Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
1994. február 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Huszka Jenő-díjakat adnak át A Szerzői Jogvédő Hivatal (Artisjus) ettől az évtől kezdve a Huszka Jenő-díj odaítélésével kívánja ösztönözni a könnyűzenei alkotótevékenységet. A Huszka Jenő zeneszerzőről — akinek nevéhez egyébként a Szerzői Jogvédő Hivatal Jogelődjének megalapítása is fűződik — elnevezett díjakat az 1993. év legjobb és legsikeresebb dala; a könnyűzenei szerzői alkotói életmű; a könnyűzenei szövegírói alkotói életmű; az év produkciója; az év zeneszerzője és az év szövegírója kategóriákban — ma este fél 8-kor adják át Budapesten, a Zeneakadémia Nagytermében. A Századvég új könyvei A Századvég Kiadó és a National Demokrácia Institutie (az amerikai Demokrata Párt Külügyi Intézete) közös gondozásában látott napvilágot „A demokrácia új határvidékei” című könyv. A kelet-európai szabad választások történetét feldolgozó művét az írók Boltjában mutatták be a sajtónak. Thomas O. Melia A magyarországi történések című rész szerzője, a sajtótájékoztatón elmondta: a különböző fejezetek írói nem felkészült politológusok, csupán mint külföldi megfigyelők vettek részt a térség országainak változásaiban. Ugyancsak a sajtótájékoztatón ismerhették meg az újságírók a Moszkvának jelentjük... című könyvet, amely a Századvég Kiadó gondozásában látott napvilágot. Nemzetközi koreográfusverseny A Bagnolet nemzetközi koreográfus-verseny budapesti selejtezőjét Budapesten a Petőfi Csarnokban rendezték meg. Az előző találkozón több díjat is nyert Kovács Gerzson Péter társulata, a Tranz-Danz, Philippe Jamet Közép-Európa Táncegyüttese, Román Sándor, Bozsik Yvett, valamint Molnár Éva társulata és a Zagreb Dance Company lépett fel. A szervezők elmondták: idén huszonegy városban rendeznek selejtezőket. A versenyre nevezett 320 társulatból 21 jut a júliusi döntőbe. A nemzetközi szakmai zsűri elnöke Jan Fabre, flamand vizuális színházi rendező. Nem lép színpadra a Família Kft Eddig vagyok című Família musical ma délutánra, illetve estére hirdetett előadása — betegség miatt — elmarad. A megváltott jegyek április harmadikára, azonos kezdési időpontokban érvényesek vagy a vásárlás helyén válthatók vissza február 15-éig. Különös preimer Nyíregyházán Különös premierrel ünnepli centenáriumát a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, ahol 1894. február 6-án tartották az első előadást. A jubiláló teátrum művészei az évforduló előestjén Bertolt Brecht-Kurt Weill világhírű darabját, a Koldusoperát mutatják be — mai körülményekre adaptálva. A rendező Verebes István, a társulat igazgatója a darabot klasszikus kabaréműsornak fogja fel. Azt szeretné, ha a publikum ráismerne a történetben, az alakokban arra a valóságra, állapotra, melyre az előadás utal. Magyar Kálmán legújabb kötetéről TV-SZÉRIÁK Régészeti emlékek A honfoglalás és az Árpád-kor régészeti emlékei címmel a közelmúltban jelent meg dr. Magyar Kálmán legújabb könyve. A Magyar Nemzeti Történeti Társaság kiadványa a Nemzeti Történelmünk sorozat első köteteként látott napvilágot — jelentős mecénási háttérrel. A jubileumi kötetet a szerző ötvenedik születésnapján vehette kézbe az olvasó. Az alkalmi megjelenés érződik is a szerkesztésben. Dr. László Gyula professzor és dr. Szi- lassy Sándor egyetemi tanár köszöntő sorain kívül a fél évszázados múlt személyi adatai, előadások, külföldi meghívások, kiállítások időpontjai is csokorba lettek szedve. És a kiadványok, a széles körű publikációs tevékenység felsorolása sem maradhatott el. Dr. Magyar Kálmán portréját Egy régész vallomásai című riportjában Várnai Ágnes, lapunk munkatársa rajzolta meg. A kutató mindennapos munkájáról, választott hivatása iránti szerelméről vall az 1989-ben készült riportban, — ami a kötet induló anyaga. Ez a hűség azóta is szakadatlan, hiszen tanulmányutak, előadások sora, ásatások követik egymást a tevékeny hétköznapokon. A me§yei múzeum régésze a honfoglalás kori államszervezésünkről ír: az e korból való, feltárt somogyi régészeti emlékekről, a források tanúságáról. Szól az állam- és egyházszervezésről, a somogyi vármegyeszerkezet kialakulásáról, a korai várak szerepéről. Megelevednek a so- mogyvári és segesdi kutatások, az Árpád-kori városi és mezővárosi háztípusok is. A szerző a ferences kolostorokról mint a somogyi Árpád- és középkori városfejlődés érlelőiről is értekezik — komplex vizsgálatok, régészeti kutatások eredményeit felsorakoztatva. A fotókkal, rajzokkal gazdagon illusztrált könyv — amelyet László Gyula egyetemi tanár lektorált — angol nyelvű összefoglalóval zárul. A lektori vélemény néhány sorával ajánljuk figyelmükbe A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei című kötetet: A műre egyetlen jelzőt tudok alkalmazni: monumentális! Anyaga nagyon gazdag, feldolgozásmódja pedig példája lehet egy-egy tájegység múltját feldolgozó tanulmányoknak. Magyar Kálmán, mint ásató régész feladatául tűzte ki királyi, királynői, ispáni, főúri központok kutatását és vidékük történetét. Ebben egyedülálló munkássága és jelentősége. (Lőrincz) Weiner-művek kazettán a 96-os világkiállításra Nyolc somogyi zeneiskolás vehet részt márciusban és áprilisban a koncerteken: Kaposvárról hat, Siófokról és Marcaliból egy-egy kisdiák. Három hangversenyt szervezett ugyanis az ország zeneiskolásainak a Varró Margit Alapítvány az 1993/94-es tanévben, hogy a világkiállításra előkészítsék a magyar zeneszerzőket és zeneoktatást bemutató videókazettát. Bartók Béla, Durkó Zsolt, Weiner Leó és a XX. század szerzőinek művei szerepelhettek a magnókazettán beküldött versenyanyagon, s a zsűri döntése alapján Somogyból nyolcán vehetnek .részt — márciusban a Bartók-emlékházban és áprilisban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán — rendezendő koncerteken. A kaposvári zeneiskolából Rajkai Gergely, Hoffmann András, Skrinyár Eszter, Petrás Viktória, Kuti Fanni és Bácsi Kinga indul azon a vetélkedőn, amelyet azoknak írtak ki, akik ugyanazzal a négykezes Weiner-művel neveztek be az emlékhangversenyre. Ennek a versenynek a győztes párosa zongorázhat majd a zeneakadémián. A siófoki zeneiskolából Szől- lősy Szilvia szerepelhet a videófelvételen. A marcali zeneiskolából Csoba András kapta meg a részvétel lehetőségét, de nem él vele, mert a budapesti hangversennyel egyidőben rendezik meg a megyei kamarazenei fesztivált, s ő ott versenyez. Szívből gratulálunk a kiemelkedő produkciókhoz a növendékeknek és az őket felkészítő tanároknak! A világkiállításra készülő zenei videókazetta minél színesebb és átfogóbb képet nyújtó anyagának összeállításához az előző években kilenc válogató hangversenyt rendeztek tavaly a kortárs magyar szerzők műveiből. (Ezen is szerepeltek kaposváriak.) A Varró Margit Alapítvány különdíjat hozott létre az országosan kiemelkedő felkészítőmunkát végző pedagógusok számára, s ezt márciusban, a Bartók-emlékházban adják át. N. G. Egy héten - nyolcvanötször A nagy közszolgálati médiák nagy csatározásai közben és körül manapság igen heves és heveny tüneteket mutató érvelések és ellenérvelések hangzanak el. Amelyekre természetesen odafigyel az ember, s véleménye is van, ám ennek ellenére bekapcsolja a tévét, odafigyel a műsorajánlatra, vagy ha van ideje böngészi a műsorújságot. Ha pedig e kettő elmarad s egyszerűen csak odaül: megdöbbenve tapasztalja, hogy a XIV/6-os történet az, amit lát, amely jön valahonnan és tart valahova — mint ama közmondásos teknősbéka. Nomármost ez konfliktushelyzet! Mert családja körében lehet, hogy van aki már látta az előzőt, de figyeli a mostanit, s mert tetszik, így hát nincs kedve öt percig magyarázni, hogy miről van szó. Ha van kedve öt percig magyarázni, akkor viszont pocsék a sorozat, ő nem is nézi már tovább... No, mindegy a pénzzel is, az idővel is nehéz gazdálkodni. Ezúttal az utóbbira ráfanyalodtam. A Magyar Televízióban — ideértve az 1 -es, a 2-es, a Duna Tv, az HBO, a Szív Tv, a TV4 csatornáit — a jövő héten, gyermekek, nagyobbacskák és legnagyob- bacskák számára nyolcvanöt alkalommal vetítenek sorozatot! Nem számítom, ide az azonos címmel rendelkező, visszatérő aktuális műsorokat! Mert az más kategória. Ez a nyolcvanöt adás, persze nem egynemű! Van úgy, hogy a történet kerek, nem baj, ha kimarad az előző és kimarad a következő; van úgy (gyakrabban), hogy kellene ismerni az előzményt, és az idézett rész akkor marad abba, amikor a fene eszi az embert, hogy mi jön utána. De ki tudja, hogy a jövő héten lesz-e idő a folytatás megte- kintetésére? Beismerem: van sokszor ismétlés, a műfaji skála is széles, hiszen rajzfilm, játékfilm, dokumentumfilm, természetfilm váltakozik. Az is lehet, hogy „reprezentatív felmérések” szerint ezek a sorozatok igen nézettek, s máris jobb, ha alkalmi „statisztikámmal” retirálok gyorsan. Azért mégsem sietem el a dolgot. Mert szubjektív „reprezentatív felmérésem” szerint e sorozatok között vannak jók és rosszak. S ez utóbbiak körében kellene talán ritkítólag szelektálni olyan „egyrészes” történetek, riportok, ismereterjesztő előadások és dokumentációs filmek javára, melyeknek van kezdete, közepe és vége. Közönséges vélekedés igaz, mégis szóvá merészelem tenni, mert úgy vélem, hogy a sokból is megárt a sokló. (Tröszt) Maga a miniszter — több mint száz órában A félkész terv félig (se) véd Megóv az anarchiától, védi a nemzeti egységet — mondja Mádl Ferenc kultusz- miniszter a nemzeti alaptanterv legújabb (remélhetőleg végleges) változatáról. Mint már beszámoltunk róla, a miniszter — megelégelve vezető munkatársainak az alaptanterv körüli civakodását — kompromisszumparancsot^ adott ki. Ám mivel ezt az érintettek nem hajtották végre, Mádl Ferenc maga fogott neki az új alaptanterv kidolgozásának és tíztagú szakértői csoporttal több mint száz órát fordított e fontos tanügyi dokumentum elkészítésére. Az új nemzeti tantervet a Magyar Nemzet szerdai melléklete ismerteti, és közli Mádl Ferenc ehhez fűzött magyarázatát is. A Magyar Hírlap ugyancsak szerdai száma viszont lehűti lelkesedésünket, mert abban a kultusztárca szóvivője elmondja: a minisztérium nem tekinti késznek a NAT-ot, mivelhogy hiányzik belőle az egyik legfontosabb rész, a követelményrendszer. Ezen most a szegedi József Attila Tudományegyetemen dolgoznak, s ha elkészül, azt is szűk körű vitára bocsátják. Mindezek után korai lenne örömkönnyeket hullatni az iskolákban, mert valójában csak egy félig kész alaptantervvel örvendeztettek meg bennünket. A Magyar Hírlap alaptantervvel kapcsolatos írásának szerzője úgy tartja: nagy nyomás nehezedik a minisztériumra részben gyakorlati, részben presztizsokok miatt. Ám szerencsés esetben így is remélhető, hogy a tanév végére elkészül a követelményrendszert is tartalmazó alaptanterv-csomag. Izgatottan várjuk hát a postást, mert egy félkész terv csak félig védi meg az iskolákat az anarchiától, és csak félig lesz képes összekovácsolni a nemzeti egységet. G. J. Leonov és szerepei Hozzá hasonló színész kevés volt Kevés színész volt a néhai Szovjetunióban, aki Jevgenyij Leonovhoz hasonló népszerűségnek és közismertségnek örvendett volna. Talán csak Vlagyimir Viszockij és a nagy nevettető, Arkagyij Rajkin. Elég volt, ha a moziplakátokon egy új film szereplői között ott volt Leonov neve, szinte biztos volt a teltház Breszttől Vlagyivosztokig. A számtalan „komoly” szerep mellett alakításai, a képtelen szovjet valóság komikus helyzeteiben csetlő-botló kisember kalandjai mosolyt, sőt hangos nevetést fakasztottak a filmszínházak nézőterén. Leonov az esztergapad meH lől, nagyon fiatalon, huszonegy évesen került a világot jelentő deszkákra, majd a kamerák elé. Hihetetlenül sokoldalú színész volt. A filmkomédiák mellett „komoly” szerepek egész sorában is láthatta a közönség. A Belorusz pályaudvar című háborús filmben alakított géplakatos szerepét tanult szakmájából kifolyólag olyan életszerűen játszotta, hogy sokan azt hitték annak idején: valóban egy lakatos és nem színész játszotta a szerepet. Ezt csak Vlagyimir Viszockijnak sikerült hasonlóan csinálni. A Magyarországon a Fekete macska bandája címmel bemutatott Viszockij-filmben Zseglov nyomozóról a szovjet közönség szintén azt hitte, hogy létező személy. Magyaroszágon is játszották Leonov „Ragyogj, ragyogj, csillagom” című filmjét, amelyben a színész a rá jellemző sajátos, bájos humorral formálta meg az élelmes mozigépész szerepét. Emlékezetes alakítást nyújtott az Őszi maraton és a Hétköznapi csoda című filmben is. À moszkvai színházbarátok számára neve összetört a „Lenkom”-mal, azaz a Lenini Komszomol Színházával, ahol számtalan szerepben tapsolt neki a hálás közönség. Néhány éve a „Hegedűs a háztetőn” című darab minden idők legsikeresebb moszkvai előadása volt, nem utolsó sorban Leo- novnak köszönhetően. Az utóbbi időben egy szívinfarktust és egy szívbillentyű-műtétet követően visszavonult a színpadtól. A népszerű színész, akit immár örökre szívébe zárt az orosz közönség, tovább él számtalan szerepében és több mint félszáz filmjében. Kóti Lóránt >
