Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-05 / 284. szám

1993. december 5., vasárnap SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Sertésfelvásárlási árak Somogybán Háztáji Nagyüzemi Ft/kg Ft/kg Húskombinát 97 104-106 Mernyehús Bt. 95 105 Barcs 95 102 Somogysárd — 107 Nagyatád 102 105 Lábod 96 105 Szabadpiaci ár 110-117 Kimutatásunk a kisvágóhidak tájékoztatása alapján készült és ezen túl rendszeresen készítünk ilyen összeállítást. Az árak a 115 kg-nál nem súlyosabb sertésekre vonatkoznak, kivéve a szabadpiaci árakat. Régészeti emlékek Somogybái A Magyar Nemzeti Történeti Társaság gondozásában je­lent meg dr. Magyar Kálmán A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei című könyve. A Nemzeti történel­münk sorozat első, rajzokkal, fotókkal gazdagon illusztrált kötetében a somogyi korabeli viszonyokról ír a megyei mú­zeum régész főmunkatársa. A kötetet László Gyula egyetemi tanár lektorálta. Vadász-tárlat a megyeházán Bene János kaposvári fes­tőművész alkotásaiból nyílt ki­állítás a megyeházán. A Kini­zsi lakótelepi általános iskola művész-tanárának tizenhá­rom, zömmel vadászati té­májú képe december 10-ig lá­togatható. A kaposvári tárlat anyaga ezután a nagybajomi erdészet kiállítótermébe kerül. A Kis-Balaton önálló estje Tegnap este nagy sikerrel mutatkozott be a balaton­szentgyörgyi művelődési ház­ban a Kis-Balaton -Táncegyüt­tes. A több évtizede működő, hagyományőrző együttes a somogyi néptánchagyomá­nyokon kívül a hazai folklórt is feldolgozta. Számos külföldi szereplése a határainkon túl is ismertté tette a balatonszent­györgyi együttest. Háziasszonyok Mikulása Télapó-ünnepséget rendeztek a kaposvári Szakszervezeti Mű­velődési Házban. Az intéz­ményben működő háziasszo­nyok klubjának csaknem nyolc­van, nyugdíjas tagja között osz­totta ki ajándékait a Mikulás. Pénzt hozott a pályázat A Művészeti és Szabadmű­velődési Alapítványhoz nyúj­totta be pályázatát a kaposvári Somogyi Aprók gyermektán­cegyüttes. A Németh Ágnes vezette művészeti csoport a kistelepülések műsorellátásá­hoz kért támogatást az alapít­ványtól, amely 173 ezer forint­tal járult hozzá a gyerektánco­sok sikeres tevékenységéhez. 17,5 millió a lakbérhátralék Kaposváron A kaposvári önkormányzati lakások és nem lakás célú bér­lemények üzemeltetési és kar­bantartási kiadásai a harmadik negyedév végéig majdnem idő­arányosan alakultak. A lakás- fenntartási források — a lakbér- emelés hatására — túlteljesül­tek. A pénz azonban csak rész­ben folyt be; a hátralék összege az év eleji 8,2 millió forintról 17,5 millió forintra emelkedett. KISGYALÁN A FALU SEGÍTSÉGÉÉRT KIÁLT Kupecek kezére kerülhet a föld! Fekete Géza: Megsokasodtak a problémák— Dr. Suchman Tamás: Sajátos politikai játék folyik a mezőgazdasággal — Pásztohy András: Tulajdonváltás kellő agrárpolitikai koncepció nélkül Erdőből a fát Pintér Ottó: A vállalatnak nem érdeke, hogy megemelt mennyiségben folytassa a kitermelést A vidék leértékelődése, leé­pülése végveszélybe sodorja a magyar falut — hangzott el tegnap délelőtt a Kisgyalán- ban rendezett lakossági fó­rumon. Mintegy har­minc-negyven ember jött el helyből, és a környező kis községekből, hogy szót vált­son azokról a problémákról, melyek napjainkban legin­kább foglalkoztatják a föl­dművelőket. A kisgyaláni földkiadó bizott­ság kezdeményezte a fórumot, melyre meghívták dr. Suchman Tamás (MSZP) országgyűlési képviselőt és Pásztohy And­rást, a megyei közgyűlés me­zőgazdasági bizottságának el­nökét. Fekete Géza, a bizott­ság elnöke mondta: a földdel kapcsolatos problémák nagyon megsokasodtak, s hiába jelzik már jóideje a távlatilag különö­sen veszélyes gondokat, a pa­naszszavak válaszolatlanul ma­radnak. A föld közben „fogy”, kupecek kezén osztrák-magyar vegyesvállalatok tulajdonába vándorol „észrevétlenül”. A Par­lament pedig csak a jövő héten kezd tárgyalni a földtörvényről. — A mezőgazdaság válsá­gának okai mélyen gyöktfez- nek. De mindezeken túl visz- szavezethetők a rendszervál­tás utáni hibás mezőgazda- sági politikára, a vitatható jogszabályalkotásra is —■ hangzott el tegnap délelőtt a tabi Béke Mezőgazdasági, Ke­reskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet közgyűlésén. Az igazgatóság nevében Dr. Szűcs József elnök számolt be a tagságnak és a megjelent kívülálló részaránytulajdono- soknak, a múlt évi munkáról, az 1993-as gazdálkodás várható eredményeiről, és tájékoztatást adott a mezőgazdaság helyze­tét érintő néhány aktuális kér­désről is. Az elnök kiemelte: az igazgatóság fontos feladatának tekintette a földügyek, a földek tulajdonjogának, használati — Sajnálatos politikai játék fo­lyik a mezőgazdasággal — mondta dr. Suchman Tamás. — Az átgondolatlan intézkedések nyomán pedig tragédia várható a magyar faluban. A képviselői jelzések, interpellációk vajmi keveset érnek. Ami eddig tör­tént, azon változtatni már nem lehet, viszont okulásul beszélni kell róla, hogy legalább ne foly­tatódjék a földek kiárusítása. — A tulajdonváltás kellő ag­rárpolitikai koncepció nélkül, szakaszosan ment végbe — je­gyezte meg Pásztohy András. — Az egyik intézkedés nem­hogy a másikra épült volna, ha­nem olykor ellene hatott, és nem számolt a következményekkel. Ez az oka, hogy a falun a földből élő lakosság lassan arra esz­mél, hogy kihúzták a lába alól a talajt, nincs föld, nincs munka. „Mehetünk majd rabszolgá­nak, és szégyellhetjük ma­gunkat, hogy ezt lehetett ve­lünk csinálni”— csattantak fel a sorokból a keserű indulattól fű­tött megjegyzések. A kárpótlás­sal nem a falu járt jól, hanem a pénzes emberek, meg az ügy­védek, akik olykor az ország más sarkában élő örökösöket kérdéseinek mielőbbi rendezé­sét is. — Ebben az évben — mondta dr. Szűcs József —, az aszálykárból származó szövet­kezeti veszteség közel 40 millió forint volt. Felsorolni is nehéz, hogy mivel is próbálkoztunk a kiesés pótlásáért. A növény- termesztés árbevétel kiesése a tervezetthez képest 30 millió fo­rint, az állattenyésztés a terve­zett 16,5 milliós árbevételével szemben csupán 14,6 millió. Tovább romlott a gumifutózó üzem eredménye is... A szövet­kezet összes árbevétele 206 millió forintban várható, ami re­mélhetőleg egymillió forint eredményt jelent! A tabi szövetkezet az idén 13,9 millió forintos gépberuhá­zást valósított meg, és mintegy 34,7 milliós rövidlejáratú hitelál­lományuk van. Az egy főre jutó környékeznek meg kecsegtető ígérettel, hogy adják el nekik a földjüket. Jóllehet a szülő még ott él a faluban, a haszonélve­zete rajta van a földön, az egyetlen bázisa, munkahelye az a közösség, ahová tartozik. „Sokat dolgoztunk, szépen mentünk valamire — most meg a határ egyik felét már elvitték, holnap talán viszik a másikat. Mi lesz a kis falvakban élők­kel?!” Dr. Suchman Tamás mondta: ami megtörtént, azon változtatni már nem lehet. Most csupán az a lehetőség, hogy szép szóval, érvekkel, tü­relemmel kérjük meg azokat, akiknek a „kezében” még van aranykorona, van résztulaj­dona, hogy ne adják el azt! Sa­ját holnapjukat semmisítik meg! Talán most, a szakadék pere­mén még meg lehet állítani a falvak katasztrófájának bekö­vetkezését. Vastag hó borítja a kisgyaláni határt is. A jeges télben kétség- beesett indulatok izzanak, megválaszolatlan kérdések fe­szülnek és sok ember szívét a félelem szorongatja. Vörös Márta jövedelem 19 ezer 8797 forint. Mindez mutatja, hogy a mező- gazdaságban ezentúl csak annyi embert lehet foglalkoz­tatni, illetve eszközt működtetni, amennyit a föld el tud tartani. Tudomásul kell venni, hogy a szövetkezet nem szociális in­tézmény, foglalkoztatási kérdé­sekben pedig nem játszhat sze­repet a humánus megfontolás. Mindenkinek tisztában kell len­nie azzal, hogy csak pontos és fegyelmezett munkával, költ­ségtakarékossággal lehetnek túl a nehézségeken. A cél pedig nem lehet más, mint a talpon- maradás. Az elnök kifejtette: azzal lehet javítani a mezőgaz­daság helyzetén, ha növelik a támogatások mértékét, a garan­tált felvásárlási árak körét és nagyságát, bővítik a piaci kap­csolatokat és az értékesítési le­hetőségeket. Krutek József A munka eredménye (Folytatás az 1. oldalról) A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság a megye egyik legnagyobb vállalata. Tizenegy erdészet, egy fűré­szipari gyáregység és az er­dőgazdasági központ tartozik a céghez. Termelési eredmé­nyei alapján dobogós helyen vannak az ország erdőgazda­ságai között, ám az utóbbi évek gazdasági változásai a Sefagot is megérintették. A csökkenés — Vállalatunk évi fakiterme­lése 400 ezer köbméter: ez a mennyiség már három esz­tendeje változatlan — mondta Pintér Ottó osztályvezető. — Korábban 500 ezer köbméter fát termeltünk ki évente. A csökkenésnek több oka is van. Az erdőtervi lehetősé­geknek a kitermelt mennyiség csak a nyolcvan százaléka. Az erdőfelügyelőség nem adott ki további engedélyeket, ugyan­akkor a vállalatnak sem volt érdeke, hogy megemelt mennyiségben folytassa a fa- kitermelést. Az erdőterv tíz évre előre meghatározza a feladatokat és a célkitűzéseket. Az már a vállalatok dolga, hogy az adott lehetőségeken belül megtalál­ják a számukra legkedvezőbb piacot. — A kitermelt fatömeg mintegy ötven százalékát ex­portáljuk. A legnagyobb fel­vevő Ausztria és Olaszország, az ottani feldolgozók érdek­lődnek leginkább termékeink Fotó: Lang Róbert iránt. Legjobban a rönkért és a papíripari árukért fizetnek. Ugyanakkor az export már nem élvez döntően elsőbbsé­get, hiszen gyakorlatilag a fa- használati export mellett jelen­tős mennyiségű fát szállítunk belföldi értékesítésre is. Vállalkozók A fakitermelés nyolcvanöt százalékát vállalkozók végzik, s csak a többit saját dolgozók. A Sefag a kedvezményes eszközvásárlással és hitellel ösztönözte a vállalkozóvá vá­lást. — A fadöntés a leglátvá­nyosabb és a legveszélye­sebb. Nehéz a darabolás — mondta Riba László fakiter­melő magánvállalkozó. — Az év tíz hónapjában két tár­sammal, Istvánfi Istvánnal és Verner Ferenccel dolgozom együtt. Ehhez a munkánkhoz szívósság, hatalmas akarat­erő és mozgékonyság kell. Nó, meg tartalmas étkezés, hogy bírjuk erővel. Mindig ebből — Megtalálja a számítását? — Egyre nehezebben. A bérek a négy-öt évvel ezelőtti szinten vannak, közben a szükséges üzemanyagárak nem a javunkra változtak. A Sefaggal jó a kapcsolatunk. Azt, hogy később mi lesz, még nem tudom. Annyi biz­tos csak, hogy a fától nem tá­volodom el. Harsányi Miklós Tab: cél a talponmaradás Dr. Szűcs József elnök: Annyi eszközt és embert, amennyit eltart a föld KERESETT A HEGYVIDÉK Több a télen üdülő A hónap vége a pedagógusoké — Nászutasok Szilvásváradra Harminc kilométer hatszázmillió forintért Továbbmegy Somogybái a villanymozdony Még az idén borítékbontás — jövőre építkezés Koncessziós pályázatot írt ki a MÁV a dél-magyarországi vasútvonalak villamosítására. A jelentkezők nagy része be­nyújtotta már a kivitelezés részleteit tartalmazó pálya­munkákat, az eredményeket várhatóan még az idén közük. — Az elkövetkező időszak­ban jelentős és értékes mun­kák készülnek — mondta Sülé Ferenc, a MÁV pécsi pályalé­tesítményi igazgatóságának igazgatóhelyettese. — Ä ma­gyarországi vasútvillamosítási programban fontos szerepe lesz a Somogyszob és Gyé­kényes illetve a Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy közötti szakasznak. A közeljövőben várhatóan elkezdődő építke­zések közül az egyik legfonto­sabb a Somogyszob Gyéké­nyes közötti lesz. A kivitelezé­sek értéke eléri a 600 millió fo­rintot. Ebbe az összegbe bele­tartozik a magasépítményi be­rendezések kialakítása is be­letartozik. Jeleneleg .még harminc ki­lométeres szakasza hiányzik Somogyszob és Gyékényes között. Ennek elkészülte után nagyban segítheti majd a ma­gyarországi és horvátországi kereskedelmi kapcsolatok ki­bővülését. (Harsányi) Az elmúlt két és fél hó­napban öt millió forintos forgalmat bonyolított le a kaposvári üdülőjegy értéke­sítő iroda. — Lényegesen megnőtt az igény a téli üdülések iránt — mondta dr. Kárpáti Józsefné irodavezető. — Sokan keresik ilyenkor a hegyvidéki üdülő­ket, van hely Mátraházán, Lil­lafüreden, Szilvásváradon és Sopronban. A melegvizes für­dőkből is széles a választék: Gyula, Hévíz, Debrecen, Haj­dúszoboszló várja a pihenni vágyókat. Sokan nem tudják, hogy az üdülőjegynek nem feltétele a szakszervezeti tagság, s azt sem, hogy a jegyhez adott ál­lami támogatás személyi jö­vedelemadó mentes. Ha va­laki télen több hétig üdül nem zárja ki, hogy nyáron is kapjon üdülőjegyet. Aki szanatóriumi kezelést kért, annak eddig muszáj volt három hetet igénybe vennie. Most nincs időbeli korlátozás, mehet egy hétre, de maradhat akár négyig is. Az üdülők 90 százaléka összkomfortos, fürdőszobás. Áraik elfogadhatóak. Hajdú­szoboszlón, a Hőforrás szál­lóban két személynek, félpan­zióval 7014 forintba kerül a 8 napos üdülés és a gyógykeze­lésért sem kell külön fizet­ni. A balatonfüredi szanatóri­umban 4399 forintért le­het egy hétig pihenni teljes el­látással. Sokan mennek télen üdülni a kisgyerekes családok közül, mert nekik nem kell az iskolá­hoz alkalmazkodni. Kará­csony és szilveszter táján gyakori vendégek az üdülők­ben a pedagógusok. A meleg vizű fürdőket főleg a nyugdíja­sok keresik. A nászutasok szívesen utaznak Lillafüredre, Mátraházára. Az irodavazető elmondta: azt is, hogy nem kell szemé­lyesen bemenni a megyei mú­zeum épületében levő iro­dába; lehet telefonon is helyet kérni bármelyik üdülőbe. (S. Pap)

Next

/
Thumbnails
Contents