Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

1994. január 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Pénzalap az egészség megőrzéséhez Hamarosan az Országgyű­lés elé kerül a Nemzeti Egészségfejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat. A né­pesség egészségi állapotának javítását, az egészségkultúra korszerűsítését, az egészsé­ges életmódra nevelést, va­lamint az egészségtelen élet­mód következtében kialakult megbetegedések gyógyítását szolgáló pénzalap bevételét a költségvetésben meghatáro­zott összeg, majdnem egy mil­liárd forint — adja majd. 1995-től azonban forrását már az egészségkárosító termé­kek éves fogyasztási adójá­nak két százaléka biztosítja. Az Egészségbiztosítási Alap­ból — pályázat útján — állami támogatás nyújtható az egészségi állapot javításához, az egészségneveléshez és egészségmegőrzéshez kap­csolódó programokhoz. AIDS-es gyerekek védelmében A világban, jelenleg 9,5 mil­lióra becsülik a szeropozitív (AIDS-fertőzött) nők számát. Közülük 6,5 millió Afrikában él. Azoknak a gyermekeknek a száma, akik anyjuktól fertő­ződnek meg, a hárommilliót is elérheti az ezredfordulóra. A gyermekek, a jövendő nem­zedékek védelmében kutató­orvosok bevonásával nagy­szabású felmérést terveznek a nemzetközi gyermekköz­pont és több afrikai kutatócso­port bevonásával. Pályázat Egerben forráshasznosításra Az egri önkormányzat a belvárosban felszínre törő Szent József-forrás hasznosí­tására zárt pályázatot hirdetett olyan tőkeerős cégek szá­mára, amelyek az ásványvíz hasznosítása és forgalma­zása terén már rendelkeznek tapasztalatokkal. A percen­ként 350 liter hozamú forrás vize olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek alkalma­sak a szív- és érrendszeri be­tegségek kezelésére, továbbá kísérletek folynak a sclerosis multiplex gyógyításával kap­csolatban is. A vízhozam olyan bőséges, hogy a 0,33 li­teres palackok esetén ezer pa­lack megtöltésére alkalmas. Eddig német és olasz cégek érdeklődtek a forrás hasznosí­tása iránt. Nemzetközi tőke az Egis gyárnak Az Egis Gyógyszergyár Rt 5,45 milliárd forint alaptőkéje 7,8 milliárd forintra emelkedett azzal, hogy az EBRD mint pénzügyi befektető beszállt a magyar gyógyszeripar egyik legnagyobb gyárába. Az EBRD mostani tőkebefekte­tése olyan többletforrást nyújt a fejlesztési program megva­lósításához, amelynek révén válik a társaság privatizációja, szakmai befektetők részére való értékesítése. A Telefondoktor a derékfájásról A január 3-tól 9-ig terjedő héten a Telefondoktor a derék­fájós hallgatóknak ad tanács­okat betegségük elviselésé­hez, kezeléséhez. A Telefon- doktor a 117-2111-es telefon­számon figyelmeztet arra is, hogy a porckorongsérves be­teg nemcsak az orvos, hanem az egész család, a munkahely segítségére is szorul, hiszen a fájdalom súlyos lelki és ideg- rendszeri problémákkal jár, s a környezet megkönnyíti ezek­nek az elviselését. Lézeres kezelés Naponta 7-8 beteget kezel dr. Varga Levente a Kaposi Mór megyei kórház lézer-szakambulanciáján. A szakrende­lést főként gerincpanaszokkal, lumbágóval, ízületi elválto­zásokkal, ortopédiai problémákkal, sérüléseket és műtéte­ket követő izomfájdalmakkal, herpesszel és idegfájdalmak­kal küszködök keresik föl. Az új, pásztázó üzemmódú lézer­rel kétszer annyi beteget tudnak ellátni. Fotó: Kovács Tibor Bioszelénnel dúsított kenyér Eredményes kísérletek a belgyógyászaton A Kaposi Mór Megyei Kórház belgyógyászatának tudo­mányos kutatásokat is végző orvoscsoportja már 5 éve kí­séri figyelemmel a különböző szívbetegségek és gyo- mor-bélbetegségek kapcsán kimutatható szelénhiányt. Tapasztalataiknak jelen­tős nemzetközi visszhangja is volt. Az agráregyetem ka­posvári laboratóriumában Sarudi Imre és Lassú Zsuzsa segítségével olyan kísérle­teket végeztek az osztály munkatársai, amelyeknek nyomán lehetőség nyílik e fontos nyomelem pótlására. — Kínában figyeltek föl arra, hogy bizonyos tarto­mányokban a fiatal nőknél a szívinfartkushoz hasonló kórkép alakult ki anélkül, hogy a koszorúerek betegek lettek volna. Sokan meg is haltak. Kiderült: azokban a tartományokban nagyon alacsony volt a talaj szelén­szintje — mondta dr. Rumi György, a megyei kórház II. számú belgyógyászatának főorvosa, aki nemrég tért haza bostoni tanulmányújá­ról. — Amerikai tudósokkal közösen sikerült bebizonyí­tani, hogy a halálos kimene­telű betegséget a nagyfokú szelénhiány okozta. Koráb­ban csak állatoknál figyeltek meg hasonló f őieket. Mi­után kiderült, hoy/’ bizonyos rákos, főként gyomor- és vastagbél-daganatok kap­csán is alacsony a szervezet szelénellátottsága, ezt meg­próbáltuk a betegeiken nyomon követni, és az eredményt másutt mért ada­tokkal összevetni. A gyomor- és vastagbélrákos betegek­nél jelentősen alacsonyabb volt ez az érték. — Ez a táplálkozás hiá­nyosságának a következ­ménye? — Amerikai és finn példák igazolták: ahol alacsony a ta­laj szelénszintje, ott gyako­ribbak ezek a kórképek. Finnországban ezt követően növelték a talaj nyome­lem-koncentrációját, így az ma már megközelíti a nor­mális értéket. Most arra va­gyunk kíváncsiak, hogy va­jon ezt követi-e az említett betegségek csökkenése. — Mit mutat hazánk sze­léntérképe? — Magyarországon még nem térképezték föl a régió­kat, csak az északi megyék szelénhiányáról van tudo­másunk. Osztályunkon az úgynevezett rákmegelőző ál­lapotban levő betegek véré­nek szelénszintjét is össze­hasonlítottuk a többiekével, s az eredmények bennünket igazoltak. Ezután 500 vér­adónál is elvégeztük a vizs­gálatokat, kiderült: a megyé­ben a jónak tartott norma alatt van ez az érték. Ez ösz­tönzött bennünket, hogy tá­mogassuk a szűrés beindí­tását és valamilyen módon pótoljuk a talaj szelénhiá­nyát. Megyénkben ugyanis a savas vegyhatású talajban nem szívódik föl megfele­lően a növényekben ez a nyomelem, s így kevés jut belőle az emberi szerve­zetbe is. Ugyancsak az agráregye­tem laboratóriumában sike­rült előállítani a szelénnel dúsított élesztőt, a biosze­lént. Ezzel a sütőipari vállalat tavaly már készített kenye­ret; önkéntes jelentkezés alapján, tíz napig végeztek vele kísérletet, s résztvevők vér-szelénszintje emelke­dett. Most a táplálkozástu­dománnyal foglalkozó szak­embereket kell meggyőzni arról, hogy ez az élesztő na­gyon fontos szerepet játsz­hat a hiány pótlásában. A szelénhiány — mint a főorvos hangsúlyozta — nem oka a rákos megbete­gedések kialakulásának. Több hajlamosító tényező je­lenléte esetén azonban lehet jelentősége. Várnai Ágnes Infarktusmegelőzés és szeszfogyasztás A képezhető betegekért - a tabi szociális otthonban „A kislány észreveszi, ha me gsimogatják” Gárdonyi László: Megnyújthatjuk az árnyékvilágban eltöltött időt Madárcsontú, ha nem lá­tom, el sem hiszem, mennyire az, a kislány. Csuklójának ujj­nyi vékonysága, szőke hajá­nak hullása szinte megcáfolni látszik a tényt: még él. Riadt tekintetéből kiolvashatalan sú­lyos értelmi fogyatékossága azonban szigorúan és kegyet­lenül behatárolja éltének le­hetséges idejét. Most egy tíz­éves gyermek benyomását kelti, s tizenhét esztendeje tart fájdalmas létezése. Jó, ha megéri a harmincéves kort... — Nem igaz, hogy ezek az emberek képezhetetlenek. Igenis, képezhetők! S ha má­sért nem, hát a szellemük szinten tartásáért kell küzde- nünk. Az a tizenhét éves kis­lány már észreveszi, felfogja és örül neki, ha megsimogat­ják. Ezt Gárdonyi László mondta. Az igazgató a múlt év elejétől áll a tabi szociális ott­hon élén, ahol közös igazga­tással működik a súlyos ér­telmi fogyatékosokat gondozó egészségügyi gyermekotthon és az elme-szociális otthon. A két intézmény összevonása egyidős a kinevezésével. Gárdonyi László nem új, ha­nem más szellemet csempé­szett a szociális intézmény fa­lai közé. Ebben szerényen a Szentpétervárott idén 50 em­ber — köztük 7 gyermek — vesztette életét diftéria (járvá­nyos torokgyulladás) következ­tében. November végéig a Néva parti városban 2182 diftériás esetet regisztráltak. Az Itar— csapatmunka jelentőségét emelte ki. Más szellem. Javarészt ski­zofrén és mániákodepresszív hajlamú elmebetegek, értel­mükben súlyosan fogyatékos „valódi” és túlkoros gyerme­kek, elesett és kiszolgáltatott emberek más szellemben tör­ténő gondozása. Mit jelent ez? Ha van értelme a róluk való gondoskodásnak, van létjogo­sultsága annak, hogy az eset­leg születésüktől fogva káro­sodott elméket, embereket rö­vid életükön át halálukig vege- táltassuk — és ekörül nincs is min polemizálni —, akkor ér- demes-e erőlködni éveik „jobbá tételén”? Megéri-e elő­adást tartani a dohányzás egészségkárosító voltáról, megéri-e szavalóversenyt tar­tani az ő részvételükkel? De tegyük föl a kérdést úgy, és így már sokkal inkább megválaszolható: megéri-e a gondoskodást az a tizenhét éves madárcsontozatú kis­lány, aki örül, ha megsimogat­ják? Ettől kezdve a kérdés költő­ivé lesz. Az önáltatás még oly valószínűsége esetén is: a kis­lány tekintetében az örömöt csak mi látjuk. Mert akarjuk: örüljön már egy kicsit! Furdal bennünket a lelkiismeret. Taszsz emlékeztet arra, hogy a volt Szovjetunió több városában is felütötte fejét a járvány. Szentpétervárottavárosijárvány- ügyi hivatal egyik illetékese közölte, hogy tavaly a városban drámai módon növekedett a Vagy örül a kislány, vagy nem, a lényeg az: emberségesek voltunk. Ez a Gárdonyi László igazgatta tabi szociális ott­honban látottak tanulsága. S ami a háttérben van: az intézmény kertészetet működ­tet, 10 holdon gazdálkodik, a kastély előtti parkban a kony­hakerti növények termeszté­sével a 104 elmeszociális gondozott és a 35 súlyos ér­telmi fogyatékos étkeztetését éves szinten mintegy 50 szá­zalékban, a sertéstelep fenn­tartásával pedig teljes egé­szében biztosítja. Tavaly kia­lakítottak az életveszélyessé vált mosoda helyett egy kor­szerűt, s a konyhát is modern berendezésekkel szerelték föl. A kazán javítására 200 ezer forintot, a bojlerére 160 ezret költöttek. Nemrég megegyeztek a tb egészségbiztosítási önkor­mányzatával: ha szerződést kötnek egy céggel eldobható pe­lenkák használatára, a társada­lombiztosítás finanszírozza. Hármat nappalra, egyet pedig éjszakára. Minden Gárdonyi László egy mondatáról szól a tabi otthon­ban: az a célunk, hogy ezeknek az embereknek megnyújtsuk az árnyékvilágban töltött idejét... Balassa Tamás bélmegbetegedések következ­tében elhunytak száma: száz ilyen megbetegedésre három haláleset jut. A korábbi évekhez képest egyre többször fordul elő ez a betegség a munkaképes korban levő embereknél. Alkohol Amerikai tudósok egy csoportja újabb „erős” bi­zonyítékokkal állt elő, ame­lyek azt tanúsítják: rendsze­res, kismértékű alkoholfo­gyasztással csökkenteni le­het a szívinfarktus kockáza­tát. Mindezek ellenére nem ka­pott eddig elegendő figyelmet hazánkban az alkohol szívbe­tegség-megelőző hatása. Pe­dig italozási szokásaink alakí­tásában ennek a körülmény­nek is lehetne szerepe. A ko- ronális megbetegedések egyes kutatói húsz éve bi­zonygatják, hogy egy pohár bor, egy-két pohár sör vagy bármilyen egyéb alkohol mér­sékelt, rendszeres fogyasz­tása megelőző hatású. Egy most befejezett vizsgálat anyaga, úgy látszik igazolja ezt a feltevést. A Harvard egyetem és egy bostoni kórház kutatói 340, nemrég szívinfarktuson át­esett beteg alkoholfogyasztási szokásait vizsgálták és vetet­ték össze hasonló korú egészséges emberek szoká­saival. Az eredmény döbbene­tes volt. Kiderült: azok, akik naponta rendszeresen meg­A szakrendelőkben, kórhá­zakban,- klinikákon dolgozó egészségügyieknek kíván se­gítséget nyújtani az a tájékoz­tató szolgálat, amelyet az egészségügyi reform kapcsán felmerülő kérdések megválaszo­lására hozott létre az új eszten­dőben a Népjóléti Minisztérium. Az év első felében öt alka­lommal — január 5-én, feéiár 2-án, március 2-án, április 6-án és május 4-én 13 és 16 óra kö­- receptre isznak egy-két pohárkával, kétszer akkora eséllyel szá­míthatnak arra, hogy elkerülik a szívinfarktust, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasz­tanak alkoholt. „A védelem bástyája”, amely az alkoholból termelő­dik, az úgynevezett „jó kolesz- terol”. Minden jel szerint arról van szó, hogy az alkohol nö­veli a vérben a nagy sűrűségű lipoproteinok, más néven HDLS anyag vagy jó koleszte- rol szintjét. Erről pedig eddig is tudták, hogy bizonyos védel­met nyújt infarktus ellen, ellen­tétben a hagyományos kolesz- terollal, amelynek magas szintje viszont a legnagyobb kockázati tényezők közé tar­tozik. A következő kérdés: java­solják-e az orvosok a mérsé­kelt, rendszeres alkoholfo­gyasztást a szívbetegeknek? Néhány szakorvos megteszi, a többség azonban ódzkodik tőle. Kétséges tehát, hogy a jövőben a szívbetegek re­ceptre kapják az innivalót. Bár még ez is előfordulhat. Min­den attól függ, sikerül-e bebi­zonyítani, hogy melyik kocká­zat nagyobb a többinél. Atlantic Press zött — a tárca szakértői szemé­lyes konzultáció során igyekez­nek segítséget adni az új előírá­sok, szabályozások közötti el­igazodásban a kollégáknak. Az egészségügyi dolgozók mellett a betegekre is gondolt a tárca. Ők szintén a Népjóléti Miniszté­riumban, mégpedig az Ügyfél- szolgálati Irodán kaphatnak vá­laszt az egészségügyi reform­mal kapcsolatos kérdéseikre, naponta 9 és 15 óra között. Diftéria Szentpéterváron Egészségügyi tájékoztató szolgálat jött létre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents