Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. január 24., hétfő Szerb-horvát telefonkapcsolat A zágrábi kormány döntést hozott a Jugoszlávia és Horvátország közötti telefonkapcsolat helyreállításáról — jelentette a Tanjugra hivatkozva az Itar-Taszsz. A Szerbia és Horvátország közötti távközlési kapcsolat több mint két évvel ezelőtt, a Horvátországban dúló harcok következtében szakadt meg. Felújítására a Genfben elfogadott jugo- szláv-horvát közös nyilatkozat ad alapot. Meghalt Asszad kiszemelt utódja Autóbalesetben meghalt Bászel Asszad, a szíriai elnök, Háfez Asszad fia és feltevések szerint kiszemelt utódja. A halálhírt Nabíh Berri, a libanoni parlament elnöke jelentette be először, majd röviddel később elhangzott a damaszkuszi rádióban. A közlekedési baleset a damaszkuszi repülőtérre vezető úton történt. A szíriai rádió csak balesetet említett, de rendes programját felfüggesztve Korán-recitálás sugárzásába fogott. Az orosz parlament aggodalmai Az orosz parlament alsó háza aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO a boszniai légicsapások lehetőségét fontolgatja. Ez inkább elmélyíti a válságot — hangsúlyozta a nyilatkozat. Az orosz honatyák egyben szorgalmazzák, hogy Jelcin elnök és a kormány tegyen meg mindent a háború kiszélesedésének megakadályozására. Indítványozták a Szerbia elleni szankciók feloldását is. Ötvenezer gyermek vesztette életét A gázolásos balesetek és a rákos megbetegedések után a lőfegyverek okozzák a legtöbb gyermek halálát az Egyesült Államokban — állapította meg az Amerikai Gyermekvédelmi Alap. A szervezet adatai szerint 1979-1990 között csaknem ötvenezer 14 éven aluli gyermeket öltek meg az országban; körülbelül annyit, ahány amerikai katona életét vesztette a vietnami háborúban. Csecsemők és gyermekek legyilkolása ugyanolyan megszokott jelenség ma Bostonban vagy Baltimore-ban, mint Boszniában — olvasható a jelentésben. Prendes nemzetközi segítséget kér A nemzetközi közvéleményhez fordult segítségért Alvaro Prendes, a kubai légierők nyugalmazott ezredese, a „forradalom parancsnoka” kitüntető cím birtokosa, aki 1992 végén csatlakozott a kubai másként gondolkodókhoz. A nyugalmazott főtiszt elmondta, hogy a hatóságok megakadályozzák külföldi utazását. Alvaro Prendes a Batista-diktatúra ellen küzdő Július 26-a Mozgalomnak is tagja volt. Szomáliái rablót lőttek le Szomáliáit lőttek le a Bun- deswehr-katonák Belet Uen-i táborában — jelentették a német rádió- és tv állomások — A Szomáliái be akart hatolni a tábor területére. Ez az első alkalom a Bundeswehr kelet-afrikai missziójának kezdete óta, hogy német golyók végeztek egy helyi lakossal. Többen ugyanis rablási szándékkal próbálnak bejutni a jól felszerelt német táborba. Nészáztagú nemzetgyűlés demokratikus alapon Új alkotmány Dél-Afrikában Butelezi herceg (jobbról) egy fekete-ünnepségen BOTRÁNY ÁRNYÉKÁBAN AZ OLASZ HONATYÁK Vigasz a tisztes cím, végkielégítéssel A botrány árnyéka sok távozó olasz honatyát végigkísér további élete során. Viszont viselheti a „tiszteletreméltó” címet, és a végkielégítés enyhíti mandátuma elvesztésének fájdalmát. A dél-afrikai parlament már tavaly döntött az átmeneti alkotmány ügyében. Dél-Afrika csak 1910-ben vált külön Nagy-Britanniától, s 1961-ben kiáltották ki a Dél-afrikai Köztársaságot, s kiléptek a Nemzetközösségből is. Az állami politika rangjára emelt faji elkülönítés sokáig kizárta a lakosság több mint 70 százalékát kitevő feketéket a politikai jogokból. Az 1984-es alkotmány is csak a félvéreknek és indiaiaknak nyújtott jogokat (a lakosság kb. 10, illetve 3 százaléka) az angol és búr afrikáner leszármazottak mellett. A demokratikus, faji megkülönböztetéstől mentes politika irányába tett lépések — az apartheid törvények fokozatos eltörlése, a politikai pártok legalizálása, Namíbia függetlenségének elismerése — a 80-as évek második felében váltak egyértelművé. Frederik de Klerk elnök 1990-ben szabadon engedte Nelson Mandelát, az 1960- 1990 között betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjét, s 1991 februárjában meghirdette az új kormány- programot, amelynek nyomán megkezdődhettek a nemzeti kerékasztal-tárgyalások. A demokratikus berendezkedés kialakításáról folytatott tárgyalásokon 21 politikai csoport vett részt, közülük 19 támogatja a nemzeti egységkormány tervét. Az alkotmánytervezet legnagyobb újdonsága, hogy a hollandok 1652-es partraszállása óta első ízben biztosít egyenlő jogokat fehéreknek és feketéknek. Az alaptörvény arányos képviseleti elv alapján választott 400 tagú nemzetgyűlést irányzott elő, és szenátust hoz létre, amelybe minden tartományból 10-10 küldöttet delegálnak. A tartományi törvényhozói testületek és kormányok széles önrendelkezési jogokhoz jutnak, de a legfelsőbb jogforrás a szövetségi parlament és az alkotmány marad. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője éppen az új törvényre hivatkozva kérte New Yorkban, a Dél-Afrikát sújtó ENSZ-szankciók felfüggesztését, s az ENSZ-közgyűlés 1993 végén vita nélkül el is fogadta. A hosszú alkotmányjogi tárgyalási folyamat eredményeként 1993 júliusában megállapodtak, hogy 1994. április 27-én demokratikus és szabad választásokat tartanak. Előzetesen Willem de Klerk államfő és Nelson Mandela megegyeztek a zavargások megfékezésében, továbbá az ANC megítélése alapján politikai bebörtönzöttek szabadon bocsátásában is. A megállapodás után kirobbant fegyveres konfliktus most az ANC-hívek és a Buthelezi herceget követő zulu IFP-harcosok között zajlik. Oltvai Gábor Az olasz parlament 630 képviselője és 315 szenátora csak 21 hónapot töltött ki az öt évre tervezett időszakból. Távozásuk után is megtartanak sok kiváltságot. Például ingyen utazhatnak az állami vasutakon és repülőgépen Róma és volt választási körzetük között. Látogathatják a parlamenti büfét és a fodrászt (amely mérsékelt árú). Orvosi és fogorvosi kezelést azonban nem nem igényelhetnek ingyen, ezért fizetniük kell — a költségek 10 százalékát. Fájdalmukat azonban főképpen a végkielégítés enyhíti. 255 képviselőt és 95 szenátort vádolnak különféle visszaélésekkel, a többi között azzal is, hogy segítették a szervezett bűnözést. Ők nyilván nem indulnak a március 27-i választásokon, de ez egy rakás pénzt jelent nekik. A végkielégítés — amitől minden munkaadó fél — jár minden alkalmazottnak, akit elbocsátanak vagy aki otthagyja munkahelyét. A távozó honatyákat 12,2 millió líra (7155 dollár) illeti a törvényhozásban eltöltött minden esztendő után. Nilde lotti kommunista képviselő, aki sokáig a képviselőház elnöke is volt, a II. világháború befejezése óta tagja volt a nemzegyűlésnek. Neki 586 millió líra (339 ezer dollár) végkielégítés jár. Újoncok, mint Mussolini unokája, Alessandra, 24 millió lirát (14 ezer dollár) vehetnek föl. Ezek az összegek nem érintik a nyugdíjat, amely a 60. életév betöltése után esedékes. Azok, akik legalább öt parlamenti időszakban a törvényhozás tagjai voltak, megkapják fizetésük 80 százalékát, amely jelenleg nettó 8,5 millió líra (5 ezer dollár) havonta. Érthető, hogy sok képviselő és szenátor nagy nyugalommal fogadta, mikor Oscar Luigi Scalfaro elnök feloszlatta a parlamentet a botrányok okozta felháborodás miatt. Gerardo Bianco volt kereszténydemokrata képviselő például azt mondta az AP amerikai tudósítójának: visszatér katedrájára, s latin nyelvet tanít. „Ilyen időkben jó visszatérni Horatius és Vergilius bölcsességéhez”. Ami leginkább izgatja a feloszlatott parlament sok volt tagját: a mentelmi jog elvesztése. A botrányba keveredettek nem úszhatják meg vádemelés nélkül, akkor pedig bírósági tárgyalás is lesz, és esetleg börtönbüntetés... Szervezett bűnözés Kárpátalján „Üldözött” ügyvédből orosz pártvezér Fegyverek és gránát a munkásszállóban Nem mindennapi ítéletet hirdettek ki Ungváron a megyei bíróságon. Egy 19 éves rahói fiatalembert ítéltek halálra, előre megfontolt gyilkosságért: egy asszonyt megölt, a férjet súlyosan megsebesítette kézigránáttal. Az elítélt így akart megszabadulni a tőlük kért kölcsön visszafizetésétől. A kézigránátot diáktársai segítségével vette 10 dollárért. Egy másik, ugyancsak friss eset: Nagyszőlősön a ruhagyár munkásszállójában fémládákban tárolt töltényeket, kézigránátokat és azokhoz tartozó gyújtófejeket talált a rendőrség. A Ivovi terület egyik katonai alakulatától megszökött két katona kérésére tárolta szobájában a ruhagyári munkásnő. Ez esetben még folyik a nyomozás, melynek során nemcsak azt akarják felderíteni, hogyan szökhetett meg a lőszereket tartalmazó ládákkal együtt alakulatától a két sorkatona, hanem azt is, hogy kinek szánták zsákmányukat. Kárpátalján ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt a törvénytelen fegyverkereskedés. A belügyi szervek már 64 esetben foglalkoztak tiltott fegyverkereskedelemmel, illetve fegyver- használattal, 12 alkalommal jól szervezett bűnbandával volt dolguk. 76 lőfegyver, 4500 töltény, 115 gázpisztoly lett „hadizsákmányuk”, s persze bőven volt kézigránát is. Munkács mellett az egyik község két lakosától például 70 kézigránátot és 30 harci rakétalövedéket koboztak el. Honnan lehet lőfegyverekhez jutni? A szervezett bűnözéssel foglalkozó egyik megyei illetékes szerint ennek két forrása van: az egyik a volt Szovjetunió forrongó térségei, ahonnan az átjárható határokon át könnyen behozható a fegyver Ukrajnába, Kárpátaljára. A másik: a katonai alakulatok. Az utóbbi időkben fellazult a fegyelem, s hiányzik a kellő ellenőrzés. Szabó Béla Zsugorodik az Európai Közösség területe Miközben szinte mindenki az Európai Közösség bővítéséről beszél, a brüsszeli statisztikák szerint az EK — legalábbis annak területe — egyelőre zsugorodik. A Ti- zenkettek statisztikai intézete, az Eurostat adatai azt mutatják, hogy egyetlen esztendő alatt 2 millió 368 ezer négyzetkilométerről 2 millió 363 ezer 100-ra csökkent a közösségi terület. A leggyorsabb ütemben Franciaország fogyatkozik: míg a franciák egy évvel ezelőtt még 549 ezer 100 négyzetkilométert mondhattak magukénak, mára 544 ezer négyzetkilométere zsugorodott a gallok földje. Ha Franciaország továbbra is a jelenlegi ütemben fogyna, akkor 2101-re már már semmi sem maradna területéből — jósol az Eurostat. A krími Zsirinovszkij Egy szuszra beszéli tele a nézők hasát, szociális igazságot és rubelben számított nyugdíjat ígér... Mellesleg ugyanolyan váratlanul robbant a krími politikai porondra, mint a moszkvaira Vlagyimir Zsirinovszkij. Az új néptribun neve Jurij Meskov, akit — a jelek szerint — két hét múlva a Krími Köztársaság elnökének szólítanak majd... A 49 éves Meskov anyja ukrán, apja orosz, lakatosként az egyik szimferopoli gyárban kezdett dolgozni. Nagykorúvá az egyik távol-keleti határőrezrednél lett, majd a moszkvai Lomonoszov egyetemen szerzett jogi diplomát. Visz- szatérve a Krímbe először a megyei ügyészségen, majd a helyi ügyvédi kamarában tevékenykedett. Mindkét munkahelyéről távoznia kellett különböző kisebb-nagyobb botrány miatt. Kampánya során egyébként kiválóan kihasználta „üldöztetését”. Meskov a nyolcvanas évek végén fogott a szeparatista, krími köztársasági mozgalom, majd később a Krími Köztársasági Párt (REPK) szervezésébe, miközben sikerült bekerülnie az autonóm ukrán terület parlamentjébe is. Mit ígér az új népi hős? Mindenekelőtt fokozatos csatlakozást Oroszországhoz, illetve a rubelövezethez, de az út szerinte ehhez a teljes önállóságon keresztül vezet. Nem mellékes körülmény a moszkvai kapcsolódás erőltetése, hiszen a 2,5 millió lakosságú félsziget lakosainak 70 százaléka orosz vagy csak oroszul értő ukrán és más nemzetiségű. Sokakban közülük még él az 1954 előtti, tisztán orosz korszak képe, „amikor minden olyan igazi orosz” volt. Ezen a ponton a legszorosabb moszkvai szövetségese ki más lehetne, mint az oroszok érdekeit mindenütt vasököllel védő Zsirinovszkij. Meskov a határok eltörlését is kilátásba helyezte. Amellett megígérte azt is, hogy a krími férfiak csakis a félszigeten fognak katonai szolgálatot teljesíteni, ingyenes lesz az orvosi ellátás és az oktatás... Mindezt igazi, népi megoldással kívánja szentesíteni. Máris bejelentette, hogy feloldja a népszavazásokra vonatkozó moratóriumot, és a január 30-án esedékes második elnökválasztási forduló után rögvest kiírja a Krím hovatartozását eldönteni hivatott referendumot. Mester Nándor Negyvenezer vállalat az orosz maffia kezén Hivatalos közlés szerint orosz szervezett maffiabandák 40 ezer állami és magáncég fölött gyakorolnak ellenőrzést. Ezen felül hatalmas üzleteket bonyolítanak le a fegyverek, kábítószerek és lopott gépkocsik feketepiacán. Mihail Jegorov, a belügyminiszter első helyettese egy nemzetközi szemináriumon elmondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy a bűnszövetkezetek mindinkább professzionistává válnak, és Oroszország egyes körzeteiben már irányítják az üzleti életet. A rendőrség szerint Oroszország 1800 bankjában nagymértékben folyik a bűnözés, a maffia-pénzek tisztára mosása. 1993-ban a maffia 12 üzletembert gyilkolt meg. Jegorov kijelentette: az orosz rendőrség havonta átlagban 10-15 túszszedési esetben nyomoz, s 30 fegyveres összetűzésre kerül sor bűnöző bandák között, amelyek 700 egyéb súlyos bűncselekményt is elkövetnek. Az orosz bankárok legutóbb felkérték a kormányt, gondoskodjék személyes biztonságukról. A rendőrség visszautasította a követelést, mondván, hogy nem tesz kivételt a gazdagok kedvéért. Számos orosz bankár és üzletember azóta fegyveres testőröket alkalmaz.
