Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22 / 18. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 22., szombat Pedagógiai alternatívák, optimális nevelési modell Az iskola missziója Dr. Bábosik István: Kevés az igazán alkalmas végzős hallgató, de sok alkalmassá tehető Hogy éli meg egy kutató a rendszerváltást? Mennyivel más a mostani katedra, mások a mostani gyerekek, mint húsz év­vél ezelőtt? — erről kérdeztük dr. Bábosik István egyetemi ta­nárt, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nevelés- tudományi tanszékének vezetőjét, aki a Somogy megyei Pe­dagógiai Intézet vendégeként érkezett Kaposvárra. Dr. Bábosik István: Addig hajlítsd a fát, amíg vessző! (Fotó: Király J. Béla) A Magyar Kultúra Napja A Magyar Kultúra Napjának bécsi megemlékezéseit meg­kezdve szerdán este az Or­szágos Széchényi Könyvtárat bemutató kiállítás nyílt a Col­legium Hungaricumban. A bemutatót Poprády Géza, a könyvtár megbízott főigazga­tója, illetve Johann Marte, az Österreichische Nationalbibli­othek főigazgatója nyitotta meg, majd az érdeklődők elő­adást hallhattak a két nemzeti könyvtár kapcsolatairól. A kö­vetkező napokban Lovas Ilona képzőművészeti tárlata nyílik ugyanitt. Háziünnepség Nagyatádon A Magyar Kultúra Napját Nagyatádon is megünneplik. A Városi Művelődési Köz­pontban ma délután öt órakor háziünnepséget tartanak. Az intézményben működő, illetve a házhoz valamiképpen kö­tődő csoportok, szakkörök, klubok tagjai mutatkoznak be egymás előtt. A több mint há­romszáz résztvevőt Ormai Ist­ván, a művelődési ház igazga­tója köszönti. Jótékonykodó Kolpingok A kaposvári Szent Margit templom orgonájának építé­sére kívánja fordítani egy jóté­konysági hangverseny bevéte­lét a kaposvári Kolping család. A kaposvári székesegyház­ban február 5-én 18 órakor rendezendő koncerten kóru­sok és hangszeres szólisták mutatkoznak be. — A neveléstudomány in­dokolatlanul átpolitizálódott az elmúlt évtizedekben. Erre nem volt szükség, sőt hiba volt. A fi­lozófiai, politikai koncepciók megjelenítése magával rán­totta a neveléstudományt is. Főként a cél- és elméletrend­szerét rendítette meg. Meg­szűntek a kötődések. A neve­léstudomány tényeire tá­maszkodva lehet megfogal­mazni azokat a szakmai tör­vényszerűségeket, amelyek a tudomány és a gyakorlat fejlő­dését elősegítik. íly módon nem kell kötődnie semmiféle ideológiai, politikai, filozófiai koncepciókhoz. — Az elméletrendszer ki­dolgozását miként segítik a pedagógiai alternatívák? — Sok összehasonlításra adnak módot. Ez pedig külön­féle elemzéseket tesz lehe­tővé. — Ám amire megszületnek a kimenet-vizsgálatok eredmé­nyei, addigra jópár év eltelik... — Az alternatív pedagógiák csak Magyarországon jelen­tenek újdonságot. Azért, mert a széles közvélemény csak most szerzett tudomást ezek­ről. A kutatásban, a pedagógia szakos képzésben már a rendszerváltás előtt is nagyító alá vettük ezeket az alternatív pedagógiákat. Az ELTE gon­dozásában hamarosan megje­lenő tanulmánykötet egyéb­ként csoportosítja ezeket; ki­mutatja előnyeit, hátrányait. Sőt az elemzésből felvázol olyan optimális nevelési mo­dellt is, amely — úgy tűnik — kiküszöbölheti az egyes irány­zatok egyoldalúságait. Össze­tettebb, hatékonyabb koncep­ciót kínál megvalósításra. — A gyerek-anyag miként változott? — Sajnos, a szülői háttér hatásrendszere nem javul, s ez kihat az iskolára. Nem ma­gyar sajátosság. Minden or­szágban arra panaszkodnak az iskolák, hogy amit felépíte­nek, azt a családi közeg, a társadalmi közeg teljesen, vagy részben lerombolja. Az iskolának mindig is egy misz- sziós funkciót kellett betölte­nie. A jövőben is ezt kell ten­nie. Az ár ellen úszik, meg­próbálja a romboló hatásokat kompenzálni. De nem várható el az, hogy a magyar családok 90 százaléka az iskola part­nere legyen. — Mi kell a jó partnerség­hez? — Az, hogy a család és az is­kola összehangolt munkát vé­gezzen, nevelési hatásszerve­zésük egy sínen fusson, illetve folyamatosan konzultáljanak egymással. Az együttműkö­désre törekedjenek és ne konf­liktusokat keressenek. — Az iskolaszék sokat te­het... — De csak akkor, ha jól működik, ugyanis még nem­igen népszerű hazánkban. — Az ön által említett misz- sziós feladatra alkalmasak-e a végzős hallgatók, s a pedagó­gusok? — Egy részük igen. Rend­kívül kicsi időkerete van a pe­dagógiai képzésnek a tanár­képzés folyamatán belül, s nagyon kevés a gyakorlat is. Kevés az igazán alkalmas végzős kolléga, de az évek fo­lyamán nagyon sok alkal­massá tehető erre a feladatra. Ehhez viszont nagyfokú pe­dagógiai tudás szükséges az iskolavezetés részéről. — Az igazgatók mennyire éles szeműek e téren? — Úgy vélem, az iskolai­gazgatók körültekintő kivá­lasztás után kerülnek a veze­tői székbe. Jó szakemberek, de nem biztos, hogy elméleti felkészültségük is kifogásta­lan. Ezért fokozottabb a fel­elősségük. Továbbképzé­sekbe kell bevonni őket. — A katedráról milyen pe­dagógiai ars poeticát fogal­maz meg a leendő pedagógu­soknak? — Azt vallom, hogy a peda­gógia feladatrendszerén belül a nevelés a döntő. Különösen a képzés kezdeti fázisában. Az óvoda, az alsó és a felső tagozat szintjén. Itt kell elvé­gezni a nevelési alapozó fel­adatokat, mert ez a korosztály a legnyitottabb a nevelő hatá­sok iránt. Ezt régi népi megfi­gyelések is alátámasztottak, így fogalmazódott meg az a mondás: addig hajlítsd a fát, amíg vessző! Ez ember életé­ben ez a vessző-állapot a 13-14 évig tart. Ha az alapo­zást nem végezzük el, akkor a gyerekek az iskolából olyan nevelési deficittel kerülnek ki az életbe, amelyek a későbbi­ekben nem, vagy csak rész­ben pótolhatók. Lőrincz Sándor Péli Tamás „rendhagyó” grafikái Rendhagyó albumot mutat­tak be a sajtó képviselőinek a budapesti Kossuth Klubban. A Baloldali Ifjúsági Társulás kia­dásában megjelent kötet Péli Tamás festőművész — a Ma­gyar Szocialista Párt ország- gyűlési képviselőjének — száz grafikáját adja közre. A rajzok érdekessége — egyben különlegessége —, hogy a művész jórészt parlamenti elő­terjesztésekre „firkálta” mű­veit. Mini-Fesztivál A Magyar Zeneművészeti Társaság immár hatodik alka­lommal rendezi meg Mini-Fesztiválját. A hangver­senyeken XX. századi magyar és külföldi zeneszerzők mű­veit hallgathatják meg az ér­deklődők. A zenei esemény helyszíne az idén is a Pesti Vigadó lesz. A program január 28-án magyar esttel kezdődik. Január 29-én svéd-magyar est, január 30-án délutáni hangverseny, illetve svájci­magyar est szerepel a Mini-Fesztivál műsorán. Könyvterjesztés — új formában Szerződést kötött egymás­sal az 1994/95-ös tanévre a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Piért-Tanért Kft, amely meg­újult formájában a terjesztést vállalta magára. Hajdú György, a kft igazgató-helyet­tese hangsúlyozta: várják, hogy a többi tankönyvkiadás­sal foglalkozó kiadóval is szerződést köthessenek. Mint mondta: 1994-től új formában terjesztik a tankönyveket. Elő­ször az iskolák igényeit mérik fel, majd ennek alapján a kia­dótól megrendelik a szüksé­ges könyveket. SZIRMAY ENDRE KÖTETÉRŐL Gyakorlóintézmény lett az SMK A szeretet szószólója Új versek és költemé­nyek prózában — ezt az alcímet adta legújabb, Szószóló című kötetének Szirmay Endre. A kapos­vári költő', műfordító hato­dik kötete Kaposvár Me­gyei Jogú Város önkor­mányzata, valamint a Bala­ton Füszért támogatásá­val, a Művészetbarátok Budapesti Egyesületének gondozásával látott napvi­lágot. „Költői gondolat az a gon­dolat, amely prózában is versbe kívánkozik”. A szerző Paul Valéry sorait választotta a kötet mottójául, s öt feje­zetben vall arról, hogy a líra e szélsőségektől nem men­tes korban is eljut(hat) a címzettekhez. Üzenet-ér­tékű lesz a szó, a strófába szedett gondolat. Bár a világ rezdülése, háborúk szörnyű zaj-szava a költő minden gondolatában ott van, sorai­ból mégis egyfajta optimiz­mus árad. „A szépségnek most is van hitele még / bár vér­zik a világ..“/ a végte­lenség vadvizein zengnek / most is harmóniák.” — írja Van hitele még című versé­ben. S ahogy tallózunk a kar­csú gerincű kötet versei között, egyre inkább érez­hetjük a vágyott harmóniát. Ebben az életfilozófiában pedig igéző csodák, kere­kedő álmok kavarognak, szavak és fények közzenéje, a valóságőrző, tanító idő, s a tűz a „főszereplő”. Szirmay Endre költői képei magával ragadók, kristálycsengésü sorai „rendet simíta­SZIRMAY ENDRE SZÓSZÓLÓ IUJ versek ta kAllcintnyrk isiuábiinl nak a szóképek kóchaján”. A feleség, Sz. Bayer Er­zsébet rajzaival illusztrált kö­tet utolsó oldalain a paradox módon költemények prózá­ban kifejezéssel illetett mü­vek állnak. E szövegek va­lóban veretes „költemé­nyek”. Szóljon erdők, felhők és emberek titkairól, a végte­len álomtengerről, vagy a hazájához íly szorosan kö­tődő költőről. Mert mi a haza ma? Szirmay szerint: „Haza a véglegesnek hiti igazságok harangszava. A mindnyájunk boldogulására egy emberként vállalt csele­kedetek biztatása. A szán­dékok és a tettek össze- csengése. Az embert szol­gáló alkotások gazdagodó sora. A nép, az emberiség java. ” Szirmay Endre pedig jól érzi magát e honban, — teszi azt, amire szegő­dött — se kötetével méltán lehet újfenn a szeretet szó­szólója. (Lőrincz) Megszépül végre a házunk... Színházbusz-akció és vándorgyűlés — Több program a gyerekeknek — Segítő, szolgáltató, művelődési centrummá szeret­nénk alakítani az intézményt — mondta Hegedűs Tibor, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatója, amikor ezévi elképzeléseiről kérdeztük. S hogy van-e erre igény? Minden bizonnyal, hiszen a tudatosan tervező intézmény palettája az utóbbi években egyre színesebb. Munkájuk során a telepü­lési önkormányzatok, vala­mint azok intézményeinek igényét, s a fenntartó megyei önkormányzat kívánalmait próbálják ötvözni. Helyi, la­kossági kívánságok, ágazati igények is jelentkeznek időn­ként. Az SMK-nak a hagyo­mányos, magas színvonalon megrendezett programjai mellett rangot ad az is, hogy e tanévtől a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem gyakorló intézménye lett. A korábbi laza szál megerősö­dött; így születhetett meg a megállapodás a két intéz­mény között. Az SMK szer­vezi, koordinálja a gyakorlati képzést, de az elméleti okta­tásba is bekapcsolódik. 1994 a család nemzetközi éve. A sokszínű programkíná­lat egyikének éppen Kapos­vár ad majd otthont. Az SMK ugyanis elnyerte az országos családterápiás vándorgyűlés rendezési jogát. Két pályáza­ton is sikeresen szerepelt. 150 ezer forintot kaptak a Szabadművelődési Alapít­ványtól színházbusz-akció- jukra. 75 ezret pedig az in­tézményben szerkesztett Somogyi Kurír közművelő­dési folyóirat további korsze­rűsítésére. Darabos Zsuzsá­tól, az SMK munkatársától tudom: a színházbusz-akci- óra óriási az igény. Hogy szé­lesedjen az akcióban részt­vevő kistelepülések köre — több vidéki felnőtt és gyerek bejuthasson a Csiky Gergely Színház előadásaira — to­vábbi pályázatokon törik a fe­jüket. Az igazgató úgy véli: ebben az évben még többet kell tenniük a gyerekekért. Látvá­nyos ügyességi vetélkedők, sportversenyek előkészületei folynak, amelyek akár pél­daként is állhatnak majd a somogyi települések közmű­velődési szakemberei előtt. Az intézmény „nyit” a vállal­kozók és a vállalkozások felé is; információs és képzési igényekről folynak tárgyalá­sok. Hegedűs Tibor azonban ta­lán az intézmény nagy ütem­ben épülő-szépülő nagyter­mére a legbüszkébb. Azt tartja: szerencsére sokan be­látták, mily nagy szükség van egy kamararendezvényekre, előadásokra, különféle kur­zusokra egyaránt alkalmas, impozáns helyiségre. (Lőrincz) Bábonymegyer 77 kisiskolása ✓ Almuk egy tornaterem A bábonymegyeri általános iskola 77 tanulóját két külö­nálló épületben oktatják. Az 1-3 és 2-4 osztályos bontás­ban tanuló kicsik a 60-as években létesített épületben, a felsőtagozatos diákok egy régvolt kastélyban kaptak he­lyet. Itt kellett a bábonyme­gyeri önkormányzatnak kiala­kítania tavaly egy vizesblok­kot, amely egymillió forintba került. Az általános iskolások­nak a napköziotthonban bizto­sítják a kedvezményes étke­zést. Egy gyermeknél 10, ket­tőnél 20 forint, három és több gyermeknél 50 százalékos té­rítési kedvezményt adnak. A nyolc pedagógus 13. havi bé­rére 270 ezer forintot adott az önkormányzat; a nemrégiben elkészült új besorolás szerinti bérekre 760 ezer forintos hitelt kell felvenniük. A bábonyme- gyeriek álma egy tornaterem, de amióta ez kiesett a támoga­tási rendszerből, nem is mer­nek reménykedni a megvaló­sulásában. Kortárs latin- amerikai grafika Kortárs latin-amerikai grafi­kákból nyílt kiállítás a héten a Kiscelli Múzeumban, ahol negyvenegy 1970-86. között készült mű látható. A külön­böző művészi irányzatokat képviselő művészek a nyom­dai technika legváltozatosabb módszereit alkalmazzák. Vannak közöttük figurális és absztrakt képek is. A térség országainak alkotói — ame­lyekhez Mexikó is csatlakozik — a klasszuikus és a modern művekben is az ősi kultúrát mutatják be.

Next

/
Thumbnails
Contents