Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. február 15., kedd A stílus maga a kormány Szekeres Imre: Új kormányzati szerkezetre, s legalább hat hónapot felölelő részletes programra van szükség a választások során Új köztársaság párti irodákat nyitottak „Mi értünk a kormányzás műfajához” — mondta Boross Péter miniszterelnök a múlt szerdán a megyei önkormányzati vezetők értekezletén. — Meglepő kijelentés. Nem politikai okokból tartom annak: egy kormányzó politikai párt ugyanis állíthat ilyet magáról, ha a kormány teljesítménye az adott körülményekhez képest jó. Ha azonban az ember az elmúlt négy évet vizsgálja, akkor azt látja, hogy maga a politizálás stílusa, iránya és struktúrája is hibás volt. A másik: a konkrét szakmai megalapozottság is gondot jelent. Mindenesetre a kijelentés nagy önbizalomra utal. — Surján László, a KDNP elnöke a hétvégi szegedi kampányindító értekezleten kijelentette, hogy az MSZP-vel és az SZDSZ-szel semmiképpen sem szövetkezik. Az indoka pedig az, hogy a két párt gazdasági programja nem „harmonizálható”. — Ezt a kérdést akkor lehetne megválaszolni, ha az ember ismerné a Keresztény Demokrata Néppárt gazdasági, oktatási vagy külpolitikai programját. Ezt én sem, a közvélemény sem ismeri. A szegedi egy korrekt kampányindító gyűlés volt, amelyről mindjárt az a véleményem, hogy ezek szerint ennyit érnek a fogadkozások, amelyeket a pártok egymásnak tettek azon a bizonyos tárgyaláson a rövid, 30 napos kampányt illetően. Akárhogy is számolom, 90 nappal a választások előtt startolt a KDNP. A kormányzásra való készségről pedig annyit: a Szocialista Pártnak nem az a fontos, hogy ki akar a Szocialista Párttal kormányozni, hanem az, hogy az MSZP kivel akar kormányozni. — Van-e olyan párt, akit egy koalíció lehetőségéből kizár az MSZP, s kik azok, akikkel szívesen dolgoznának együtt? — Ezzel a találgatással tele van a sajtó már lassan három-négy hónapja. Ez mindenképpen pozitív, mert ezek szerint a magyar közvéleményben és a közvéleményformáló sajtóban természetes, hogy a Szocialista Párt kormányozni fog. Ha nem így volna, ez a kérdés föl se merülne. Azt, hogy kivel tudna a Szocialista Párt együtt kormányozni, a választások előtt nem tudom megmondani. Két dolgot kellene látni ahhoz, hogy ebben dönteni lehessen. Az egyik az, hogy hogyan szavaznak a választópolgárok, s ennek alapján miként oszlanak meg a mandátumok a jövendő ország- gyűlésben, milyen módon lehet megalakítani egy kormányt. Éneikül értelmezhetetlenek a politikai feltételek. Úgy gondolom, hogy aki ma azt mondja: tudja, hogy a saját pártja vagy a többi párt hány százalék mandátumot ér el, enyhén szólva megalapozatlanul nyilatkozik. Azt ugyanis, hogy három hónap múlva a választópolgár hogyan dönt, ma még nem lehet tudni. Sejteni természetesen tendenciát, arányokat lehet, de pontos számokat tudni nem. Ha a politikai pártok úgy akarnak kormányt alakítani, hogy számba veszik, kikből lesz majd miniszter, politikai államtitkár, ki melyik tárcát kapja, akkor az a kormány biztosan bukásra van ítélve. Ilyen kormányhoz nekünk semmi kedvünk. A helyzet ugyanis rendkívül válságos lesz nyárra a gazdaságban is, az élet többi területén is, és az emberek türelme elfogyott. Tehát nem lesz semmiféle száz nap türelmi idő. Ebből logikailag is az következik, hogy azoknak, akik együtt akarnak kormányozni, legalább az első hat hónap konkrét tennivalóiban meg kell állapodni a Fotó: Lang Róbert Szekeres Imre, Lampert Mónika és dr. Csákabonyi Balázs koalíciós tárgyalásokban. Ehhez nagyon részletes és konkrét megállapodás szükséges. Én realista vagyok az első hat hónap dolgait illetően. Június 30-án lejár az IMF-megállapo- dás, és a költségvetés is addigra összeomlik. Praktikus kormányzati kérdés és a politikailag stabil kormányzás feltétele, hogy az azt követő tennivalókban a kormányban résztvevő politikai erők — ez legkevesebb három párt lesz — megállapodjanak. A második feltétel, hogy megállapodjanak egy új kormányzati szerkezetben és stílusban. Ez pedig már alkotmányt is érintő kérdés, hiszen a jelenlegi korlátlan miniszterelnöki hatalom és korlátlan miniszteri felelőtlenség elvén alapuló kormányzás, amely a konstruktív bizalmatlanság indítványban fogalmazódik meg, nem tartható egyenrangú koalíciós partnerek esetében. Mondja meg nekem valaki például azt, hogy a magyar, kormány gazdaságpolitikáját melyik minisztérium csinálja? így nem működhet egy kormány. A kormányzás stílusához'tartozó kérdés az is, hogy kivel lehet megállapodni abban, hogy a jövendő kormány másként kommunikáljon a társadalommal. A harmadik döntési kritérium, hogy kikkel tudunk szót érteni abban, hogy társadalmi megállapodásokkal kell biztosítani a kormány politikai hátterét. Ha egy nagyléptékű társadalmi változásba kezd egy jövendő kormány, akkor meg kell állapodni például a szak- szervezetekkel mondjuk arról, hogy hat hónapig — amíg a konkrét tennivalókat elvégzi — nincs sztrájk Magyarországon. Meg tud állapodni a nagyobb külföldi befektetők érdekcsoportjaival, bizonyos gazdasági lépések konzekvenciáiról: ezek nem udvarias politikai tárgyalások lesznek, meg kell állapodni arról, hogy a jövendő kormányzó pártoknak más legyen a viszonya a jövendő ellenzéki pártokhoz, mint a maiaknak. Bizonyos ügyekben a konszenzusteremtés nélkül már nem lehet előbbre lépni. Konszenzus pedig — ezt látni kell — mindig a többség kezében van, hiszen a többség tud engedni, mert ők kormányoznak. Ma azt látni csak, hogy kivel nem — a jelenlegi kormányzó pártokkal nem — akarunk együtt kormányozni, mert a programokon belül nagyok a különbségek. Surján Lászlóval teljesen egyetértek, hogy nem kapcsolhatók, és a jelenlegi kormányzati pártok bizonyították a közvélemény előtt: nem sikeresen kormányoznak. A mi választói táborunk többek között azért szavaz az MSZP-re, hogy ezek a pártok ne maradjanak a kormányban. — Melyek a gazdaságfejlesztés sarokpontjai? — A kormányzópártok a mostani kormány gazdaságpolitikai vonalát képviselték. A propagandákban aztán hitelesen megjelentek olyan elképzelések a Keresztény Demokrata Néppárt részéről, amelyek eltérnek ettől a kormányzati magatartástól. Lényegében térnek el a privatizációt, az állami szerepvállalást, a társadalmi megállapodások fontosságát, a mezőgazdaság helyzetét illetően. Az ember nehezen tudja megítélni, hogy ebből mi a propaganda, és mi egy valóságos koncepció változás. Én azt is el tudom képzelni, hogy rájöttek, hogy amit eddig csináltak az rossz. Lényegi különbség a jelenlegi kormány gyakorlata, a KDNP nyilatkozata és a mi gazdasági programunk között a következőkben van. a gazdaságban minimális a mozgástér, ezért olyan kitörési pontokat kell keresni, amelyek képesek megállítani a válságot, és egy két év leforgása alatt megteremteni a növekedést. Ilyen a piacteremtés és a piacvédelem. A másik a mezőgazdaság újjászervezése a nyár során, hogy még az őszi biológiai ciklust el lehessen érni. A harmadik a bank és az adóskonszolidációnak egy másfajta technikával való végigvitele. Ez a belső államadósság növekedése mellett is szükségszerű lépés. Szintén a kitörési pontokat jelenti az infrastrukturális fejlesztések beindítása, beleértve a vonalas létesítményeket, a lakásépítés és sok minden mást is. Ilyen természetű kérdés az államháztartás reformja és az is, hogy mi a privatizációt nem célnak, hanem eszköznek tekintjük. A mi gazdaságpolitikusaink között is vita folyik, hogy ez a változássorozat elhúzódó legyen, mondjuk két évre, vagy az első hat hónapban az összes radikális lépést megtegyük. — Ez a sokkterápia. — Nem nevezném annak, ha ez olyan program, amelyikbe a foglalkoztatottak érdekeit is beszámítjuk. — Ahhoz, hogy ez a program megvalósuljon, egy sor jogszabályt kell alkotni a törvényhozásnak. Van-e törvényelőkészítése az MSZP-nek? — Azok a törvények, amelyeket gyorsan be kell terjeszteni a parlament elé, természetesen a koalíciós tárgyalás témái lesznek. Itt nem általában kell megállapodni, hanem konkrétan. A szakmai előkészítő munka folyik, s én ezt tartom döntőnek. Ez azt is jelzi — s ez nagyon furcsa lesz Magyarországon —, hogy a koalíciós tárgyalások nem öt napig tartanak. Úgy becsülöm, hogy legalább egy hónapig. Ügyvezető kormány lesz a jelenlegi, amíg a következő készül a feladatára, s akkor fog előállni, amikor a konkrét ügyekben meg tudnak állapodni. A társadalomnak el kell mondanunk, hogy nem posztokért folyik a marakodás, hanem azért tárgyalunk, mert szeretnénk az első hat hónap dolgaiban megállapodni. Ez azt is jelenti, hogy nincs a parlamentben nyári szünet. — Takácsy Gyula MDF-es képviselő a Somogyi Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy nem igaz az az állítás, amely szerint rosszabb lenne a gazdaságban a helyzet most, mint 1990-ben volt. — Egy gazdaságpolitikus számokkal tud operálni. A számok pedig azt mutatják, hogy ma, 1994-ben kétharmadával csökkent gazdaság tartja el ugyanazt a társadalmat. Ez rosszabb helyzet, mint 1990-ben volt, mert a gazdasági teljesítmény a kétharmadára csökkent. Ha ehhez még hozzáveszem, hogy a magyar mezőgazdaság 1993-as teljesítménye az 1973-as szintnek felelt meg, akkor ezen lehet ugyan vitatkozni, de ténybelileg nehéz vele mit kezdeni. Hihetetlen nagy teljesítmény az, hogy egy kétharmadára csökkent gazdaság képes ugyanazt a társadalmat — jól-rosszul — fenntartani. De ez az állapot nem tartható hosszú időn keresztül. — Milyen szerepet szán az MSZP a megyének? — Arra van szükség, hogy érdemi megyei önkormányzatok jöjjenek létre, amelyek nem látnak el újraelosztási funkciót. Megmarad a helyi önkormányzatok gazdálkodási és törvényalkotási lehetősége, de azokban az ügyekben, amelyek nem egy települést érintenek, hanem egy régiót, a megyének kell valamilyen mozgásteret adni. Ez nem jelent alá-fölérendeltséget. Ebben a logikában nincs köztársasági megbízotti intézményrendszer. Egyáltalán: dekoncentrált hivatalokra nincs szükség ebben a logikai rendszerben, mert rugalmasabb, a helyi önkormányzatokhoz közelebb kerülő köz- igazgatást jelent Magyarországon. — A közvéleménykutatások alapján az MSZP a népszerűségi lista élén van. Milyen az MSZP státusza Somogybán? — A közvéleménykutatások a pártszimpátiát jelzik: ez nem azonos a jövendő parlamenti mandátumszámmal. A magyar választási rendszer ugyanis az egyéni képviselő körzeteknek ad nagyobb súlyt. A társadalmi támogatottság növekedése inkább egyfajta önmegtartóztatáshoz és felelősség növekedéshez vezet. Nevezetesen ahhoz: nagyjából várható, hogy rajtunk is múlik az ország sorsa. Nem az a lényeges, hogy mi mit gondolunk magunkról, hanem az, hogy az emberek miként vélekednek. Az emberek három dolgot emelnek ki: a szakszerűséget, amit lehet úgy is fordítani, hogy ezek értenek hozzá. A megbízhatóságot, vagyis lehet rólunk tudni, hogy milyen kérdésekben mi lesz az álláspontunk. És a nyitottságot, amit úgy is fogalmaznak, hogy a kis emberek dolgaira is odafigyelünk. Budapest után a megyék között első helyen van a Szocialista Párt iránti szimpátia Somogybán. Azt jelenti ez, hogy itt nyilvánvalóan erős társadalmi támogatottsága van a Szocialista Pártnak. Palotás János: Elképzelhető az együttműködés a liberális pártokkal, de a KDNP-vel és az MSZP-vel is „Somogyi napot” tartott tegnap a Köztársaság Párt Palotás János pártelnök vezetésével. A megye mind a hat választókörzetében ünnepélyesen felavatta pártjának választási irodáját. Nagyatádon és Kaposváron lakossági fórumot is tartott, ahol ismertette a Köztársaság Párt választási programját, célkitűzéseit. A Somogyi Hírlap arról kérdezte, hogy érzi, kellő bázissal rendelkezik-e pártja a választásokra? — 1992-ben, amikor a Köztársaság Párt bemutatkozott, elmondtuk: a választásokig az ország valamennyi választó- kerületében irodát nyitunk mégpedig költségvetési támogatás nélkül, saját erőből. Sokan mondták hogy ez lehetetlen. Most azonban elmondhatjuk hogy gyakorlatilag megvalósult. Ez a somogyi nap is ezt a teljességet jelképezi. Az országban 160 helyen működik irodánk, több, mint 130 helyen képviselőjelöltünk is van. Az ő személyüket az országos elnökség hagyja jóvá folyamatosan, hetente 10-15 körzetet helyzetét elemezzük, így várhatóan február végén, március elején hivatalosan is bejelenthetjük valamennyi jelöltünk nevét, így a somogyiakét is. Nálunk alap- feltétele, hogy ott legyen képviselőjelöltünk, ahol van mögötte egy csapat, egy iroda, ahol találkozhat az emberekkel. Csak azért nem állítunk jelöltet, hogy elmondhassuk: nekünk mindenhol van. — Lesz-e közös jelöltjük valamely másik párttal? S ha már a pártkapcsolatoknál tartunk: kikkel tudna együtt dolgozni a Köztársaság Párt egy esetleges koalícióban? — A Köztársaság Párt ezen a választáson meg akarja méretni magát. Ezért nem akarunk közös jelölteket. Ez alól két kivétel van, de több biztosan nem lesz. Ami a koalíciót illeti: akkor tudunk partnert választani, ha a programhoz kell csatlakozni. Égy jó program mögé odaállunk, olyanhoz viszont, ami szerintünk rossz, semmiképp. Még akkor sem, ha az a győztes párt programja. Csak a hatalomhoz nem kívánunk csatlakozni. Ilyen értelemben el tudjuk képzelni az együttműködést a liberális pártokkal, sőt a KDNP-vel és az MSZP-vel is. — Az MDF-et szándékosan hagyta ki, vagy biztos abban, hogy nem lesz olyan programja, ami önöknek megfelel? — A választói akarat megcsúfolása lenne az, ha a váPalotás János lasztók leszavaznák a most legerősebb kormánypártot, mi pedig egy koalícióba visszaemelnénk. Ha az MDF nyerne és koalícióba hívna minket, akkor ugyanaz a helyzet mint a többi párt esetében: megvizsgálnánk a programját, a támogatottságát, a bázisát és ha úgy érezzük támogatható, elfogadjuk a hívást. Bár őszintén szólva ezt most nehezen tudom elképzelni... — A Köztársaság Párt tagjait és támogatóit ismerve ez a gazdaságot szem előtt tartó párt. Hogy látja, milyen ma az ország gazdasági helyzete, lehet-e erre építeni a választások után? — Programunk valóban a gazdaságra koncentrál, de természetesen minden mással is foglalkozik. Érdekes helyzetben vagyunk: a legtöbb pártnak azt kell bizonygatnia, hogy törődik a gazdasággal is, nekünk pedig azt, hogy minket érdekel a kultúra az idegen- forgalom, a sport, a külpolitika, a kommunikáció, a média, szóval minden más. A kérdésre válaszolva: szerintem a magyar gazdaság erős, jobban működik, mint a politika. Szerencsére jobb irányú váltásokat hajtott végre a gazdaság, mint amit a jogszabályok előírtak neki. Jó példa erre a külföldi bankok megjelenése: minden jogszabály tiltotta ezt, mégis jöttek, mert érzik a gazdasági növekedés esélyét. Az már más kérdés, hogy miután megjelentek, a kormány mindezt saját sikerének könyvelte el. Ennek a gazdaságnak van esélye, egész köny- nyen növekedési pályára állítható. — Mivel lenne elégedett május nyolcadika után? — Pártunk programpárt. Ha úgy kerülünk a Parlamentbe, hogy a programunk meghatározó lehet, elégedettek leszünk. Kormányzó pártként ez egyértelmű, de második, harmadik helyről sem elképzelhetetlen. Varga Ottó Szabadság-trükk Szelet vetett és vihart aratott Kónya Imre belügyminiszter legutóbbi ötletével, amely szerint szabadságra küldené azokat a polgármestereket és alpolgármestereket, akik jelöltként indulnak az országgyűlési választásokon. A belügyi államtitkár szerint felvetődhet ugyanis, hogy a jelöltek visszaélnek hivatali pozíciójukkal. Szívszorító a kormányzati aggodalom, bizonyára a választások tisztaságára vigyáznak. Csak közbe ne az jutna az ember eszébe: ki van ez kérem találva, mert amíg kétségbe vonják a polgármesterek elfogulatlanságát, eszükbe sem jut ez a miniszterekkel és államtitkárokkal kapcsolatban. Kónya tudja mit javasolt. Az önkormányzatok többségének élén ugyanis liberális vezetés áll és nem kevés a kereszténydemokrata, akik most eséllyel indulhatnak a parlamenti mandátumért. Ez hát a baj! Az már mellékes: ahova mi — állítólag — tartunk, ott nem szokás ilyen javaslatokkal előállni, de reális követelés a korrektség. (Lengyel) 4 »
