Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-03 / 282. szám
I 4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 3., péntek A dolgozóké lesz a Nógrádker Rt Az Állami Vagyonügynökség döntése alapján a dolgozók vásárolhatják meg a Nógrádker Részvénytársaság 55,8 százalékos, 289 millió forint értékű állami tulajdonrészét a névérték nyolcvan százalékának megfelelő eladási árfolyamon. Az állami részvények megvásárlására a cég 320 dolgozójából 241 -en jeleztek hajlandóságot, s szándékuk megerősítéseként 6,5 millió forint saját tőkét tettek le. Az alkalmazottak a december közepéig megalakítandó MRP szervezet keretében válnak tulajdonossá. Fokozódó földigény Budapest környékén Befejeződött a földigényre bejelentett adatok számító- gépes feldolgozása Pest megyében. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője elmondta: az elmúlt néhány hónapban alaposan megnö- vekedett a földigény, összesen 85 ezer igénylést kellett feldolgozniok. 1 millió 600 ezer aranykorona értékű földet osztanak ki a megyében, ám ebből a meghosszabbított időpontnak köszönhetően 600 ezer aranykoronányi terület jövő év május végéig találhat tulajdonosra. Kamarai iroda nyílt Kazincbarcikán Kazincbarcikán és közvetlen környékén félszáz, a Sajó- völgy északi iparvidékein pedig további több mint ezer kis- és nagyvállalat, vállalkozó számára teszi hozzáférhetővé a kamarai szolgáltatások teljes rendszerét az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Kazincbarcikai Irodája, amelyet szerdán adtak át rendeltetésének. Ez az első nem megyeszékhelyen nyílt iroda, s a későbbiekben minden fontos gazdasági csomópontban hasonló irodákat kívánnak felállítani a vállalkozások, üzleti kapcsolatok segítésére, a vállalkozások menedzselésére. A foglalkoztatásról és a bérekről tárgyal az ÉT A munkaadói oldal kezdeményezésére és munkavállalói egyetértéssel pénteken az 1994-es módosított gazdaságpolitikával is foglalkozik az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése. A fórum napirendre tűzi a foglalkoztatási, valamint a szociális törvény módosítására, illetve a Bérgarancia Alap tervezetét. Az érdekegyeztető felek előtt szerepel továbbá a minimálbér emelése a munkavállalói oldal előterjesztésében. Az 1994-es keresetnövekedés ajánlott mértékeire a kormányzati oldal terjeszt elő javaslatot. Tanácskozás a mezőgazdasági nyugdíjasokról Az agrárágazatból élő embereket fokoztotan érintik a társadalombiztosításban bekövetkező változások, hiszen a munkanélküliség és a jövedelmezőség a mezőgazdaságban eltér az országos átlagtól — jelentette ki Szeremi Lászlóné (MOSZ) főtanácsosa, a Társadalombiztosítás Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatának alelnöke csütörtökön a mezőgazdasági nyugdíjasok helyzetével foglalkozó tanácskozáson. Az osztrák polgármester Kaposváron keresi a kenyerét Johann Seper — Seper János — egy burgenlandi falu, Unterwart — Alsóőr — polgármestere. Hetente három napot tölt Kaposváron, a Pannon-Wolf osztrák képviselőjeként. — Nemrég láthattuk a falut a televízióban is, a magyar kisebbséggel foglalkoztak... — Igen, igen — mondja Seper úr — sajnos nagyon egyoldalúan közelítették meg a község életét, kizárólag a magyar nyelvű feliratok és névtáblák érdekelték a tévéseket. A plébános úr és az iskolaigazgató beszélt a faluról, a közigazgatásból senkit sem kérdeztek meg... — Mit tartott volna fontosnak elmondani a község életéről? — A község lakóinak jó hetven százaléka magyarnak vallja magát. A környéken jórészt németajkú települések vannak, így eléggé elszigetelten élünk. Az elmúlt negyven évben nem volt módunk kapcsolatot tartani az anyaországgal, így sajátos ötvözete alakult ki a nyelvnek, kultúrának, hagyományoknak... Magyarnak tartjuk magunkat — magam is vigyázok rá, hogy a nevemet magyarosan ejtsék — de osztrákként gondolkodunk. Nem tartom különösen fontosnak, hogy a falu neve magyarul is fel legyen írva; ha kifejezetten kötelezővé teszik, akkor majd megcsináltatjuk a táblát. Eltúlzottnak tartom az aggodalmat a „kisebbségek” iránt... mi nem vagyunk hátrányos helyzetben, semmilyen szempontból, sőt, még gazdagabbak is vagyunk egy kultúrkörrel. Van a faluban magyar nyelvű iskola? — Igen, iskola és óvoda is, a községi könyvtárban is magyar nyelvű az anyag jó része. Nálunk nincs „nemzetiségi kérdés”. — Hogyan lett polgármester? — Én voltam az első polgármester, akit egyénileg választott meg a falu. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy pártok képviselőit választották meg, s az így megalakult testület szavazta meg a polgármestert. — Szerepet játszott a megválasztásában az, hogy Ön magyarnak vallja magát? — Inkább az volt a fontos, hogy tősgyökeres alsóőri vagyok. A nyelvtudás a jegyzőnél fontos követelmény, hiszen ő a falu „írnoka”. — Miért kell egy polgármesternek állást vállalnia? — A polgármesteri tiszteletdíjból nem lehet eltartani egy családot. Leveszi a magáét a párt — én az Osztrák Néppárt, azaz a keresztény párt tagja vagyok — elviszi az adó, a kocsmában nekem is illik fizetni egy kört... ami marad, az egy rossz segédmunkás bére. — Mit jelent Önnek ez a hivatás? — Rengeteg energia kell hozzá. Mivel hetenként három napot Kaposváron töltök, havonta csaknem háromezer kilométert utazom. Emellett otthon is dolgozom, a Wolf cég ügynöke vagyok, már jó tíz éve. A faluban minden pénteken fogadóórám van, de mindig nyitva az ajtóm a polgárok előtt. Otthon nem polgármester úrnak szólítanak, hanem úgy, hogy „bíró”. Az ügyes-bajos dolgokban, kisebb vitás ügyekben tőlem várják, hogy igazságot tegyek, minden ötletemet megbeszélem az emberekkel a kocsmában, az utcán, a boltban... s ha egyhangúlag elvetik a javaslatot, már nem is kerül a községi tanács elé. Az én dolgom az adókból fedezni a csatorna, közvilágítás, utak, villany, közterületfenntartás költségeit, a bevételt visszaforgatni a falu javára. — Mi az, amit furcsának, érthetetlennek talál a magyar köz- igazgatásban? — Igazán nem ismerem anynyira, hogy véleményt mondjak, de egy dolog szemet szúrt: itt „jó üzlet” polgármesternek lenni... szerintem felesleges ennyi főállású polgármester, a kisebb településeken nincs annyi feladat, amihez egész ember kell, hiszen ott a jegyző, a községi tanács. Itt négy évre terveznek, mi húszra. Vezér Judit A fények szépsége Márkaboltot nyitott Kaposváron a Tungsram Akár egyetlen lámpáért is betérhetünk Fotó: Lang Róbert Az MBKE Elektronikai kft nemrég még a GE tulajdonában álló Tungsram gyár volt, s a kapcsolat most is szoros: az MBKE -termékek egy része Tungsram márkanévvel kerül forgalomba. Számos Tungsram termékhez készíti a kft a „hozzávalókat” s a csupasz fénycsöveket ők teszik formatervezett lámpákká, a fényrendszerek közül nem egyet a kft szakemberei fejlesztettek ki. Markus Bigler ügyvezető igazgató úr köszöntőjében elmondta: azon lesz, hogy a Tungsrammal fennálló szoros együttműködést a jövőben is feltétlenül megtartsa. A termékbemutatók során Bigler úr külön hangsúlyozta a fényrendszerek gazdaságosságát, energiatakarékosságát s nem utolsósorban esztétikus voltát. Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek ellátogattak a bemutatóterembe, ahol egy kis „történelmi áttekintés” mellett a kft minden termékét megtekinthették, majd gyártás és működés közben láthattuk az orosz exportra készült robotokat. Ezután rövid fórum keretében a márkabolt üzleti elképzeléseinek, kapcsolatkeresésének ismertetése hangzott el, melyet kötetlen találkozó követett. V. J. Ki szereti a privatizációt? • Hogyan szegényedünk? • Antall: helyettesek vagy utódok? • Régi szolgálatok új titkai? Sikeres volt a kamionvonatok próbája Sikeresek voltak a kamionvonatok próbajáratai Záhony és Lviv (Lemberg) között. Á kamionok vasúti szállítása a Zá- hony-Csap közúti határátkelő- hely zsúfoltságának egyhítésére november 25-én kezdődött. A magyar és az ukrán vasúttal kötött szerződés alapján a szolgáltatást a Dunakombi Fuvarozó Társaság intézi, az indulási és az érkezési állomáson pedig az Intime Kft. foglalkozik a felszállójegyek értékesítésével, a hely- foglalással, a vámkezelési feladatokkal. A záhonyi átrakóállomás 500-as terminálján vonatra „szálló,, kamionok elkerülik a hosszú, közúti határátkelési várakozást, nem kell megküzdeniük a Kárpátok rossz útviszonyaival, az időjárási viszontagságokkal sem. Az autók kímélése mellett jelentős üzemanyagmegtakarítást érhetnek el. A tízórás menetidő alatt a sofőrök a fegyveresen őrzött szerelvény hálókocsijában pihenhetnek. A kezdeti siker után a MÁV és a Dunakombi felkészült a kamionvonatok férőhelyeinek igény szerinti bővítésére. Készek továbbá a Záhony-Kijev közötti próbajárat indítására is. 353 millió forintnyi Balaton Füszért Rt részvénycsomag a kisbefektetőknek (Folytatás az 1. oldalról) A részvények jegyzési időszaka december 6-tól 10-ig tart. A készpénz ellenében történő részvény-értékesítés során belföldi magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok vásárolhatnak a cég részvényeiből. A társaság papírjait névértéken hozzák forgalomba, egy részvény ára 10 ezer forint lesz. A kárpótlási jegy ellenében történő részvény-eladásnál a cserearány úgy alakul, hogy 20 darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab 10 ezer forintos részvényt kapnak a leendő befektetők. A kárpótlási jegy-részvény cserénél elsősorban az eredeti kárpótlási jegy tulajdonosokat részesítik előnyben a forgalmazó brókercégek. A Balaton Füszért Rt alaptőkéje 1,33 milliárd forint jelenleg. A cég a privatizáció után várhatóan a következő tulajdonosi struktúrával rendelkezik majd: az önkormányzatok 13,5 százalékos, a dolgozók 24,06 százalékos, a leendő stratégiai befektető és a pénzügyi intézményi befektető pedig együttesen 43,4 százalékos tulajdoni hányadot jegyez az alaptőkéből. A fennmaradó rész pedig a részvényjegyzésen résztvevő befektetők kezébe kerül. A részvényt vásárló magánszemélyek maximum 30 darab részvényig 10 százalékos árkedvezményt kaphatnak ha vállalják, hogy részvényeiket 12 hónapra ingyenes letétbe helyezik a Posta Bank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt-nél. A kedvezményes vételár részvényenként 9 ezer forint. A Balaton Füszért az idei évet várhatóan 170 millió forint adózás előtti eredménnyel zárja. Az ÁVÜ a privatizációból 300 millió forintot visszaforgat a társaság fejlesztésébe. Adószabályjavallatok 1994-re (8.) Változások a társasági adóban — A „büntetőadók” 1992-től megszűntek, de átmeneti szabályként a társasági adótörvény előírta, hogy az 1989-1991 évi bérnövekmény után a nem adózott béremelés mértékével az adó alapját is növelni kell. Az 1992-ben átalakult szervezetek jogutódaira külön kormányrendelet állapított meg adókötelezettséget. Ezt a későbbi évekre „görgetett” adót — indokolt megszüntetni, könnyítve ezzel az egész gazdaságban az átalakult, privatizált szervezetek terhét. A társasági adózás szabályait idén évközben módosította az 1993. évi Lili. törvény, amely a társaságok, szövetkezetek átalakulása következtében kialakult vagyonfelértékelési különbözet adókötelezettségét írta elő. A törvénymódosítás 1993. június 24-én lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1993. január 1 -jé- től visszamenően kell alkalmazni. A visszamenőleges alkalmazás azonban ellentétes a jogalkotásról szóló törvénnyel, mivel az érdekeltek egy részéi hátrányosan érinti, ezért a kormányzat javasolja a kötelezettségnek „lehetőségre" való változtatását. (Folytatjuk) i
