Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILAGA 1994. január 5., szerda Telítettek a kaposvári bölcsődék Kaposváron hat önkor­mányzati bölcsőde működik, ahol hároméves korukig gon­doskodnak a gyerekek szak­szerű ellátáról, neveléséről, amíg a szülők dolgoznak. A bölcsődékben összesen két­százhetven hely van, ám az igény ennél nagyobb — így háromszázhúsz gyermeket látnak el a gondozók. A hat bölcsődében jelenleg százti­zennyolc százalékos, maximá­lis a kihasználtság. Százegy pályázat támogatása Az Országos Képzési Ta­nács (OKT) tavalyi pályázati felhívására 835 ajánlat érke­zett, összesen csaknem 3 mil­liárd forint támogatást igé­nyelve. A pályázatok többszöri elbírálása során végül száz­egy pályázat támogatásáról döntött az OKT, és ezekre 323 millió forint támogatást biztosí­tottak. Ebből az összegből a pályázók ötezer érdekelt ré­szére indíthattak képzést, át­képzést. A támogatottak csaknem fele pályakezdőként kapcsolódhatott a prog­ramba. Nevelési segélyek Balatonbogláron Felülvizsgálta a rendszeres nevelési segélyek folyósítását a Balatonboglári városi ön- kormányzat családvédelmi és szociális bizottsága. A rend­szeres segélyezést 4 gyermek esetében megszüntették a család anyagi helyzetének ja­vulása miatt. Öt gyermeknek — ebből egy új kérelem volt — továbbra is rendszeres se­gélyt folyósítanak és átvállal­ták két gyermek napközi térí­tésének 50 százalékát. Növekvő gyermekbűnözés Az Egyesült Államokba!} mind ijesztőbb méreteket ölt a gyermekbűnözés. Tíz év alatt csaknem ötven százalékkal emelkedett, száztízezerre nőtt a súlyos bűncselekményt el­követő gyermekek száma. A családkutató intézet vélemé­nye szerint a gyermekbűnö­zés robbanásszerű megugrá­sához jelentősen hozzájárult, hogy az átlagosnál több a kie­gyensúlyozott családi élet megszűnése, hiányzik a pél­damutató szülői magatartás. A határidő: még öt nap Második alkalommal ren­dezi meg Kaposvár városa — a megye önkormányzataival — a Csokonai vers- és pró­zamondó versenyt. Az orszá­gos versenyen megyénként két-két versmondó, megyei jogú városonként és buda­pesti kerületenként egy vers­mondó vehet részt. A tizenne­gyedik életévüket betöltött amatőr versenyzők még öt napig, január 10-ig jelentkez­hetnek a megyei művelődési központnál. (7400 Kaposvár, Somssich P. u. 18). Bölcsőde vállalkozásban Kísérleti jelleggel négy évre vállalkozásba adta egyik böl­csődéjét a nyíregyházi önkor­mányzat. A város továbbra is hozzájárul a 46 gyermek ellá­tásához személyenként évi 150 ezer forinttal. A vállalkozó a bölcsődét az ingatlannal együtt térítésmentesen kapta meg. Az önkormányzat a kifi­zetett támogatás mellett évi tíz millió forintot takarít meg. A világ legfiatalabb mamája Márta most tizenhárom éves, a leánya pedig négyéves. Már­tát kilencéves korában a na­gyon korai nemi érettsége és egy gaztett tette a világon a leg­fiatalabb anyává. A kislány már hároméves ko­rában egy felnőtt nő tulajdon­ságaival rendelkezett. Alig múlt nyolcéves, amikor nagybátyja — anyja testvére — anyává tette. Miután kiderült, hogy Márta kisbabát vár, a nagybá­csi eltűnt. Márta jelenleg a szü­leivel él Kolumbiában. Soha nem játszott babákkal, helyette az anyaság felelősségét kellett magára vállalni, akkor amikor még hasonló korú társai javá­ban „babáznak”. — Természetesen elveszítet­tem a fiatalságomból valamit, de ha a gyönyörű kislányomra nézek, az már boldoggá tesz — nyilatkozta felnőttesen. Márta anyja elmondta: hat gyermeke van, de ennél a kis­lánynál már hároméves korá­ban észrevette, hogy felnőtt női tulajdonságokkal rendelkezik. Amikor rendellenességet ta­pasztalt, az orvos megállapí­totta, hogy Márta kismama és babája lesz. Az anyát a tény feldúlta, de ennek ellenére vi- szautasította az orvos terhes- ségmegszakítási ajánlatát. Az orvos szerint Márta esete kivételes. Tudomása szerint a világon eddig csak két esetben fordult elő hasonló, korai gyer­mekáldás. Az egyik Peruban 40-50 év­vel ezelőtt, ahol kilencéves kis­lány szült, a másik Brazíliában történt, ahol szintén egy ha­Márta kislányával sonló korú kislánynak lett kis­babája. Az ilyen, túl fiatalkori szülést az anyára nézve veszé­lyesnek tartják, mivel fizikailag nincsenek még felkészülve arra, hogy életet adjanak egy kisbabának. Az állandó felügye­let miatt az orvos úgy határo­zott, a kismamát magánál tartja. A család ebbe beleegye­zett, mert abban bíztak: a segí­tőkészség vezeti ezt a döntést. Az orvos egy idő után azonban cselédként kezelte. Márta a szülés óta családjá­val él, az iskolát abbahagyta és minden idejét a kislányának szenteli, akiért feláldozta gye­rekkorát és ifjúságának egy ré­szét. (ABC Europress) Ne legyünk kiszámíthatatlanok, rosszkedvűek Szorongó, magatartászavaros gyermekek az iskolákban Dr. Hörcsik Edit: A gyerekeknek szeretetre, biztonságra és nem tárgyakra van szükségük — A lelki harmónia van veszélyben. Különösen figyelni kell erre a gyerekek esetében, hiszen őnáluk még érezzük, hogy segíthetünk, hogy nem tehetnek arról, ha kiszolgálta­tottak, ha szenvednek — hangzott el azon az előadáson, amelyet dr. Hörcsik Edit, a Gyermek- és Ifjúsági Pszichiát­riai Gondozó orvosa tartott a kaposvári Zrínyi általános is­kola pedagógusainak. A nevelők problémaérzé­kenységét mutatja — tette hozzá az orvosnő —, hogy a gyermekpszichiátria szinte minden területére kiterjedtek a kérdéseik. — Nemcsak a pedagógu­sok, az óvónők és védőnők, hanem a gyermekvédelem­ben dolgozó szakemberek is hasonlóképpen érdeklőd­nek, konzultálnak velünk — folytatta dr. Hörcsik Edit gyermekpszichiáter. — Sok­féle oka lehet annak, hogy a gyerek lelki problémákkal küzd. Elsősorban az, hogy nem figyelünk rájuk, nem érünk rá beszélgetni, ját­szani velük. Nem jól szeretjük őket. Ki­szolgáljuk a gyerekeket tár­gyakkal, hétköznapi életkel­lékekkel. Ezáltal passzívvá, unatkozóvá válnak, holott a gyerekeknek lelki szükségle­tei vannak. Legfontosabb ezek közül az igazi, önzet­len, figyelmes, tapintatos szeretet. Aztán a bizalom: ne helyettük csináljuk a dol­gokat, tudjuk kivárni, míg ők ügyetlenül próbálkoznak, megtanulnak önállóan cse­lekedni, gondolkodni. Nagyon fontos a bizton­ság: ne legyünk kiszámítha­tatlanok, rosszkedvűek, ide­gesek! Ne terheljük a gyere­ket felnőttes gondjainkkal, ő még rászorul arra, hogy mindennapi apró örömöket kapjon. A gyermeknek lelki szük­séglet az interakció, a kom­munikáció, a közös cselek­vés is. A felnőtt és a gyerek kapcsolatában nagyon fon­tos, hogy milyen a mimi­kánk, a beszédünk hang­ereje, a gesztusaink. Ezek­kel az eszközökkel tudunk hatni a gyerekre, nem pedig a parancsolgatással, felszó­lító, irányító mondatokkal. — A testi-lelki szükségle­tek kielégítésében meghatá­rozó az életmód minősége. Milyen szerepe van a moz­gásnak a gyerek fejlődésé­ben, a magatartászavarok kialakulásában? — Rettenetes hiba a mozgásszegénység. Szinte ismeretlen fogalom a reggeli torna, a hétvégi kirándulás, biciklitúra, a közös úszás. Márpedig a személyiségfej­lődés egyik legfontosabb testi feltétele a jól kidolgozott test, a szépen összerende­zett mozgás. Sokszor évekig nem isme­rik fel a szülők, a gyerek környezetében élő felnőttek a mozgások testi hátráltató tüneteit: a lúdtalpat, a hibás testtartást, a görbe gerincet, a látáscsökkenést, a vér- szegénységet, mellyel szo­ros összefüggésben gyak­ran fordulnak elő szorongá­sok, önbizalomhiány, félel­mek. — Mit lehet tenni e prob­lémák a megoldására? — A pedagógusoknak az erre vonatkozó kérdésére azt feléltem: ne várjunk uta­sításokra, jó tanácsokra, szűrővizsgálatokra és kész programokra. Ki-ki a maga területén, a saját személyi­ségében bízva, merje fi­gyelmeztetni a gyereket, ha púpos a háta vagy közelről olvas, és küldje szakvizsgá­latra a szülőkkel. De a lelki, magatartási gondok esetén is merjen személyes beszélgetést kezdeni, megkeresni, hogy az ő lehetőségein belül mit lehet változtatni, hogyan le­het segíteni a gyereknek. Muszáj ezt mondani, mert kevés a szakember a me­gyében élő 90 ezer gyerek­hez, akiknek 10 vagy — egyes felmérések szerint — 25 százaléka szorulna gye­rekpszichiáterre. (S. Pap) A nemzetközi egyezmény szellemében A gyermekek jogai kapjanak különleges védelmet és garanciát! A magyar kormány képvi­selője 1990. március 14-én írta alá a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. A dokumentum a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, il­letve az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyez­ménnyel összhangban sza­bályozza a gyermekek jogait mint olyan emberi jogokat, amelyek speciális garanciá­kat és védelmet igényelnek a jogalkotás és jogalkalma­zás területén egyaránt. Az egyezmény rögzíti, hogy tiszteletben kell tartani a gyermek személyazonossá­gát, s el kell ismerni a jogát a szociális biztonságra, a csa­ládban nevelkedésre; arra, hogy minden őt érintő kérdés­ben szabadon kinyilváníthassa véleményét. Az egyezményhez való csat­lakozást a magyar kormány sohasem puszta formalitásnak tekintette, hanem kötelezett­ségvállalásnak arra, hogy a hazai családjogi szabályokat összhangba hozza az ENSZ-okmányokba foglalt kö­vetelményekkel. Ezt tette a kabinet legutóbbi ülésén is, amikor módosította a család­jogi törvényt, s egyben ki­mondta, hogy a jövőben nem születhet a gyermekek jogait érintő olyan jogszabály, amely figyelmen kívül hagyja a nem­zetközi egyezmény rendelke­zéseit. A szakértők véleménye sze­rint a magyar családjogi tör­vény alapvetően megfelel a nemzetközi normáknak. Miért foglalkozott vele akkor mégis a kormány? Azért, mert úgy ta­lálta, hogy a gyermeki jogok szabályozása és az ezzel ösz- szefüggő jogi garanciák hiá­nyosak. A szabályozásnak a gyermek inkább tárgya, mint alanya, nincsen olyan általá­nos szabály, amely biztosítaná a gyermek véleménynyilvání­tási jogát az őt érintő lényeges kérdések eldöntésében. Ezen a helyzeten kívánt vál­toztatni a kormány, amikor alapvető célként jelölte meg, hogy a gyermek mint autonóm személyiség aktívan részt ve­hessen a sorsát érintő kérdé­sek eldöntésében, a minden­napok problémáitól kezdve a pályaválasztásig vagy akár a szülői ház elhagyásáig. A gyermeket — életkorának és érettségének megfelelően — tájékoztatni kell az őt érintő kérdésekről, be kell vonni a vele kapcsolatos döntési fo­lyamatba. Bizonyos alapvető, sorsdöntő kérdések a 14. éle­tév betöltése után nem ren­dezhetők a gyermek egyetér­tése, beleegyezése nélkül. A hatályos rendelkezések szerint ha a szülők különvál­nak, úgy a szülői felügyeletet az a fél gyakorolja, akinél a gyermeket elhelyezték. A há­zasság felbontásakor lehető­ség van arra, hogy a szülők — akár peren kívül — megálla­podjanak a gyermek elhelye­zéséről és ezzel összefüggés­ben a közös szülői felügyelet­ről. Ez utóbbi garanciát jelent arra, hogy a gyermek intenzív személyes kapcsolatban ma­rad különélő szülőjével is. A szülői felügyelettel és a gyer­mekelhelyezéssel kapcsolatos ügyekben a bíróságnak és a gyámhatóságnak indokolt esetben meg kell hallgatnia a gyermeket is. Ugyanígy az apai elismerés, az örökbefo­gadás során sem mellőzhető a 14. életévét betöltött gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele. Mint ahogy nem hozható döntés a pálya- választásról sem a gyermek tudta nélkül, akarata, hajlama ellenére. A 16. életévét betöl­tött gyermek viszont lehetősé­get kap az önálló munkaválla­lásra. A mindennapok nyelvére le­fordítva: a szülőnek a gyerme­két olyan partnernek kell tekin­tenie, akivel a legkényesebb kérdéseket is meg lehet, s meg is kell vitatni. Egy társadalom gyermekei jogainak védelmé­vel saját önbecsülését gazda­gítja, s tisztelet ébreszt a külvi­lágban is. Juhász Judit kormányszóvivő ANGOL SEGÍTSÉGGEL KÉK VONAL A márciustól működő men­tálhigiénés szolgálat napköz­ben ingyen hívható, pillanat­nyilag csak egy számon, de negyven vonalon. A szám: 210-33-49. A legkülönbözőbb nehézségekkel küszködő gye­rekek számára igyekeznek a szolgálat munkatársai megol­dást találni. Naponta 8-tól 19 óráig hívhatók. „A segítségért hozzánk for­dulók megőrzik anonimitásu­kat. Ha a probléma olyan, hogy többszöri beszélgetést igényel, megadunk egy újabb időpontot vagy visszahívjuk a telefonálót. Személyes talál­kozóra legtöbbször nincs mó­dunk, hiszen akkor nem ma­radna ügyeletes a telefon mel­lett. De ha a gyereknek erre van szüksége, megszervez­zük rövid időn belül a szemé­lyes találkozót” — mondta a Budapesten működő Kék Vo­nal Gyermek- és Ifjúsági Tele­fonszolgálat vezetője, Flaskay Éva. A Kék Vonal vendégeként Budapesten járt HalwolO Herryson, az angliai Childeline igazgatója. Náluk indult el leg­régebben ez a szolgáltatás Eu­rópában, 1986 óta működik. Az egész országra kiterjedő tele­fonszolgáltatás ingyenes, és vál­lalják a titoktartást. Ma már 40 vonal segíti munkájukat. Látoga­tásának célja, hogy gazdag ta­pasztalatait átadja a magyar kol­légáknak. A Kék Vonal jövendő munkatársai számára tanfolya­mot szerveztek. A laikusokból álló önkénteseket felkészítik az elvégzendő feladatokra. E fel­készítő munkában a Childeline munkatársai is részt vesznek. Előadásokat, konzultációkat tar­tanak, átadják sokéves tapasz­talataikat. Bár vannak jogi különbségek a két ország között — Angliában 16 éves kor alatt publikusan tilos a terhességmegszakításról be­szélni — a gyerekek gondjai azonban közösek: ifjúsági mun­kanélküliség, az iskolába beju­tás nehézsége, szülőkkel való konfliktus, szexuális zavarok. 4 J

Next

/
Thumbnails
Contents