Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-06 / 285. szám
1993. december 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — ALPOK-ADRIA MAGAZIN 7 A siker mércéje Göncz Árpád köztársasági elnök és Gyenesei István, az Alpok-Adria elnöke Fotó: Lang Róbert Ország, világ láthatta: a somogyiak tudnak valamit! S amit tudnak, jól tudják! Szinte minden résztvevő megelégedéssel szólt a november végi balatonőszödi tanácskozásról, ahol az Alpok-Adria Munkaközösség 7 országának 18 tartománya és megyéje tartotta a regionális kormányfők soros ülését, s köszöntötte az együttműködés 15. születésnapját. Emlékezetes és tanulságos esemény volt. A kormányüdülő biztosította a nagyszerű feltételeket, de a tartalom megteremtése már somogyi emberek műve volt. A három nap során senkinek sem nyílt panaszra a szája. Minden rendező tette a dolgát: tolmácsok irányították az ötnyelvű „gépezetet”, őket pedig a mindent tudó szervezők. Az újságírók — nekik aztán valóban vannak különleges kívánságaik — sem tudtak teljesítetlen kéréssel előállni. Külföldi kollégáink tudósításaiból is kitetszett: jó és hasznos volt néhány napig Somogybán. Az önzetlen, hozzáértő, kényes protokolláris elvárásokat túlteljesítő házigazda csapat valóban kiváló munkát végzett. Az ünnepi ülésen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormányt pedig Kiss Gyula munkaügyi miniszter képviselte. Csak a Külügyminisztérium — nem tudni mi okból — bámészkodott el egy kicsit. A tanácskozáson ugyanis ott volt Szlovénia külügyminisztere. A protokoll szerint nem lett volna baj, ha magyar külügyi „valaki” is találkozik vele. No, persze Lojze Peterle azért nem unatkozott. Hogy hiányolta-e magyar kollégáit, az nem derült ki. Somogy megye, az Alpok-Adria Munkaközösség jelenlegi (első magyarországi) székhelye büszke lehet sikeres rendezvényére. Még akkor is, ha néhányan úgy érzik: az országos sajtó egy kissé mostohán bánt az ünnepi üléssel. Mások szerint viszont „értékén” kezelte az eseményt. Lehet, hogy másoknak van igazuk, de nekünk mégis jóleső érzés olyan rendezvény házigazdájának lenni, amelyet nemcsak az ott elfogadott nyilatkozatról, hanem annak tartalmáról és a rendezés színvonaláról — talán még évek múlva is — megemlegetnek. Az érdem pedig azoké, akik lehetetlent nem ismerve dolgoztak. Lengyel János Mi következik a plenáris és az ünnepi ülés után? Már elkészült a feladatterv, amely az Alpok-Adria Munkaközösség regionális kormányfőinek soros ülésén és az ünnepi ülésen elhangzottakat rendezi megoldandó feladatokká — mondta dr. Gyenesei István az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke. — Elkészítjük a jegyzőkönyveket, s azt a tagtartományok rendelkezésére bocsátjuk. Azt is megtudtuk, hogy a megalakulás 15. évfordulóján elhangzott hozzászólásokat, ünnepi köszöntőket sajtó alá rendezik és öt nyelven, könyv formájában kiadják. Ez a központi költségvetést terheli. Az Alpok-Adria Munkaközösségének himnuszát tartalmazó kazettákat is megküldik a tagoknak, illetve egy eredeti példányt a klagenfurti nyilvántartó irodában helyeznek letétbe. A nyilatkozatot és a mássággal kapcsolatos dokumentumot is megküldik valamennyi érintett állam külügyminisztériumának, valamint a közép-európai kezdeményezésnek, az Európa Tanácsnak, az európai régiók gyűlésének és más regionális szervezeteknek is. A horvátországi és bosz- nia-hercegovinai helyzettel kapcsolatos határozatot is megküldik az adott szervezeteknek. De kap egy példányt belőle a szerb miniszterelnök és az ENSZ is. — Elkészítjük a jövő évi ütemtervet is, amely tartalmazza a vezető tisztviselők bizottságának és a plenáris ülésnek az időpontját: 1994. november 24-én lesz az ülés — mondta dr. Gyenesei István, a munkaközösség soros elnöke. — Elkészítjük a pénzügyi elszámolásokat és a jövő évi munka-, feladat- és rendezvénytervet, valamint a költségvetést. Új szerződést kötünk a tolmácsokkal. December 9-től pedig itt, Kaposváron a megyeházán látható majd a munkaközösség megalakulása óta eltelt időszakot reprezentáló kiállítás. Az Alpok-Adria vetélkedőről szóló film ötnyelvű kópiáit is elkészítjük, és elküldjük a tartományoknak. Tömegesen és szisztematikusan megsértik az emberi jogokat Határozat a horvátországi és bosznia-hercegovinai helyzettel kapcsolatban Lojze Peterle szlovén külügyminiszter nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak A munkaközösség mint katalizátor Magyarország nagy figyelmet fordít az Alpok-Adria Munkaközösség tevékenységére, s nagy öröm, hogy a megújítás újabb reményekkel kecsegtet — felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Lojze Peterle, Szlovénia miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter. — Külön öröm, hogy a tevékenység súlypontja az európai integráció irányába mutat. Azért is kulcsfontosságú a regionali- tás, mert csak így lehet új európai házat építeni. — Mely feladatok elvégzését tartja a legsürgetőbbnek? — A munkaközösség sok mindenben előfutára volt az új európai kapcsolatoknak. A vasfüggöny mindkét oldalán lehetővé tette az együttműködést, annak ellenére, hogy az államok nem tudtak kapcsolatra lépni egymással. Vasfüggöny ugyan már nincs, de gondoskodni kell arról, hogy az európai integráció minél gyorsabban haladjon előre. Ezzel együtt épüljön az európai biztonsági rendszer, vaaz előítélet és több a beruházás. Ez a folyamat elkerülhetetlen. Világosan látható ez nemcsak a szemináriumokon, hanem abban a törekvésben is, ahogy a kelet-európai országok javítják az infrastruktúrát. Ez is Nyugat irányába vezet. Autópályákat, vasutakat építenek, távközlést fejlesztenek meghatározott céllal. Ez a tevékenység a gazdaságot szolgálja. A többség az együttműködésben érdekelt. De vannak Európában olyan erők is, akik azt szeretnék: Kelet-Eu- rópa maradjon ott, ahol volt. — Egy másik fontos kérdés: a nemzetiségek, a kisebbségek helyzete a régióban... — A kisebbségek kérdése rendkívül fontos kérdés Európában, a múltbeli történések miatt is. Szlovéniában számos kisebbség él. Nincs más reális megoldás, mint hogy Európa figyelembe vegyen minden identitást, lehetővé tegye a „normális” — ha kell — védett életet. Mi azt akarjuk, hogy mindenütt legalább minmális jogot adjanak a kisebbségeknek. De azt is látjuk, hogy ezzel kapcsolatban Lojze Peterle, Szlovénia miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter Fotó: Kovács Tibor Az Alpok-Adria Munkaközösség plenáris ülése dr. Josef Ratzenböcknek, Felső-Ausztria tartományi elnökének javaslatára megerősítette az 1992. november 27-i, gmundeni határozatot, üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának 871. számú, 1993. október 4-i határozatát és mély megdöbbenésének adott kifejezést, hogy a véres háború a Horvátországban és Bosznia-Hercegovina Köztársaságban minden eddigi béketörekvés ellenére tovább folytatódik. A határozat úgy ítéli meg, hogy e köztársaságok szuverénitását, területi sérthetetlenségét és politikai függetlenségét tiszteletben kell tartani. A Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzet Európa és a világ békéjét, valamint a nemzetközi biztonságot súlyosan veszélyezteti. Sajnálatos, hogy még mindig olyan viszonyok uralkodnak, amelyek a humanitárius segélyek bosznia-hercegovinai rendeltetési helyükre való eljuttatását akadályozzák, s az ország lakossága sokat szenved. Polgári személyeket lágerekben, börtönökben és internálóközpontokban tartanak fogva. Az ENSZ különtudósítója által készített jelentésből egyértelműen kiderül, hogy Bosznia-Hercegovina Köztársaságban továbbra tömegesen és szisztematikusan megsértik az emberi jogokat és a humanitárius nemzetközi jog normáit. A plenáris ülés felhívással fordult a háborús konfliktusban részt vevő felekhez és más érdekeltekhez, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz, valamint a Nemzetközi Államközösséghez és Európa régióihoz, hogy lehetőségeik keretén belül haladéktalanul tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megszűnjenek a háborús összetűzések Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Legyen vége az öldöklésnek és az egyes területeken végzett „etnikai tisztogatásoknak”, hogy az embertelen szenvedés enyhüljön, s a béke, a szabadság és a függetlenség újra helyreállhasson, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása biztosítva legyen, s felszólítja valamennyi felet és más érdekeltet, hogy tegyen eleget kötelezettségének, s a harci cselekményeket és ellenségeskedéseket azonnal szüntesse be. Követeli valamennyi blokád azonnali megszüntetését, továbbá demi- litarizált védelmi övezetek haladéktalan létrehozását, melynek során a nehézfegyverek nemzetközi felügyelet alá kerülnek — írja többek között a határozat. lamint a regionális együttműködés is. Erre nagy szükség van, hiszen sok kérdés a régiók szintjén feltárható és lehetőség van arra, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson a kisebbségek kérdésére. Számomra a munkaközösség egyfajta katalizátora az integrációs folyamatoknak. — Többen azt mondják: új, gazdasági vasfüggöny szeli ketté Európát... — Néha azt is mondhatnánk: valami ilyesmiről van szó. De ez csak akkor lesz így, ha nem sikerül az egységes Európát kiépíteni. Ezért nagyon fontos, hogy Közép-Európa államai részt vegyenek az együttműködésben és ne folyton csak Nyugatra tekintgessenek. Szorosabb együttműködéssel keressék az új partneri kapcsolatokat Keleten is. Mind jobban megismerjük egymást, minél jobb a kapcsolat, annál kevesebb lesz nagyon eltérnek a nézetek. Vannak jó és rossz példák egyaránt. Sajnos, vannak olyan kérdések is, amelyek még hosszú ideig gondot okoznak a térségben. Ellene vagyunk az asszimilációs politikának, bárhol is törekedjenek ilyenre. Azért kell dolgozni, hogy a kisebbségeket fenntartsuk, azok fennmaradjanak. — Sikeres kisebbségi konferenciát rendeztek a szlovéniai Bledben... Mi lehet a következő lépés? — Bledben ugyan nem hoztak kötelező határozatokat, de minden ilyen találkozó megnöveli az érzékenységet, javul az információhoz jutás. Az is lehetővé válik, hogy mind jobban figyeljünk bizonyos kérdésekre és még jobb megoldási javaslatok szülessenek. Elindult egy pozitív folyamat, amely remélhetően tovább tart. Lengyel János w, ALPEN ADRIA A^ Fesztivál a kapcsolatok jegyében 1994 tavaszán harmadik alkalommal kerül sor a „Kaposvári Tavaszi Fesztivál — Somogyi Tavasz” rendezvénysorozatára. A fesztivál programját a „Kapcsolatok” jegyében, elsősorban a testvérvárosok és testvérmegyék, illetve az Alpok-Adria Munkaközösség kulturális együttműködésére alapozva terveztük meg. 1994. március 19-én és 20-án Alpok-Adria társastánc versenyre is sor kerül. Az idegenforgalmi munkacsoport Velencében Az idegenforgalmi munka- csoport december 14-én tartja ülését Velencében. Somogy megyét Hamvas Péter, az idegenforgalmi hivatal vezetője képviseli. Szó esik itt többek között a jövő évi együttműködésről is. Mezőgazdasági bizottság Zágrábban December 9-10: Zágrábban ülést tart az Alpok-Adria Munkaközösség mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson Somogy megyét Keszthelyi Sándor főtanácsos képviseli. Dr. Lamperth Mónika az Európai Régiók ülésén Sitgesben December 2-3-án a kataló- niai Sitgesben tartotta rendes és rendkívüli ülését az Európai Régiók Gyűlése, amelyen dr. Lamperth Mónika, az Alpok-Adria ügyviteli irodájának igazgatója vett részt. A közgyűlés rendkívüli ülését az alapszabály és az ügyrend egyes cikkelyeinek módosítása miatt hívták össze. Ezzel igyekeznek egyszerűsíteni a belépési eljárást és a bizottságok munkáját. A közgyűlés fontosságát az is meghatározza, hogy olyan régiók számára, amelyek nem tagjai az elnökségnek és a bizottsági munkában sem vesznek részt, ez az egyetlen lehetőség véleményük kifejtésére. A rendes közgyűlés keretében megtárgyalták a beszámolókat és a bizottságok jövő évi munka- programját. Super-Adria programok már a jövő nyárra Megjelent a jövő nyári sze- zoni bibionei, lignanói, Gar- dató-i apartmanok, villák, szállodák választékát bemutató, negyvenöt oldalas, magyar nyelvű, színes Super-Adria programfüzet. Az ismertetőhöz a kaposvári, Berzsenyi utcai Aurora Tours Utazási Irodában lehet hozzájutni. A vidékieknek igény szerint postán is elküldik az ismertetőt.
