Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22 / 18. szám

1994. január 22., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Több mint 900 liter vért adtak a siófokiak A Vöröskereszt siófoki és térségi szervezeteinek vér­adói tavaly 906,5 liter vérrel segítettek a siófoki kórház fo­lyamatos vérellátását, a bete­gek gyógyulását — térítés- mentesen. A siófoki szervezet a tanintézettel és a mentő- szolgálattal együttműködve a gépjárművezető-jelöltek ré­szére 33 egészségügyi tanfo­lyamot is szervezett, s így 737-en tettek sikeres vizsgát. Vitrayt is meghívták a népfőiskolára Neisz Péter szervezésével újra indítják a népfőiskola programsorozatát Adándon. Hat alkalommal tartanak elő­adást; s az előadók sorába várják többek között Vitray Tamást, a Magyar Televízió sportszerkesztőségének veze­tőjét is. Halászcsárdát épít a részvénytársaság Új utakat keres jövedelmé­nek gyarapítására a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Nemcsak a tóból kifogott halat értékesíti, hanem például ha­lászcsárdát is létesít, ahol a válogatott, friss balatoni halból készített ételekhez is hozzá­juthatnak a tó partján üdülő hazai és külföldi vendégek. A siófoki központi telep mögött — a víz partján — már elkezd­ték a halászcsárda építését. Ez a szezonban már fogadja a vendégeket. Leengedik a tó fölösleges vizét Hárommillió köbméter vizet engednek le naponta a Sió-csatornán. A január eleji olvadás és esők hatására a Balaton vízszintje ugyanis a megengedettnél jóval maga­sabb. A zsilipek megnyitásával másodpercenként 30 köbmé­ter víz folyik el, s így a tó szintje naponta fél centiméter­rel csökken. A 2-4 fokos hő­mérsékletű vízben számotte­vően nem mozognak a halak, így tavaszi vízleeresztésre — az angolna fogás végett még tartalékolnak a Balatonban megfelelő mennyiségű vizet. Német nyelv- tanfolyam földváron A balatonföldvári művelő­dési házban kezdő és közép­haladó német nyelvtanfolya­mot szerveztek. A hallgatók je­lentős tandíjkedvezményt kap­tak a vállalkozási irodától. Kerékpárutakat tervez a BIB A Balatoni Intéző Bizottság szakemberei megkezdték egy Balaton körüli kerékpárút-há- lózat terveinék kidolgozását. Az elképzelések szerint mint­egy fél év múlva kerülhet a ta­nulmány az önkormányzatok képviselői elé, s tőlük függ az elfogadása. Nem repked sült galamb Kereki fölött Földvár tízmillió forintot költ kútfúrásra Nyakrögzítő készüléket vásárolnak a Mercedes rohamkocsiba Hárommillió forintnyi segítség Zamárdiból Bartha László, az SOS Zamárdi Alapítvány elnöke Érthető, ha egy település meg akarja óvni az értékeit — magyarázta Berkes László, Balatonföldvár pol­gármestere arra célozva, hogy Kereki lakói közül töb­ben panaszolták: a város el akarja venni a területükön talált melegvizet. — Úgy gondoltuk: a mind­össze két hónapig tartó nyarat meg kellene hosszabbítani. Több száz millió forint értékű kiépített infrastruktúra áll ren­delkezésünkre, s az év nagy részében kihasználatlan. Ezért gondoltunk arra, hogy egy me­leg vizű fürdővel ki lehetne nyújtani a szezont. Több mint két éve kezdtük a kutatást, hogy hol találhatunk melegvi­zet. Földváron is próbáltunk fúrni, de csak 60 litert adott volna percenként a forrás, az pedig kevés. Miután 3,5 millió forintot költöttünk erre a kísér­letre, geológusokkal ültünk le tárgyalni, hogy mondják meg ők, merre felé próbálkozzunk. Felmerült Nagycsepely és Szó- lád területe is, de végül azt ja­vasolták a szakemberek, hogy próbálkozzunk inkább Kereki vagy Pusztaszemes felé. Úgy döntöttünk: próbafúrást vég­zünk. A termelőszövetkezet földjén volt a megjelölt terület, ezért megegyeztünk velük: ha találunk megfelelő hozamú és hőmérsékletű vizet, akkor egymillió forintért megvesszük tőlük a parcellát. Egyébként csak a kút megfúrása 10 milli­óba kerül, s ekkora kiadást kö­vetően lehet csak arról be­szélni, hogy miképp vezessük el a vizet. Az is meglehet: nem lesz olyan meleg, hogy kibírja a szállítást. Jelentős kockázat ez a földvári önkormányzatnak, mert ha nem találunk vizet, oda kell állni az emberek elé, akik megkérdezik majd, miért nem másra költöttük a temérdek pénzt. Jelenleg 730 méternél tart a fúrás. Ezekben a napokban érik el a 800 métert, ahol — ha szerencséjük van — olyan ré­teget találhatnak, ami a célja­iknak megfelelő vizet tartal­maz. — Mi nemcsak a földvári emberekre gondolunk — foly­tatta Berkes László. — De azt tudomásul kell venni, hogy a vendég elsősorban hozzánk csalogatható. Ide aztán jöhet dolgozni kereki, kőröshegyi vagy bálványosi ember. Na­gyobb eséllyel adhatnák el a környéken élők a mezőgazda- sági terményeiket is. A kere- kiek azt hiszik, hogy sült ga­lamb röpköd a szájuk előtt, amit csak be kell kapni, de er­ről szó sincs. A pletykák oka egyébként a hiányos informá­ció; mi már több ízben tájékoz­tattuk céljainkról, illetve a fo­lyamatban lévő munkákról a polgármesterüket és felajánlot­tuk, hogy találkozunk a lakos­sággal is. Ezt nem igényelték. Czene Attila Amerikai nyakrögzítő készü­lék beszerzését kéri dr. Ko­vács Zsolt, a siófoki mentőál­lomás főorvosa abban a leve­lében, melyben mindenekelőtt megköszöni a zamárdi SOS alapítvány eddigi adományait. Bartha László, az alapítvány elnöke tegnap arról beszélt, hogy természetesen megve­szik a készüléket, amelynek ára „mindössze” tizenkétezer forint, hiszen aki csigolyatö­rést szenvedett, annak meg­mentheti az életét. Bartha László elmondta azt is: majdnem 3 millió 200 ezer forintot adományoztak tavaly az alapítványnak, s ebből egy Mercedes rohamkocsit vásá­roltak, és folyamatosan kor­szerűsítik a mentőállomás be­rendezéseit. A legtöbbet a sió­foki, a balatonföldvári és a zamárdi önkormányzat segí­tett. Poós István siófoki vállal­kozó egymaga 220 ezer forin­tot fizetett be a közös szám­lára. Fölszerelték a zamárdi Ke­rámia üdülő tetejére azt a ki­egészítő felszerelést is, amelynek segítségével hírköz­lőhálózatuk bekapcsolódik az országos polgári védelmi rendszerbe. Amúgy Balaton- lelle felé akarnak terjeszkedni, annak a térségnek az ellátá­sában is segíteni akarnak. Te­repjáró autó beszerzését fon­tolgatják, amely majd rádió­adóval felszerelve lát el szol­gálatot a Balaton déli part­ján. Az SOS Zamárdi Alapítvány kuratóriuma nemrég filmet ké­szíttetett munkájukról. Ennek terjesztését külföldön is terve­zik — többek között rádióama­tőr barátok, üzlettársak útján. Minden segítség elkelne. (Czene) Három település egyetlen munkahelye T ovábbéléséért küszködik az Új Kalász szövetkezet Hiába fohászkodtak, az eső elmaradt — Harmincmillió forint veszteség — Most az állattenyésztés a húzó ágazat Gulyás Ferenc, az Új Kalász elnöke sorolta a szövetke­zet gondjait Veszélyben a halak és madarak szaporodóhelye Egyre kevesebb a nád a Balatonon Imára kulcsolt kézzel ült az asztalnál Gulyás Ferenc, a ke­reki Új Kalász Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke. — Minden segítség elkelne — magyarázta, amikor a szö­vetkezet eredményeiről kér­deztem. — Az előző években kalászosokat és kukoricát termesztettünk, volt állatte­nyésztő ágazatunk 280-300 anyatehénnel, és foglalkoz­tunk szolgáltatással is. Tavaly — előzetes számításaink sze­rint — mintegy 15-18 millió fo­rint árbevétel-kiesésünk volt, mert hiába fohászkodtunk, az eső elmaradt. Az elmúlt három évben nem volt pénzünk az alapműtrágya beszerzésére, és talajerő-utánpótlás nélkül végeztük a növénytermesz­tést... Az anyatehenek szaporula­tából — mint megtudtuk — a növendék hízómarhát értéke­sítették, kizárólag külföldön. — Két alaptevékenységünk közül most az állattenyésztés a húzó ágazat — mondta az elnök. A nagy súlyú hízott bi­káért 140 forintot kapnak ki­lónként, üsző esetében pedig 130 forintot élősúlyban. — A szövetkezet helyzetére a küzdelem a jellemző — mondta Gulyás Ferenc —, és ez a továbbélésért folyik. A gazdasági évet majdnem harmincmillió forint veszte­séggel zártuk. A munkát csak úgy tudjuk folytatni, hogy az ez évben termelt áruk értékére előleget kapunk. A tagok nem kaptak termé­szetbeni juttatást, de volt lehe­tőségük 20 százalékos bérfej­lesztésre, a végzett munka arányában. A jövedelmek azonban alacsonyak. Nyári szezonmunkák idején — mint mondta — egy traktoros bruttó 20-25 ezer forint jövedelem­hez juthat, az állattenyésztés­ben dolgozók bére azonban ennél jelentősen kevesebb. A földárveréseket zavarta­lanul lebonyolították; a kijelölt földek egyharmada kelt el. A kereki, pusztaszemesi és bál­ványosi gazdák igényét mara­déktalanul kielégítették. A to­vábbélés szempontjából pedig az sem közömbös, hogy a há­rom településen élők számára a szövetkezet az egyetlen munkahely. (Ondrejovics) Máskor ilyenkor a nádara­tás volt az egyik legfonto­sabb tevékenységük a Bala­toni Vízügyi Kirendeltség embereinek. Az enyhe tél miatt most ez a munka nem végezhető. — A korai havazás a legtöbb helyen elfektette a nádast, így nehéz is lenne bármit kezdeni vele, bár van úszó nádarató gépünk — mondta Fejér Vil­mos, a siófoki kirendeltség ve­zetője. — Súlyosabb gond vi­szont, hogy rohamosan csök­ken a nádas a tavon. Az elmúlt időszakban majdnem 88 hek­tárral lett kevesebb. Mivel kot­rás már régen volt, ez a pusztu­lás természetes folyamat. A nádasnak fontos szerepe van a vízminőség megőrzésé­ben. — A partvédelemben ugyancsak nélkülözhetetlen — Ezen a télen összesen két pár korcsolyát éleztem meg — mondta Máté Imre, a 79 éves, Siófokon élő késes és műkö­szörűs. Amikor 1933-ban önálló mes­ter lett 4 évi inaskodás és két év szakmai gyakorlat után, Siófo­kon a Fő utcán nyitott műhelyt. — Kezdetben még cipőre szí­jakkal felkötözhető korcsolyákat hoztak. Később a cipőtalpra rá­fogatott kulccsal felcsavaroz­ható korcsolyákat éleztem. Volt olyan tél, hogy száz párat is. Az utóbbi években alig volt jó jég, amin zavartalanul lehetett volna csúszkálni. Ha szél van, feltúrja, hullámossá teszi a Ba­fűzte hozzá a kirendeltségve­zető. — Ez a madarak, halak szaporodóhelye is. Most várjuk a Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott pályázatunk ked­vező elbírálását. Ha elfogad­ják, megkezdődhetnek a telepí­tési kísérletek. Fejér Vilmos elmondta még, hogy szeretnék megkezdeni a vékonyrétegkotrást a Keszthe­lyi-öbölben. Korábban voltak viták ennek hasznosságáról, ám ma már minden érintett egyetért abban, hogy szükség van rá a víz minőségének javí­tása végett. Gondot jelent azonban a munka finanszíro­zása, hiszen eddig csak a víz­ügyi ágazat adott rá pénzt. Ha része lenne a balatoni fejlesz­tési programnak — esetleg a Balatoni Regionális Tanács támogatása és ellenőrzése mellett —, akkor lehetne ered­ményt elérni. (Fónai) laton jegét, máskor a hó miatt nem tudnak korcsolyázni a gye­rekek. — Elképzelhetőnek tartanám, hogy a gyerekek számára biz­tonságos jégpályát működtet­nének a városban — mondja az idős mester. — Kevés költség­gel megoldható lehetne, hiszen mindenki szívesen fizetne egy méltányos belépőjegyért. A kö­zelben Fehérváron és Péten van műjégpálya, de a mai ben­zinárak miatt kétszer is meg­gondolják a szülők, hogy gép­kocsiba üljenek-e a gyerekek­kel... Sajnos, a szakma kihaló­ban van, s én vagyok az utolsó mohikánja. O. L. Csak két korit élezett az utolsó mohikán t 1 > V

Next

/
Thumbnails
Contents