Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-06 / 285. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 1993. december 6., hétfő Védőszentje pékeknek, raboknak, ügyvédeknek Miklós püspök — népszokásokban élő emlék Hazánkban a Szent István király egyik hadjárata során szerzett ereklyék honosították meg Miklós püspök kultuszát. Ennek nyomán számos magyarországi templom hívő közössége választotta — főleg görög katolikus vidékeken — a myrai szentet oltalmazójául. Középkori papok, szerzetesek buzgón terjesztették a Miklós legendárium egyes darabjait, amelyeket azután a városok, falvak népe a maga módján újrafogalmazott és saját Ízlésvilágához igazított. A legendák egy-egy elemét kiemelve egész sor foglalkozás művelői — a pékektől az ügyvédekig, a halászoktól a hídverőkig — látták benne patrónu- sukat. De a közismert Mik- lós-történetek nyomán hozzá fordultak fohászaikkal az eladólányok, a diákok, sőt a rabok is... Nyelvünk jónéhány fordulata, szólása is őrzi Miklós püspök népszerűségének emlékeit. Az egykori marhakereskedők „Szent Miklós pénzedként emlegették a foglalót. A Mikulás-napi ajándékozási szokásra utal a főnyereményt megütő, szerencsés emberre használt kitétel, hogy „ablakon dől be hozzá a pénz”. A középkor szegény diákjai nagy ünnepek előtt fölkeresték a tehetősebb polgárok portáit, hogy kéregetve gyűjtsék össze a tanuláshoz szükséges pénzt. A segítséget azután köszöntő versekkel hálálták meg. Ilyenkor tartották meg a tréfás-mókás püspökválasztást, ami után házalva jártak kate- kézisből vizsgáztatni kicsiket, nagyokat — jutalmazva vagy büntetve a házbelieket. Az ennek nyomán kialakult miklóso- lásra a paraszti közösségekben az ünnep előestéjén került sor. A fiatalabb legények közül valaki püspöknek öltözött, társai a ministránsok vagy az ördög öltözékébe bújtak. Járták a portákat, s főként a gyerekeket, meg a fonóbeli lányokat, menyecskéket „vizsgáztatták”. Persze az alkalmi püspök derekára kötött, zörgetésre használt lánc nyomán „Láncos Miklós” néven emlegetett alakos- kodók nemcsak osztogattak, hanem kaptak is ajándékokat. A Mikulás-napi meglepetések, ajándékozások mai formái azonban jószerivel már semmi rokonságban nincsenek a falusi miklósolással — ezek bajor-osztrák hatásra terjedtek el és gyökeresedtek meg nálunk. — remi — Beszédes téglák A legrégebbi egy ókori darab — Gyermeklábnyom, címer az agyagban — Kié volt a kúria? „Kósza lészen az te neved...” Nikolaosztól a nyári mikulásig Eredetileg a nép győzelmmét jelentette — A régi téglákat kézzel vetették, napon szárították, s amelyik uraságnak égették, annak belekerült a monogramja vagy a címere is. Minden uradalomnak volt saját téglaégetője. Szántódpusz- tán, Mernyén a piaristáknál is készítettek téglát. A téglajegyek egyébként homorúak vagy domborúak — mondta dr. L. Szabó Tünde, Somogy főépítésze, aki jeles téglákat gyűjt, s álma egy téglamúzeum. A műemléki helyreállításokkor, építkezéseken, átalakítások alkalmával kutatott a múlt téglába épített emlékei után, de parasztudvarok ócska disznóólaiban is talált Festetics-címerrel díszített téglákat 1784-ből, 1872-ből és 1877-ből. A legrégebbi, egy bevésett, a római korból származik. Erre Fenékpusztán bukkant rá. A középkori téglák között van a kereki várból való is. — A jeles téglákat építészettörténeti bizonyítékként is fel lehet használni. Évekig például úgy tudtuk, hogy a csombárdi kastélyt Pongrácz gróf építtette — így szerepel a műemlék-jegyzékben is —, ám amikor megkezdődött a felújítása, találtam egy C I jelzésű téglát. Nem tudtam, ki rejtőzik név mögött. Blas- kovits Elemér, a Pongrácz család Mőzsön élő leszármazottja elkészítette a családfát. Ott fedeztem fel Csák Imre nevét. Ő építtette tehát a kúriát, amihez Pongrácz gróf később, örökség révén jutott. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész házuk pincéjében és nyaralójukban tárolja az értékes darabokat. Mindegyiket beazonosította, lemérte, beszámozta, gondosan becsomagolta. Sőt még le is rajzolta a jeleket. Van köztük olyan, amely egy négy-öt esztendős kisgyerek lábnyomát őrzi, de van tyúk- láblenyomatos is. Legutóbbi szerzeménye Somogydö- röcskéről származik. Az új, katolikus kápolna építésekor „kunyerálta” el a jeles darabot. Aki ismeri a megyei főépítészt, tudja róla, mi a titkos szenvedélye. Barátai néha téglával ajándékozzák meg. Egyszer a Mikulás is téglát hozott neki, aminek mindennél jobban örült. Lőrincz Sándor Sokféle változata volt és él a szentéletű püspök nevének. A nyelvi hagyományok szálait visszagombolyítva a szakemberek megállapították: a Miklós név bölcsője eredetileg Hellaszban ringott; a görög nike (győzelem) és laosz (nép) összetételéből alakult ki. Jóval később azután ez honosodott meg a szlovák és a cseh nyelvben Mikulásként. Orosz földön Nyikoláj, a németajkúak között Nicolaus, a franciáknál Nicolas, az angoloknál Nicholas változatban lett ismert és kedvelt utónév. A név eredete egyébként már llosvai Selymes Pétert is foglalkoztatta, s a következő rigmusra ihlette: „De mit hallgatsz az setéiben Miklós, ide hallgass, Erős népnek vagy győzője, erre te úgy hallgass, Erős néppel vagyon igyed (ügyed), azért ehhez így láss, Kósza lészen az te neved, ha különben vigyázz.” Magyar nyelvterületen korábban a Mikla, Mikola, illetve a Nikla formájában élt. (Emlékezhetünk, Berzsenyi Dánielt a niklai remeteként emlegették.) Mai köznyelvünkbe egyébként — vélhetően a tréfás-gu- nyoros zsargon egyik ismeretlen nyelvújítójától — immár végleg beköltözött a „nyári mikulás” kifejezés. A szakszerű magyarázat szerint elsősorban nem is valakire, hanem valamire, jelesül a fonák, a körülményekhez nem illő, mulatságos jelenségre használatos. Érzékletes hasonlattal élve: ha valaki kánikulában köpenyt, csizmát, kucsmát, kesztyűt ölt magára — mosolyt fakasztó jelenség, igazi nyári mikulás. Határainkon túl azonban akadnak minden mellékzönge nélküli nyári mikulások. Csehországban ugyanis igen gyakori családnév a Bohus- law (azaz Nyári), s ha ehhez a szintén népszerű Mikulás keresztnév társul, akkor — némi fordítói szabadsággal élve — előttünk az „igazi” nyári mikulás. — óma — HÍRE MENT A JÁKÓI JEGYZŐNEK... Ötperces „első” hitvesi csók Két egyforma esküvőt sohasem tartok — Vasútja, alsós iskolája, óvodája, konyhája van a falunak, azért jöttünk ide — indokolta döntését Jákó jegyzője. — Két gyerekkel érkeztünk, most már három van. Gázfűtéses szolgálati lakásba költöztünk, s rögtön munkába álltam az év elején. Úgy érzem befogadott a falu. Venczel Tibor a Győr melletti Nagyszentjános jegyzőjeként döntött: máshol akarja keresni kenyerét (és szerencséjét). Hat helyre pályázott, s öttől kapott kedvező választ. Ő Jákó mellett voksolt. Ügyek-bajok intézése köti le legtöbb idejét. Venczel Tibor legkedvesebb feladatának azonban az esketést tartja. Híre ment már, hogy nagyon szép bensőséges esküvőket tart a 28 éves jegyző. — Gyakran két-három hétig is készülök arra a szombati félórára — meséli. Két egyforma esküvőt sohasem tartok. Bertalan Béla iskolaigazgatóval közösen választjuk ki a zenét, ő gondoskodik a gyerekek műsoráról is. A jákóiaktól tudom: ha felveszi a jegyző a nemzeti színű Venczel Tibor, Jákó jegyzője szalagot, s hozzáfog ünnepi beszédéhez, sír a rokonság. — A legutóbbi esküvőn, amikor azt mondtam az ifjú párnak, hogy csókkal pecsételjétek meg frigyeteket, mindketten egymás nyakába borultak és sírtak. Az első hitvesi csók, több mint öt percig tartott. A jegyző nemcsak írókat, költőket idéz, hanem a Bibliából is olvas. Főleg olyankor, amikor tudja, hogy nem lesz templomi esküvő. A cigánypárok is áhítattal figyelik a Szentírás intelmeit. Amikor pedig elfogadva a meghívást, elmegy a lakodalomba, szorongatják a kezét, gratulálnak: profi munka volt. — Nem engem illet a dicséret, hiszen én csak a dolgomat teszem — szabadkozik. — Igaz, megpróbálok mindent beleadni, hogy valóban a sírig elkísérje őket e szép nap varázsa. — Hol okítják azt, hogy miként kell az ünnephez méltóan összeadni a párt? — Erre születni kell, s csak lelkesen lehet csinálni. A jegyző államigazgatási főiskolán szerzett diplomát, és Tengelicen elvégzett egy házasságkötő tanfolyamot. A beszéd megírását, az esküvő megrendezését nem tanulta senkitől. Várja, hogy kimondja ki a következő igent Jákó megszépült házasságkötő termében. Lőrincz Sándor 77% AZ EXPO MELLETT |gy osztrák cég közvéleménykutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezettek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifejezetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztönzést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véleménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ A megkérdezett pincérek, szállodai alkalmazottak és taxisofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A budapesti IX. és XI. kerület lakosainak 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Expo elősegíti az úthálózat és a tömeg- közlekedés fejlődését. És Ön mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest rúkoiy u. 3. BUDAPEST