Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. február 5., szombat SZÍNES hétvégé Huszonötödik Faluközösség megteremtésén dolgoznak Belépő: a szakmai tudás és a szimpátia Koncertközvetítés Magyar Filmszemle Ma kezdődik a 25. Magyar Filmszemle a Budapest Kong­resszusi Központban. A ver­senyprogramban 25 játékfilm vesz részt, ebből 17 ősbemu­tató lesz. A játékfilmes zsűri — melynek elnöke Szőts Géza író — választja ki a legjobb filmet, rendezőt, forgatóköny­vírót, operatőrt, színészt és színésznőt. A dokumentum­filmek versenyére 127 alkotást neveztek. A zsűri elnöke Ko- pátsy Sándor, közgazdász. Versenyen kívül mutatnak be két koprodukciós játékfilmet és 80 magyar rövid játék- és dokumentumfilmet. A ver­senyben induló játékfilmeket a Művész moziban is megte­kinthetik az érdeklődők. Fiatalok bálja a gimnáziumban Vallásos lelkületű fiatalok­nak rendezik meg a harmadik Kolping-bált. A kaposvári Kol- ping család rendezte ese­ményt február 12-én este hat órakor tartják a Táncsics Mi­hály Gimnázium aulájában. Tánctanítás a múzeumban Az intézmény falai között látható tárlatokhoz kapcsoló­dóan ma 15 órai kezdettel egy távoli ország — Ecuador — őslakosainak életével, szoká­saival, művészetével ismer­kedhetnek meg az érdeklődők a Néprajzi Múzeum diaképes vetítésén. A magyarországi Los Gringos együttes pedig — 16 órakor kezdődő — koncert­jén ecuadori, bolíviai és perui muzsikát szólaltat meg. Az ér­deklődők nemcsak hallgathat­ják a zenét, hanem táncra is perdülhetnek a múzeum falai között, mert tánctanítás is sze­repel a programban. Történészek konferenciája Ötven éve vetették harcba a magyar királyi I. hadsereget Galíciában, majd a Kárpátok védelmében. Az évforduló al­kalmából tudományos konfe­renciát rendeztek tegnap a Hadtörténeti Múzeumban. A tanácskozáson történészek, a seregtest egykori katonái vitat­ták meg a súlyos vereségeket szenvedett I. hadsereg tevé­kenységét az 1944. január 6-i mozgósítástól az 1944. októ­ber 15-ei, sikertelen kiugrási kísérletig. Előadások hangzot­tak el többek között a magyar királyi I. hadsereg Galíciában és a Kárpátokban kifejtett harctevékenységének hadá­szati és hadműveleti jelentő­ségéről, az I. hadsereg moz­gósításának, felvonulásának és tevékenységének főbb sa­játosságairól, valamint a he­gyivadászok szerepéről is. A Nagy Színház sztárjai Jevgenyij Nyesztyerenko, Jelena Obrazcova, Jevgenyij Szvetlanov, Makvala, Kasz- rasvili, Vlagyimir Regykin, Vlagyimir Szpivakov, Galina Visnyevszkaja világszerte is­mert operaénekesek, a moszkvai Nagy Színház mű­vészei. A Bolsojból címmel a VISTA cég videofilm-sorozatot készített a népszerű éneke­sekről. A magyar közönség ebből láthat válogatást ma, 18 órai kezdettel a budapesti Orosz Kulturális Központban. Várdán otthonra talált a világjáró Több mint két évet töltött külföldön. Ösztöndíjasként járt Dél- és Délkelet-Ázsiá- ban, bebarangolta Kelet-Af- rikát, Izraelt, Mongóliát, Kí­nát, a Kaukázust. S még jó néhány országot... Amerre járt, mindenhol a földre sze­gezte tekintetét. A köveket, kőzeteket, a földfelszínt ta­nulmányozta. Móga János tapasztalatai­ról, élményeiről könyvek, ta­nulmányok sora jelent meg. Az Eötvös Loránd Tudománye­gyetem tanárképző szakának földrajztanszékén dolgozik; geomorfológiával, karsztoso­dással és a vulkánokkal foglal­kozik. Ehhez gyűjtött anyagot a világ minden táján. Legény korában. Mert mióta három csöppség várja haza, a nagy utazások Budapest és Várda közé szorultak. A harmincas éveit taposó fiatalember és fe­lesége, Aradi Csilla néhány éve gondolt egy merészet. Otthagyták a füstös, zajos fő­várost, s kerestek egy ember­közeli, barátságos falut. — Sok települést és épületet megnéztünk, s mikor megpil­lantottuk ezt a kopott, düle- dező házat, rögtön tudtuk: ez az, amit kerestünk. Ennek las­san már öt éve. Azóta megis­mert, s talán be is fogadott bennünket Várda népe. Elő­ször a mesteremberekkel is­merkedtünk meg, akiket a ház rendbetételére fölfogadtunk. Utánuk a gyerekek jöttek, akik a fiainkkal barátkoztak össze. Az emberekkel én találkozom a legkevesebbet — mondja Móga János. Bár sok mindenben enge­dett feleségének — mint mondja — egy valamihez ra­gaszkodott: munkáját az egye­temen nem adta fel. Hetente három napot tanít, majd irány Várda. — Bogaras embereknek tar­tottak bennünket, mikor ideköl­töztünk. Nem értették, miért tesszük ezt, ha a munkánk máshová köt. Mi viszont tud­Móga János Fotó: Kovács Tibor tűk, mit akarunk — mondja Aradi Csilla, aki régészeti kuta­tásait szakította meg a gyer­meknevelés kedvéért. — Há­rom gyerek és egy, a munká­jáért lelkesedő férj mellett nem könnyű a magam hivatását gyakorolni. De nem is lehetet­len; év közben enyém a munka dandárja, nyáron vi­szont Jánosé a három gyerek, én pedig nyakamba veszem az országot, s végzem a kuta­tásokat. Eddig nem volt gond. Meg­osztották egymás között a munkát, és a gyerekeket. De mi történik akkor, ha mindket­ten megpályáznak egy külföldi ösztöndíjat, s el is nyerik. Já­nos ösztöndíja egy évre szól a Kárpátok kutatására. Csillának ez idő alatt Olaszországban kellene egyháztörténeti tanul­mányokat folytatni. — Még nem tudjuk, hogyan, de összehangoljuk a két utat. Szeretnénk, ha együtt marad­hatna a család, — mondja Csilla. S még arra is maradt ideje és energiája, hogy a falukö­zösség erősítésén dolgozzon. Karácsonyi műsort szervezett. — Mindkettőnket vonz a múlt, a falusi élet, bár ez utóbbi Várdán sem az igazi már. A hagyományos paraszti gazdaságok eltűntek, moder­nizálták a földművelést, az ál­lattartást. Eltűnt a népviselet is... Jó lenne felidézni a múltat, létrehozni egy falumúzeumot, s megírni a falu történetét. Ad­dig, amíg van, aki emlékezik rá. Egyre több itt is a betelepült fiatal. Többségük a városinál olcsóbb megélhetés, és nem a kis település varázsa miatt köl­tözik vidékre. Mi viszont azt szeretnénk, ha olyan közös­ségben élhetnénk, amelynek a múltja és a jövője ugyanolyan fontos, mint a jelene — vallja Móga János. — S azért, hogy így legyen magunk is sokaUe- hetünk. Széki Éva Kamara a kulturális értékek megőrzésére Hidy Péter, az MTA Szocio­lógiai Intézete művelődésku­tató műhelyének vezetője ösz- szehívta néhány általa elismert kollégáját, hogy a kulturális ér­tékek megőrzéséről beszél­gessenek és lehetőséget talál­janak az eredményesebb munkára. Ezen a dobogókői ta­lálkozón alakították meg a je­lenlevő szakemberek a Kultú­raközvetítők Kamaráját. Nagy merészségnek számí­tott akkoriban, hogy önmagu­kat egy elit szervezetnek ne­vezték meg, ahol a tagok szakmai tudása, az általuk ed­dig megvalósított értékek adják a szervezet kompetenciáját. — A kamara nem kíván semmiféle jogosítványt magá­nak — mondta Hegedűs Tibor, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatója, a kapos­vári kamara vezetője. A kultu­rális értékeket szakmai tekin­télyével védi, hatását a sze­mélyes kapcsolatokon keresz­tül próbálja kifejteni. A beválasztott vagy inkább befogadott tagok hivatássze­rűen a kultúra területén dol­goznak, legalább főiskolai végzettségűek és komoly szakmai háttérrel rendelkez­nek. Emellett az új jelölt elfo­gadásában a szimpátiának is szerepe van. A Kultúraközve­títő Kamara nem egy szűk szakmai társaság: a szocioló­gustól kezdve a csillagászon át a népművelőig és a könyv­tárosig sokféle terület képvise­lője megtalálható közöttük. Az első találkozó után hó­labdaszerűen terjedt a dolog: elkezdték a megyei páholyok szervezését. Hegedűs Tibor elmondta: Somogy megyében 20 körül van a kamarai tagok száma. A kaposvári kamara tagja többek között Horváth László Árpád, Spindler Béla, Pogány Judit, Szabados Pé­ter, Varga Róbert, Király Zol­tán. A Kultúraközvetítő Kamara programjainak gerincét az ér­tékvédő tanácskozások, kon­ferenciák adják, ahol egy kér­dést tárgyalnak meg szakér­tők segítségével, ütköző vé­lemények felmutatásával. Legutóbbi, januári tanácsko­zásukon a család kultúraköz­vetítésben betöltött szerepéről cseréltek eszmét. 1994-es terveik között sze­repel többek között a Kultúra pénze, a pénz kultúrája elne­vezésű tanfolyam megrende­zése, tanácskozások a regio­nális kultúra kérdéseiről, a természettudományos mű­veltségről. (S. Pap) a Kossuth rádióban Beethoven: IX. szimfónia zongorán Vasárnap este a Kossuth rádió 22.20-kor egyenes adásban közvetíti Király Csaba zongoraművész hang­versenyét. Első műsorszám­ként, Beethoven op. 76-os D-dúr variációit játssza a má­sodik, 75 perces nagy mű, a IX. szimfónia liszti átirata előtt. Kuriózumnak számít, hogy egy művész ilyen nagysza­bású müvet tűz műsorára. Király Csaba 28 éves. A ze­neakadémián Kocsis Zoltán és Falvai Sándor tanítványa­ként 1985-ben megnyerte a Magyar Rádió országos zon­goraversenyét. 1990-ben a Dohnányi-verseny első helye­zettjeként a díjjal együtt vette át zongoraművészi diplomá­ját. Emellett az orgonaszakot is elvégezte Lantos Istvánnál és annál a Gergely Ferencnél, aki a kaposvári Nagyboldo­gasszony székesegyház or­gonáját is tervezte 1958-ban. A fiatal művész Japántól Ka­nadáig az egész világon kon­certezik. Kaposváron eddig kétszer hallhattuk: jó néhány évvel ezelőtt a Szent Imre-templomban és most az ősszel a Nemzeti Filharmónia ifjúsági koncertsorozatának ke­retében a városi művelődési központban. N. G. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátáckal mától még 11 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdések a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást tanulságos jáékot és sok szerencsét kívánunk! ONKORMANYZAT 1. A helyi polgárok által befizetett személyi jövedelemadó hány % -át tarthatják meg az önkormány­zatok? 1. felét 230%-át X. az egészet dl 1 Ki gyakorolja az ellenőrzést az önkormányzatok gazdasági tevékenysége fölött? l.a parlament 2. egy helyi megbízott X. az Állami Számvevőszác 3. Hogyan alakult az önkormány zatok központi költségvetéstói való anyagi függősége 1990 óta? 1. nőtt 2. nem változott X, függetlenebbek lettek 4 Hány km burkolt belterületi utat építettek az önkormányzatok 1992-ben? 1.59 km 2.578 km X. 268 km □ □ □ 5. Hány km csatorna épült az önkormányzatok beruházásában 1992-ben? 1.86 km 2.218 km X. 475 km □ 6. Az SZDSZ az 1994. évi költségvetés vitájában 5,6 milliárd forinttal növelni kív ánta az általános sorsa.' 1. elfogadták 2. módosítottá X. leszavazták □ 7. Hány milliárd forintot fordítottak szociális ellátásra az öokormányzatok 1992-ben? 1.29,4 1 38,3 X. 47,3 □ 8. Mennyivel egészítette ki egy általános iskolai tanuló oktatási költségeit az önkormányzat 1993-ban? 1. min. 20.000 Ft-tal 2. min. 5.000 Ft-tal X. min. 10.000 Ft-tal CH 9. Milyen polgármester-választást akar az SZDSZ? 1. közvetlent 1 központilag kijelölt X. »közgyűlés választja 10. Lehet-e a polgármesternek saját terűién magánvállalkozása? 1. nem lehet 2 lehet X. törvény nem szabályozza □ □ 11. Hány polgár él hazánkban olyan településen, ahol az SZDSZ irányítja az önkormányzat munkáját? 1.1 millió 2.4 millió X.3millió EH 11 Kit vittek el többször: Demszky Gábort, vagy az autóját? 1. Demszkyt 2. az autót X. egyformán □ FORDÍTS! (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents