Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-24 / 301. szám
1993. december 24., péntek 23 Remény a békére Betlehemben Betlehem keresztény közössége reménykedik, hogy az idén ismét nagyszabású karácsonyi ünnepségre kerülhet sor a városban. A reményt az izraeli-palesztin alapszerződés keltette. Rabin és Arafat kézfogása azt bizonyítja, hogy a békefolyamat eredményre fog vezetni; ezt karácsonyi ünnepségünkkel is alá akarjuk támasztani — mondta Eliasz Freij, Betlehem keresztény polgármestere. Megnősült Trump, a kaszinókirály Donald Trump, a híres amerikai ingatlan- és kaszinókirály és Marla Maples fotómodell New Yorkban kimondta a boldogító igent. Az alig negyedórás ceremóniát a Plaza szállóban tartották, mintegy ezer meghívott jelenlétében. Az esküvői torta 1,8 méter magas volt, az ara fejét ékesítő dia- dém értéke kétmillió dollár... A férjnek előző házasságából három gyereke van. Bérelhető német karácsonyfák Az idén is 22 millió karácsonyfa alatt hangzik fel este Németországban a világ leghíresebb karácsonyi dala, a „Csendes éj..." Ez a 175 éves dal az ünnep egyik örökzöldje, ám lehet, hogy „sláger” lesz a kölcsönözhető karácsonyfa is. Hamburgban kezdődött a „béreljen karácsonyfát” mozgalom, amely annak a „barbárságnak” akar véget vetni, hogy fenyőfák millióit pusztítsák el. Már hat erdőség kínált összefogva edénybe ültetett karácsonyfákat; ezek ünnep múltán visszavihetők. Az idén már pár ezer fenyőt kölcsönöztek Hamburgban. Meghátrált a német divatdiktátor Otto Kern német divatdiktátor visszavonni kényszerült azt a hirdetését, amely Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményének felismerhető másolata volt — az apostolok helyett félmeztelen hölgyekkel. A hirdetést élesen bírálták országszerte, mindenekelőtt egyházi körökben. Az ügy bíróság elé került, s ott a cég bejelentette: megszüntetik a hirdetés további felhasználását. * Árvíz Belgiumban és Csehországban Árvízveszély fenyeget Csehország nagy részén. A helyzet délen, Susicében a legsúlyosabb, ahol a medréből kilépett Otava folyó elárasztotta a városka központját. (Susice mellesleg azt jelenti: „Szárító”.) Az évszázad áradásának minősítették Belgiumban is az ország déli részében kialakult helyzetet. A hirtelen enyhülés, majd a hét vége óta lezúdult eső hatására mind a Meuse, mind pedig a Schelde folyó szintje kritikusan emgemelkedett. Több település, például Dinant városa részben víz alá került. Kalandos nászút Vannasban Észak Velencéje, Stockholm megtekintése után a velencei Szent Márk térre indult világkörüli útja során egy dél-koreai nászutaspár, s felszállt a vonatra a svéd főváros pályaudvarán. El lehet képzelni meglepetésüket, amikor néhány órai utazás után megérkeztek a hóborította Van- nasba. A jegypénztáros ugyanis félreértette az ifjú férj angol szavait, s Velence helyett a hasonló hangzású svéd kisvárosba adott jegyet. SOMOGYI HÍRLAP KARÁCSONY Az egyetlen út: az európai integrálódás Trianon terhe és tanulságai Károlyi szerepe, Apponyi javaslatai — A béketárgyalások dokumentumai az amerikai levéltárakban — Beszélgetés Szilassy Sándor történésszel A közelmúltban Kaposváron járt Szilassy Sándor, a New Yersey állambeli Glassboro Egyetem könyvtárának igazgatója, a Külföldön Élő Magyarok Történeti Társaságának elnöke, a neves Trianon-kutató. A veszprémi származású, jogász végzettséggel is rendelkező történésztől elsősorban az amerikai levéltárakban folytatott kutatásairól érdeklődtünk; arról, hogy milyen Tria- non-kép alakult ki benne. A megyerendszer jövője Bonyolultra sikerült a középszint Dr. Kara Pál: Sehol Európában nincs olyan gyenge prefektusi hivatal mint nálunk — A trianoni békeszerződés aláírásakor, 1920. június 4-én Károlyi Mihály már nem. volt a politikai színtéren, egyesek szerint viszont Trianonért elsődlegesen Károlyi a felelős. Károlyi Mihály kemény próbatétele — A Horthy-rezsim Károlyit hibáztatta Trianonért, és úgy állította be a magyar közvélemény előtt a „farkas- torkú”-nak nevezett grófot, mint akinek szerepe az I. világháborút követően egyértelműen negatív volt. Kutatásaim alapján állíthatom, hogy Károlyi tisztességes, becsületes ember volt, ám képzettsége, felkészültsége nem tette alkalmassá arra a tisztességre, amit betöltött, így Károlyi tragédiája annak tudható be, hogy olyan szerepet osztottak rá, amely nálánál felkészültebb politikusokat is kemény próbatétel elé állított volna. Habár Károlyi igyekezett megvédeni a magyar határok integritását, különös magatartása miatt szándéka éppen az ellenkezőjébe csapott át. Egyébként Trianon tragédiájának megértéséhez a magyarok Kárpát-medencei bejöveteléig kellene visszanyúlnunk. — Mit tett, illetve mit tehetett volna Apponyi Albert a számunkra kétségtelenül hátrányos békeszerződés megakadályozásáért? Hátrányos béke- szerződés — Apponyi jó indulatú, liberális politikus volt, aki a magyar parlamentben nagy tekintélynek örvendett. Párizsban mindent megtett, ami az adott körülmények között lehetséges volt. Alaposan felkészült a vitákra, beadványok tömegét juttatta el az antant-országokhoz és a békeszerződés aláírásában érdekelt államférfiakhoz. Ám mivel Trianonnal a történelmi Magyarország elveszítette területének 71 és lakosságának 61 százalékát, Apponyi Albert gróf karrierje úgyszólván véget ért; ezzel a rendkívül népszerűtlen tettével tulajdonképpen minden esélye szertefoszlott atekin- tetben, hogy esetleg ő lehetett volna a kormányzó, és nem Horthy Miklós. — Mi történt volna, ha a magyar kormány képviselői megtagadják a békeszerződés aláírását? — Nehéz . erre választ adni. Néhány tényt azonban pontosan kell látnunk. Az utódállamok: Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia gazdaságilag és katonailag is gyenge lábon álltak, mindazonáltal Magyarországgal szemben fenyegető magatartást tanúsítottak. Feltehetőleg nem nyúltak volna katonai eszközökhöz, ha megtagadjuk a békedekrétum aláírását, mert a nagy nyugati hatalmak nem álltak mellettük. Köztudomású_ az is, hogy, az Egyesült Államok kongresszusa megtagadta a békeszerződés ratifikálását és különbékét kötött Magyarországgal. Szerencsétlen úri finomkodás — Meggyőződésem, hogy a Fehér Ház, illetve az amerikai kormány megakadályozott volna egy, a szomszédaink részéről ellenünk irányuló agressziót. Tehát úgy látom: az a finom, úri magatartás, amit a magyar tárgyalódelegáció tanúsított a Trianon palotában, nehezen igazolható. Sokkal határozottabban kellett volna föllépni a trianoni békeparancs ellen. — A Népszövetség utólag nem segíthetett volna? — A Nemzetek Szövetségének alapokmánya ugyan lehetővé tette az etnikai vagy a gazdasági szempontból sérelmes szerződések felülvizsgálatát, ám ilyen esetekben egyetlen tagország ellenszavazata is megakadályozta volna a többség akaratát. Mireland — abban a bizonyos békelevélben — ugyan azt ígérte, hogy a béketárgyalások során megállapított határok, ha azok később igazságtalannak bizonyulnak, akkor felülvizsgálhatók lesznek, ám ez nem így történt. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a békeszerződés hazánkra nézve igazságtalan, rabló természetű diktátum volt. — Miként látták végül is a nyugati nagyhatalmak a trianoni döntés eredményeként kialakult helyzetet? Népszavazás helyett gyűlölködés — Úgy vélem, hogy a legtöbb nyugat-európai ország politikusai is belátták: a Trianonnal Magyarországra mért csapás sokkal nagyobb volt, mintsem azt az ország, illetve az egész monarchia az állítólagos háborús bűnössége miatt megérdemelte volna. Ám mivel az antant-országoknak is elment már a kedvük a háborútól, és a vérontástól, nem akartak belemenni újabb csetepatéba, nem akarták földúlni ismét Közép-Európát. — Voltak olyan politikai elgondolások is, hogy a béke- szerződés előtt népszavazást kellett volna kiírni az érintett országokban. — Igen. A wilsoni 14 pontban bennefoglaltatott az a passzus is, hogy a népek maguk döntsenek sorsukról. Ha így történt volna, akkor nemcsak a határmenti magyar területek „tértek volna vissza”, hanem például Székelyföld is, hiszen ott csak magyarajkúak éltek. Semmi nem akadályozhatta volna meg, hogy az új határok kérdésében népszavazás legyen, ha a nyugati hatalmak megtartották volna ígéretüket: ha ugyanazokhoz az elvekhez igazodtak volna a békeszerződés idején is, mint amelyek a háború második felében hangoztattak. Akkor ugyanis igazságos békeszerződésekről beszéltek, csakhogy ezt később elfeledték. Éppen nekik kellett volna kikényszeríteniük a népszavazást. Ehelyett elutasították az Apponyi-féle javaslatokat, s így lett a történelmi Magyarországból csonka Magyarország. — Mit oldott meg az I. világháborút lezáró trianoni béke? — Én úgy látom, hogy semmit, mert ahelyett, hogy megszüntette volna a közép-európai kis országok közti gyűlölködést és lecsillapította volna az indulatokat, tovább fokozta a háborús feszültségeket. Nemcsak a magyarok lettek irredenták, hanem a horvátok, a szlovákok, a macedónok is. A 30-as évek elején több mint kétezer terrorista-merényletet hajtottak végre, főként szerb diplomaták ellen. Ez is azt mutatja, hogy nemcsak a magyarok voltak elégedetlenek a trianoni békeszerződéssel, hanem szomszédaink sem vették jó néven, hogy olyan politikai tető alá kerültek, amely alá soha nem kívánkoztak. — Meddig cipeljük még Trianon súlyos terhét? El kell ásni a csatabárdot — Ha arról beszélhetnék, amiről valamennyien álmodozunk, akkor nem sokáig. Az európai integrálódás az egyetlen út, amelyen ma Magyarország és szomszédai is haladhatnak. El kell ásni a csatabárdot, ha nem akarjuk, hogy véres háborúk osszanak meg bennünket. Én a béke híve vagyok, így azt vallom: a háború mindent összekuszál, ahelyett, hogy bármit is megoldana. Kun Béla idején, majd a Kádár-rezsimben Magyarországon olyan generációk nőttek fel, amelyek alapvetően pacifista beidegződé- sűek. Ők már értik Trianon igazi lényegét. S meggyőződésem, hogy szomszédaink is előbb-utóbb belátják annak igazságtalan voltát, és megértik, hogy a régi sérelmek miatt semmi értelme egymás torkának ugrani. Gulyás József Az önkormányzati rendszer lehetséges korrekciójáról vitaanyag készült a Belügyminisztériumban. Miért van szükség a változtatásokra? — kérdeztük dr. Kara Pált, a BM önkormányzatokkal foglalkozó helyettes államtitkárát. — Előre bocsátom: az ön- kormányzati rendszer jelenleg is működőképes. De mint minden, ami működik, bizonyos idő után, az addig szerzett tapasztalatok alapján, korrekcióra szorul. Ez a fejlődés természetes útja, de arról szó sincs, hogy a közeljövőben az önkormányzati törvény módosítását javasolnánk. Ez már csak egy új parlament feladata lehet. — A vitaanyag elkészítésekor számos hazai és külföldi szakembert meghallgattak. Hogyan lehetne összegezni a véleményüket? — Szinte mindenki véleményt mondott az úgynevezett „középszint”, a megyei önkormányzatok, a köztársasági megbízotti intézmény és az egyes tárcák kihelyezett szervei — a vízügyi igazgatóságok, megyei környezetvédő hivatalok, a megyei munkaügyi központok, és a csaknem 30 hasonló szervezet — jövőjéről. Be kell látnunk, hogy ez a konstrukció valóban túlzottan bonyolultra sikerült. 1990-ben politikai kompromisszum eredményeként, egy nagyon kis hatáskörrel rendelkező megyei rendszer jött létre, amelyhez a hasonlóan erőtlen köztársasági megbízotti jogintézmény társult, s ennek a tevékenysége jóformán csak a törvényességi ellenőrzésben merül ki. Sehol Európában nincs olyan gyenge prefektusi hivatal, mint nálunk! Ez is okozója volt, hogy a tárcák megyei képviseletei indokolatlanul elburjánozhattak. — Milyen megoldást javasol a tervezet? — Ha olyan politikai döntés születik, hogy a megyékre szükség van, akkor a középKína után Vietnam is megpróbálja a kommunizmust összeötvözni a piac- gazdasággal. Az 1992-ben elfogadott új alkotmány a kommunista párt vezető szerepe mellett nagy hangsúlyt fektet a gazdaság liberalizálására. Annál is inkább szükség volt a váltásra, mert az egykori Szovjetunió 1991-ben beszüntette Vietnam pénzügyi támogatását, amelynek még a keleti kereskedelem összeomlása és a KGST felbomlása miatt is komoly nehézségekkel kellett szembenéznie. Az országot még amerikai embargó is sújtja. A nehézségek ellenére az ázsiai országnak a jelek szerint sikerül talpra állnia. Tavaly a belföldi nemzeti össztermék 8,3 százalékkal nőtt, ami főként a mezőgazdasági termelés bővülésének köszönhető. 1988-ban az infláció még évi 1000 százalékot tett ki, ez 1992-re 40 százalékra mérséklődött. Világgazdasági megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy az egykori francia gyarmat „Ázsia új tigrise” lesz. A Viszintet kellően meg kell erősíteni. Ebben az esetben azt fogjuk javasolni, hogy a megyei önkormányzat elnökét közvetlen szavazással válasszák meg, az önkormányzatok ne csak valamiféle intézményfenntartó szerepet töltsenek be, hanem valós feladatuk és felelősségük legyen például a helyi fejlesztések koordinálásában. A köztársasági megbízotti rendszert is erősíteni kellene, elképzeléseink szerint a jelenlegi törvényességi ellenőrzést törvényességi felügyeletté lehetne változtatni. Ez nagyobb hatáskört jelent, hiszen adott esetben a megbízottnak a súlyosabb, törvénysértő intézkedések végrehajtását joga lenne felfüggeszteni. A tervezet nem csökkentené az önkormányzatok jogvédelmét, mert megmaradna számukra továbbra is a bírói út igénybevételének lehetősége. — A javaslat az úgynevezett dekoncentrált szervek sorsával is foglalkozik. — Úgy gondoljuk, hogy valamennyi ilyen szervezet jövőbeli szerepét egyenként kell megvizsgálni.' Biztosak vagyunk abban, hogy célszerű csökkenteni a számukat, elsősorban az egy minisztériumhoz tartozókat kellene összevonni. — Ha megnövekedne a megyék feladata és szerepe, akkor ez azt is jelentené, hogy a megyék ismét a települések „fölé” kerülnének? — Hierarchiáról szó sem lehet! A települések önkormányzatainak függetlenségén nem szabad változtatni. Az országban 3154 önkormányzat működik, ezek túlnyomó többsége községi önkormányzat. Ilyen településszerkezet mellett ezek áttekintésére egy országos központból lehetetlen volna vállalkozni. Egy régióra kitekintéssel bíró középszintre éppen ezért van nagy szükség. Ez volna a megye, amelynek tekintélyét egy közvetlenül választott testület alapozhatja meg. (koós) lágbank is lát fantáziát Vietnamban, hiszen közel egy milliárd dollárt folyósít a gazdaság korszerűsítésére. A külföldi befektetők közül egyre többen fedezik fel Ho apó hazáját. A főváros, Hanoi illetékesei 1990 óta ötmilliárd dollár beáramlását regisztrálhatták; elsősorban Tajvanból, Dél-Koreából és Szingapúrból. Az amerikaiak alig várják az embargó feloldását, a Coca-Cola cég Ináris egyezményt írt alá Vietnammal palackozó üzem építéséről. Az európaiak eddig főként az olajkitermelésbe kapcsolódtak be. A hollandok, a franciák és az olaszok után az eddig vonakodó németek is kedvet kaptak. A Siemens például Saigonban és Hanoiban telefonhálózatot épít. Munkaerő-egyezmény alapján százezer vietnami tanult meg németül az egykori NDK-ban, közöttük sokan szakmunkások és diákok. Rájuk is kíván támaszkodni a Thyssen-konszern és a Volkswagen Művek. A magyarázat egyszerű: Vietnam jól használható, szorgalmas munkaerőt kínál; más ázsiai országoknál olcsóbban. Toronyi Attila Kommunizmus és piacgazdaság? Vietnam: „Ázsia új tigrise9’
