Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
1994. január 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Bemutatkozik a marcali mentőállomás — Pályaválasztási információk 8. osztályosoknak — A helyi adót is fizetni kell. Hírek, sport. 20.00: Aranyláz Alaszkában (Amerikai filmsorozat, 13. rész). Húszmillió forint az iskolára Közös intézményi fenntartásban működteti a nemesvidi, a somogyzsitfai és a simonyi önkormányzat a vidi nyolcosztályos általános iskolát. A 120 gyereket oktató-nevelő intézményben egy 8 tagú, úgynevezett kisegítő csoport is helyet kapott. Az 1994-es költségvetés elkészítésekor a három községi fenntartó összesen 20-22 millió forintot irányzott elő az iskolára. A közalkalmazottak — köztük a pedagógusok — béremeléséheza vidi önkormányzatnak hitelt kell felvenni. Régi-új ügyintéző Jelentős problémára talált megoldást a holládi önkormányzat: az adóügyekben nagy gyakorlattal rendelkező Gál Nándorné adóügyi főelőadó a januártól helyben az ügyfelek rendelkezésére áll. Ügyes-bajos dolgaik intézéséhez segítségre számíthatnak a helybeliek. Az adó-, a kárpótlási és a szociális problémákkal hozzá fordulók így sok kiadástól és utazási tortúrától mentesülnek. Öreglak fejlesztésre számíthat A múlt héten tárgyalta a pénzügyi ellenőrző és szám- vizsgáló bizottság Öreglak idei költségvetési tervezetét. Az elfogadott terv mintegy 60 millió forinttal számol. A település iskolájának és két óvodájának működtetési költsége összesen 28,4 millió forint, a polgármesteri hivatal működtetése pedig közel 21 millió forintot igényel. Fejlesztésre várhatóan 7,4 millió forintja marad Öreglaknak. Pécsi bemutató Marcaliban A magyar kultúra napjának előestéjén színházi bemutatóval ünnepelt a marcali kulturális központ. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában láthatta a közönség a Fűben, fában szerelem című kétrészes bohózatot. Készülődik a Prücsök Javában készülnek az újbóli megmérettetésre, az Együd Árpád emlékére Marcaliban hagyományosan megrendezett megyei néptáncgálára meghívott együttesek. Közöttük van a marcali, Csíkvári István pedagógus vezette Prücsök néptánckor is. A hetente ismétlődő, kemény próbák jó karban tartják a marcali gyer- meknéptánc-csoportot. „Szegények lehetünk, de bolondok nem”... Négymillió forintos hiánnyal kezdték az évet Nemesdéden A „Madár”, a gondnok és a Toyota Vidon kevés vállalkozó terem Mára már csak „Madár” maradt; a gondnoki teendőket ellátó Szép István naponta megfuttatja A nyolcszázötven lakosú Nemesdéd és a vele egy körjegyzőséget képező kétszáz- tizenkilenc lakosú Varászló polgáraiban különféle indulatokat gerjesztett tavaly az orvos-polgármester váratlan elhunyta után kialakult helyzet. Felrémlett ugyanis annak lehetősége, hogy a lakosság több mint negyven százalékát kitevő cigányság köréből kerül ki a község új polgármestere. Amikor néhány napja erről beszélgettünk, az önhibáján kívül hátrányos helyzetű és támogatásra szoruló falu jegyzője, Varga Miklós hangsúlyozta: nem az etnikum elutasításáról van szó, hanem az életmódról. Nemeséden ez a kérdés végül is megoldódott: Büki László személyében megbízható, tisztét jól ellátó polgármestere van a községnek. S ennek ellenére: rengeteg a gondja. Az idei kezdődik azzal, hogy a 31 millió forint körül alakuló költségvetésükből csak 27 millió áll rendelkezésre, tehát hiányzik négymillió. És ennek tulajdonképpen még örülhetnek — ugyanis lényegesen nagyobb hiányra gondoltak. Hogy mégsem lett több, az annak is köszönhető, hogy az önkormányzat által korábban vásárolt Volvo erőgépet sokféle munkára tudják bérbe adni, és ez tavaly majdnem egymillió forintot hozott a község konyhájára. Ez azonban meg nem oldja, csak enyhíti a gondokat: a lakosság 25 százaléka munkanélküli, 35-en pedig jövedelempótló támogatást kapnak. Számuk év végére eléri a 70-et. Munkalehetőség sem közel, sem távol. Egyetlen kivétel a közelmúltból: Kanizsára, a Tungsramba kerestek női munkaerőt, mint kiderült — éhbérért. Mire az asszonyok beintettek, mondván, szegények vagyunk, de bolondok nem... Sok az idős korú is, közülük heten részesülnek szociális étkezésben. Alapvető és egyelőre megoldhatatlannak látszó gond, hogy Nemesdéd 76 iskolás gyereke számára külön alsó, illetve felső tagozat működik, összesen 14 millió forintos költségvetéssel. Sokat lehetne megtakarítani, ha egy épületben volnának, ez azonban pillanatnyilag elképzelhetetlen. Várni kell az utak, járdák felújításával is, valamint a művelődési házban — ahol a tornaórákat tartják — a vizesblokk megépítésével. Nemesdéd új orvosa, dr. Szálteleki Margaréta sem lehet biztos abban, hogy idén EKG-gépet kap a rendelő, pedig nagyon kellene, hiszen a körzet 1100 lakosa ide tartozik. Kis falu, nagy gondok — sommázhatnánk a helyzetet, de az is tény, hogy legalább van vezetékes vizük. Az ön- kormányzati tulajdonba került vízmű kocesszióba adásáról pedig éppen most, a január 20-i képviselő-testületi ülésen döntöttek — a DRV javára. S elérhető közelségbe került végre a telefon is. A hálózat fejlesztésre 40-40 ezer forint befizetett 53 nemesdédi és 15 varászlói polgár bízvást remélheti, hogy az esztendő végére lakásukban lesz a telefon. Kun G. Tibor Nemesvid távol van mindentől. Talán ezért is „csaptak le” a Somogysimonyival körjegyzőséget alkot nemesvi- diak a Népjóléti Minisztérium pályázatára, amely a falu- gondnoki státusz megteremtésére vonatkozott. A december 1-jétől közalkalmazottként Simonyiban hivatalba lépett Nagy Attila feladata elsősorban az, hogy a kis lélekszámú település kapcsolatrendszerét szélesebbre tágítsa. A pályázaton nyert 950 ezer forintot arra a vegyes üzemeltetésű, Toyota kisbuszra fordították az elöljárók, amellyel a két község, Simonyi és Vid szociális étkeztetését, illetve az étel kiszállítását kívánják megoldani. A falugondnoki szerep, amelyet szerte az országban most tanulgatnak, ennél sokrétűbb. Egyfajta speciális szolgáltatás, amely a személyszállításról a gyógyszerbeszerzésen át a kisebb ügyek-bajok intézéséig terjed. Az idős, beteg embereknek sem kell így órákat várni a huzatos megállókban vagy hajnalban fölkelni, hogy a szomszéd faluban elérjék az orvost. Az ő szabadabb mozgásukat is hivatott megkönnyíteni a falu elkötelezett gondnoka, aki egyébiránt pénzes fuvarra is vállalkozhat. Vállalkozókból, sajnos, nem terem túl sok Nemesvidon. A képviselő-testület ugyan fontolgatja, hogy a 200 adagos iskolakonyhát — költségmegtakarító célzattal — kiadja vállalkozásba. Ám egyelőre se döntés, se vállalkozó... A falu határában azonban feltűnik valami: karám, körbekerített gyep, s azon gyönyörű fehér paripa. Beljebb pedáns rendben tartott lóistálló és félbehagyott, tetőtérbeépítéses vendégház. Ember csak egy akad a birtokon: Szép István, aki az árván maradt vidi istállót felügyeli. — Hat szép lóval dolgoztunk még a nyáron — mondja a zalakarosi lovasiskola nyugdíjas oktatója —; kocsiztat- tunk, hintóztattuk a vendégeket. Egy Németországban élő, magyar származású vállalkozó vette meg a volt tsz-ud- vart, s rengeteg munkával felújította. Csak az istálló 850 ezerbe került. Fáj a szívem, hogy parlagon maradt minden, pedig terv és pénz is volna a befejezéshez. Csak hát a vállalkozó kislánya nagybeteg, s most minden fillér a doktorokra megy. Azért mi jól megvagyunk itt „Madárral”... Ugye, csodálatos ló? Rengeteg versenyt nyert, s a gazdának nem volt szíve megválni tőle... Talán jönnek ránk jobb idők, s egyszer újraéled a szépen indult üzlet. Csíky K. Erika Marcali tűzoltói — a 41. évben Másfél perc a riasztás A tűzoltósági munka nemcsak a tűz oltását jelenti; árvíz, belvíz, minden elemi vész esetén, nagyobb közlekedési balesetnél minket mozgósítanak — mondta Koszorú Gábor, százados, a marcali tűzoltóság parancsnoka. Marcaliban 41 éve működik a városi tűzoltóság. Az állománynak 53 tagja van. Fiatalok, többnyire 25-26 évesek, és — mint parancsnokuk mondja — nagyon is tudatában vannak, hogy mire vállalkoztak. Zokszó nélkül hajtják végre a felkészülés első hat hetének alapfokú, nehéz feladatait, majd emberül helytállnak a 24 órás szolgálatokban is. Utána negyvennyolc óra szabad, pontosabban felkészülési idő, amit azonban nem néznek, ha jön a riasztás. Régebben kürtszó, ma sziréna és viliódzó fények, de a lényeg ugyanaz: a lehető legrövidebb időn belül készen állni a bevetésre. A készenléti tűzoltóknál 90 másodperc a nappali riasztási idő... Nincs minden nap tűz, szerencsére, de ez semmiképpen sem jelent tétlenséget. Marcali tűzoltóinak tavaly összesen 305 alkalommal kellett kivonulni; 165 esetben tűzoltás, 32 alkalommal műszaki mentés volt a feladatuk, Ha nincs éppen bevetés, gyakorolni való mindig akad 81-szer valamelyik szomszédos terület parancsnoksága kért segítséget, 27 riasztás pedig vaklármának bizonyult. Az efféle mindig bosszantó — de inkább ne következzék tragédia. Kun Géza Tibor Több ágazatra épít a vései Új Élet Az Új Élet Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet a tsz nyomdokain 1992-ben jött létre. A klasszikus gazdálkodó, bedolgozói és szolgáltató tevékenység mellett egy szokatlan is van: 180, főként a volt Jugoszlávia területéről érkezett menekült elszállásolása. Tóth Róbertné, a szövetkezet pénzügyi vezetője szerint nincs ebben semmi különös: „üzlet” ez is, a maga módján. A szállásért és rendszeres étkeztetésért cserébe napi átalányt, személyenként 670 forintot kapnak a Menekültügyi Hivataltól. A háborús félelmek után a legtöbb családnak Vése a nyugalom szigetét jelenti. Persze, sokan továbblépnének, ha lehetne, ám megfelelő anyagi fedezet nélkül nehezen nyílnak meg a befogadó országok kapui... A jól gazdálkodó vései szövetkezet tavaly 2,5 millió forintos eredményt könyvelhetett el. Profittermelő vállalkozásuk számottevő része volt a pécsi sörgyárnak végzett sorfejtés és palackozás. Ezt 1993 augusztusáig végezték; az üzem most kihasználatlanul áll, s elapadni látszik az egyik legfontosabb bevételi forrás. Ugyanakkor a szövetkezet tulajdonában maradt 14 sörárusító pavilon a megye különböző pontjain. Továbbra is végez a cég — körülbelül száz tagja részére — mezőgazdasági szolgáltatást, s jelentős a gyümölcstermesztés (alma és szilva). Az állattenyésztés minimális: 50-60 szarvasmarha és sertés tartását jelenti. A fakitermelő és értékesítő ágazatra épül az a gat- ter, amelynek majdani beindításával tovább növelhető az égerből és kőrisből származó 12-15 millió forintos bevétel. A vései Új Élet szövetkezet a minisztérium által kiírt munkahelymegtartó pályázaton 9,6 millió forintot nyert. Tóth Ró- bertnétól tudjuk, hogy ezt az összeget a jövőben a cég a munkabérek fedezeteként kezeli. Cs. K. E. sffe/szöwás Kikapcsolták az áramot — Üzleti és személyi hitelrontás..., minden erkölcsi alapot nélkülöz — háborgott Király János marcali vállalkozó. Noszlopy úti házában ugyanis — minden felszólítás nélkül — kikapcsolták az áramot. Király János az áramszámlát a Dédász díjbeszedésével megbízott helyi takarékszövetkezetnél fizette be. Helyesebben: fizette volna, de kerek egy éven át nullás részszámlát kapott. Gyanús volt, ám úgy vélte, hogy majd értesíti a cég, ha eljött a szám(la)adás órája. Ez most januárban bekövetkezett. A Dédász marcali kirendeltsége kikapcsoltatta az áramot. Király János most jogorvoslást követel; miféle szolgáltató cég az — kérdi —, amelyik se számlát, se felszólítást nem küld? Aztán kikapcsolja s küld egy kétezres számlát, ötszázegynéhány forintos lekötési díjjal. A visszakapcsolás ugyanennyi... Az áramszolgáltató sem marad adós a válasszal. Szűcs András szerint az a szokás, hogy a fogyasztó használaton kívüli ingatlanára kérhet nullás részszámlát. Mivel évente csak egy alkalommal olvassák le az órákat, év közben a Dédász nem vizsgálja, hogy ki mennyit fizet vagy nem fizet... — Erre legalább reagálnak a fogyasztók — mondta —; olyan szankció ez, amelynek van foganatja. Egyébként is rengeteg a haladékos számlánk: a 13 ezer fogyasztó közül Marcaliban 200 nem fizet, s a felszólítgató levelezés sem vezet eredményre minden esetben. Nehéz megítélni, hogy adminisztrációs tévedés történt-e vagy a fogyasztó saját kérésére számláztak részére nullást a szövetkezetnél. Az eset nem egyedi. Pedig elkerülhető volna. (Csíky)
