszak. S ez utóbbiak kö­rében kellene talán ritkítólag szelektálni olyan „egyrészes” történetek, riportok, ismereter­jesztő előadások és dokumen­tációs filmek javára, melyek­nek van kezdete, közepe és vége. Közönséges vélekedés igaz, mégis szóvá merésze­lem tenni, mert úgy vélem, hogy a sokból is megárt a sokló. (Tröszt) Maga a miniszter — több mint száz órában A félkész terv félig (se) véd Megóv az anarchiától, védi a nemzeti egységet — mondja Mádl Ferenc kultusz- miniszter a nemzeti alaptan­terv legújabb (remélhetőleg végleges) változatáról. Mint már beszámoltunk róla, a mi­niszter — megelégelve ve­zető munkatársainak az alap­tanterv körüli civakodását — kompromisszumparancsot^ adott ki. Ám mivel ezt az érin­tettek nem hajtották végre, Mádl Ferenc maga fogott neki az új alaptanterv kidol­gozásának és tíztagú szakér­tői csoporttal több mint száz órát fordított e fontos tanügyi dokumentum elkészítésére. Az új nemzeti tantervet a Magyar Nemzet szerdai mel­léklete ismerteti, és közli Mádl Ferenc ehhez fűzött magyarázatát is. A Magyar Hírlap ugyancsak szerdai száma viszont lehűti lelkese­désünket, mert abban a kul­tusztárca szóvivője elmondja: a minisztérium nem tekinti késznek a NAT-ot, mivelhogy hiányzik belőle az egyik leg­fontosabb rész, a követel­ményrendszer. Ezen most a szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen dolgoznak, s ha elkészül, azt is szűk körű vitára bocsátják. Mindezek után korai lenne örömkönnyeket hullatni az is­kolákban, mert valójában csak egy félig kész alaptan­tervvel örvendeztettek meg bennünket. A Magyar Hírlap alaptantervvel kapcsolatos írásának szerzője úgy tartja: nagy nyomás nehezedik a minisztériumra részben gya­korlati, részben presztizsokok miatt. Ám szerencsés eset­ben így is remélhető, hogy a tanév végére elkészül a köve­telményrendszert is tartal­mazó alaptanterv-csomag. Izgatottan várjuk hát a pos­tást, mert egy félkész terv csak félig védi meg az iskolá­kat az anarchiától, és csak félig lesz képes összeková­csolni a nemzeti egységet. G. J. Leonov és szerepei Hozzá hasonló színész kevés volt Kevés színész volt a néhai Szovjetunióban, aki Jevgenyij Leonovhoz hasonló népszerű­ségnek és közismertségnek ör­vendett volna. Talán csak Vla­gyimir Viszockij és a nagy ne­vettető, Arkagyij Rajkin. Elég volt, ha a moziplakáto­kon egy új film szereplői között ott volt Leonov neve, szinte biz­tos volt a teltház Breszttől Vla­gyivosztokig. A számtalan „ko­moly” szerep mellett alakításai, a képtelen szovjet valóság ko­mikus helyzeteiben csetlő-botló kisember kalandjai mosolyt, sőt hangos nevetést fakasztottak a filmszínházak nézőterén. Leonov az esztergapad meH lől, nagyon fiatalon, huszonegy évesen került a világot jelentő deszkákra, majd a kamerák elé. Hihetetlenül sokoldalú színész volt. A filmkomédiák mellett „komoly” szerepek egész sorá­ban is láthatta a közönség. A Belorusz pályaudvar című há­borús filmben alakított géplaka­tos szerepét tanult szakmájából kifolyólag olyan életszerűen ját­szotta, hogy sokan azt hitték annak idején: valóban egy laka­tos és nem színész játszotta a szerepet. Ezt csak Vlagyimir Viszockijnak sikerült hasonlóan csinálni. A Magyarországon a Fekete macska bandája címmel bemutatott Viszockij-filmben Zseglov nyomozóról a szovjet közönség szintén azt hitte, hogy létező személy. Magyaroszágon is játszották Leonov „Ragyogj, ragyogj, csil­lagom” című filmjét, amelyben a színész a rá jellemző sajátos, bájos humorral formálta meg az élelmes mozigépész szerepét. Emlékezetes alakítást nyújtott az Őszi maraton és a Hétköz­napi csoda című filmben is. À moszkvai színházbarátok számára neve összetört a „Lenkom”-mal, azaz a Lenini Komszomol Színházával, ahol számtalan szerepben tapsolt neki a hálás közönség. Néhány éve a „Hegedűs a háztetőn” című darab minden idők legsi­keresebb moszkvai előadása volt, nem utolsó sorban Leo- novnak köszönhetően. Az utóbbi időben egy szívin­farktust és egy szívbillen­tyű-műtétet követően visszavo­nult a színpadtól. A népszerű színész, akit immár örökre szí­vébe zárt az orosz közönség, tovább él számtalan szerepé­ben és több mint félszáz filmjé­ben. Kóti Lóránt >

Next

/
Thumbnails
Contents